Fejér Megyei Hirlap, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-01 / 126. szám
AZ MSZMP FEJÉR MEGYEI II. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM. ELNÖKSÉGÉNEK ÉS FEJÉR MEGYEIANÁCSÁNAK LAPJAIRA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1957. JÚNIUS 1. Tiltakozunk, tiltakozunk! Rendkívüli járási tanácsülés Székesfehérvárott . Egyszerű, a mindennapi munkával elfoglalt ember nem is tudja felmérni az emberiségre esetlegesen váró veszedelmet, ha az imperialista kalandorok az atom- és hidrogénbomba bevetésére szánnák rá magukat. Az amerikai Egyesült Államok felrobbantotta a napokban újabb kísérleti hidrogénbombáját. S a külföldi lapok szenzációs hírként közlik, hogy Amerika igyekszik a szocialista országokhoz közelebb ,,megalapozni“ atomtámaszpontjait. Az atomháborús veszély harcra hívja az emberiséget. Nem ismétlődhet meg mégegyszer az egész világot lángbaborító katasztrófa! A székesfehérvári járás tanácstagjai az atom- és hidrogénbomba kísérletek elleni tiltakozásul jöttek össze csütörtökön délelőtt Székesfehérvárott. A beszámoló közelebbről ismertette e pusztító fegyverek felhasználásának szörnyű következményeit. Az atombombák a szokásos borrobatípusokhoz annyiban hasonlítanak, hogy romboló hatásuk nagymennyiségű energia gyors felszabadulásának eredménye. S ezt a pusztító jelenséget még ártalmas látható és láthatatlan sugárzások, fény, hő és rádióaktív sugárzások kísérik. Az atombomba után lényegesen nagyobb hatású atomfegyvert, szuperatombombákat, vagy hidrogénbombákat készítettek az amerikaiak 1952-ben. Kísérletképpen fel is robbantották. A Szovjetunió bejelentette, hogy az atom és hidrogénbomba az amerikaiak számára nem monopólium. Ez bizonyos fokig mérsékelte az imperialisták agresszív terveinek végrehajtását. 1954. március 1-én azonban a Bikini szigetek térségében újabb kísérleti hidrogénbombát robbantottak, amelynek több áldozata volt. Ezután kezdődött meg a világot átfogó vita és tiltakozás az atom- és hidrogénbomba robbantási kísérletek beszüntetése ellen. A Szovjetunió a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon tette és teszi szóvá az esetleges atomháború szörnyű veszélyét. A szovjet vezetők kijelentették, hogy a szovjet emberek nem pusztításra akarják az atom erejét felhasználni, hanem a békés építés nagy feladatai megoldásának szolgálatába akarják állítani: hegyeket robbantani, kedvezőbb mederbe terelni a folyókat, sivatagokat öntözni, hogy az élet újabb és újabb alapjait lerakhassák ott is, ahol eddig még nem is járt ember. Az előadó ezután szólott az atom- és hidrogénbomba robbantást kísérő jelenségekről. A beszámoló után egymásután emelkedtek szólásra a földekről és üzemekből egybegyűlt tanácstagok. Valamennyien elítélték a veszélyes fegyverekkel való felelőtlen játékot. Aggódásukat, felelősségérzetüket dr. Müller József polgárdi orvos így foglalta össze: „Annak idején az élet szolgálatára szegődtem, orvos lévén, az élet katonája akarok lenni. Hirosima japán város lakosságának fele meghalt a robbanás pillanatában. Nem engedhetjük hasonló katasztrófa bekövetkezését. Tiltakozom a nukleáris fegyverek felhasználása ellen.’’ Varga Ferenc 62 éves dolgozó felelevenítette a két világháború borzalmait. Majd a nehéz, fáradságos munkáról beszélt, amellyel a dolgozó emberek milliói szerzik meg kenyerüket. „Ezt a küzdelmet, ezt a fáradságos munkát irigylik tőlünk. Javaslom, hogy tiltakozzon minden becsületes, jóérzésű ember.” Hingyi István, Dégi István, Hegedűs József tanácstagok is felemelték tiltakozó szavukat a rendkívüli tanácsülésen. Végül elfogadták azt a határozati javaslatot, hogy a székesfehérvári járás tanácstagsága, dolgozói nevében juttassanak el minél hamarabb tiltakozó táviratot az Országos Béketanács Titkárságához. Határozat született arról is, hogy a közeli napokban, hetekben, a járás minden községében ismertessék az atomháború veszélyét. A székesfehérvári járási tanács tagjainak rendkívüli tanácsülése jelentős hozzájárulás ahhoz az országos kampányhoz, amely a nukleáris fegyverek robbantási kísérleteinek betiltásáért indult meg. Megérkezett Budapestre a Francia Kommunista Párt küldöttsége Csütörtökön este megérkezett Budapestre a Francia Kommunista Párt küldöttsége. A delegáció vezetője Raymond Guyot, a FKP Politikai Bizottságának tagja, Párizs képviselője, tagjai: Gustav Ansart, a Politikai Bizottság póttagja, Nord megye képviselője, Juliette Dubois, a Központi Bizottság tagja, Fernand Gremier, a Központi Bizottság tagja, Szajna megye képviselője, George Marchais, a Központi Bizottság tagja és Lucien Sinternier, a Központi Bizottság tagja. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottságának és titkárságának tagja, Aczél György és Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, valamint az MSZMP Központi Bizottsága és a Budapesti Pártbizottság munkatársai. A küldötteket Marosán György üdvözölte. Az üdvözlésre Raymond Guyot válaszolt. oooooooooooooooo-ooooooor Fiatal műszakiak 1 0$ A Vadásztölténygyárban aKISZ-szervezet kezdeményezésére megalakult az ifjú mérnökökből, technikusokból álló műszaki tanács. A kilenc tagból álló tanács feladatának tartja, hogy segítséget nyújtson az üzemvezetőségnek a fiatalok termelésbe való bevonására. Megszervezte a tanács a műszerészek továbbképzését is. Az első műszerésztovábbképző előadást már megtartották. Azon a fiatalokon kívül idősebb szakmunkások is részt vettek. A fiatal műszakiak tanácsa segítséget nyújt a versenyre kelő ifjúsági brigádoknak is. 100000000 ooooooooooooooo A velencei szövetkezeti napon 1. A nagygyűlésen többszáz velencei, kápolnásnyéki, pákozdi, nadapi, seregélyesi és más községben dolgozó vett részt. Különösen a dolgozó édesanyák tettek tanúbizonyságot a munkáshatalom iránti hűségükről. Képünkön Dobi elvtársat hallgatják, aki az ellenforradalomról és annak kövekezményeiről beszélt. 2. A nagygyűlés után több dolgozó paraszttal elbeszélgetett Dobi elvtárs. Képünkön Varga Mihály gárdonyi dolgozó panaszát hallgatja meg. Talajvédelmi bizottságot alakított a Fejér megyei tanács A további talajpusztulás megakadályozása és a lepusztult talajok megjavítása érdekében talajvédelmi bizottságot alakított a Fejér megyei tanács mezőgazdasági osztálya. A kilenctagú bizottság tagjai a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóságnak, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának, az országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet laboratóriumának, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetnek, a Középdunántúli Bányászati Trösztnek, a budapesti MÁV igazgatóságának, a Fejér megyei közúti kirendeltségnek, valamint a megyei tanács mezőgazdasági osztályának egy-egy szakképviselője. A talajvédelmi bizottság elhatározta, hogy az újonnan beállított községi gazdasági felügyelőkkel még augusztus végéig feltérképeztek a megye területén a talajpusztulásnak kitett részeket. Június közepén az eróziós pusztítástól leginkább fenyegetett Szár község vidékét és a váli völgyet a helyszínen vizsgálják meg. Az első érettségi a sztálinvárosi gimnáziumban Négy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit. Azaz nem is a sajátját. Mert vendégként indult az életnek az általános iskola épületében. De nőtt, fejlődött, terebélyesedett a sztálinvárosi általános gimnázium. Először két első osztállyal indult. Majd, ahogy jöttek az évek, a felsőbb osztályt is megnyitották a felnövő, tudásban gyarapodó fiataloknak. Ez a gimnázium azonban nemcsak a sztálinvárosiaknak adja meg az általános műveltséget. Tanul itt sok rácalmási, kulcsi, pusztaszabolcsi és más községekben fiatal is, akik szintén megszerették Sztálinvárost és általános gimnáziumát. S az idén már szárnyaira bocsájta ki az életbe ötven érettségiző leányt és fiút. Egy fiú és egy leány osztály növendékei birkóznak most az érettségi tételekkel. De csak azok erőlködnek, akik nem vették elég komolyan az elmúlt négy esztendőt. Mert ilyenek is vannak. Szerencsére kisebbségben. A többségről az a vélemény, jól megállják helyüket a vizsga mindkét felvonásán, az írásbelin és a szóbelin is. Sztálinvárosban az októberi ellenforradalmi események miatt két hét esett ki a rendszeres tanulásból. Náluk szénszünet sem volt, így idejében, az elsők között tarthatják az írásbeli, majd a szóbel vizsgákat. Előbb a magyar, majd a matematika tételeket kellett írásban kidolgozni. Most, hogy utána vannak az első kettőnek, s azóta a harmadiknak is, nem is volt az olyan nehéz... Még könynyebb lett volna, ha többet tudtunk volna — mondják a fiúk és a lányok is. — Magyarból két tétel közül választhattunk — szól most már izgalommentesen az egyik vizsgázó fiú. Az egyik, a „Magyar szabadságmozgalmak tükröződése irodalmunkban”, a másik „A népiség szerepe költészetünk fejlődésében”. Hát többen az előbbit választották. Hogy milyen sikerrel, azt még nem lehet tudni, mert alapos bírálat alá veszik majd a dolgozatokat. Tény az, hogy mindenki kidolgozta. ki jobban, ki gyengébben. A matematikával már nehezebben birkóztak. Különösen a leányok. Bár ők „kikérik” maguknak, hogy gyengébbek lennének a fiúknál. Ezt az általános véleményt azonban csak jobb dolgozataikkal bizonyíthatják be. Majd ez is kiderül, mint sok minden más — derülnek a fiú osztályban. Három példát kaptak. A harmadik, az volt a fogósabb. Többen már a másodiknál elakadtak. Volt olyan is, aki egynek a megoldásával is megelégedett. De... a legtöbb tanuló is beleverejtékezett. S bizony kihasználta mind az öt órát, mire beadta dolgozatát. Az „önkéntesek“ vizsgája. A harmadik napon az „önkéntesek” vizsgáját is meglátogattuk. Hogy kik ezek? Az igazgatónőtől tudjuk meg. A gimnáziumban két kötelező tárgyból van írásbeli. A harmadik tárgyból, az orosz nyelvből az tesz vizsgát, aki akar. És az érettségizők fele itt, ebben az iskolában jelentkezett. Bátran próbára teszik tudásukat. Izgalom azért itt is van. Nehéz, vagy könnyű lesz a feladat? Oroszból magyarra, magyarból oroszra kell fordítaniok szöveget. Két osztályban dolgoznak, az egyikben a lányok, a másikban a fiúk. Itt is, ott is vaskos szótárak — a segédkönyvek. Ezt szabad használni, de mást nem. Hogy honnan, de mindenki szerzett magának szótárakat. Csak ne gyűljön meg velük a bajuk. Mert egy-egy szó keresése sok időt elrabol. Erre figyelmezteti is őket az igazgatónő. Aki biztat is, erősít is. — Tudták Ti annyira, hogy nem lesz nehéz az ismeretlen szöveget — a nyelvtani szabályok alapján — szépen lefordítani. A fiúknál néhányan annyira neki készültek, hogy ingujjra vetkőztek már az induláskor. No, nem volt veszélyes a feladat. Gorkij „Az anya” című regényéből kaptak 13—14 sort. Azt kellett magyarra fordítaniok. És Puskin költészetét méltató magyar szöveget — oroszra átültetni. Az igaz, hogy ez volt a nehezebb, de ez is simán ment. Amikor délben ismét meglátogattam őket, senki sem volt a termekben. A fiúknál sem, de még a lányoknál sem. öt óra helyett három óra alatt az utolsó dolgozatot is beadták. Kik tanulnak tovább ? A két osztályból összesen tizenöten jelentkeztek továbbtanulásra. Négyen orvosok szeretnének lenni. Hárman jogászok. Néhányan a műegyetemre akarnak menni. Tanárnak öten jelentkeztek, hárman a főiskolára, ketten az egyetemre. De majd kiderül, érettségi eredményeik alapján megérdemlik-e ezt? Nehezebb feladat lesz a tovább nem tanulók elhelyezése. De róluk is gondoskodni kel – mondja az iskola igazgatónője. És hisszük, hogy gondoskodni is fognak. (SzIP)