Fejér Megyei Hirlap, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

» LX ^ v/ UX ^ f jSe/A­i k­uuptMJLY"°9 P,0^’0,^e9ye5°7^ ' AZ /VjSZkWP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM. ARA: 80 FILLÉR SZOMBAT, 1958. NOVEMBER 1. Eredményes tapasztalatcsere A Fejér megyei Téglaipari Vállalat dolgozói közül az elmúlt na­pokban öten tapasztalatcserére utaztak a pécsi, a mohácsi és a dunaszegcsői téglagyárakba. Céljuk az ottani munkamódszerek ta­nulmányozása volt a gazdaságosabb termelés érdekében­. A Mohácsi Téglagyár hasonló égetőkemencével működik, mint a nádasladányi. Mégis azt tapasztalták, hogy a mohácsiak még­­egyszer annyi téglát égetnek ki. Pontosabban, 750 ezret, míg a ná­­dasdladányiak 350 ezret. A különbség abból adódik, hogy 1'' '-en másként, ritkán rakják a téglákat a kemencékbe. Így a tűz előre­haladási sebessége gyorsabb, hamar kiégnek a téglák. A módszert alaposan tanulmányozták a Fejér megyeiek és úgy döntöttek, hogy a jövő évben valamennyi kemencénél hasznosítják. Tapasztalhatták azt is, hogy a szilárd munkafegyelem mennyire segítheti a terv rendszeres teljesítését. Ugyanis, ahova ellátogattak, láthatták hogy például az ott dolgozók gépjavítás alatt sem tétlen­kedtek — mint ami nálunk gyakori —, hanem más munkahelyeken segítenek. Ez a tapasztalat is hasznukra válik. Új hazai vegyianyagot gyárt a Dunai Vasmű Két fiatal sztálinvárosi vegyész­­mérnök, Kővári István és Gelling J Béla hosszú kísérletezések után olyan újítást dolgozott ki, amely­­lyel kokszolói kamragázból új hazai vegyianyagot, ammonium rodanidot lehet kivonni. Az am­monium rodanid nemcsak egyik fontos mezőgazdasági növényvé­dőszer alapanyaga, de gyógysze­részeti, műanyagipari és textil­­kidolgozó szerek­­értékes alap­anyaga is. A Dunai Vasmű szívesen tá­mogatta a két fiatal mérnök kí­sérleteit és újításának megvaló­sítását. A nem használt naftalini mosó átalakításával és új beren­dezések létesítésével kb. 700 000 forintos költséggel külön rodanid üzemet rendezett be. A forgótár­csás mosótartályok, szivattyúk, az utószűrő és lepárló, valamint a kristályosító és rodanidüzem töb­bi berendezése mind elkészült. Csütörtökön engedték a berende­zésekre a gázt, s a kénes mosó­folyadékon keresztül vezetett gáz­ból megkezdték a rodanidoldat kinyerését. Elegendő rodanidol­dat összegyűjtése után — néhány napon belül — megkezdik a kristályos ammónium rodanid ki­vonását. Kedvező üzemmenet mellett naponta átlagosan egy tonna kris­­tályos rodanid termelésére szá­mítanak, így az üzem létesítésére fordított kb. 700 000 forintos ösz­­szeg néhány hét alatt megtérül. Ugyanis a rodanid minőségétől függően a rodanid tonnánkénti ára 26 000—76 000 forint között mozog. A sztálinvárosi rodanidüzem előzetes számítások szerint leg­kevesebb 9—10 millió forint hasznot hoz népgazdaságunknak, de az is lehetséges, hogy jó mí­­nőségű rodanid esetében ez az összeg megkétszerződi­k A Malomipari Egyesülés dolgozói elsők a párosversenyben Még az év elején kötötték meg a párosversenyszerződést a Fejér megyei Malomipari Egyesülés dolgozói a Pest megyei Malomipari Egyesülés dolgozóival. A verseny időtartamát egész évre szabták meg, s a feltételek közé a tervszerű béralap gazdálkodást, az egy főre eső termelési érték növelését, az egy mázsa gabona őrlésére eső alapanyag nélküli önköltség csökkentését, és az energia csökkenté­sét is beiktatták. Az év első negyedében a Pest megyeiek vezettek, a második és a harmadik negyedévben azonban a Fejér megyeiek szerezték meg az elsőséget. A harmadik negyedévi tervteljesítés értékelése a napokban történt meg. A Fejér megyeiek 711 ponttal vezetnek, mert ponto­zással tör­ténik a verseny értékelése. A Fejér megyei Malom­ipari Egyesülés dolgozói biztosra veszik, hogy az év végén ők ke­rülnek ki győztesen a versenyből. Ugyanis, a választások tisztele­tére újabb felajánlásokat tettek, amelyek teljesítése az évi terv tel­jesítésének sikerét biztosítják. „Kiskirályné6” Cseng a telefon a sztálinvárosi járási pártbizottság egyik helyiségében. A vo­nal túlsó végén a já­rási népi ellenőrző bizottság egyik tag­ja je­lentkezik. A besnyői cukorrépa-termelők jogos panaszát tolmá­csolja. Arról van szó, hogy most van a répasze­zon finise, a dolgo­zó parasztok viszik a bő termést az át­vevőhelyre. A szoká­sos leszázalékolást vi­szont túlzottnak, jog­talannak tartják. Egy Császárné ve­rű kulákasszony az át­vevő, aki csak egy pillantást vet a ra­kományra és minden szívfájdalom nélkül kimondja, hogy 14— 15 százalék. Ezen aztán vita kerekedik, ami rend­szerint az átvevő ja­vára és igazságára dől el, a sértett fe­lek keserűségére. Mert valamikor a Császár család­­éppen eleget kibabrált velük, s most is rajtuk tölti az asszonyság vagya­­gyonuk és uralmuk elvesztése feletti bosszúját. No, de ha már itt van és dol­gozik, végezhetné munkáját rendesen is. Men a szabály az, hogy az átadó kíván­ságára — vitás eset­ben anélkül is — köteles az átvevő próbamérést végezni. Ezt azonban Császár­né nem teszi meg. A gyárat és ezen keresztül az államot szidják a termelők az ilyen kiskirályok, illetve „kiskirálynék” miatt. Remélik a bes­nyői dolgozó parasz­tok, hogy a gyár gon­doskodik megfelelő eszközökről, s ha szükséges, megfele­lőbb személyről is. JF év hónapra alakult meg a tsz Sárkeresztesen.A tizenkét tag 280 hald földön gazdálkodik. Az új tsiz-tagsága előtt nagy lehetőségek vannak az állatte­­nyésztésben is. Eddig 250 da­rab birkát vásároltak, de ter­vezik sertési és tehéntörzs be­állítását is. A tagság lelkesi munkáját bizonyítja az is, hogy az őszi kalászosok vetését már befejezték. Az illetékes szervek minden támogatást megadnak az új tsz-nek, hogy a kezdeti ne­hézségeket meg tudják olda­ni és a következő évben jó gazdasági eredményeket érhess­­senek el. Szakmakéj­zi bizottság alakult Sárbogárdon A Szakszervezetek Megyei Tanácsának irányításával a na­gyobb községekben a több szak­mában dolgozók között megala­kítják a szakmaközi­­bizottságo­kat. A bizottság létrehozásával az a cél, hogy a különböző terü­leten dolgozókat, szakszervezeti tagokat közös irányítással von­ják be például a rözsisom­ni­­kai terv végrehajtásaiba és egyéb rendezvényekbe. Sárbogárdon október 29-én alakították meg a 25 főből álló bizottságot, il­letve a 11­ tagú elnökséget. Az alakuló gyűlésen a bi­zottsági tagok elhatározták, hogy tevékeny részesei lesznek községük kereskedelmi háló­zata bővítésének A különböző szakszervezetekhez tartozó dol­gozóknak külön kultúr- és sport­rendezvényt szerveznek és létrehozzák a jogi tanács­adást is, hogy bármilyen ügy­ben felvilágosítást tudjanak adni a dolgozóknak. A szak­maközi bizottság a későbbiek folyamán munkatervet dolgoz majd ki. Jíiiísá»i mollólílol : Először szavaznak Az ifjúság, és a szocializmus Ahogy az igazgató látja Amit a ráckeresztúri kiszesek tettek Ha nem várnak a melasz-bálig. . . Beszélgetés három „gólyával“ A munkavédelmi hónap tapasztalatai Az É. M. sztálinvárosi 26. Építőipari Vállalatának igazga­tósága és üzemi bizottsága munkavédelmi hónapot rende­zett, amely október 7 óta tart és november 7-én zárul. A munkavédelmi hónap célkitű­zései között olyan fontos szem­pontok szerepelnek, mint az anyag helyes tárolása, a közle­kedési utak biztosítása, egyen­­getése és víztelenítése, a fel­vonulások és az építkezések területén, balesetmentes anyag­­mozgatás, a dolgozók szakosí­tása a gépek karbantartása, fi­gyelmeztető táblák elhelyezése, az érintés-védelem biztosítása villanymotorokon, vezetékeken és még nagyon sok fontos elő­írás. A munkavédelmi hónap eredményeit nem a lezáráskor, hanem majd a negyedik ne­gyedév végén értékelik, figye­­lembe véve az október, novem­beri és decemberi eredménye­ket. A legjobb három brigá­dot tekintélyes pénzjutalom­ban részesíti az üzem vezető­sége. Az első négyezer, a má­sodik háromezer, a harmadik kétezer forint jutalmat kap. Az ilyen irányú versengés­nek többféle haszna van: a dolgozók is jól járnak, mert akik győznek, anyagilag is megkapják jutalmukat, mások pedig a rendben tartott mun­kahelyen jobban tudnak dol­gozni és többet keresnek, mi­közben munkakörülményeik is biztonságosabbak, a vállalat pedig gyorsabban teljesíti a tervét, hamarabb elkészül a megrendelt munka. A bolgár tervhivatal elnöke Sztálinvárosban A Bolgár Tervhivatal hazánk­ban tartózkodó elnöke — a bu­dapesti bolgár nagykövet társasá­gában — szerdán Sztálinvárosba látogatott. Előbb Borovszki Amb­rus igazgató tájékoztatta a bol­gár vendégeket a Dunai Vasmű fejlődéséről és terveiről, majd együttesen megtekintették a Vas­mű üzemeit. Köd után napsütés (Viniczai János felvétele) ­ A sztálinvárosi építők üzemi tanácsa a téli munkákról és a jövő évi megnövekedett feladatokról tárgyalt A sztálinvárosi 26. Építőipari Vállalat üzemi tanácsa a harma­dik évnegyed mérlegével kapcso­latban megtárgyalta a jövő fel­adatait is. A tanácsülésre készített hatal­mas szemléltető táblákon, grafiko­nokon is láthatták az üzemi ta­nács tagjai az építővállalat mun­kájának eredményeit és hibáit. Általában megállapították, hogy a harmadik évnegyedben jól dolgoz­tak a vállalat építőmunkásai. Megjavult a munkahelyeken a munkaszervezés, a gépesítés, job­ban takarékoskodtak az anyag­gal, betartották az átlagbéreket. Ily módon állami támogatás nél­kül is 5,2 százalékos nyereséget ér­tek el. Az első félévi tízna­pos nyereségrészesedési ala­pot további hat nappal, tizen­hat napra növelték. Török János, az Építőipari Dol­gozók Szakszervezete Központi El­nökségének tagja is megállapítot­ta a tanácsülésen, hogy a másfél­éves múltra visszatekintő üzemi tanács tagjai felelősségérzettel és nem hanyatló munkakedvel szí­vükön viselik a vállalat gond­­jait. Ezt bizonyítja a tanács bizott­­ságiának munké­ra­­ is, vala­mint az a huszonkét felszóla­lás, amelyben a tanácsülésen a legfontosabb kérdéseket felvetették és megoldásukra javaslatokat tettek. Az elhangzott javaslatok alap­ján határozatokat hoztak többek között a gépjavítások meggyorsí­tására, az egyes helyeken még tapasztalható bérlazítások meg­szüntetésére, a mohácsi és az egyik sztálinvárosi főépítésvezetőség veszteségének felszámolására. Különös gonddal készültek fel a télre, amikor az előző ne­gyedévinél három millió fo­rinttal magasabb értékű mun­kát kell elvégezniük. Az 1959-es év tovább növekvő építési feladataival kapcso­latban az üzemi tanács már most tárgyalt az új munká­sok elhelyezéséről, elszállá­solásáról is. Tárgyalt a kislakásépítés támoga­tásáról is. Ezért az üzemi tanács bizottságai megvizsgálják sztá­­linvárosi építőszövetkezet alakítá­sának lehetőségét is. Az új év­ben jeletkező műszaki feladatok megismertetésére és azok köny­­nyebb és zökkenőmentesebb meg­oldására „Építők Szabad Egyete­me” előadássorozatot indítanak.

Next