Fejér Megyei Hirlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-11 / 35. szám
6. Oldal. ..SZELLEMES” MAGYARÁZAT. Egy nagyobb — főleg jogászokból álló — amerikai turista csoportot az angol királynő délutáni teára meghívott. Miután a kedves vendégek eltávoztak, a főudvarmesteri hivatal azonnal jelentette, hogy a néhány száz ezüstkanálból elég sok — hiányzik.Természetesen igyekeztek a dolgot eltussolni, csakhogy nem lehetett, mert már országszerte beszéltek róla. Végül is a londoni amerikai nagykövetség nyilatkozatot adott ki. E szerint az úgynevezett ’’Lyons" teaimportvállalat hasonló reklámkanalakat ad a vevőinek, mint amelyeket az udvari fogadáson használtak és vendégek a hasonlóságtól megtévesztve vitték el azokat. Hát ez most kinek pofon? Az angol udvartartásnak, mert „reklámkanalakat” ad vendégeinek? Vagy az Egyesült Államoknak, hogy ilyan „emlékgyűjtő” polgárai vannak? Tegyünk salamoni ítéletet. Pofon ez kérem a kettőnek. A BORTERMELŐK FIGYELMÉBE. Zagreb és Ljubljana között az új autóút mentén fekszik Bredzice falu. A kis helyiség közelében egészen rendkívüli dolog hívta fel az arrajárók figyelmét. Valaki hatalmas hordót gurított az árok partjára az alábbi felirattal: „Utas, ha megszomjaztál ebből a hordóból igyál bort. Ezzel szívességet teszel nekem, ■mert üres hordóra van szükségem." Burlingtonban (USA) működik a „hazudozók klubja”. Minden év elején nyilvános versenyt rendeznek és a legsikerültebb hazugságokat pénzzel jutalmazzák, íme a két legjobb hazugság. „Múlt héten borzasztó sokat szenvedtünk a hidegtől ’ -írja az egyik. „A tűzről leemelt teafőzőben oly gyorsan fagyott meg a víz, hogy a jég meleg volt.” A második díjat ez a mondat kapta: „A televízióban legszívesebben a reklámokat nézem.” TERMÉSZETES MELEG VÍZ. szolgáltatásban van része a Medet dél-szibériai szovhoznak. 1000 m mélyből naponta 300 köbméter meleg víz tör elő. Átlagos hőmérséklete 26 és 30 fok között mozog. A kutatók megállapításai szerint nyugat- és dél-szibériai síkság tele van ilyen meleg forrásokkal. KROKODILKÖNNYEKET akart látni a londoni Állatkert egyik kíváncsi látogatója. Ezért könnyfakasztó bombát dobott a csúszómászók közé. Ezeknek viszont meg sem kottyant, viszont a „merénylő” ész nélkül menekült az odasiető rendőr... karjaiba. LEGNAGYOBB SÖRIVÓK a belgák. A múlt évi statisztika szerint az egy főre eső évi sörfogyasztás 121 liter. Utánuk az ausztráliaiak következnek 105 literrel, majd az újzélandok 103 és a hagyományos sörivó nemzetek közül a csehek 100, a nyugatnémetek pedig 85 literrel. KÜLÖNÖS VÉGRENDELETET hagyott Kellet asszony (Durban, Dél-Afrika) férjére. Jelentős vagyonát hét gyíkra testálta azzal a kikötéssel, valahányszor egy gyíkocska meghal, a vagyon egyhetedét a férj azonnal megkapja. Ha azonban bármilyen formában is siettetné az állatkák pusztulását, vagyonra igényt nem tarthat. Egyébként a nyílik az Állattani Intézet védelme alatt állnak. Amikor legutóbb megvizsgálták őket, „egészségesek” voltak és még legalább tíz évig elélhetnek. Erre mondja valaki, hogy a halottak nem tudnak kellemetlenkedni. Persze ehhez megfelelő társadalmi keret is szükséges, amely az ilyen ostobaságokat kitenyészti és lehetővé teszi. HAZUDOZÓK A négyéves kis Kálmánka sokszor megkérdezte édesapjától: • • ■ — Hányat alszunk még apuka a mulatós vasárnapig? Apuka • mindig megmondta neki, hogy enynyit, vagy annyit és a kis Kálmánka pici ujjain számolgatta a napokat. Jobban nyilvántartotta, mint a felnőttek, mert édesapja megígérte neki, hogy a „mulatós vasárnapon” elviszi a szövetkezetbe Egyelőre azonban nem tudta, hogy mit tesznek ezen a vasárnapon, mert ő még soha nem mulatott. Amikor édesapja a Várva-várt napon megfogta a kezét és mondta: „No, megyünk kisfiam a szövetkezetbe” — Kálmánka ver: a legboldogabb Meg is kérdezte édesapjától.— Hogyan mulatunk ma apuka? Apuka ölébe vette a csöppnyi kis teremtést és eképpen magyarázkodott: — Mi nem mulatunk kisfiam. Ma egész nap dolgozunk az istállóban hogy a tehenész bácsik farsangolhassanak . . A rejtélyen tovább morfondírozott, sohasem hallotta még azt a szót: farsang. Az istállóban már sokan voltak vasárnap délután. Spindler Kálmán, az elnök tizennyolc főt számlált meg tizenkilencedik a kis Kálmánka volt. — Elhoztam a legkisebb fiamat is, mert nagyon készült a mulatós vasárnapra — mondta az elnök, s tréfálkozva így toldta tovább — dolgozik ő is, a cipőjét már bokszolta... A kis Kálmán szemérmesen mosolygott apukájához bújt és úgy beszélgetett a felnőttekkel. Persze nem nagy dolgokról, hanem inkább a kérdésekre válaszolt, mert mindenki őt nyaggatta: „Hány éves vagy? Hogy hívnak? Mi leszel ha megnősz?" — és így tovább. msárnap“ S Kálmánka kurtonfurtán válaszolgatott. ..négyéves... ifjú kommunista... téeszcsé elnök...” Az emberek jókat derültek, mintha mulattak volna. Egy hang azonban a kis Kálmántól elszólította a kérdezőket: — Gyerünk embere’:' Fogjuk meg! A vellák csattogtak, trágyát hordtak ki a ..lóvén”. friss almot tettek a tehenek alá, eledelt vittek a jászlakba és tisztították a padkát Az asszonyok a fennedékeket készítették. Az elnöknek most nem kellett noszogatni az embereket hanem fékezni. Nagyon gyorsan rendet teremtettek , maga is letette a vér,iát, a tanácselnök is — aki ,,vendégségbe" jött — és megbeszéltékpontosan öt órakor fejnek. Ismét összejöttek beszélgetni, hogy elüssék azt a néhány pecvet, ami a fejesig még hátra van. A tehenészek helyett dolgoztak. Lovasberényben régi hagyomány ugyanis, hogy farsang vasárnapján az emberek kimennek a pincékbe és mulatnak. Sokat töprengtek azon, hogy mint legyen a farsang vasárnap? A tehenészek hozták, akik minden ünnepnapjpon ugyanúgy dolgoznak, mint hétköznap. A tagság akarta így, mondván: mulassanak A vezetők vállalták hogy vasárnap elvégzik helyettük a munkát Hatan vagy heten ajánlották fel, hogy ügyeletet tartanak. Mire azonban a munka megkezdődött, tizennyolcan lettek. Eljöttek azok is akiknek nem kellett volna. — Hát ilyen nálunk a kollektív szellem — mondta Róth Ignác — azok is itt vannak, akik mulathatnának ... — Ilyen magot terem az ..Újbarázda” — jegyzi meg tréfálkozva az elrő Németh Jenő „Mulatós ! ."FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Szerda, 1959. február 11. Új falut épít a kolhoz A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa párthatározattá emelte a hétéves népgazdaságfejlesztési ellenőrző számokat. A kongresszus ideje alatt országszerte a gyárakban, a kolhozokban és a szovhozokban, ezren és ezren gondolkodtak azon, milyen feladat vár az ő munkaterületükre a következő hét évben. Ezzel kapcsolatban megkérdezték Musztafa Guszejnovot, az akszumi kerület „Lenin” kolhozának elnökét, mit tervez a következő hét évre. A kolhoz hétéves tervét nem egy ember, hanem a kollektíva állította össze. A főbb mutatószámokat először a vezetőség, majd pedig a tagság vitatta meg. Ennek alapján megállapítottuk, milyen fejlődési szintre akarunk jutni 1965-ben 1958-hoz képest. Kolhozunk tavaly 810 tonna gyapotot adott a népgazdaságnak, 1965-ben előreláthatólag 2-szer ennyit, 1650 tonnát termesztünk. Szemestermény termelésünk a fenti időszak között 1,861 tonnáról 3.690 tonnára emelkedik. A hétéves terv végén kolhozunk tejtermelése az eddigi 38 tonnáról kétszeresére növekszik. A kolhozelnök nagyon gyakran említi a „kétszeres" szót. A hétéves terv idején 2-szer annyi húst, pvarviut, zöldségfélét és tojást adnak a népgazdaságnak, mint eddig. Megkétszereződik a kolhoz jövedelme és a hétéves terv utolsó évében már eléri a 7 millió rubelt. Hogyan akarják elérni a kitűzött Célt? — A kolhozhoz nagy földterület tartozik, de eddig sajnos, vízhiány miatt nem tudtuk teljes egészében hasznosítani. Idén tavasszal üzembe helyezik a felsősirvani csatornát, amely a mingecsauri tenger vizét a mi földünkre is elhozza. A hétéves terv során 781 hektárnyi szűzföldet teszünk termővé. Elsősorban ettől várjuk az össztermelés erelkedését. A hús- és tejhozamot egyrészt a vetésterület bővítőivel, másrészt ped’g a knerica term**hozamának növelésével akarjuk fokozni. A mi viszonyaink között hektáronként gazdag kukoricatermést érhetünk el, tehát az állatállományt hősisen elláthatjuk takarmánnyal. Külön meg kell említenimk, hoz parasztjaink egyik legnagyobb vállalkozását: elhatároztuk, hogy új falut építünk. Eddig kolhozunk négy falut egyesített, s nagyon kényelmetlen volt, hogy az az egyes gazdaságban dolgozók egymástól távol laktak. Éppen ezért felépítjük az is: Int, amelynek első épületei már állnak. Mezőgazdasági tanácsadót Az istállótrágya helyes kezeléséről A gyakorlat egyszakaszos (tömbös) és többszakaszos trágyaerjesztést ismer. Az előbbinek — amely lényegében „hideg’ erjesztés — módszere az, hogy a trágyát a szérűn, körülbelül 30 cm vastagságú rétegben, sűrűn, tömötten rendezzük el. A trágyamester villával nyomogatja, lábával pedig megtiporja a trágyát, amely így erjedésnek indul és másnap már jól felmelegszik. Ekkor azonban trágyaréte° kerül rá, amely az oxidációs folyamatot lelassítja és többé-kevésbé levegőtlen állapotot idéz elő. Ez alkalommal gondosan kell kiépíteni a trágyakazal falát, hogy tömött legyen és a képződő gázokat, valamint vízpárát visszatartsa. Az erjedési hő az egyszeraszoe erjesztésnél ne legyen több 30—35 C°-nál, amit kazalhőmérővel ellenőrizzünk. Az alsó rétegben azonban rövid ideig 60 70 C°-ra is felemelkedhet a hőmérséklet, de a fejlődő gázokat ilyenkor a felső rétegek megkötik. Szárazság esetén locsolással, túlnedvesedéskor laza szétterítéssel érjük el a kedvező felmelegedést, a tömítést pedig tiprással vagy a vontatóknak és fogatoknak a kazalon való átjárásával biztosítsuk. Amint a kazal elérte a megfelelő, 3 m-nél semmivel sem nagyobb magasságot, azonnal le kell földelni 25—30 cm-es vastagságban. Legcélszerűbb a földet a szérv mellett, árokból szedni és rakodógéppel (gumiszalagos exportőr) felszállítani a kazal tetejére. Ha a kazlat nem borítjuk be földtakaróval, lassanként egészen a fenekéig kiszárad és laza, értéktelen szalmaszerű tömeggé válik. A többszakaszos erjesztést a „meleg” erjesztésnek nevezett módszerrel végzik. Ennél a módszernél a trágyát nem nagy területen terítik szét a szérűn, hanem a napi trágyamennyiséget akkora hasábokba rakják, amelyek magpsága legalább 12 méter,—a másnapi trágya hasonló hasábalakban az előző napi mellé kerül. Az összerakás tiprás nélkül történik. A trágyát mindennap figyelni és hőmérőzni kell. Amint a hőmérséklet az előző oszlopban, a laza összerakás folytán, elérte az 50—55 C°-ot, a napi trágyamennyiséget arra az oszlopra rakjuk s ezáltal a kellő tömörítést elérjük. Nyáron rendszerint 2—3, télen 3—4 nap múlva kell a második, felső oszlop rakását megkezdeni. Az egynapi trágyából készült hasábot nevezik szakasznak. Rendszerint a szérűn az 1., 2. és 3. hasábot rakják egymás mellé, a 4. hasáb pedig az első, az 5. a második fölé kerül. Ne feledjük azonban, hogy ha fél méternél kisebb a hasábok vastagsága, jelentős lesz a nitrogénveszteség és a szerves anyagoxidáció! Nagyüzemeinkben egyre inkább a tömbben való trágyaerjesztés terjed, mert a többszakaszos eljárás több táplálóanyagveszteséggel jár. Végül még a helyes elnevezés érdekében annyit, hogy a trágyaszerűn érőfélben levő trágyát trágyakazalnak, a már leföldelt és érett trágyát trágyaszarvasnak nevezik. A keszthelyi betonlapos , trágyaerjesztés lényegében alonos a leírt töbszakaszos nagyüzemi módszerrel, a napi SOc-flo kg trágyából készült hasábokra azonban — a kiszáradás meggátlására — külön erre a célra készült, 50x50 cm-es vasbetonlapokat raknak, melyek darabonként 20—25 kg súllyal tömörítik össze a trágyát. A trágyaszakasz vastagságának itt is el kell érnie a 40—50 cm-t. Amint a különféle erjesztési módok leírásából kitűnik, a szakszerű trágyakezelésben fontos teeridő a hőmérséklet ellenőrzése, ennek pedig elengedhetetlen kelléke: a trágyakazalhőmérő. (lásd az ábrát.) Hordják a trágyát... akár a nagyüzemben vontatóval, akár a kisüzemben bandukoló lovacskákkal... és annak, aki érti, jelképesen hírt ad a trágya. Előszór a gazda hozzáértéséről. A trágyát a földekre nem akármikor hordhatjuk szét, tehát az időpont megválasztása elárulja a gazda szakmabeli felkészültségét, a trágya minősége pedig képzettségét és gondosságát . A jó minőségű, szakszerűen kezelt trágya jelenti a talajok termékenységét, sőt a termések nagyságáról is tájékoztat, végül bizonyítékokat szolgáltat a termelés rendjéről, az üzemágak összhangjáról. Rendezetlen gazdaudvarokon a tyúkok kaparta trágyadomb, milyen kukorékos a kakas, éppen olyan jelképe az idejét múlta gazdálkodásnak, amiképpen egy új korszak kezdetének a nagyüzemi táblák szélén szabályosan sorakozó trágyaszarvasok, mint egy■gy tíz holdas termőföldegységnek megannyi energiát szolgáltató, lapos tetejű erőműtelepe... Balatoni Béla * Megyei moziműsor Székesfehérvári Köztársaság Filmszínház február 11-ig: Ahol szeretni sem szabad (cseh-német). Székesfehérvári Petőfi Filmszínház február 9—11: Fekete szem éjszakája (magyar—francia). Sztálinvárosi Dózsa Filmszínház február 9—11: Ember az égben (angol). Sztálinvárosi Szabadság Filmszínház február 9-11: Bum a katona (svéd). Adonyi Béke február 9—11: Újévi áldozat (kínai). Bakonycsernyei Táncsics február 10—11: Fehérek és feketék (brazil). Bicskei Szabadság február 9—11: Robin Hood (amerikai). Boda ski Petőfi február 9-11: Üzenet érkezett (jugoszláv). Enyingi Szabadság február »-9: Micsoda éjszaka (14 éven felülieknek) (magyar). Ercsi Terv február 9—11: Második asszony (cseh). Kislány! Vörösmarty február 10—11: Csalódás (szovjet). Martonvásári Kultúr február loll. Becsületrabbik (olasz—francia). Mezőfalva! Diadal február 9—11: Móri Vöröscsillag február 9—11: Ház a sziklák alatt (16 éven felülieknek) (magyar). Perkátai November 7. február 9— 11: Razzia (magyar). Polgárdi Kultúr február 9-11: Kicsik és nagyok (jugoszláv). Rácalmási Béke február 9—11: Bigamista (olasz), Sárbogárdi Árpád február 9—11: Szent Péter esernyője (magyar—cseh).