Fejér Megyei Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
Tmí&i TnJupfMí TM9^***^ III. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR. SZERDA, 1958. OKTÓBER 1. A kínai nép nagy ünnepe Az etyeki kommunisták eredményes munkája ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ fi népfront-bizottság élére néz Vajtai múlt || Estétől—reggelig Távolsági autóbuszmenetrend Dr. Sík Endre külügyminiszter beszéde az ENSZ-közgyűlés általános litájában az amerikai külpolitikáról, az USA agresszióiról Az ENSZ közgyűlése szeptember 29-én, hétfőn folytatta a nemzetközi kérdések megvitatását. A közgyűlés ülésén többek között felszólalt dr. Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője: Elnök úr! A nemzetközi helyzet mindazon kérdései, amelyek közgyűlésünket foglalkoztatják, szoros kapcsolatban vannak az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájával A helyzet és egyes égető kérdések reális megértésének előfeltétele tehát az amerikai külpolitika jó és helyes megértése. Azt hiszem, mindenki számára világos, hogy az amerikai külpolitikát legjobban azok értik, akik csinálják. Világos tehát, hogy magyarázni is ők tudják a legmeggyőzőbben. Ha engedjük, hogy a State Department (amerikai külügyminisztérium — szerk.) saját magát magyarázza, akkor mi is jobban megértjük a State Department külpolitikáját és a kritikus helyzeteket, amelyek háborús veszéllyel árnyékolják be a világot, az ENSZ-t pedig zsákutcába juttatták. Beszéljen tehát a State Departement. A hivatalos amerikai dokumentumokból idézek, a State Departmentnek, az amerikai külpolitika hivatalos okmányaként kiadott bulletinjéből. Az ez év július 2-án megjelent bulletin két beszámoló szövegét ismerteti. Mindkét beszámoló a szenátus külügyi bizottságában hangzott el. Az egyiket Mr. William M. Rountree, a State Department közép-keleti, dél-ázsiai és afrikai ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára tartotta az Egyesült Államok közép-keleti, afrikai és délázsiai politikájáról — a dátum is fontos — ez év május 8-án. A másikat viszont — ugyancsak a szenátus külügyi bizottságában május 2-án — Mr. Walter S. Robertson tartotta, aki a State Department távolkeleti politikájával foglalkozik és címe: az USA politikája és programja a Távol-Keleten. Ebből a két dokumentumból a napnál is világosabban kitűnik, hogy a veszélyes helyzet előbb a Közép-Keleten, majd a Távol-Keleten, megfelel a State Department előzetes elképzeléseinek és hogy a veszélyes helyzeteket a State Department külpolitikája szándékosan idézte elő. Miből látjuk ezt? A Közép-Keletről szóló beszámoló akkor hangzott el, amikor az iraki fordulat még nem történt meg, de a 6. flotta már mozgásban volt a Földközi-tengeren és a libanoni partraszállás esélyeivel fenyegetőzött. Egy héttel előbb hallgatta meg a szenátusi bizottság a távol-keleti helyzetről szóló beszámolót. Ott viszont már vagy arányokban folyt a csangkajsekista haderők egyharmadának összpontosítása Kimoj szigetére. A középkeleti beszámoló kiemeli Libanonnak, Jordániának és Iraknak adott katonai és technikai segítséget, majd Irakról szó szerint a következőket mondja: Irak is aktívan közreműködik a bagdadi paktumban. Arra bátorította Irakot, hogy folytassa ezt a magatartást, egyéb intézkedések mellett azzal is, hogy katonai segítséget biztosított számára. A távol-keleti USA-programról szóló beszámoló összegezi a State Department külpolitikájának az ottani térségben az elmúlt tíz év alatt elért eredményeit, felvázolja perspektíváit. A fő eredményeket és a leglényegesebb perspektívákat ebben a meglepő mondatban foglalja össze: a Kínai Köztársaság továbbra is szilárd és hatékony szövetséges és állandó kihívás a kommunista Kínának a kínai nép feletti uralom tartós megerősítésére irányuló kísérleteivel szemben. Ismerteti ugyan a beszámoló az USA kapcsolatait az összes távolkeleti országgal, de egyedül Csan Kaj-sekre vonatkozóan állapítja meg, hogy szilárd és hatékony szövetséges. Mindezt éppen abban az időben, amikor Csang Kajsek haderőinek nagyobb egységei települtek át a szárazföldi Kína tőszomszédságába, a partmenti szigetekre, Kimojra és Macura. A State Department dokumentumai alapján a következő tények világosak: 1. A State Department szóhasználatával élve, az Egyesült Államok külpolitikai alapelvét a kihívás politikájának lehet nevezni. Szövetségeseinek, szilárd és hatékony szövetségeseknek azokat tekinti, akik maguk is a kihívás politikáját alkalmazzák. Szövetségeseit általában abból a szempontból értékeli, hogy mennyire alkalmasak helyzetüknél és érdekeinél fogva a kihívás politikájának érvényesítésére. Ezt a politikát joggal lehetne ugyan provokatív és agresszív jelzővel illetni, mivel azonban a State Department jobban szereti a „kihívás” kifejezést, azért megmaradok annak használata mellett. 2. A háborús veszély a Közép- Keleten nem az iraki nép forradalma következtében állt elő, hanem ezt a veszélyt a State Department kihíváspolitikája fokozatosan építette ki az arab népek nacionalista mozgalmai ellen a jordániai, libanoni és iraki szövetségeseinek adott katonai segéllyel és az amerikai-angol beavatkozás ígéretével. 3. A távol-keleti háborús veszély nem augusztus 23-ával alakult ki, hanem fokozatosan halmozódott fel a Csang Kaj-seknek adott katonai és politikai segítségben, amely a kihívó politika alkalmazására bátorította Csang Kaj-seket. 4. A Közép-Keleten és Távol- Keleten kialakult helyzet szoros kapcsolatban áll egymással. A kapcsolatot a State Department kihívási politikája adja. A két területen egymással párhuzamosan indult el a kihívás előkészítése. Miután a katonai beavatkozás a Közép-Keleten megtörtént, a kihívási politikát robbanásig fokozták a Távol-Keleten, hogy a közvélemény figyelmét eltereljék a Közép-Keleten, Libanonban és Jordániában tartózkodó amerikai és angol csapatokról. 5. Ez a kihívási politika jellemzi a State Department külpolitikáját nemcsak a Közép- és Távol-Keleten, hanem általában minden nemzetközi vonatkozásban. A magyar kormánynak erről egészen friss tapasztalatai vannak. Az USA budapesti követsége sajtóattaséjának jelenlétében rendezett sajtókonferencián, öt beszervezett amerikai kém mondotta el, hogy milyen aknamunkára készítették fel őket az USA hivatalos és illegális szervei Magyarország államrendje ellen. Annak ellenére, hogy a budapesti amerikai követség diplomatája is jelen volt az adatok feltárásánál, az amerikai szervei még csak kísérletet sem tudtak tenni az ismertetett adatok cáfolására. 6. Ez a kihívási politika viszi sok tekintetben zsákutcába az ENSZ jelenlegi közgyűlését is és idéz fel nagyon súlyos veszélyt az ENSZ értelme és léte ellen. Miután az amerikai küldöttség megakadályozta kedvező határozathozatalát Kína képviseletének megvitatását illetően, a State Department most azzal fenyegetőzik, hogy a varsói tárgyalások sikertelensége esetén az ENSZ állásfoglalását fogja igényelni a távol-keleti helyzet kérdésében. Amilyen mértékig folytatja a State Department kísérletezéseit, hogy az ENSZ-et kihívási politikájának eszközévé tegye, olyan mértékig sodorja magát az egész szervezetet egzisztenciális válságba. Gondolom, senki sem tételezi fel, hogy a Kínai Népköztársaság képviselete ellen kierőszakolt közgyűlési határozat után, amíg azt az ENSZ jóvá nem teszi, bármilyen illetékes véleményt is tudna nyilvánítani az ENSZ bármely szerve a távolkeleti helyzetről. Kihívási politika, mi ellen ? Mi ellen irányul a kihívási politika? A mai nemzedék átalakuló világban él. A világ különböző pontjain a haladás és a reakció erői mérkőznek egymással. Délkelet-Ázsia és Afrika széles területein nagy néptömegek most jutottak el a nemzeti öntudatra ébredés fokára. A kizsákmányolás és gyarmati elnyomás ellen küzdő népek nem Amerikától várnak segítséget. Az ilyen népek, hogy a haladás legfrissebb reménységeivel kezdjem a felsorolást, Ghánára, Tuniszra, Marokkóra, Ceylonra, Irakra, az Egyesült Arab Köztársaságra, Indiára, a Kínai Népköztársaságra, a Szovjetunióra tekintenek. Viszont, ha a földkerekség bármely területén van egy reakciós hatalmi csoport, amely szeretné uralmát a feltörekvő néptömegek ellen megvédeni, az biztosan az (Folytatás a második oldalon) Meggyorsult az őszi munka a fehérvári járásban Az esőzések után a székesfehérvári járásban is meggyorsult a szántás vetési munka. Különösen tapasztalható ez a termelőszövetkezetekben, ahol nemcsak a munka mennyisége emelkedett, hanem javult a minőség is. A minőségileg jól előkészített talajokba termelőszövetkezetek eddig őszi árpa vetéstervüknek 80 százalékig, rozs vetéstervüknek ugyancsak 80 százalékig és a búzavetéstervüknek 35 százalékig tettek eleget. Az egyéni termelők az őszi árpa és a rozsvetésnek mintegy felét végezték el, a búza vetésnek 10 százalékát. A termelőszövetkezetek az idén ősszel már csaknem teljes egészében minőségi vetőmagot vetnek. Ezt részben a csere vetőmag-akció keretében kapják, részben pedig kölcsönként. A járás termelőszövetkezetei vetőmagigényének kielégítésére 2.540 mázsa búzát, 217 mázsa rozsot és 875 mázsa őszi árpát küldtek a falvakban. Nagy részét már felhasználták. Az egyénileg dolgozó parasztokról is gondoskodott államunk. Búzából több mint 5000 mázsa minőségi vetőmagot, rozsból 767 mázsát és őszi árpából közel 900 mázsát biztosítottak a részükre. Legtöbb községben ki is használják a csere lehetőségét, néhány helyen azonban nem veszik igénybe. Tácon például még vajmi keveset használtak fel a minőségi rozsvetőmagból. Pedig az elmúlt évek eredményei már bebizonyították, hogy a minőségi vetőmagot érdemes használni, növekedik a terméseredmény. A termelőszövetkezetek a magasabb terméseredmények biztosítása érdekében nagymennyiségű műtrágyával pótolják a talaj termőerejét. Az idén holdanként átlagosan már 1,4 mázsa műtrágyát használtak rá. Üzemeink életéből Nagy lendülettel folynak a többszázmilliós beruházás munkálatai A Székesfehérvári Könnyűfémmű mellett — mint ismeretes — hatalmas területen az aluminiumipar fejlesztése során több új, moden üzemrész ép ül — szovjet hitelből. Az öntöde alapozása feles részben már elkészült, kitűzték a új présmű alapjait, a szakmunkások készítik a vasalást. Ugyancsak alapozzák a kísérleti épületet. Az országban először ezen próbálják ki majd az újfajta üzemi tetőss szerkezetet. Az ácsok már végzik a zsaluzást. A tervek szerint ez a kísérleti épület még ebben az évben elkészül. Az egyik nyolcvan személyes emeletes munkásszálló rövidesen elkészül, néhány helyiségében már laknak is. A másik nyolcvan személyes legényszálló emeleti részét most vakolják. A kislakások közül tizet néhány napon belül átadnak, öt lakáson végzik a tetőszerkezeti munkákat. A nemrég átadott hármas számú csarnokban már szerelik a gépeket, nemsokára üzembehelyezik. Kétszáz személyes öltöző és fürdő A Finommechanikai Javító Vallamint fürdőépületet hoznak létfalat eddig a legtöbb beruházást re. Kazánházat építenek a hidegúj üzemrészek létrehozására, s a melegvíz biztosítására és megsemeglévők fejlesztésre fordította, lelő mennyiségű öltözőszekrényt Most, a hároméves terv második vásárolnak. Nem hiányzik majd évében, 1959-ben modern, korszer a korszerű üzemből — helyes,rű, minden igényt kielégítő 200 szociális intézkedés nyomán — a személyes férfi és női öltözőt, va korszerű fürdő sem. A Vadásztölténygyárban rohamléptekkel halad előre egy új üzemrész. Ebben a hatalmas csarnokban szerelik majd a közeljövőben a 12 csatornás, minden vételi igényt kielégítő televíziós készülékeket. A kísérleti laboratóriumban már közel 30 vevőt készítettek el. Az eddigi jelentések szerint ezek a készülékek a külföldi piacon is kiállják majd a próbát. A különleges, nagy szakképzettséget igénylő munkához a gyár legjobb rádiószerelőit választották ki. Elméleti tanfolyamokon ismerkednek meg ezek a televízió működésével. Az elméleti oktatás után gyakorlati foglalkozásokat is tartanak, hogy elsajátítsák a gyártás különböző fogásait. A hírek szerint még ebben az évben megkezdik a 12 csatornás televíziós készülék sorozatgyártását. ■ V Még ebben az évben beindul az újtípusú televízió sorozatgyártása Órabér helyett a darabbér Igen sok ellentétet, félreértést okozott a Székesfehérvári Vas- és Fémöntödében a bérezési rendszer. Eddig ugyanis órabérben dolgoztak a munkások és ez nem felelt meg sem a dolgozóknak, sem pedig a vállalat érdekeinek. Gyakori volt az az eset, hogy néhányan éppen csak dolgoztak valamit, ugyanakkor másoknak megállásnyi idejük sem volt. Október elsején ismét visszaállítják a darabbérezést. Ezt az intézkedést igen sokan helyesnek tartják, örülnek neki Így legalább érvényesül majd az az elv: mindenki munkája szerint Megoldódott a 11-es sz. Téglagyár vízproblémája Régi gondot oldott meg a megyei tanács ipari osztálya. Ugyanis a 11-es számú Téglagyáron nem volt egy olyan kút, amely megfelelt volna az egészségügyi követelményeknek, s emiatt minden nap hordókban kellett a vizet odaszállítani a városból. Mivel a gyár eléggé távol esik a várostól, ez sok pénzbe, kiadásba került. Végre megoldódott a II-es számú Téglagyár vízproblémája. A szomszédságban lévő járműjavító vízvezeték-hálózatát „megcsiafpolták, és hetvenezer forintos költséggel elvezették a vizet a téglagyárig. Két héten belül elkészülnek a munkálatokkal és ettől kezdve már egészséges, friss csapi vizet isznak a Téglagyár dolgozói — O. X. —