Fejér Megyei Hirlap, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-01 / 258. szám
Az ifjúság és a szocializmus A kapitalizmus lényegéből törvényszerűen keletkezik az ifjúság túlnyomó többségének, elsősorm a dolgozó ifjúságnak testi felnyomorítása. A puszi”' kapitalista rendszer csak saját jövőjének képét mutathatja az 1, íságnak perspektívaként, s ez nem lehet más, mint a hanyatlás, az erkölcsi normák lealacsonyodása, az idő előtti elöregedés. Olyan rendszer, amelynek napja leáldozóban van, akarna sem tudna mást nyújtani. A szocializmus új, erősödő, olyan virágzó fához hasonló rendszer, amely egy'- Vkwfit'--’ térni gyümölcsét az egész dolgot:a) társadalom számára. Az ifj...,ág szemszögéből vizsgálva a dolgot: a szocializmust elsősorban az különbözteti meg a kapitalizmustól, hogy pusztulás helyett az egyre szebb, jobb, magasabbrendűbb élet biztonságos perspektíváját nyújtja. E jövő biztosítéka a jelen, amely már ma is minden szocialista, vagy szocializmust építő országban százszor jobb a fiataloknak, mint bármilyen kapitalista ország kizsákmányoló valósága. A jelen és jövő közötti alapvető különbséget a kapitalizmus és szocializmus között sohasem szabad szem elől tévesztenünk. Sajnos többnyire csak a jelenről esik szó, pedig az ifjúságot legalább annyira érdekli, foglalkoztatja a holnap, mint a ma. Kötelességünk választ adni ebből fakadó kérdéseire. A burzsoázia maga is számol azzal, hogy ha ifjúságunk ismeri a szocializmus által nyújtott ragyogó jövendőt, akkor még jobban erősíti a szocializmus jelenét. Ezért igyekszik megfertőzni az egész nép, de különösen a fiatalok tudatát a „mának élés” mérgező szemléletével. A tapasztalt, idősebb nemzedék és az öntudatos, KISZ-es fiatalok, nagyjelentőségű munkát végeznek e nézet leleplezésekor. A szocialista társadalmi rend vezető ereje, a kommunista párt, a rendszer objektív fejlődési törvényszerűségeit fejezi ki politikájával akkor, amikor nagy gondot fordít az ifjúságra. Az új termelési viszonyok további fejlődést, a szocializmus, majd annak felsőbb foka a kommunizmus felépítését követelik. Ez is mutatja az ifjúság óriási jelentőségét. Rájuk, a fiatalokra vár az a nagyszerű feladat, hogy befejezzék a kommunizmus felépítését. A jelenlegi helyzet, a szocializmus építése, e munka befejezése lehetetlen volna az ifjúság nélkül. Ezért is nagy gondot fordít rájuk a párt. Másrészt e nagy gondot az is indokolja, hogy kötelességünk már ma is kielégíteni jogos igényeiket, hiszen a szocializmus ezt kötelezővé és lehetővé teszi. Vizsgáljuk meg röviden a Magyar Népköztársaság példáján, hogy milyen is a valóságos összeg' és az ifjúság és a szocializmus között. Nem térünk ki — bár érdemes volna — az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem ismertetésére, hanem az iskolákkal, a közoktatás vizsgálatával kezdjük. Népi államunkban az általános iskola elvégzése kötelező. Az iskolákat államosítottuk és ezzel a gyermekeket jelentős mértk ' -n kivontuk a tudománytalan, vallásos hiedelmek tanításának kötelező meghallgatása alól. A tananyag egyre javul, s a politechnikai oktatás bevezetésével az általános műveltség mellett bizonyos szakmai ismereteket is nyújt. Az úttörő szervezetek a gyerme’—" és a szülők kedvelt szervezeteivé váltak. Sajnos, némely pedagógus még nem így vélekedik. Vannak problémák, nehézségek is az általános, iskolákban. Ezek közül azt említjük meg, hogy sajnos különböző okok miatt csak a tanulók egy része végzi el mind a nyolc osztályt. Jelentős azoknak a száma, akik a hatodik, de különösen a hetedik és nyolcadik osztályt már tőbimen fejezik be. A RISZ «• m áttörő mozgalom sokat *ek*te káree jwlwneég megszűntek? * kft.---Mi nyilni a dolgozó szülők gyermekei előtt a közép- és főiskolák, egyetemek kapui is. Csak néhány adat erre vonatkozóan: 1937—38-ban az egyetemeken és főiskolákon 1724 oktató oktatott 11 747 hallgatót, akik közül munkás és szegényparaszti származású volt, 2,7, illetve 0,8 százalék. 1956—57-ben 4557 oktató tanított 40 759 hallgatót, akiknek 3, 7 százaléka munkás, 21,9 százaléka paraszt, 18,3 százaléka pedig értelmiségi szülőktől származik. Az elmúlt oktatási évben csak a rendes ösztöndíjkategóriákba sorolt hallgatóknak 8,6 millió forint ösztöndíjat fizetett ki államunk, személyenként havi 348 forintot. Megyénkben nincs főiskola, de a fejlődésre jellemző, hogy a felszabadulás előtti hat középiskolával szemben, ma 12 van, hogy az általános iskola nyolcadik osztályát több, mint négyszer annyi gyermek végzi el, mint a felszabadulás előtt. Az eredmények mellett hibák is akadnak. Még nem sikerült teljesen megvalósítanunk Lenin intelmét, hogy: „az iskolának a proletárdiktatúra eszközévé, vagyis nemcsak álcában a kommunista elvek terjesztőjévé, hanem a proletariátusolal, a félproletár és nem proletár dolgozó tömegekre gyakorolt eszmei, szervezeti és nevelési befolyás terjesztőjévé kell lennie, a kizsákmányolók ellenállásának teljes elnyomása és a kommunista rend megvalósítása érdekében.” A dolgozó ifjúság munkájáért a felnőttekével egyenlő bért kap, ugyanakkor számos kedvezményben részesül. (Szabadság, éjjeli munka megtiltása bizonyos korhatárig, tanulóotthonok, ruha, szakoktató, fizetés az ipari tanulóknak is stb.) Hiba, hogy ezt nem minden fiatal becsüli meg. A nemzetiségi fiatalok teljes egyenjogúságot, támogatást élveznek, és anyanyelvükön tanulhatnak. A szocializmus által az ifjúságnak biztosított előnyök egyik legjelentősebb része az erkölcsi támogatás. A kizsákmányoló rendszer felszámolásával megszűntek azok az okok, amelyek a kettősségekhez, az emberekhez méltatlan erkölcsi szokások kialakulásához vezettek. Nem kényszerít a nyomor lopásra, nem ütközik össze a szülők szeretete a vagyon feletti marakodással, az apa és fia, a testvér és testvér közötti peresi' * "snek nincs alapja. A romantikára hajlamosságot nem töri derékba az élet valósága, hanem lehetővé teszi az ezer féle romantikus vágyak kielégítését. A balatoni táborozást, a repülést, az ejtőernyős kiképzést, a rádió amatőrködést említhetjük itt meg a többi között. Az uralkodó társadalmi tudatforma, a marxizmus-leninizmus áthatja az erkölcsöt is. Az ifjúságot itt nem álnokságra, megalázkodásra stb., hanem valóban a szépre, jóra, az emberiség ügyéért folytatott harcra, igazi hazafiságra, proletár nemzetköziségre nevelik. És e valóban nemes emberi jellemvonásokat nemcsak könyvből ismerheti meg az ifjúsag hanem az őt körülvevő valóság ezer meg ezer fényéből. Ezért több nálunk — még ha egy része jampec módra öltözik is — a megelégedett, kiegyensúlyozott életet élő fiatal, mint a kapitalizmusban, ezért kevesebb nálunk az ifjúság bűnözők arányszáma, mint ott, ezért tud szívből jövőbben kacagni, vidámabban szórakozni, de ha kell elszántan fegyvert fogni is a haza védelmére a mi fiatalságunk. Igaz, hogy voltak hibák, nem mindenben vettük figyelembe az ifjúság jogos és sajátos igényeit, s ezért is sikerült a revizionizmusnak az ellenforradalomnak sok fiatalt megtéveszteni. De ezen már túl vagyunk a párt politikája helyes és ezt látva, az ifjúság egyre nagyobb része teszi magáévá. A KISZ megtisztelő feladata: segíteni e politika megvalósítását, részt vállalni az ifjúság szervezésének és nevelésének nagy munkájából. d. L. SZENDREI JÓZSEF: Nagykabátos esték Még tagadnám — de nem lehet. Az ősz most már megérkezett: zörög echós szekere. Itt ülök a Duna-parton. Simogatja már az arcom száraz, hűvös tenyere. Őt igazolják az esték: sápadtarcú naplementék s a kabátos emberek. Már a szél is neki fújja s a két parton minden utca, mint a rossz síp, nyekereg. Részegek az esti fények, a csillagok felhőt néznek s kong az őszi éjszaka. Nagykabátosak az esték s kik a nyarat úgy szerették sietve mennek haza. Megjött az ősz — nem tagadom. Itt ülök a Duna-parton s hátamon a nagykabát. Begombolom. Szelek jönnek, csupasz gallyak közt fütyülnek s marcangolják a Dunát. Várunk benneteket Emlékszem rá, egy éve én is olyan szívszorongva vártam, mint most ti, hogy mikor hozza a postás a behívót. Kellemes meglepetés volt, mikor a laktanyában megláttuk a felírást. Üdvözöljük az újonnan bevonuló elvtársakat! Kedvesek voltak hozzánk, megkaptuk ruhánkat és csak azután mentünk fel a körletbe. Szépen berendezett hálószoba, vetett ágyak vártak. Tisztek és tisztesek másnap elmondották, hogy mit kell tenni. Lassan hozzászoktunk a katonaélethez. Megismerkedtünk alakulatunk párt- és KISZ-szervezetével. Serény élet folyik itt. Van kultúrcsoportunk, zenekarunk. Sportolunk sokat és szabad időnk is van. Elmúlt egy év mióta katona vagyok. A másodévesek lassan elhagynak bennünket és mi várjuk, hogy jöjjön az új korosztály. Azt üzenjük nektek, hogy ne féljetek a katonaélettől. Mónus László honvéd Amit a ráckeresztúri kiszesek tettek A tanácsházán az elnököt Vribék József elvtársat és Erdőhegyi János bácsit, az öreg veteránt találjuk. Mikor mondjuk, hogy a KISZ-szervezet munkája érdekelne minket, megcsillan a szemük. Arról van mit mondani! S kezdi is Vribék elvtárs. A jelölőgyűléseken a községben a választópolgárok mintegy 60 százaléka volt jelen, s ez a KISZ- fiatalok munkáját dicséri. A 40 KISZ-tag közül 20 állandóan résztvett a választási agitációban. A jelölőgyűléseket szinte csak ők készítették elő. Elmentek minden házba, ha kellett kétszer is. — Aztán volt bátorságuk? — Nem ijedősek a mi gyerekeink, —, toldja meg a szót w - • --vj elvtárs. — Hatan kö,T"1’"k a tsz-be is beléptek az idén, de rw»» is miért félniek, igaz f viselnek. Rágyújt egy cigarettára és t'"v mondja a legutóbbi össze'/'"-" +°ígyűlésen dicsérték meg a KTSZ- szervezetet, az odaadó, munkáért. — Név szerint is lehetne őket említeni? — Kezdjük a titkárral — mondja Vribék elvtárs, de ezt nem az illendőség kedvéért teszi, hanem azért, mert tényleg nagyon serényen dolgozik a titkár, Rostás Mária. De jut a dicséretből Nagy Józsefnek, Zsigmond Júliának, Oppenhauer Jánosnak, Fekete Évának és a többieknek is. Vannak, akik azt mondják, hogy nem kellett volna egyedül csak a KISZ-tagokra bízni a jelölőgyűlések előkészítését, mert az idősebbekkel nehéz a fiataloknak szót érteni. Van ebben valami, de nemcsak hátránya van a dolog afféle megosztásának. Az, hogy ezt a fontos munkát, a KISZ-fiatalokra bízták, megsokszorozta az ifjak tettvágyát. Nem is hagytak ki egy házat sem. Volt olyan körzet, ahonnan a KISZ-titkárhoz fordultak, gyertek el hozzánk ti is. A párttagok, a vezetőség persze a szervezés közben is utána nézett a dolognak, s a munka végzésében a kisgyűlések előadói (szinte egyig kommunisták) is ott voltak, de ők sem találtak hibát, s a megjelenés is bizonyítja a jó munkán Az, hogy a pártvezetőség, a tanács vezetői bátran támaszkodtak , a fiatalokra, bíztak bennük, a KISZ-szervezet megélénkülését is eredményezte. Éppen az előkészületek folyamán igazolódott be, hogyha a KISZ megbízatást kap, végre is hajtja. Van feladatuk most is a fiataloknak. Ők díszítik majd a szavazóhelyiséget, s a választások napján is közreműködnek. De mi lesz ezután? Vribék és Erdőhegyi elvtárs nem tudtak határozott választ adni, bár elgondolásaik vannak. A községfejlesztési feladatokba kellene a KISZ-szervezetet bevonni. Az idén ősszel ők végzik majd a fásítást. 600 csemetét akarnak elültetni s 1959-ben a jár. '-stés folytatásában is számítanak rájuk. Ezek az elképzelések nem rosszszak, de alkalmiak. A ráckc .ztúri KISZ-szervezet — a választási munka a bizonyíték — érett arra, hogy évekre előremenőleg megbízást kapjon. Például a falu azon részének rendezését, ahol szovjet hősi temető is, a KISZ-szervezetre kellene L'.kij Mégpedig úgy, hogy a parkosítás, faültetés, járdák létesítése is a KISZ-feladata lenne. Ehhez, persze az kellene, hogy a pártvezetőségek, a tanács vezetői, a község 5 éves tervében folyam.." ,s feladatot adjanak a KISZ-nek. Ha lesz állandó megbízás, amelynek végzésében a fiatalok és a kollektíva napról napra izmosodik, akkor a választás ide -'" tapasztalt ifjúsági lelkesedés, kötelességtudat még tovább terebélyesedik és még nagyobb alkotásra lesz képes. — B. — ** d / króhika '-£***&*?■- ■•****« A trimml a Maruik Senkik szigete, pénz-szekszepil és egyebek... Miről írt egy ifjúsági rovat — 25 évvel ezelőtt ? Az „IFJÚSÁG” hétről-hétre négy oldalon keresztül foglalkozik a mai fiatalság sorsával, életével, problémáival. Most kivételesen az előző generáció mindennapi problémáiról is írunk. Mi foglakoztatta az akkori fiatalokat? Jellegzetesen tükrözi ezt a Fejér megyei Napló negyed évszázad előtti példányainak ifjúsági rovata, az „Új Erő”. Minden megjegyzés nélkül ebből a lapból idézzük szóról-szóra egyegy cikk részletét. Nemcsak azért, mert érdekes, hanem mert elgondolkozhat rajta minden mai fiatal, íme, néhány sokatmondó szemelvény: Érettségi találkozón „Tízéves találkozóra jöttek öszsze az iskola növendékei. Emlékszel-e? — hangzik szüntelenül és boldogan idézik vissza a diáknapokat. Apró csínyek, elbliccelt órák, első szerelmek — tíz év távlatából melegen világítanak. De a következő kérdésre „mit csináltál az elmúlt tíz év alatt” — elkomorodnak az arcok. A tíz évnek nincs emléke. Nyomor.... állástalanság---- bizonytalanság.... — Ez a fiatalság sorsa.... Tíz év céltalanságának keserűsége parázslik a tekintetekből....” (1933. július 5.) „___Munkához jutni —* ez keveseknek sikerül.... A mai fiatalságnak ahhoz, hogy a haza baján is tépelődni tudjon, egy kis kenyeret is kellene adni, mert bizony így örökösen csak a köldöke felé kacsint, ahonnét a korgás hallattszik___ Enni senki ,m ad, keresni meg nem lehet.... Egy orvosbarátom megtanult cipőt talpalni----” (1933. július 9.) Öregek és fiatalok... ........ Öregek csoszognak az utcán meggörbült hátgerinccel, de szemükön monoklival, virággal a gomblyukukban. Fiatalos igyekezettel kakaskodjék körül a lábukról levett, élettől duzzadó fiatal lányokat, akiken az ő pénztárcájuk-sinyli selymek zizegnek, de még nem nejük el egészen a