Fejér Megyei Hirlap, 1956. szeptember (1. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-01 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! MEGYEI XI. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR, SZOMBAT, 1956. SZEPTEMBER Nem bánták meg, hogy új tagokat vettek fel 52 forint lesz egy munkaegység értéke az alsószentiváni Béke Tsz-ben Tavaly nagy elismerést váltott ki az egyénileg dolgozó parasztok körében az alsószentiváni Béke Tsz. Korszerű gazdálkodása, tagjainak egyetértése, szorgalma éppen úgy megnyerte a kívülállók tetszését, mint a magas jövedelem. Nem kell ehhez más bizonyíték, mint az a tény, hogy a 42 tagú termelőszövetkezetbe 30 egyénileg dolgozó paraszt lépett be a zárszámadás után. Mint sok más termelőszövetkezetben, a Békében is akadtak olyanok, akik nem tudtak teljes szívvel örülni az új belépőknek. Attól féltek sokan, hogy a jövedelem kisebb arányban növekszik majd, mint a taglétszám, mert az új tagok földjei ugyanis szanaszét voltak a falu határában, s így azokon nem lehetett a legeredményesebben gazdálkodni. Érdekes, hogy még a vezetőség is elkészült a „legrosszabbra”, mert a tavalyi 52 forint helyett az idei munkaegységek értékét 32 forintra tervezték. Bíztak ők, hogy ne bíztak volna abban, hogy az idén is jól fizet a munkaegység,de „mit lehessen tudni”? Azt meg hát melyik vezető venné magára szívesen, hogy „nem volt előrelátó”? Na, de ne hozzuk őket zavarba, mert nem érdemlik meg. Nem olyan nagy bűn az, hogy jobban értenek a munkához, mint a tervezéshez, hiszen nem egyszerre kezdték tanulni mind a kettőt! Aratás idején már sejteni kezdte az elnök — Menyhárt Mihály —, hogy ifibb lesz a vártnál a munkaegység értéke. A világért sem mondta volna ezt ki mindaddig, amíg le nem aratták, be nem hordták, el nem csépelték a gabonát és nem teljesítették a beadást. Akkor, amikor mindez megtörtént, már inkább lehetett mondani valamit. Nem olyan ember azonban az elnök, aki szeret dicsekedni. „Előbb kell adni, mint ígérni” — mondotta nekünk is, amikor a várható jövedelemről kérdezősködtünk. Nagy unszolásra aztán mégis számolni kezdett. — Az már biztos, hogy öt kiló búzát osztunk munkaegységenként — mondotta. — A július végéig teljesített munkaegységekre már ki is osztottunk ennyit. A többire majd zárszámadáskor osztjuk ki a tartalékolt részt. Jól fizetett az árpánk is, amelyből nemcsak a közös takarmányalapra, hanem minden munkaegységre is jut fél kiló. A szarvasmarha- és a sertéstenyésztés is jól jövedelmezett. Külön meg kell említeni ebből a szempontból a kertészetet, amely a tavalyi 84 000 forint helyett már a mai napig is 90 000 forintot jövedelmezett, pedig csak a termények feléért kaptuk meg a pénzt. A jó pénzjövedelemnek köszönhetjük, hogy eddig már 8,16 forintot fizettünk ki munkaegységenként 100 000 forint van az egyszámlánkon. Ha csak valami váratlan elemi csapás nem ér bennünket, kukoricánk is több lesz, mint tavaly. Igaz, hogy az elemi kártól sem kell túlságosan rettegnünk, mert minden ingó és ingatlan vagyonunkat biztosítottunk, s a biztosítási díjakat határidő előtt kifizettük. — Ha így van, akkor igazán megmondhatja, hogy mennyi jövedelmet számítanak egy munkaegységre. Vagy nem számolták ki? — Ami a számítást illeti, az gyakori nálunk. Majd minden nap kérdezik tőlem a tagok, hogy mennyi lesz a jövedelem és magam is nagyon kíváncsi vagyok. Sokat nem akarok mondani, de annyi lesz, mint tavaly. — Vagy ötvenkét forint lesz egy munkaegység értéke? — Legalább annyi. — S mit szólnak ehhez a tagok? — Hát éppen nem mérgelődnek. A régiek már csak azért sem panaszkodnak, mert több munkaegységük van, illetve lesz, mint tavaly, s a munkaegység értéke meg ugyanannyi. Az új tagoknak ugyan kevesebb munkaegységük van általában, mert nem a gazdasági év kezdetén léptek be, de év végére ők is elérik a 300-as átlagot. Eszerint tizenötezer forintos jövedelmük lesz, amire ők sem panaszkodhatnak, hiszen 7-8 hónapi munkájukért kapják. Végül az sem közömbös, hogy az idei jövedelmükből már kifizettük az összes rövidlejáratú hiteleinket és a gépállomási munkák 90 százalékát is. Az elnök válasza után megnéztük a munkaegység nyilvántartást. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyi munkaegysége lesz az idén a régi és az újonnan belépett tagoknak. A sok közül Suhár János nevét jegyeztük fel, aki ugyan szorgalmasan dolgozott egész évben, de nem áll egyedül 400 munkaegységes teljesítményével. Az ő példája is azt bizonyítja, hogy érdemes volt az új tagok felvételére szavaznia. Sem a jövedelem, sem a munka nem lett kevesebb, hanem több. S mi akkor az igazság az új belépőkkel kapcsolatos vélemények körül? Az, hogy a nagyobb közösség nagyobb jövedelem elérésére képes, mint a kisebb. — Nagymiklós I. — forint értés jutalmat kap a Pusztaszabolcsi Állami Gazdaságban dolgozó Gardai Mária munkacsapata Értékelték az ifjúsági munkacsapatok első országos kukoricatermelési versenyét Az ifjúsági munkacsapatoknak a DISZ Központi Vezetősége, a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és a MEDOSZ elnöksége által ez évben meghirdetett kukoricatermelési versenye szép eredményeket hozott. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban több mint kétezer ifjúsági munkacsapat alakult, amelyek célul tűzték ki — a DISZ II. kongreszszusán vállalt védnökségnek megfelelően — új módszerek megvalósítását, kimagasló terméseredmények elérését a kukoricatermesztésben. Az első értékelés alapján a helyi adottságokat, a végzett munkát, továbbá a várható terméseredményeket figyelembe véve országosan az alábbi öt munkacsapatot jutalmazzák: Tíezer forint értékű tárgyi jutalmat kap a Balatonnagybereki Állami Gazdaság pusztaszentgyörgyi üzemegységéből Kovács Józsefné munkacsapata. Nyolcezer—nyolcezer forint értékű tárgyi jutalomban részesül a túrkevei Harcos Tsz-ből Lisznyai Károly munkacsapata és a végegyházi Szabadság Tsz-ből Popon József munkacsapata. ötezer—ötezer forint értékű tárgyi jutalmat kap a Pusztaszabolcsi Állami Gazdaságból Gallai Mária munkacsapata és a mezőszemerei Új Világ Tsz-ből Szendi Ilona munkacsapata. A jutalmakat 1956. szeptember 15-én osztják ki Budapesten. A felutazó fiatalok a jutalomkiosztó ünnepség után megtekintik az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. A versenyfelhívásban közzétett második értékelésre a terménybetakarítás után előreláthatóan október végén kerül sor, amikor országosan további kilenc ifjúsági munkacsapat tagjai részesülnek értékes tárgyi jutalomban. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM JELENTI: A tejtermelési verseny háromnegyedévi eredményeinek értékelése során a tehenészetek és fejek között a következő sorrend alakult ki. A kistehenészetek versenyében: 1. Pusztaszabolcsi Állami Gazdaság, 2. Karcagi Kísérleti Gazdaság, 3. Kehidai Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság. Jó tanulást! Szeptember elseje minden évben emlékezetes dátum a tanulóifjúság körében. Ez a nap jelenti a nyári szünidő végét, az új tanév kezdetét. Vége tehát a gondtalan pihenésnek, szórakozásnak, játéknak, komoly munka, a tanulás veszi kezdetét. Ha visszagondolunk az elmúlt két nyári hónapra, megállapíthatjuk, hogy az valóban jó pihenést, szellemi felfrissülést jelentett mind a középiskolás diákok, mind az általános iskolások számára. Azon kívül, hogy a nagyobbak részt vettek a fizikai munkában, vagy segítettek szüleiknek, nem volt hiány az üdülésben, szórakozásban, a kellemes időtöltésben sem. A székesfehérvári Úttörőház kapuja július 1- től a tegnapi napig nyitva állt a pajtások előtt. Két hónapon keresztül állandóan mintegy 350 volt azoknak a száma, akik egész nap gondos felügyelet mellett játszottak, szórakoztak az Úttörőházban. A 14 ezer forint értékű táborfelszerelés lehetővé tette számukra, hogy nyári táborokat szervezzenek, kirándulásokat, játék, és sportrendezvényeket rendezzenek. Ezen kívül uszoda és strandfürdő állt a pajtások rendelkezésére. Nemcsak a székesfehérvári pajtások foglalkoztatásáról történt azonban gondoskodás a nyári hónapokban. A megye minden részéből vettek részt úttörők a Balaton melletti nyári táborban, ami minden részvevőben felejthetetlen élményeket hagyott. A nyári élmények hatása alatt lépik át ma mind a középiskolás diákok, mind az általános iskolások az iskolakapukat, hogy ebben az iskolaévben először foglalják el helyüket az ismerős padokban. Különösen a hatévesek számára nagy nap ez, mert ők a mai nappal válnak meg az óvodától, a mai napon ismerkednek meg az iskolával, a fekete táblával, a számukra teljesen új környezettel. Ez az új környezet az, amely hosszú éveken keresztül második otthonuk lesz és ahol nevelőik áldozatos munkája, a saját szorgalmuk árán megismerkednek a betűvetéssel, az olvasás tudományával és megszerzik mindazokat az ismereteket, amelyekre továbbtanulásukhoz, vagy az életbe kilépve szükségük lesz. Ezeknek az új elsősöknek a száma az idén feltűnően emelkedést mutat az elmúlt évekhez viszonyítva. Csak Székesfehérvárott majdnem kétszázzal több gyermeket írattak be az általános iskolák első osztályába, mint a múlt évben. Ez az örvendetes emelkedés fokozott követelményeket állít oktatásügyi szerveink és a nevelők elé. Ami a beiratkozott tanulók számának emelkedését illeti, nem érte váratlanul oktatásügyi szerveinket. Szerte a megyében újabb iskolák nyílnak és a meglévők tovább bővülnek. Székesfehérvárott a volt óvónőképző nyolc osztályos általános iskolaként működik ebben az oktatási évben, a Zentai úti Általános Iskola pedig ez év novemberében újabb két tanteremmel, napközi otthonnal, szertárral és nevelői lakással bővül. Az országban harmadiknak megyénk székhelyén megkezdi működését a József Attila Gimnáziumban a 12 osztályos kísérleti iskola, ahol az általános iskola első osztályától egészen az érettségi vizsgáig egyfolytában végezhetik tanulmányaikat a tanulók. Az elmúlt években elég sok panasz hangzott el — jogosan — a túlzsúfolt tananyag, a tanulók túlterhelése miatt. Ezen a vonalon az idei esztendőben jelentős fordulat várható. Oktatásügyi szervünk intézkedett az eddig használt tankönyvek felülvizsgálására, a tananyag csökkentésére, ami mind a tanulók, mind a szülők megelégedésével találkozik. Az iskolák — dicséret a szülői munkaközösségek jó munkájáért — felkészülten, ünnepi díszben várják a tanulókat. Ma még csak ünnepléssel, ünnepi megnyitóval, holnapután, hétfőn azonban komoly munkával. Két hónapi pihenés után ismét megkezdődik a tanulás, ami nagy szorgalmat és odaadást követel az elkövetkező tíz hónapban minden tanulótól. A mi államunk mindenki számára biztosítja a tanulást. Tanuló fiatalok! Éljetek ezzel a lehetőséggel és használjátok fel azt mind a magatok, mind az egész társadalom javárai TA +ar%ta1Ao+ enkresi front ! 72 lakást adtak át hibamentesen a sztálinvárosi építők A sztálinvárosi technikumi lakónegyedben, a Bocskai utcában csütörtökön befejezték 72, nagyrészt kétszoba összkomfortos lakások átadását. A lakásokat a beruházó és a lakáskarbantartók világos csontszínűre lakkozott ajtókkal és ablakokkal kiváló minőségben, hiányjegyzék nélkül vették át az építőktől. A lakásokba beépítették a távfűtés és a gázhálózat csővezetékeit is. A városépítés kezdete óta ezekkel együtt most már 3 952 lakást adtak át az építők. Újabb halastavakat létesítenek megyénkben A megyei tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán — Sikó Szilárd megyei halászati felügyelő tervei alapján — halgazdaságfejlesztési programot dolgoztak ki, amit már a Földművelésügyi Minisztérium is jóváhagyott. A tervek szerint a nagylóki Alkotmány Tsz 23 holdas halastavának létesítésével kezdődik a program megvalósítása. Ez a halastó a jövő évben létesül, műszaki terveit már elkészítették, s a kivitelezést is előkészítették. A nagylóki Alkotmány Tsz halastavával egyidejűleg a pusztaszabolcsi Szabad Nép Tsz öt holdas halastava mellé újabb 12 holdas halastót készítenek. A tó kijelölésének, felmérésének munkái már megkezdődtek. A zámolyi Petőfi Termelőszövetkezet is most készítteti új, 15 holdas halastavának műszaki terveit, amelynek kijelölése és felmérése már megtörtént. A pusztavámi Petőfi Termelőszövetkezet is továbbfejleszti hat holdas tógazdaságát. A régi tó mellett egy új, 10 holdas halastavat létesít. Nagyarányú tervek fűződnek a Nádor-csatorna nagyhörcsögpusztai duzzasztójához. Ezt a duzzasztót 1957—1959- ig kell megépíteni. A duzzasztó vázlattervei már elkészültek, s a részletterveket -a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság megbízásából — most készíti a Mélyépítési Tervező Iroda. A duzzasztó munkáiból a mélyépítési munkákat 1958 nyaráig kell befejezni, s a felhúzó szerkezetet pedig 1959-ben kell elkészíteni. A duzzasztó műszaki költségeit 1 200 000 forintra tervezik, ezen kívül mintegy 300 ezer forintot szánnak csatornaépítési munkákra. A duzzasztó elkészültével nagyarányú új tógazdasági munkákra lesz lehetőség. Már a mélyépítési munkák befejezése után megkezdődhet a Sárszentágotai Állami Gazdaság 160 holdas új tógazdaságának építése Nagyhörcsögpusztán. Ez a tógazdaság négy tóból és egy teleltetőből áll majd. A duzzasztó megépítésétől függ a sárkeresztúri Béke Tsz 100 holdas és a sárbogárdi Vörös Hajnal Tsz 50 holdas halastavának elkészítése is. Ugyancsak a duzzasztó látja majd el vízzel a sárszentágotai Új Barázda Tsz — 1954-ben létesült — 75 holdas halastavát is. A halgazdaságfejlesztési program megvalósításából az állam nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek — az általuk végzett földmunkákhoz — minden megmozdított köbméter föld után 3,75 forint állami támogatást kapnak. Ezen kívül ingyen építteti meg az állam az új halastavak zsilipjeit, árapasztóit és a tógazdaságok egyéb műtárgyait. A MEKOVÁL kovácsolóüzeme az ország legjobbjai között A legjobb öntöde, illetve kovácsüzem címért vívott versenyben júliusban a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár acélöntödéje, a Soroksári Vasöntöde, a Vulkán Vasöntöde temperöntödéje, a Megmunkáló és Kovácsológyár kovácsolóüzeme, az RM Kovácsológyár és a Magyar Acélárugyár kovácsoló üzeme érte el a legjobb eredményt. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár acélöntödéje száz százalékos programszerűséggel 108 százalékra teljesítette tervét. A selejtet 21, a balesetek számát 66,3 százalékkal csökkentették. A Székesfehérvári Megmunkáló és Kovácsológyár kovácsolóüzeme 153 százalékra teljesítette tervét. A kovácsolási ráhagyást négy százalékkal csökkentették a gyár dolgozói, üzemi baleset egy sem fordult elő.