Fejér Megyei Hirlap, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

1. oldal. flíl Isks figj m km Az atomkísérletek ellen kétszázötvenhat angol tudós nyilatkozatot írt alá és ebben tá­mogatja az amerikai tudósok fel­hívását az atomrobbantási kísér­letek megszüntetéséről. Az angol aláírók között van az Angol Tu­dományos Akadémia 17 tagja, köztük két Nobel-díjas tudós. Az angol tudósok nyilatkozata fel­hívja a kormányt, vesse latba minden befolyását nemzetközi egyezmény kieszközlésére az atombomba-robbantási kísérletek beszüntetése céljából. (MTI) A leszerelési értekezlet nyugati küldöttség­einek külön megbeszélése A leszerelési értekezlet négy nyugati küldöttsége kedden dél­után külön megbeszélést tartott, a brit külügyminisztériumban Dulles amerikai és Selwyn Lloyd angol külügyminiszter részvételé­vel. Dulles kíséretében volt Ha­rold Stassen amerikai küldött, Selwyn Lloydot pedig Allan Noble, az albizottság brit képvi­selője kísérte. Franciaországot Jules Moch, Kanadát David Johnson, a kanadai küldöttség vezetője képviselte. Az ülést azért hívták egybe, hogy az amerikai külügyminisz­ter közelebbről megjelölhesse az Egyesült Államok álláspontját a meglepetésszerű támadás meggát­­lását célzó légi ellenőrzési terv­ről. (MTI) Növekszik a gyermekbénulásos megbetegedések száma Bajorországban A bajor tartományi belügy­minisztérium közlése szerint az országban aggasztóan növekszik a gyermekbénulásos megbetegedé­sek száma Míg az utóbbi öt év során az év első felében átlag 97 volt a megbetegedések száma, addig az idén június 30-án már 196 bete­get tartottak nyilván. A július elejei igen meleg hetekben újabb 67 megbetegedést, jelentettek. Két haláleset is történt. (MTI) Kinek van igaza A Pertshire-i (Skócia) járásbíró és az anyakönyvi hivatal képvi­selője között szívós küzdelem folyt a közelmúltban egy két­gyermekes apa nemváltozása miatt. Az érdekelt fél jelenleg női ruhákat hord és „asszonyom”­­nak nevezik. Az illető, Raf volt pilótája, jelenleg 50 éves. Fele­ségétől kénytelen volt elválni 1945-ben, orvosi kezelés alatt áll és a kórházban azt állítják, hogy „minden arra irányuló kísérlet, hogy újból férfinek megfelelő életmódra szorítsák, igen káros következményekkel járna’’. Szak­értők szerint igen ritka nemvál­tozásról van szó. Az érdekelt fél a fentiek kö­vetkeztében az anyakönyvi ok­mány módosítását kérte, amit az illetékes tisztviselő meg is tett, a döntést azonban a pertshirei járásbíró érvénytelenítette, az alábbiak leszögezése mellett: „Kétségtelenül férfi volt, amikor anyakönyvezték, az orvosi vizs­gálatok megállapították, hogy vére és bőre megtartotta a férfi jellegzetességeket. Az eset sajná­latos, egy „abnormális férfiről van szó, de férfiről". (MTI) A VIT-ről jelentik Harmadik napja tart Moszkvá­ban a VI. világifjúsági és diák­­találkozó. Már az eddigi esemé­nyek is megmutatták, hogy a vi­lág ifjúságának seregszemléje je­lentősen elősegíti azoknak a nagy eszméknek a megvalósulását, amely eszméket jelszavául válasz­tott: a béke és a népek közötti barátság megerősödését. A keddi napon megkezdődtek a VIT nagy érdeklődéssel várt talál­kozói. A parasztfiatalok a mező­gazdasági kiállítás tanácstermé­ben gyűltek össze, hogy megbeszél­jék közös kérdéseiket, megismer­kedjenek egyes országok mezőgaz­daságának helyzetével, megvitas­sák tennivalóikat. Találkozóra gyűltek össze a fiatal bányászok, a bőripari dolgozók és a nyomdá­szok is Moszkva különböző műve­lődési otthonaiban. A találkozón képviseltették magukat a nemzeti szakszervezetek és a Szakszerve­zeti Világszövetség tagszervezetei is. A moszkvai VIT-en másodízben rendeznek találkozókat az érdek­lődési körök szerint. Kedden a többi között amatőr fotósok, a rá­dióamatőrök, a filmamatőrök, a gyermekszervezetek vezetői és a repülőmodellezők gyűltek össze a közös megbeszélésre. A diákklubban nemzetközi hang­versenyt tartottak, délután pedig a világ minden tájáról összesereg­­lett diákok, neves szovjet és kül­földi írókkal találkoztak. Délelőtt ünnepélyes keretek kö­zött nyitották meg a Gorkij-park­­ban a VIT nemzetközi képzőművészeti kiállítását, amelyen a résztvevő országok 25 éven aluli fiatal művészei mintegy háromezer képet, szobrot, grafikát, népművészeti tárgyat mutatnak be. A kiállítás magyar részében fiatal művészeink 74 képet, szob­rot, népművészeti és iparművésze­ti tárgyat mutatnak be. A meg­nyitó közönsége nagy elismeréssel szólt több magyar alkotásról, köz­tük Thury Mária „Kismosás”, Miskolczy László „Reggeli hangu­lat’’ és Csernus Tibor „Esti isko­la " című festményeiről, Lessenyei Márta és Deák László szobrairól Kass János grafikáiról és Nagy Ferenc VIT-díjas népművész fa­ragott kürtjéről. Délután a Dinamó-stadionban ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a VI. VIT nemzet­közi r­­erveit, amelyeken a küldöttségekben­­ résztvevő fiatalok csaknem húsz sportágban mérkőznek meg egy­mással. Este az Udarnyik filmszínház­ban, amelyet a VI. VIT-re telje­sen felújítottak, megkezdődött a nagy érdeklődéssel várt nemzet­közi filmfesztivál. A fesztivál zsű­rijében a magyar filmművészetet Horváth Teri fiatal színésznő kép­viseli. A mezőgazdasági kiállítás egyik festői környezetében lévő kertes étterme volt a színhelye kedden délelőtt küldötteink egy csoport­ja baráti találkozójának a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köz­társaság fiataljaival. Az igen me­leg, baráti hangulatú összejövete­len elsőnek Várnai Ferenc, a KISZ Országos Szervezőbizottsá­gának tagja szólalt fel. Az el­lenforradalom sötét napjait idéz­te, arról beszélt, hogyan fenye­gette ez a kísérlet egész Európa, köztük Németország békéjét is. Felszólalására Karl Wolf szak­­szervezeti vezető válaszolt, majd Fred Fischer, a szabad német if­júság egyik vezetője beszélt. A találkozó „hivatalos“ része után terített asztalok mellett min­denütt ismerkedő, barakozó cso­portok alakultak, amelyek nehe­zen akartak elválni egymástól. A kitűnő hangulatot még csak emelte a rögtönzött vidám mű­sor, amelyben a rajkózenekar és az NDK fiataljainak tánczeneka­ra szerepelt. Küldöttségünk egyébként e na­pon is gazdag programot bonyo­lított le. Sokan vettek részt a Moszkva-folyón rendezett hajó­­kiránduláson, míg mások a nagy­számú szakmai, vagy diáktalál­kozó valamelyikén vettek részt. Este a fiatal magyar művészek hangversenyt adtak a vasutasok Moszkvai Központi Kultúrházá­­ban. Megkezdte szereplését a nemzetközi művészeti versenye­ken résztvevő magyar küldött­ség is. ­EJÉR MEGYEI HÍRLAP Csütörtök, 1957. augusztus . MAKARENKO ÚTJÁN ST­rizsán Sándor elvtárs­sal nem régen ismerked­tem meg. Néhány évvel ezelőtt jött haza Kanadából, amelyről sokat és szívesen mesél. Mint fia­tal falusi tanító, részt vett az 1919-es kommunista mozgalom­ban, s a Tanácsköztársaság meg­döntése után kellett elmenekül­nie. Amikor hazajött, olyan mun­kát kért a párttól, ahol kommu­nista lelkesedésén kívül a világ­járásban szerzett tapasztalatait is gyümölcsödet­heti. Így került az Alsótekeresi Állami Gazdaságba, az Állami Fiúnevelő Intézet élére. Ne gondolja senki, hogy a mi társadalmunkban megszokott mintájú intézet az alsótekeresi. Nem hatalmas, volt uradalmi kastélyban, virágágyások között, ezüstösen csillogó tó partján van Krizsán elvtársék nevelő intéze­te. Egyszerű, gazdaságos építési tervek szerint épült munkás szál­láson laknak, amely még csak el­különítve sincs a gazdaság többi munkás szállásától. Legfeljebb a gondozott udvar, s a katonás rend, tisztaság emeli ki a többi közül a fegyelmezett kollektíva otthonát.­­ Külön kell szólni az otthon la­pkőiről. Teljesen, vagy félig árva 15—18 éves fiúk laknak itt, akik­kel az államon kívül senki sem törődik. „Válogatott galeri”, mint ahogyan az otthon egyik virgonc lakója megjegyezte. A válogatás alapelve pedig a következő: fi­zikai munkaképesség, kevés is­kolai végzettség. Kevés iskolai végzettségnek tekintik, ha valaki nem végezte el a nyolc általánost. Az intézet állandó létszáma 40 fő, de amikor meglátogattuk, ép­pen változás volt, azaz a fiúk egy­­részét „szárnyukra”­­ bocsájtották. B Bizonyára kiváncsiak az olvasók, hogy miért kötik ki a kevés iskolai végzett­séget ebben az intézetben? Nos, nem valami­féle gyanús hátsó gondolat miatt, hanem azért, mert az intézetben általános iskolai ta­nítás folyik. Krizsán elvtárs egye­dül tanítja a fiúkat, s az egész in­tézetben nincs is több alkalmazott. A lehető legkevesebb költséggel folyik itt a nevelés és a tanítás. Fizetést csak Krizsán elvtárs kap az államtól és a havi 72 forint tartásdíjon kívül ez minden állami támogatás. A fiúk naponta 8 órát dolgoznak az állami gazdaságban, délután pedig egy-két órát tanul­nak a dolgozók esti általános is­kolájában. Az intézet rendje át­menet az iskolai és a katonai rend között. A tanulókat tízes létszámú rajokba osztják be, amelynek pa­rancsnokát az intézet vezetője ne­vezi ki. A munkában, tanulásban tehát a raj fegyelme köti a fiú­kat. A rajparancsnok utasítása kötelező minden rajbeosztottra, s mint Krizsán elvtárs mondja, igen ritkán fordul elő fegyelemsértés. De a katonai fegyelem, azaz alá­rendeltségi viszony csak a mun­kában, a határozatok végrehajtá­sában kötelező. A legszélesebb de­mokrácia érvényesül ugyanis a határozatok meghozatalában. Min­den raj — titkos szavazással — választ egy-egy rajtanács elnököt, amely nem mindig azonos a raj­­parancsnokkal. A rajtanácsnak egyébként minden rajbeosztott tagja. Ezenkívül minden rajtanács­­ból egy-egy tagot — ugyancsak titkos szavazással — az intézeti tanácsba delegálnak. Az intézeti tanács javaslatára hozza meg leg­fontosabb intézkedéseit az intézet­­vezető, aki minden fontosabb ügy­ben megkérdezi az intézeti tanács véleményét. Ezt a kettős szervezeti felépí­tést a legszigorúbban betartják, illetve betartatják. Soha sem fe­ledkeznek el felelősségre vonni azokat, akik bármilyen mértékben megsértik az intézeti demokrá­ciát, illetve fegyelmet. Az intézet ifjú lakói csakhamar megismer­kednek a kollektív élet szabályai­val és a tapasztalat szerint a meg is kedvelik azt. A­rány­lag gyorsan beleilleszkednek az in­tézet kollektív életébe az új la­kók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyen is, mert bizony sok olyan új lakó jön, aki csak hír­ből hallott fegyelemről és ember­társi megbecsüléséről. Képzeljük csak el, hogy egy-egy árván, szü­lői szeretetet és fegyelem nélkül 15—18 évessé cseperedett fiú a munkaképességen kívül még hány más jellemvonással rendelkezik! Bizony akad olyan új lakó is, akit csak a szerencse, vagy a felnőttek jóindulata mentett meg a fiatal­korúak bíróságától. Volt már olyan növendéke is az intézetnek, akit egyenesen a börtönből küld­tek oda. Igaz viszont, hogy olyan egy sem akadt, aki két-három­ évi itt tartózkodás után a bűn útjára tért volna. Van tehát nyesegetni valója a kertésznek a fiatal hajtásokon. S mindezt úgy kell elvégezni, hogy a fáknak is tetszem Azaz állan­dóan, esetről esetre meg kell győz­ni az ifjakat arról, hogy amit ve­lük tesznek, vagy kívánnak tőlük, az mind hasznukra válik. Ha ugyanis csak a kérlelhetetlen szi­gor fegyverét alkalmaznák, köny­­nyen faképnél hagynák a nevelőt. Sem kerítés, sem kőfal, sem jegy­ Elítélték a várpalotai fegyvereseket A Pest megyei Népbíróság Székesfehérvárra kirendelt külön­­tanácsa kedden délben hirdetett ítéletet Egerszegi Lajos és tár­sainak bűnperében. A Népbíróság megállapította,­­hogy a két fővádlottat, Egerszegi Lajost és Ribli Józsefet egy Gyi­­mesi nevű személy szervezte be az ellenforradalmi fegyveres cso­portba. Az azóta disszidált Gyi­­mesi már az ellenforradalom előtt is olyan kapcsolatokat tartott fenn, amelyek azt bizonyítják, hogy tervszerűen törekedett a népi demokratikus államrend megdöntésére. Segítőtársai az azóta szintén disszidált Kálmán Szabolcs és Bandi nevű egyete­mi hallgató voltak. Egerszegi először elutasította Gyenesit, de aztán részt vett a szervezkedésben november negye­dikétől kezdődően mintegy de­cember közepéig. Nem fo­gadható el a vádlottnak az a védekezése, hogy ő hite szerint törvényes fegyveres alakulatnak volt a tag­ja, mert ő részt vett a fegyverek elrejtésében. Gyimesi Ribbi Jó­zsefet is bevonta a szervezkedés­be,­­ ő ápolta és őrizte a birto­kukban lévő nagymennyiségű fegyvert. Amikor már sokan tudtak a fegyverekről, ő szállítot­­ta azokat szét rejtekhelyükről és sokat adott át ismerőseinek. A többi vádlottról azt állapí­­tottatta meg a bíróság, hogy az előzőekkel szemben nem vettek részt a népi demokratikus állam­­rend megdöntésére irányuló szervezkedésben,­­ hanem fegy­ver és robbanóanyag rejtegetés­ben találta őket bűnösnek. Ezért négy vádlottat: Zulik Józsefet, Helt Jánost, Börzsei Jánost és Szelőczei Istvánt 5-5 évi börtön­büntetésre ítélte. Fekete Márton vádlottat, aki részt vett a fegyvereknek a ki­próbálásában és a lövöldö­zéssel rémületbe ejtette társai­val együtt a környék lakóit, a* fegyveresen elkövetett garázda­­ságért nyolc hónapi börtönbün­tetésre ítélte a Népbíróság. Dr. Németh Jenőnek és ifjú Tomibor Istvánnak az ügyét a Népbíróság elkülönítette és a Fe­jér megyei bírósághoz tette át eljárásra a feljelentési kötelezett­ség elmulasztásának vádjával. Halálos szurkolásért a felmentés A megyei bíróság tárgyalta Pá­­kozdi Imre 47 éves abai lakos­nak az ügyét, akit a megyei ügyészség szándékos ember­öléssel vádolt, mert tavaly októ­ber 28-án két késszúrással meg­ölte Keszei Józsefet. A bíróság ítéletében jogos védelem miatt felmentette Pákozdi Imrét. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész a vádlott megbüntetéséért felleb­bezett. Pákozdit és Készéit arról is­merték, hogy nagy italfogyasztók, s Pákozdi ittasan durva tréfákat eszelt ki, Készéi pedig kötekedő volt, így aztán többször össze­vesztek már. 1955 őszén Készéi baltával támadt Pákozdira, majd doronggal zörgetett be hozzájuk, megint máskor vasvillával vára­kozott rá a háza előtt. Tavaly október 28-án Pákozdi állatvágásból jött és az előkés a csizmaszárban volt. Egy közös is­merősüknél találkoztak és Ké­széi beborozva hangoztatta, hogy le akar számolni Pákozdival, de megijedt, amikor az a csizma­szár felé nyúlt. Elment, de azt kiabálta, hogy ma élve nem mész haza. Vasvillát ragadott és Pá­kozdira lesett. Hiába próbálták többen is lebeszélni, hogy térjen haza, azt hajtogatta, hogy Pákoz­­dinak még ma meg kell halnia. Amikor Pákozdi közel ért hoz­­zá, rejtekhelyéről előlépett és fejbevágta. A vádlott az ütés ere­jétől térdre esett, majd magának rántotta a támadót. Nyolc-tíz­perces dulakodás után egymást fogva álltak fel, Pákozdi egyik ke­zében a vasvillát tartotta és oda­adta Készéi odaérkező feleségé­nek,­­ de az asszony a vasvillá­val őrá sújtott. Készéi a segítsé­get látva ismét támadólag lépett föl. Pákozdi két oldalról is ve­szélyeztetve érezt­e magát, kétszer Készéi felé szúrt, hogy megsza­baduljon támadójától. Készéi el­szaladt, de később összeesett, és az orvosi elsősegélynyújtás után és a mentők megérkezése előtt meghalt. A Városi Nőtanács közleménye A székesfehérvári Köztársaság Filmszínházban meghirdetett pén­tek esti tájékoztató előadás Mező Imréné elvtársnő megbetegedése miatt elmarad. Értesítjük üzemi, hivatali nőtanácsaink vezetősé­gé­t, hogy az előadást későbbi idő­pontban, Mező elvtársnő felgyó­gyulása után megtartjuk, a ki­adott meghívók később is érvé­nyesek.

Next