Fejér Megyei Hirlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

bejJeh. ynmpfek [ AZ MSZMP MEGYEI eJzOTtHgaTsaMEGYE/TANAC^^^A IV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. ARA: 10 FILLÉR VASÁRNAP, 1959. FEBRUÁR 1. Kommunista munka Pálinkaházán ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A falusi felvilágosító munkáról Fejlődik termelőszövetkezeteink állatállománya Nagyanyó —.................. ...... Heti rádióműsor Földművesszövetkezetek a tsz-mozgalomért Mint már hírt adtunk róla, pénteken aktíva értekezleten be­szélték meg a földművesszövet­kezetek vezetői és agronómusai a párt Központi Bizottságának 1958. decemberi határozatából adódó feladatokat: hogyan segíthetik a mezőgazdaság terméshozamának emlését, és ezzel egy időben a mezőgazdaság szocialista átszerve­zését. Mind a beszámoló, mind a fel­szólalók olyan fontos kérdéseket vetettek fel, amelyek megvitatá­sa hasznos és tanulságos volt, s egyben megjelölte azokat a leg­fontosabb feladatokat, amelyeket minden földművesszövetkezeti dolgozónak kötelessége végrehaj­tani. Rámutatott az aktíva: a mező­­gazdaság terméshozama emelésé­nek segítése a földművesszövet­kezetek dolgozóinak is fontos te­­endőin­k. Mivel a terméshozam emelésnek fő módszere a mező­­gazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezeti út, köteles­ségük segíteni a mozgalom fej­lesztését. A földművesszövetkez­etek mun­kájában eddig az volt a gyakor­lat, hogy nem a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztését se­gítették, hanem csupán a szak­­csoportok, termelési társulások és szakszövetkezetek szervezését. Tömören megfogalmazva így hagzott el az aktívan: „Szakcso­­port mozgalmat szerveztünk...” Több olyan példát mondottak el, hogy ahol a pártszervezetek elő­készítették az új tsz-ek megalá­­lását egyes földműveszövetkezeti alkalmazottak és vezetők szak­csoportot alakítottak. Az aktíva állást foglalt, hogy a jövőben e káros gyakorlattal sza­kítanak kel­, érvényt szereznek a párt ama határozatának, amely kimondja: a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének fő ut­a a termelőszövetkezet. A földműves­szövetkezetek már most megkez­dik a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztését szolgáló felvilágosí­tó és agitációs munkát. A vezetők és alkalmazottak, agrnómusok és igazgatósági tagok nagy tömege kapcsolódik be a felvilágosító munkába, hogy a községi párt­os tanácsszervekkel együtt dol­gozzanak a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséért szgrbaneti­lag kimondták: ..Elsősorban ter­­melőszövetkezeteket szervezünk a termelőszövetk­­zati mozgalom fej­lesztését segítjük”. .Jelenti ez azt, hogy ahol mód és lehetőség van rá, a na®vüz»m' gazdálkodás le®­­feilettehb formáját javasolják. Egyetértettek abban, hogy szak­­csoportokat csak ott szerveznek ahol a tsz-ek megalakítására még nincsenek meg a feltételek. De az ilyen helyeken is csak kerté­szeti zöldségtermelő, baromfite­nyésztő, szőlészeti és egyéb spe­­ciális szakcsoportok alakítását segítik. Az eddigi gyakorlattól el­térően a jövőben csak saját föld­területen alakulhatnak szakcso­portok, az állami tartalékterület csak a tsz-eket illeti. Másik teendőként jelölte meg az aktíva — amit az MSZMP Fejér megyei Bizottságának ja­nuár 17-i határozata is előír , hogy fontos feladat a párt poli­tikája iránti bizalom erősítése, a termelőszövetkezeti fejlesztés ér­dekében kifejtett politikai és agi­tációs szervező munka megjaví­tása. A községben megszervezés­re kerülő szövetkezetfejlesztő bi­zottságokban a földművesszövet­kezeti igazgatósági elnökök és mezőgazdászok kötelesek részt­­venni és tevékenyen dolgozni. Kötelességük kidolgozni a tsz­­fejlesztés feladatait, a falu szo­cialista átszervezésének távlati tervét, amely tartalmazza a ter­melőszövetkezet gazdasági irá­nyát, a falu kommunális beru­házásait. A földművesszövetkezeti igaz­gatósági elnökök és mezőgazdá­szok kötelessége olyan tevékeny­séget kifejteni, hogy ezekben a bizottságokban — új termelőszö­vetkezetek megalakítása érdeké­ben — köztiszteletben álló, még egyénileg gazdálkodó földműves­szövetkezeti tagok is szerepet vállaljanak. Kellő mozgósítással­­ a föld­művesszövetkezeti vezetőknek el kell érniök, hogy valamennyi köz­ségben a földművesszövetkezeti választott szervek, tagbizottságok és nőbizottságok is az eddiginél jobban működjenek közre a ter­melőszövetkezetek szervezésében A termelőszövetkezeti élet fo­kozottabb megismertetése érde­kében földművesszövetkezeti ve­zetőink rendszeresen ismertessék a területükön működő termelő­­szövetkezetek termelési és zár­­számadási eredményeit. A téli tanfolyamokat, tagértekezleteket és a közgyűléseket is használják fel a termelőszövetkezeti gazdál­kodás népszerűsítésére, előnyei­nek ismertetésére. Tovább kell mélyíteni a termelőszövetkezetek­kel együtt rendezett szövetkezeti tanácskozásokat, és egész éven át szervezni és folytatni kell az egyénileg dolgozó földművesszö­vetkezeti tagok szervezett terme­lőszövetkezeti látogatásait. Földművesszövetkezeteink gaz­dasági tevékenységük megjavítá­sával is kötelesek segíteni a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek megerősítését. A termelőszövet­kezetek gazdálkodásának belter­jesebbé tétele érdekében a MÉK- nek biztosítania kell, hogy a jól jövedelmező növényekre, elsősor­ban velük kössenek termelési é­­­rtékesítési szerződést. Arról is tárgyaltak, hogy a földművesszövetkezetek nagyobb beruházásokat új építkezésekre elsősorban ott eszközölnek, ahol mind jobban terebélyesedik a szövetkezeti mozgalom. Főleg a termelőszövetkezeti községeket kell jobban támogatni. Azt az el­vet vallják: aki többet ad a szocializmusnak, az többet is kapjon. Többen felvetették, hogy a föld­művesszövetkezetek apparátusá­ban kell elsősorban olyan irányú felvilágosító munkát végezni, mindenki kötelességének érezze a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének segítését. Az ügyveze­tő, az agronómus és minden más vezető és beosztott a saját csa­ládi körében is végezzen felvi­lágosító munkát és kapcsolódjon be jobban a falusi felvilágosító munkába. De a földművesszövet­kezeti tagok között is jó ered­mény­t érhetnek el, hiszen szá­mos példa bizonyítja, hogy föld­művesszövetkezeti tagok közül nagyon sokan elfogadják a job­bat, a termelőszövetkezeti gaz­dálkodást. Németh Jenő Az SZKP XXI. kongresszusának szombat délelőtti ülése Az SZKP XXI. kongresszusá­nak szombat délelőtti ülésén el­nöklő Leonyid Jefremov (Gorkij város) elsőnek J. D. MUSZTAFA­­JEVNEK, Azerbajdzsán Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága első titkárának adta meg a szót. Musztafajev elmondotta, hogy Azerbajdzsán felkészült a nép­gazdaságfejlesztési terv ellenőrző számaiban kifejezésre juttatott feladatok megoldására. A hétéves terv végére a köztársaság teljes termelése hozzávetőleg 93 száza­lékkal növekszik. 1965-ben Azer­bajdzsán 22 millió tonna kőola­jat ad majd a népgazdaságnak. Musztafajev hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsán nép barát­ságban akar élni a szomszé­dos Iránnal és Törökország­gal. A nyugati hatalmak ag­resszív imperialista körei igyekszenek megzavarni ezt a barátságot. Ez azonban nem sikerül nekik. Szomszédaink biztosak lehetnek benne, hogy a legjobb szándékkal visel­tetünk irántuk. A második felszólaló ALEK­­SZE­J KIRICSENKO, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság Elnöksé­gének tagja volt. A XXI. kongresszus — mon­dotta — az a határmesgye, amely jelzi, hogy országunk egy új, magasabb fejlődési fokra lép, s megkezdődik az átmenet a kommunista társa­dalom általánosan kibonta­kozó építésébe. Az utóbbi öt esztendőben és kü­lönösen az SZKP XX. kongresz­­szusa óta a Szovjetunió olyan ma­gaslatra jutott, ahonnan feltá­rulnak a hétéves országfejleszté­si terv széles és nagyszerű táv­latai. Kiricsenko elítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely nyomban Sztálin halála után mindent támadott a Köz­ponti Bizottság Elnökségének ülé­sein, ami új, ami a lenini taní­tásból, az ország életének köve­telményeiből fakad. Közismert, — mondotta Kiri­­csenko — hogy a pártellenes cso­­port tagjai a konzervatívizmus mocsarába süppedtek, csupán a marxizmus—leninizmus klasszi­kusaiból vett idézetekkel operál­­tak, s elszakadtak az élettől és a néptől. Elmondhatjuk — hangsú­lyozta Kiricsenko — hogy a párt­ellenes csoport szétzúzása pár­tunk nagy győzelme a lenini vo­nal érvényesítéséért vívott harc­ban. • Kiricsenko aláhúzta azoknak az intézkedéseknek fontosságát, je­lentőségét, amelyeket a Szovjet­unióban a Központi Bizottság kezdeményezésére az ipar és az építőipar igazgatásának átszer­vezésére hajtottak végre, va­lamint azoknak a központi bizottsági határozatoknak jelen­tőségét, amelyek a szovjet mező­­gazdaság rohamos fejlesztését tűzték ki célul. A XX. pártkongresszus — mondotta Kiricsenko — új szakaszt nyitott meg az or­szág pártszervezeteinek éle­tében. Megélénkült a munka a párt alapszervezeteiben, erősödött a párt tömegkapcso­lata. Kiricsenko megállapította, hogy most a XX. kongresszust meg­­előző időszakhoz képest sokkal többen kérik felvételüket a kom­munista pártba. Kiváló mun­kások, kolhozparasztok és értel­miségiek jelentkeznek felvételre. Kiricsenko foglalkozott a ká­derek kiválasztásának, elhelye­zésének és nevelésének kérdé­seivel. Hangoztatta, hogy nem­csak Moszkvában, Leningrád­­ban és az ország más központi kerületében kell vezető kádereket képezni, hanem a vidéken is. A kommunizmus eszméi igaz­ságukkal ejtik hatalmukba a népeket — jelentette ki Kiricsen­ko, s utalt a kapitalizmus ide­ológusaira, akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal próbálják leplezni a kapitalizmus fekélye­it, valamiféle jótékonysági in­tézménynek tüntetik fel a kapi­talizmust, sőt a kapitalizmus „evolúciójáról”, ,,a kapitalizmus szocializmusba való átnövéséről” szóló elméleteket gyártanak. Bármilyen elméleteket agyal­nak is ki a kapitalizmus ide­ológusai, nem menthetik meg a kapitalizmust, amely már idejét múlta. Kiricsenko rámutatott, hogy vi­lágszerte gyorsan erősödik a kommunista és munkásmozga­lom, növekszenek a testvéri kom­munista és munkáspártok, s a tőkés országokban sokasodnak a forradalmi ifjúság sorai. Kiricsenko azt mondotta, hogy a kommunizmus az emberiség tavasza, s a kommunizmus esz­méi a tavaszi vizekhez hason­lóan szerteáradnak minden or­szágban. A következő felszólaló: DIMIT­­RIJ BARASKIN, minszki Autó­gyár olvasztója volt, majd VLA­GYIMIR MILA ASCSIKOV, az SZKP Központi Bizottságában az oroszországi föderáció mező­­gazdasági ügyeivel foglalkozó osztály veztője, az OSZSZSZK mezőgazdaságának fejlesztésé­vel foglalkozott. A kongresszus küldöttei me­leg fogadtatásban részesítették SIVERO AGUIRRÉT, a Kubai Népi Szocialista Párt országos bizottságának képviselőjét. A kubai nép - mondotta --­­mélységes rokonszenvel és őszinte érdeklődéssel figyeli a Szovjetunió hatalmas sikereit. A kubai hazafiaknak az átélt sötét napokban nagy örömöt hozott a három szovjet szputnyik. Az űrrakéta felbocsátása újabb győzelem a kapita­lista tömegbutítás erői fölött. Ez a győzelem — tette hozzá egybeesett a kubai népnek az imperialista elnyomók fö­lött aratott győzelmével. Batista diktatúrája összeom­lott — mondotta a kubai küldött. A kommunisták a felkelők első soraiban harcoltak és kivívták hajtásaik nagyrabecsülését. A győzelmet az új nemzetközi erőviszonyok, a szocialista tábor országainak erőgyarapodása, az ázsiai és afrikai blokk imperia­listaellenes harcba elért sike­rei tették lehetővé. Latin-Ame­­rika megszűnt az amerikai impe­rializmus tartaléka lenni. Az Egyesült Államok gazda­sági bojkottal, sőt fegyveres in­vázióval fenyegeti Kubát, kom­munistaellenes hadjáratot foly­tat, hogy elszigetelje a baloldali pártokat. Kuba képviselője köszönetét fe­jezte ki a világ valamennyi kom­munista- és munkáspártjának a kubai nép ügye iránti szolidari­tásukért. A szovjet népnek nagy­szerű hétéves terve sikeres telje­sítését kívánjuk — mondotta vé­gezetül. Következőnek AVERKIJ ARISZ­TOV, az SZKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagja szólalt fiai. A hétéves terv életereje és ■ realitása abból fakad, hogy ki­■ dolgozásában részt vett az egész­­ szovjet nép és hogy benne testet­­ öltenek pártunk gazdag tapaszta­­­­latai.­­ Arisztov a továbbiakban össze­hasonlította az ipari termelés nö­­­­vekedésének ütemét a Szovjet­unióban és az Egyesült Államok­­­­ban. Hétéves tervünk megkezdése­kor — mondotta Arisztov — a szovjet ipari termelés növekedé­sének üteme kilenc és félszeresen meghaladta az amerikaiak üte­mét. A hétéves terv előirányza­tai azt mutatják, hogy az 1913-tól 1965-ig terjedő idő­szakot alapul véve fejlődésünk üteme hozzávetőleg tizenhá­romszor olyan gyors lesz, mint az Egyesült Államoké. Ebbe azután belefájdulhat az amerikai monopolisták feje. Ezek az adatok azt mutatják — folytatta Arisztov —, hogy a szocialista rendszer ereje évről­­évre szakadatlanul növekszik, s hogy a szocialista rendszernek milyen nagy a fölénye, a kapi­talista rendszer fölött Ezek után fabatkát sem érnek azok a le­gendák, amelyek szerint a Szov­jetunióban lassul a fejlődés üte­me! Ásványi kincsekben — muta­tott rá Arisztov — gazdagabbak vagyunk a kapitalista tábor bár­­­m­elyik országánál. A Szovjetunió a 16 legfontosabb ásványi kincs közül tizenháromban az első he­lyet foglalja el a világon. A szovjet tudósok, mérnökök és munkások azáltal érhették el sikereiket a Föld mesterséges holdjainak megalkotásában és az űrrakéta felbocsátásában, — hangsúlyozta Arisztov —, hogy nálunk ilyen problémákat nem magánosan dolgozó feltalálók, hanem egész kollektívák oldhat­ják meg. Folytatjuk a világmin­denség rejtelmeinek tanulmányo­zását, szocialista országunknak van ereje ehhez. És ez — fűzte hoz­zá — szintén jó fajtája a ver­senynek. Érjenek utol bennünket a kapitalisták. A továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjetunió ma az atom­energia békés felhasználásában, a repülőgépgyártásban, a rakéta­­technikában és más területeken az élen halad. Az elsőséget olyan fontos gazdasági ágban is meg kell szereznünk, mint a gépgyár­tás — mondotta. Ezután Arisztov arról beszélt, hogy a tudományokat és a tudo­mányos kutató intézeteket köze­lebb kell vinni a termeléshez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a hétéves terv túlteljesítésének sorsa az üzemekben, gyárakban, bányákban dől el. Oda összpon­tosítják tehát pártszervezeteink erőfeszítéseiket. Ezután SZABIR KAMALOV, Üzbekisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első tit­kára arról beszélt, hogy az utób­bi években számottevően kibő­vült a szövetségi köztársaságok jogköre a gazdasági és kulturá­lis építés kérdéseiben. Ez elő­mozdította a szovjet népek test­véri együttműködésének és ba­rátságának további erősödését. A délelőtti ülés végén ötszál úttörő vonult be a kongresszus üléstermébe. Virágcsokrokat, ad­tak át a kongresszusi elnökség tagjainak és a külföldi vendé­geknek, majd vörös úttörő nyak­kendőt kötöttek nyakukba. A gyermekek üdvözlő szavaira a kongresszus küldöttei viharos tapssal válaszoltak. (MTI)

Next