Fejér Megyei Hirlap, 1956. június (1. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-01 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! FEJÉR MEGYEI 42 MOP'DEP MEGYEI P­Á­R­T­B­I­Z­O­T­T­S­Á­G­ÁN­A­K I­S BE­R­E­R- M­EG­Y­E TA.1I ÁCSÁBA K­I.*- A? 7 A XI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. A vidéki fűtőházak közül a székesfehérvári tér rá elsőnek a diesel-mozdonyok alkalmazására — Rajnyák Fábián, a fehérvári MÁV Fűtőház főmérnökének nyilatkozata a vasúti vontatás korszerűsítéséről — Felkértük Rajnyák Fábián elvtársat, a székesfehérvári MÁV Fűtőház főnökét, hogy nyilatkoz­zon a második ötéves terv irányelveinek a vasúti vontatás korszerűsítéséről szóló előirány­zatairól. Bosnyák Fábián a kö­vetkezőket mondotta: — Hatalmas méretű fejlődés kezdetét jelenti az, hogy a vas­úti vontatásban a gőzmozdonyok alkalmazásáról fokozatosan a villanymozdonyok és a diesel­mozdonyok alkalmazására térünk át. A vidéki fűtőházak közül ép­pen a székesfehérvári lesz az el­­­ső, amely diesel-mozdonyt kap. Az elsők körülbelül egy év múlva érkeznek hozzánk és a második ötéves terv évei alatt körülbelül tíz darabra nő majd diesel-mozdony ál­lományunk. Ezek az új gépek sokkal kor­szerűbbek, mint a gőzmozdo­nyok. Kezelésük és irányításuk a gőzmozdonyokénál sokkal tisz­tább környezetben történik és egyáltalán nem követel fizikai erőfeszítést. A diesel-mozdonyo­kon a kapcsolások is gyorsabbak, mint a jó öreg Lokomobilokon. Ha a gőzmozdony vezető azt akarja, hogy masinája az újbóli elinduláskor ne előre, hanem hátrafelé haladjon, két teljes percig kell forgatnia az irány­váltó karját. A diesel-mozdonyon az irányváltás gombnyomással történik. Ezeket a mozdonyokat sokkal jobban ki lehet használni, mint a jelenleg hazánkban elterjedt gőzmozdonyokat. A most haszná­latos masináknak 24 órai szolgá­lat után be kell térniök valame­lyik fűtőházba, hogy üzemanya­got vegyenek fel. Az állomásról a fűtőházba való betérés, a szén­vétel, majd a vonalra való ki­futás minden alkalommal leg­alább négy óra hosszát vesz igénybe. A diesel-mozdonyok egy heti üzemanyagot visznek ma­gukkal, tehát hetenként csak egyszer, és akkor is csak kö­rülbelül két óra hosszára kell kiállniuk a forgalomból, hogy üzemanyagot vegyenek fel. A hozzánk érkező első diesel­mozdonyokat nem vonali, hanem állomási szolgálatra osztjuk be. Ezt azért tesszük, mert a gőz­mozdonyok éppen az állomási szolgálatban vannak a legke­vésbé kihasználva. A kazánok­ban akkor is égnie kell a tűznek, ha a mozdonynak két-három óra hosszáig nincs munkája. Ha a diesel-mozdony befejezte a to­latást és akárcsak félórát is kell­jen várnia, amíg újra elkezdhe­ti, a mozdonyvezető egyszerűen leállítja a motort. Tehát keve­sebb lesz az úgynevezett meddő idő, olcsóbb lesz a vontatás,­­ vagy inkább eleinte beszéljünk csak a tolatás olcsóbbá tételéről. A fejlődés iránya természete­sen az, hogy a vonalakon is egy­re több helyen diesel-mozdonyok fussanak. Azok, amelyeket majd mi kapunk, a legkorszerűbb die­sel elektromos­ mozdonyok. A motor nem közvetlenül a kerekeket hajtja meg, ha­nem elektromos áramot ter­mel, amely a mozdony ten­gelyein elhelyezett villany­motorokat hozza működésbe. Most már egyre többször kerül szóba olyan megoldás alkalma­zása is, hogy a szerelvénybe be­állított személykocsiknak, vagy tehervagonoknak a tengelyein is legyenek ilyen villanymotorok, amelyeket a mozdonyon elhelye­zett valóságos kis erőmű táplál. Így nagyon hosszú szerelvényt lehet öszeállítani és indulásnál, vagy fékezésnél a mozdony nem rángatja a kocsisort, mert vala­mennyi vagon egyszerre indul. Mi már most készülünk a die­sel elektromos­ mozdonyok foga­dására. Összesen 90 embert kell kiképeztetni a kezelésükre. A kilencvenből már kettő el is végezte a négyhónapos tanfolyamot és a többi 88 mozdonyvezető is sorban el­sajátítja majd a diesel elek­tromos­ mozdony vezetésének tudományát. Velem együtt hat vezető műsza­kinak is el kell végeznie ezt a tanfolyamot. Megkezdtük már a Fűtőházban az újfajta mozdo­nyok üzemanyagtöltő telepének építését is. Mindent megteszünk azért, hogy utólag is minél job­ban megérdemeljük azt a ki­tüntetést, hogy vidéken először a mi kezünkre bízzák az új, leg­korszerűbb vontatóeszközöket. Az idén már minteg­y száz holdon termesztenek továbbszaporításra az országban illartomására nemesített lu­cernam­agot A Martonvásár Mezőgazdasági Kutató Intézet kísérleti gazdasá­ga tavaly még csak úgynevezett kereskedelmi lucernamagot ter­mesztett magtermő területének nagyobb százalékán. Az 1950-ben Martonvásáron megkezdett lu­­cernanemesítési kísérletek ered­ményeképpen ma már ötven hold nemesített lucerna vetésterülete van az intézet gazdaságának. Eb­ből 1956-ban harminc holdon ter­meszt vetőmagot. Ezenkívül to­­vábbszaporításra is adott már az intézet az ország állami gazda­ságainak, termelőszövetkezetei­nek és célgazdaságának a neme­sített lucernavetőmagból, így például a Hatvani Cukorgyár gazdaságának, a Kisláng­ Állami Gazdaságnak, a zichyújfalui Győ­zelem Állami Gazdaságnak, a martonvásári Szabadság Terme­lőszövetkezetnek és a túrkevei Harcos Termelőszövetkezetnek és még más gazdaságoknak, úgy, hogy az országban ma már mint­egy száz holdon termesztenek to­­vábbszaporításra martonvásári nemesített lucernamagot. Ezek­ben a gazdaságokban, amelyek­ben különösen nagy gondot for­dítanak az idén a lucernamagter­­mesztésére, a magtermesztést a kutató­intézet lucernanemesítési csoportja ellenőrzi. Aki utoljára látta életben Petőfi Sándort Felhívás Lengyel József székelykeresztúri orvos örököseihez A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete felkéri Lengyel József egykori székelykeresztúri orvos (született 1821. január 21-én, meghalt 1895 augusztus 29-én Székelykereszt­­úron) hagyatékának örököseit, illetve leszármazottait, közöljék az intézettel, hogy Lengyel József orvos irodalmi hagyatéka — cik­kek kéziratai, levelek, feljegyzések, vázlatok, stb. — birtokuk­ban van-e. Az intézet tájékoztatásul közli, hogy az újabb kutatások iga­zolni látszanak azt, hogy valóban Lengyel József orvos■ látta — 1849 július 31-én — utoljára életben Petőfi Sándort és az erre vo­natkozó 1860-ban tett vallomása teljesen hiteles. Lengyel József az ellene indított támadások miatt 1880-tól haláláig hallgatásra kényszerült; feljegyzései, csatatéri vázlatai, irományai — állító­lag — az 1910-es években még a család birtokában voltak. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete felkér mindenkit, aki tud valamit Lengyel József székelykereszt­úri orvos hagyatékának örököseiről, vagy magáról a nagyfontos­ságú irodalmi hagyatékról, közölje ezt az intézettel (Budapest, XI. Ménesi út 11—13) PÉNTEK, 1956. JÚNIUS 1. Székesfehérvárott június 2-án, a községekben vasárnap ünnepük megA PEDAGÓGUSNAPOT Székesfehérvárott június 2-án ünnepük meg a pedagógus napot. A megyeszékhely kiváló óvónői­nek, általános és középiskolai ta­nárainak a délelőtti órákban ad­ják át a pénzjutalmakat a városi tanács oktatási osztályán, utána a pedagógusok részére fogadás lesz. Délután Székesfehérvárott a színházban kultúrműsor lesz. Az ünnepi beszédet Palotás János, az MDP Fejér megyei Bizottsá­gának munkatársa tartja. Itt nyújtják át a város és a megye legjobbjainak az „Oktatásügy ki­­váló dolgozója” kitüntetéseket. Este 8 órakor a megye és a város pedagógusai a Szabadság Étte­remben ünnepi vacsorán vesznek részt. Megyénkben vasárnap ünnep­ük meg a pedagógusnapot. Min­den községben, faluban már most készülnek az iskolák szü­lői munkaközösségei a helyi MNDSZ-szel közösen, hogy mi­nél bensőségesebbé, kedvesebbé tegyék ezt a szép napot. Békeestek megyeszerte Megyénk községeiben békeeste­ket tartanak, amelyeken a nem­zetközi helyzet kérdésein kívül is­mertetik a békemozgalomnak a Hazafias Népfront mozgalommal és a demokratikus nőmozgalom­mal való egyesülése tartalmi fon­tosságát. Az eddig tartott béke­esteken a dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel kísérték a beszá­molókat. Csákváron 250-en vettek részt a békeesten. A község la­kosságának nagy része megjelent Guttamásiban, Alcsúton, Vereben, Gánton, Puszta­vámon, Bakony­­csemyén. Már most érdeklődnek a dol­gozó parasztok a népfront-bizott­ság s a békebizottság tagjaitól a mozgalom szélesedésével kapcso­latos feladatokról Bodajkon, Isz­­timéren, Csókakőn, Móron, ahol június első napjaiban tartják meg a békeesteket. Június 3-án életbe lép a nyári időszámítás A Posta- és Közlekedésügyi Minisztérium közli, hogy 1956. június 3-án hajnali 2 óraikor az órákat egy órával előbbre, három órára kell igazítani. Június 3-án reggeltől tehát a gyárakban és üzemekben a munkaidő már az új időszámítás szerint kezdődik. A tanácsok és a különböző hiva­talok fogadóórái, valamint a közlekedési járművek indulása június 3-tól szintén a nyári idő­számítás szerint történik. Ugyan­ezen a napon lép életbe a Ma­gyar Államvasutak nyári menet­rendje. Felhívjuk olvasóink fi­­gyelmét, hogy amennyiben jú­nius 3­0 után utazni szándékoz­­nak, előzőleg keressék fel a vasútállomást és kérjenek pon­tos felvilágosítást a vonatok új menetidejéről. A dolgozók is kérték segítségét újításokkal Ellenőrzési útján meghallotta, hogy az üzem újító­felelőse bevonult és helyettese nincs. Eddig már 24 darab újítás várja, mi lesz a sorsa. Azonnal felhívta a vállalatvezetőség fi­gyelmét erre a hibára, de értesí­tette a Vasas TB-ot Székesfehér­várott is. Laczissy Elemér és Nick Ilona, a városi MSZT tagja közösen a MEKOVÁL-ba látogattak el. Hi­ányolták, hogy az üzemnek az újításokra csak évi feladatterve van, részletes negyedéves terve nincs. Hiányosnak találták az üzem propaganda munkáját is. Meglátásuk szerint nem eléggé népszerűsítik a jól dolgozókat. Az üzem és gyárlátogatásokon kívül a Műszaki Propaganda Ta­nács minden hónap második és negyedik csütörtökjén délután fél 4-6 óráig a Vasas TB. II. emelet 30-as számú szobájában szaktanácsot ad. Itt az újítók, feltalálók a saját szemükkel győ­ződhetnek meg az Országos Ta­lálmányi Hivatal 1956-ban ki­adott „Az újítói és feltalálói jog“ kézikönyvéből, mi illeti őket ta­lálmányukért. Az eddig megtar­tott két tanácsadási órán azon­ban egyetlen üzemi dolgozó sem jelent meg. Pedig munkájukat nagyban elősegítené, ha igénybe vennék ezt a támogatást. A Vasas Szakszervezet Terü­leti Bizottsága Műszaki Propa­ganda Tanácsa ért már el ered­ményeket, amelyeknél azonban nem csabad megállnia. Az ígért központi műszaki propaganda táblát sem állították még fel a város területén. A tanács tagjai­nak még nagyot, szeretettel, odaadással kell végezniök mun­kájukat, hogy valóban megvaló­sítsák célkitűzésüket a meg­­menő műszaki fejlesztésért A SZOT VIII. teljes ülésé­nek határozata alapján Székes­fehérvárott is nemrégen megala­kult a Vasas Területi Bizottság Műszaki Propaganda Tanácsa. A tanácsba beválasztották városunk üzemeinek kiváló mérnökeit, újí­tóit és szakembereit. A bizottság legfőbb feladatának tűzte, hogy tudása legjavával valamennyi üzemben segíti a műszaki fej­lesztést, támogatja az újítók munkáját, népszerűsíti a kiváló újítókat, és ésszerűsítőket. A tanács megalakulása óta mindössze egy hónap telt el. Munkájukban még nem érték el azt, ami legfontosabb feladatuk lenne. Ennek ellenére mégis van­nak eredmények, így például Krajcz Rezső, a MEKOVÁL üzem­mérnöke már meglátogatta a Ba­latonfüredi Hajógyárat, megvizs­gálta, hogyan foglalkoznak ott az Korszerű javítóműhely és gépszín a Fejér megyei Növényvédő Állomáson A második ötéves tervben nagy feladat hárul a növényvé­dő állomás­ra. A vegyszeres gyomirtás kiterjesztése, az állati és növényi kártevők elleni küzdelem fokozott gépesítést követel. Megyénkben a Növényvédő Állomás Velencén székel, a gépállo­más régi épületeiben. Újabb és újabb beruházásokkal hónapról hónapra fejlődik az állomás. Most készült el egy új, korszerű ja­vítóműhely és gépszín — erről készült képünk —, amelyet június 10-én ünnepélyesen adnak át a dolgozóknak.

Next