Fejér Megyei Hirlap, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-02 / 179. szám
Ixj&i. TnMjqifjcipro,e,á,io! HÍRLÁP II. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM. ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. AUGUSZTUS 2. Ho Si Minh hazánkban Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a csütörtökön hazánkba érkezett Ho Si Minh elvtárs, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke és a Vietnami Munkapárt főtitkára. Ho Si Minh elvtárs az európai szocialista országokban tartott látogatásai során jött el hazánkba is. Ho Si Minh 1890 május 19-én született. Valódi neve Nguyen Ai Qouc. — Ho Si Minh (vietnami nyelven „művelt”-et jelent), csak fedőneve volt a pártban. Ho Si Minh fiatal korában felváltva volt matróz és munkás a francia és angol társaságok hajóin. Hosszabb ideig volt Angliában, Amerikában, Franciaországban. A versailles-i békekonferencia idején az értekezlet résztvevőihez memorandumot intézett, amelyben függetlenséget követelt Indokína népei számára Neve ekkor lett ismertté egész Vietnamban. 1921 decemberében a francia gyarmatok dolgozói népeinek küldötteként részt vett a Francia Szocialista Párt kongreszszusán, majd a megalakuló francia Kommunista Párt első tagjai között van. Párizsban lapot adott ki a „Pária” címmel. 1921—25-ben megalapítja az első kommunista irányzatú vietnami forradalmi szervezetet,amely a „Vietnami Forradalmi Ifjúság Pártja” nevet vette fel. 1929-ben a francia gyarmatosító hatóságok Ho Si Minh-t távollétében halálra ítélik. 1930 januárjában a meglévő három kommunista szervezet egyesült és létrejött az Indokínai Kommunista Párt. Nemsokára Ho Si Minh-t az angol rendőrség Hong-Kongban letartóztatja és börtönbe veti. Két évi rabság után kiszabadul és illegalitásba kényszerül, Európába jön. Hazájába 1938-ban tért vissza. Ezután is állandó harcban telt élete Vietnam függetlenségéért. A japán és francia agresszorok ellen szervezte az ellenállást és ennek eredményeként 1915 szeptember 2-án kikiáltották a vietnami Demokratikus Köztársaságot. Első köztársasági elnökké Ho Si Minh-t választották meg. 1946 decemberében a francia gyarmatosítók agresszív háborút indítanak a Vietnami Köztársaság ellen. A hosszú ellenállási harcban a vietnami nép nagy győzelmeket aratott a Vietnami Nemzeti Egységfront” vezetésével, melynek tiszteletbeli elnökévé Ho Si Minh-t választották. 1954 júliusában a Genfben megkötött egyezmények elismerték a vietnami nép nemzeti jogait. 1956 szeptemberében a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tizedik kibővített ülésén Ho Si Minh-t a párt elnökévé, a Központi Bizottság főtitkárává Választották. __ Nyolc televíziós vevő a városban Székesfehérvárott egyre több televíziós vevőantenna bukkan fel gyárak, lakóházak tetején. A Keravill értesülése szerint nyolc készülék működik már a városban. Azok, akik vásároltak televíziós rádiót, nem bánták meg. A nehéz körülmények ellenére jó műsort láthatnak nap, mint nap Majdnem minden vasárnap közvetítenek labdarúgómérkőzést. A legutóbbi KK mérkőzés izgalmas eseményeit is láthatták a tulajdonosok. Ezenkívül otthon kényelmes karosszékből nézhetik végig a legújabb filmeket, operett előadásokat. Ezenkívül tudományos ésegyéb szórakoztató előadásokat nézhetnek végig. Előreláthatólag az év végére elkészül a 20 KW-os nagyadó, melynek egy átjátszó úgynevezett rellé állomása is lesz Kisfaludon. Ez hozzájárul majd a jobb vételi viszonyok megteremtéséhez. Biztosak vagyunk abban, hogy mire ránk köszönt a tél, még több televíziós antenna csillog majd a házak tetején. Sok olcsó bÚTOR kelt el a Kossuth utcai üzletben A Kiskereskedelmi Vállalat Kossuth utcai bútorüzletében a múlt hónapban nagy forgalmat bonyolítottak le a kínálat megnövekedése folytán. Nem pontos számítás szerint 50 konyha, 65 háló és 6 garnitúra kárpitozott bútor kelt el. Ezenkívül számtalan 1 darabból álló különböző bútordarabokat adtak el a vevőknek. A vásárlók névsorában szerepelnek Tatai Mihály és Széll Lászlóné balinkai lakosok, akik komplett konyhabútort vettek. Ugyancsak júliusban vásárolt magának Varga Mihály pusztavámi lakos egy szép hálószobabútort. Folyna a szódavíz ... Számtalanszor halljuk a panaszt, hogy nem folyik ki az üvegből az összes szódavíz. Hiába rázzák, hiába biztatják. A másik véglet pedig: akkor is folyik, amikor nem kellene, és ha az ember leveszi róla a tekintetét, nem marad más, csak egy üres üveg és a konyha vizes kövezete. Bizony e „háziörömnek“ senki sem örül. Éppen ezért, hogy megtudjuk a valóságot és megelőzzünk még sok bosszúságot, felkerestük a Székesfehérvári Szikvízüzemet, ahol a műszaki vezető az alábbiakat nyilatkozta. Sajnos igaz, hogy gyakran elfolyik a szódavíz, máskor pedig az a baj, hogy nem folyik ki az üvegből. Az igazi ok: mi is gyártunk selejtet, soha nem a saját hibánkból. Töltés előtt ugyanis nem áll módunkban megvizsgálni minden szelepet, mert akkor nem biztosíthatnánk a város megnövekedett szikvízszükségletét. Így aztán olyan üveget is megtöltünk, amelynek szelepe rossz, tehát elillan a szénsav. Ezért csökken a víz értéke és a szükséges nyomás is kisebb. Nemrég a következő intézkedés végrehajtására kaptunk mi és az árusító üzletek utasítást: ha csöpög az üvegből a víz, azt nem szabad eladni, hanem meg kell jelölni, visszakerül a szikvízüzembe. Vissza kell váltani az olyan üvegeket is, amelyből a víz nem tud eltávozni. E meghibásodott üvegeket aztán mi megjavítjuk. Felesleges tehát rázni az üveget, vagy annak fejét lecsavarni, mert így nem tudjuk melyik szelep rossz. A fogyasztóktól azt kérjük, legyenek segítségünkre. Most már naponta 80—100 üveg szelepét cseréljük ki és amennyiben még nagyobb megértési támogatást kapunk, úgy rövid időn belül nem lesz a forgalomban hibás szódásüveg. Sztálinvárosi üdülők a Balatonon. Augusztusban újra megjelenik a „Pártélet““ Az MSZMP Központi Bizottságának folyóirata a „Pártélet“ az ellenforradalom óta először augusztus első napjaiban ismét megjelenik. A folyóirat ezt követően rendszeresen havonta jelenik meg. A párt közvéleménye már sürgette és várja, hiszen régi olvasótábora ismeri, hogy a gyakorlati pártmunkában, elvi és politikai kérdésekben hasznos tanácsokat adott. E hagyományaihoz hűen, a lap első száma több cikkben foglalkozik az MSZMP Országos Pártértekezlete alapján a pártmunka időszerű kérdéseivel. Közli Marosán György elvtárs, „Az egységesen hozott határozatok egységes végrehajtásáért“ c. cikkét. Bárányos József a Szervezeti Szabályzatról, Szirmai Jenő a pártegységért folytatott harc Somogy megyei tapasztalatáról ír. Kalmár Györgytől „Az intrikák és rágalmak ellen“ c. cikkét közli a lap. A pártmunka időszerű feladatai közül a kádermunkáról, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták feladatairól, a pártfegyelmi munkáról, a termelés pártellenőrzéséről, a kommunisták tömegek közötti munkájáról közöl cikkeket. Ezenkívül több cikk foglalkozik a pártmunka tapasztalataival. Elméleti cikk jelenik meg a szocializmus építésének általános és sajátos vonásairól, továbbá a burzsoá nacionalizmusról és az internacionalizmusról. A folyóiratnak már az első száma is azt a törekvést szolgálja, hogy hasznos segítőtársa legyen a pártmunkásoknak a Párt politikájának megvalósításában és gyakorlati végrehajtásában. Start!4 Fehérvári Gőzmalomban A hosszú, nyári hónapok után ismét forogni kezdtek a Fehérvári Gőzmalom hengerek Augusztus 1-én volt a start! De ne gondolja senki, hogy eddig is tétlenkedtek a malom dolgozói. Ellenkezőleg: biztosították az üzemszünet alatt a jó munka előfeltételeit. Korszerűsítették a szállítást, féregtelenítettek, a csöveket újrafestették, a falakat kimeszelték és karban tartották a működtető gépeket. Bizony kellett ez, mert idén nagyobb, több munka vár a malom kollektívájára. Csak az a baj, hogy jelenleg nem eléggé száraz az örtendő gabona és ezt nem vehetik át. Éppen ezért a gazdák gondoskodjanak a búza és a rozs szárításáról. Mert a nedves szem sok bajt okozhat. Most folyik a malom próbajáratása. A számítások szerint még ezen a héten, de legkésőbb a jövő hét első napjaiban teljes ütemben beindul a munka. Grund János molnár és Fekete János betanított munkái ismét gyönyörködhetnek az életben, a friss, ropogós kenyeret adó fehér lisztben. DINNYÉSEK KÖZÖTT AZ ELSŐ FECSKEFARRAL jönnek és mennek. Nem itt van az ő szülőföldjük, távol messze. Csak ilyenkor nyáron tanyáznak itt nálunk, ahol a dinnye oly jól terem. Az igazi otthon ott Csányon most üresen áll. A dinnyeföld mindenük, a múlt, a jelen, a jövő. Itt ütöttek kunyhót is, ahol a szél a dinnye édes illatát kergeti. Kicsi, szűk földbe vájt viskóban laknak, amíg a földet újra nem szántja a traktor és nem lepi el az új élet. Jó is nekik, meg nem is. Ha arra gondolnak, hogy „dinnyések” akkor boldogok, hogy itt lehetnek a dúsan termő Mezőföldön és learathatják a föld gyümölcsét. Ha azonban az jut az eszükbe, hogy a csinos, takaros kis porta most otthon üresen áll, vágyódnak viszsza. Szeretik azt a tájat, azt a földet, de ilyenkor nem maradhatnak. A kötelesség ide szólította őket. Apáik, ősapáik évszázadokkal, évtizedekkel ezelőtt is itt termelték a legjobb dinnyét, ide hozták saját nemesítésű magvaikat, itt tették a föld mélyébe, innen szállították a világ mindnégy sarkába a mézes dinnyét. ÜLNEK A KUNYHÓK ELŐTT, ahonnan az egész dinnyeföldet jól belátni. Fiatalok, öregek, a dinnyés nemzedék tanácskozik. — Milyen idő lesz holnap? — ez a kérdés, erről tárgyalgatnak. —Jó idő lesz... — mondja az öreg szülő, özvegy Gál Sándorné. — A rádió mást mond — toldja tovább a szót a menyecske, — zivatarról, záporról beszél. — Kék az ég — szól Magyar Vilmos, — talán, talán... A kis barackfára akasztott hőmérő 20 fokot mutat Hogy lesz-e eső, vagy sem? Ez a jövő titka. Egyelőre nem tudják. Mindnyájan azt szeretnék, ha nem lenne. Hisz már így is megkéstek egy kicsit, pedig idejében kiültették a dinnyét De ez a sok eső, hátrább tolta a termést. Igaz, néhány kocsival már elszállítottak az „ananászból”, de a görögdinnye még nem érik. — KÖRÜLBELÜL KÉT HÉT MÚLVA lesz már görögdinnye is, — mondja Magyar Vilmos. Ez az idő kiszámíthatatlan. 37 éve vagyok dinnyés, de ilyen rossz időre még nem emlékszem. Ha a nappal meleg, akkor éjszakára hűl le. Ha az éjszaka is meleg, akkor esik az eső. Ez aztán a dinnyések kára. Mert ha már a szőlő is érik és akkor lesz dinnye, “-megütötte a kő. Akkor inkább az emberek szívesebben eszik a szőlőt. — Na de azért csak lesz valami? — Hát hogyne lenne! 120 holdon termelünk az idén a bodakajtori állami gazdaságnak dinnyét. Lesz itt bőven, csak egy kicsit később. Mit tehetünk? Ha késik, késik. A dinnyések megtették a kötelességüket, elvégeztek mindent idejekorán. A tavaszon szinte térdig jártak a sárba, amikor palántáztak, utána valósággal dédelgették a növényt. Sokat fáradoztak míg a parányi kis palántából százszámra nőtt a dinnye. Távol a várostól, falutól, itt a maguk kis birodalmában kora hajnaltól késő estig görnyedeztek, mire lett valami. Ha később is adják az ízes csemegét, nézzük el nekik. Ők megtették a kötelességüket, a szeszélyes időjárás miatt késleked AZ ALKONY HOMÁLYÁNÁL, amikor egy percre leültek nyugodni, ahogy elnézem őket, a nyugalom, az csak annyiból áll, hogy ülnek. Semmi többől. Most is izgulnak az idő miatt, mert nekik sem mindegy, a fogyasztóknak sem, hogy mikor lesz dinnye. K. J. ›A légyfogásról Bizony az! Mert kérem a( ! XX. században élünk, a tech` nika világában, mégis gondot¡! fokoz az elszaporodott legyeki $ irtása. Mert: legjobbnak bizo¡ ? nyúlt eddig a Flitox. De az( I ritka, mint a fehér holló. Már£ › mint az üzletek polcain. Az Itán feltalálták a Matador el-S ‹ nevezésű csodaszert, de ez ? még a légynek sem kell. Pedig* )azt mondják, még a baba is,/ (megdöglik tőle. Azért nevezem csodaszerének, mert csoda, ha néhánylégy kimúlik annak hatására.Na már most, nem maradmás hátra, mint a légyfogó. )Az a légyfogó, ami igen népszerű mind a háziasszonyok,mind a legyek körében. Sajnos azonban csak egyes üzletiekben lehet kapni, ott is elég ritkán. Az pedig még gyaktrabb, hogy sajnálják azt a sárgaszínű kencét, mert olyankeveset raknak rá, hogy nem ragad oda a légy. A légy egyik előidézője a járványos megbetegedéseknek. Biztosítsák hát kereskedelmi szerveink, hogy minden üzletben és korlátlan mennyiségben álljon légyfogóa vásárlók rendelkezésére. & O- t