Fejér Megyei Hirlap, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

2. oldal. tinFORM JELENTÉSEK A francia nemzetgyűlés viharos vitája Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlésnek az algériai kerettörvényről folytatott vitájában pénteken a délutáni ülésen Gaillard miniszterelnök mondott beszédet. Hangoztatta, megérti a fiatal északafrikai országok nyugtalanságát, de Franciaország nem egyezik bele abba, hogy egymillió francia idegenné váljék Algériában. Franciaország nem fogadhatja el Algéria függetlenségét sem, ugyanígy nem fogadhatja el érvényes tárgyaló félként az Algériai Nemzeti Felszabadítási Frontot, csak a fegyverszünet kérdésében. Gaillard kijelentette: Marokkó és Tunisz ne remélje azt, hogy a francia kormány külső nyomásnak enged. Algéria politikai sorsának eldöntéséhez elengedhetetlen előfeltétel a fegyverszünet. Ezután Mendes-France volt miniszterelnök, a radikális balszárny vezére lépett a szónoki emelvényre. A szélsőjobboldal padsoraiban ekkor vihar tört ki. Mendes-France felszólalásában bírálta az algériai kerettörvényt, amelynek megalkotása előtt nem kérték ki a muzulmán lakosság véleményét. Követelte, hogy adják meg a muzulmánoknak régi jogaikat Algériában. Mendes-France a továbbiakban a Tunisszal és Marokkóval tárgyalások lehetőségeiről szólt. Gaillard félbeszakította Mendes-France-ot és vitába szállt vele. Mendes-France beszédét folytatva azt mondotta: miért nem kérdezi meg a francia kormány a marokkói és a tuniszi államfőtől, hogyan értelmezik ők a szuverenitást. Az egyetlen, amit kérek — mondotta Mendes-France — az, hogy a francia kormány ne utasítsa vissza egyszerűen a javaslatot, amely lehetőséget kínál a békére. Mendes-France-ot a nemzetgyűlés baloldala tapsviharral, a jobboldal és a szélsőjobboldal pedig vad kiáltással fogadta, amint lelépett a szónoki emelvényről. (MTI) Az ENSZ Politikai Bizottságának algériai vitája New York (AFP) Az ENSZ Politikai Bizottsága pénteken folytatta vitáját Algériáról. Mengi Szlim, a tuniszi küldöttség vezetője hangsúlyozta „a francia kormány téved, ha azt hiszi, hogy a kerettörvény javaslat a konfliktus olyan megoldásához vezethet, amely megfelel az ENSZ alapokmány elveinek, vagy hogy akár ugyanazon a vonalon halad, mint a kilenc hónapja előterjesztett javaslat”. Szlim véleménye szerint a javaslat nem arra szolgál, hogy az algériai nép törekvéseit kielégítse, hanem inkább arra, hogy az algériai francia lakosság uralkodási vágyát és a francia parlament egyes csoportjainak konzervatív hajlamait elégítse ki. A választásokról Szlim így nyilatkozott: „A francia kormány elgondolása egyáltalán nem az, hogy kiválasszon egy tárgyalófelet az őszinte és lojális tárgyalásra, hogy annak keretében Franciaország érdekeit összeegyeztessék egy nép önrendelkezési jogával.” Szlim azt az érvet sem ismeri el, amely szerint ez az önrendelkezési jog az anarchiához, a megoszláshoz, a széthúzáshoz vezet. A szónok a továbbiakban rámutatott, hogy az algériai fegyveres lázadást „kezdetben a kisebbség vezette, amely mivel az algériai nép törekvéseinek őszinte és becsületes képviselője volt, csakhamar maga mögé sorakoztatta az egész algériai népet.” —73,3° hidegben A New York Times pénteken arról adott hírt, hogy a Déli Sarokon a nyár folyamán két amerikkai önkéntes jelentkező próbát tett annak megállapítására, hogy az emberi szervezet milyen hideget bír el különösebb káros kihatások nélkül. Védőöltözetben mindketten több órát töltöttek — —73,3 fokos hidegben a szabad levegőn. Az egyikük három óra hosszat volt a szabadban. Testhőmérséklete ez alatt az idő alatt alig észrevehetően csökkent és nem szenvedett súlyveszteséget. A másik négy órát töltött kint, s ez alatt az idő alatt testsúlya két fonttal csökkent, testének hőmérséklete pedig egy fokkal szállt lejjebb. Az egyetlen káros hatás az volt, hogy mindketten szédülésre panaszkodtak. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Vasárnap, 1957. december 1. Egy mondatban Damaszkusz (MTI). Mint az AFP jelenti, jól értesült forrás szerint Damaszkusz és Kairó tárgyalást folytat azoknak a kérdéseknek megállapítása céljából, amelyeket majd megvitat Hammarskjölddel, az ENSZ főtitkárával. Rabat (Reuter). Az Al Álamnak különtudósítója, aki a napokban a legtöbb jelentést adta az Ifni térségében folyó harcokról, pénteki tudósításában közölte, hogy „a spanyolok általános támadást indítottak Ifni egész területén és a marokkói kormány fennhatósága alatt álló marokkói területek ellen“. A tudósító jelentése szerint a spanyol bombatámadásoknak eddig legkevesebb 230 halálos áldozata van. Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Konszomol szervezetének 13. kongresszusát 1958 április 15-re hívják össze Moszkvába. Moszkva (DPA): Pénteken folytatódott Moszkvában a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági tárgyalásai. A két és félórás ülés után a német küldöttség tagjai kijelentették hogy az értekezleten bizonyos haladás történt. I francia pártküldöttséggel Martonvásáron Amikor a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézetbe megérkeztek a francia vendégek, szinte mindenkinek a szeme: Gaston Viens elvtársat kutatta. Találgatták, hogy a delegáció tagjai közül melyik a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának a titkára. Első látásra senki sem tudta meg. Mindannyian egyformán szerények és egyszerű öltözetűek. Csak akkor tudtuk meg, hogy az alacsony szürkekabátos fiatalember az, akit a szempárok keresnek, amikor bemutatkozott: — Gaston Viens. Meleg kezének különös szorítása feledhetetlen. Vaskos tenyerével úgy öleli át az ember kezét, mintha egy egész népet ölelne keblére. Kezem fején éreztem csak szorításának keménységét, amikor karomat enyhén megrántotta. Vastag ujjai, mintha egyegy érre tapadnának, hogy az érben csörgedező vér a szívbe vigye a testvéri szeretetet, amelyet sokszázezer francia küldött. Ha évizedek múlva találkoznék vele; amikor sima homlokára már barázdát szel az idő; amikor fürge mozgása lassúvá válik; amikor gesztenyebarna haját hófehérre cseréli fel az öregkor és nagypapának „becézik” az unokák, de különös kézszorításról akkor is ráismernék. Bár a delegáció minden tagjáról maradt valami „különös” ismertetőjel, amelyet feledni nem lehet. Egyben azonban valamennyien megegyeztek, a kedvességben, közvetlenségben és szerénységben. A francia munkásosztály legjobbjai nem szégyellték elmondani, hogy tanulmányútra jöttek hazánkba, amelyről az ellenség annyi rosszat beszél. Itt tartózkodásuk óta sokat gyűjtöttek már tarsolyaikba: megismerték a magyar véleményt, beszéltek munkásokkal, parasztokkal, tanárokkal, mérnökökkel. A kutatóintézet munkájára, a kutatók életkörülményeire is kíváncsiak voltak. Az ízlésesen berendezett klubhelyiségben az intézet igazgatója és a kutatók egyrésze tájékoztatta a francia vendégeket. Az igazgató, Rajki Sándor elvtárs elmondotta, hogy intézetüket 1950-ben létesítették és 1953 óta tartozik a Magyar Tudományos Akadémiához. Valamikor ez a terület és a kastély földesúri birtok volt. A háború alatt leégett és 1950-ben hétmillió forintos beruházással építették újjá. Történelmi nevezetességű hely, 1799- től 1806-ig több alkalommal tartózkodott itt Beethoven. Ma szobor őrzi emlékét. Az intézet fő feladata: a legfontosabb növények nemesítése, szaporítása (mint a kukorica, búza, rozs). De foglalkoznak egyéb kultúrák nemesítésével is. Külön gazdaságuk van, ahol egyes vetőmagokat megtermelnek. Legnagyobb eredményt a kukorica nemesítésben értek el. Három olyan hibrid fajtát nemesítettek ki, amelyek termése az országban eddig termesztett kukoricafajták átlagtermését 20—25 százalékkal felülmúlja. Sőt az amerikából vásárolt kukoricafajtákat is elkerüli. A „Pioner“ 301/C amerikai fajtát — ami legjobban bevált — még az M. V. 1-es martonvásári fajtával sem lehet öszszehasonlítani. Ugyanis a tenyészideje két héttel hosszabb és a termés még nem éri utol az M. V. 1-es fajtáét. Jelenleg azonban még a belföldi és külföldi keresleteket nem tudják kielégíteni. Ezt most úgy próbálják megoldani, hogy új üzemeket létesítenek, ahol sok ezer tonna hibrid vetőmagot termeszthetnek majd. Azután Rajki elvtárs a búza, a lucerna, az árpa, a len és egyéb növények nemesítéséről és a kutatóintézet belső életéről beszélt. A kutatók nagy része 30—40 év közötti. Közülük többen tanultak a Szovjetunióban, a legkiválóbb tudósoktól: Liszenkótól és Jakuskintól. Megelégedett életet élnek, munkájukat a Párt és a kormány elsmeri. Minden évben nagyobb összegeket ruháznak be a kutatóintézet további fejlesztésére, korszerűsítésére. A francia elvtársak szinte szó szerint jegyeztek mindent, hogy hazatérve elmondhassák a magyar kutatók eredményeit. A részletes beszámoló nem elégítette ki őket. Számos kérdést vetettek még fel, hogy a magyar kutatók munkáján keresztül láthassák a szocializmust építő országok tudományos munkájának összhangját. Az egyik elvtárs azt kérdezte: a szocialista táboron belül melyik országokat bízták meg a kukorica nemesítésével? — Magyarországot és Romániát. Közösen állítjuk elő a legjobb fajtákat — válaszolta az igazgató. Ezután a Kutató Intézet tömegkapcsolatáról, az izotópokkal való kutatásról és egyéb növények nemesítéséről érdeklődtek. A válaszok után megtekintették az intézet könyvtárát, laboratóriumait és gazdaságát. A gazdaságban folyó új építkezések ugyanúgy, mint az kutató intézet laboratóriumai, megnyerték a küldöttek tetszését. Látták, hogy valóban nagy áldozatokat kíván a kutatói munka, nagy befektetést, amelyre csak a szocializmust építő országok képesek. Elismeréssel beszéltek a szarvasmarha tenyészetről is. — Ha mindenütt a jó munkát dicsérik az eredmények — mondták —, akkor nézzük meg, hogyan élnek a dogozók ? Németh József kocsis lakására mentünk először. A jó öreg házigazda nem is sejtette, hogy ki az a fiatalember, aki melegen érdeklődik sorsa felől. Wiens elvtárs volt. — 1908 óta lakom itt. Akkor még két családnak volt egy konyhája. Petróleum mécses égett is. Tessék nézni, most van villany, rádió. Egyedül dolgozom és jól él a család. Az egyszerű szavak, a csinosan berendezett lakás— az új kor tükre. A másik ház — ahova ellátogattunk, a közelmúltban épült. Lakója: Molnár István, ugyancsak a gazdaság kocsisa. A ház sokkal modernebb a réginél. Olyan a lakás, amiről még csak álmodni sem mert a régi cseléd. Két szobája, előszobája, konyhája és fürdőszobája van. Rádió szól a lakásban. Tizennégy disznó van az ólban. Az egyik vendég tréfásan meg is jegyezte: — Ez a kommunista „propaganda“. Újból visszatértünk a Kutató Intézetbe, hogy megnézzük, hol írta Beethoven a Holdfény szonátát. A park megtekintése után ebédhez ültünk. A két nép erősödő barátságára, a francia internacionalisták egészségére ürítettük poharainkat. Meleg kézszorítások, baráti, ölelések közepette búcsúztak a vendégek, hogy tanulmányútjukat a besnyői Sallai Tsz-ben folytathassák Németh Jenő NAPTÁR 1957. december 1. Vasárnap. Névnap: Elza. — Tizenkét évvel ezelőtt, ezen a napon alakult meg a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. ■— Százötvenhét évvel ezelőtt született Vörösmarty Mihály költő, megyénk szülötte, a reform korban a nemzeti érzés ébresztője. ■— N. I. Lobacsevszkij orosz matematikus 165 évvel ezelőtt született. — Hétfőn, december 2-án lesz 680 éve, hogy Bulgáriában nagyarányú parasztfelkelés tört ki Ivajlov pásztor vezetésével. •* — Ha a Köztársaság úton jár, térjen be egy halászlére a Vendéglátóipari Vállalat kisvendéglőjébe a Köztársaság mozi közelében. Nem fogja megbánni. — Ady Endre életéről, műveiről készített kiállítást az elmúlt hat nap alatt 550-en tekintették meg a Megyei Könyvtárban. — A nagyvázsonyi vár helyreállításáról tart előadást december 3-án Székesfehérvárott az István Király Múzeumban Éri István a Történeti Múzeumkutatója. — 106 210 forint van a színházi csekszámlán. A legutóbbi közlésünk óta az OTP székesfehérvári fiókja 1000 forint, a Szabadbattyáni Községi Tanács 1000 forint, a Székesfehérvári Beruházási Bank 500, a Simontornyai Bőrgyár 500, az Igazi Községi Tanács 20 forintot fizetett be a Vörösmarty Színház építésére nyitott csekkszámlára. — Társadalmi munkával tisztítják ki a Vasút utcai árkot Lepsény község lakói — Tizenhat új előfizetővel nőtt a Fejér megyei Hírlap olvasóinak száma novemberben Tácon. — Rövidesen befejeződik Polgárdin az egészségház építése. Az új egészségház a községfejlesztési alapból 250 000 forintos költséggel épült fel. — Székesfehérvárott a szőlőhegyi kultúrotthonban az elmúlt napokban megnyílt a büffé is. — A földművesszövetkezetek nőtanácsai több helyen arra törekednek, hogy mosógépet vásároljanak, amelyet az asszonyok közösen használnak. A mezőfalvai földművesszövetkezet nőbizottsága a cél érdekében Katalin-bált rendezett, amelynek tiszta bevétele 1500 forint lett. További rendezvényekkel az év végéig még összegyűjtik a hiányzó összeget,, hogy egy nagy mosógépet vásárolhassanak, így kívánják segíteni a dolgozó nők otthoni munkáját. — Hat kilométeres útszakaszt javítottak meg és a malmot modern gépekkel szerelték fel Szabadbattyánban a lakosság adóforintjaiból. _— A községi KISZ megalakítására készülnek a kőszárhegyi fiatalok. Úgy tervezik, hogy a KISZ-szervezet megalakítása után színjátszó csoportot szerveznek, rendezvényeket tartanak és a bevételt a falusi kultúrotthon felépítésére fordítják. — Huszonhét ház építésére adott engedélyt ez évben az igazi községi tanács. A házépítők többsége már be is költözött új otthonába. A Zárszámadó közgyűlését csütörtökön tartotta meg az abai Arany Kalász termelőszövetkezet tagsága. Az egész évi munka eredményének ünneplésére meghívták a járás és község vezetőit és az őket patronáló üzemek képviselőit, valamint néhány egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot. a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő nemzetiségi bizottság alakul Fejér megyében Fejér megyében nagyobbszámú német és délszláv, valamint kisebbszámú szlovák nemzetiségű lakosság él. Ezeknek politikai, gazdasági és kulturális életével foglalkozik majd az a nemzetiségi bizottság, amely a Hazafias Népifront megyei bizottsága mellett rövidesen megkezdi működését.