Fejér Megyei Hirlap, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-01 / 204. szám
i»jf&l Trvnqiifi*** ^ i''' IV. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM.ÁRA: 60 FILLÉR. KEDD, 1959. SZEPTEMBER 1. Agrárpolitikánk időszerű kérdései ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A népfront-munka módszerei Ahogyan az állatorvos látja hagy tábla születik Családi körben Nem szabad megismétlődnie ! Húsz évvel ezelőtt, 1939 szeptember 1-én, alig pirkadt meg, és a Varta, a Visztula és Narev fölött lebegő párás csendet harci gépek motorjainak fülsiketítő zúgása, robbanó bombák és lövedékek dörrenései törték meg. Lengyelországra váratlanul rázúdult a háború tüzes orkánja. Több mint másfél milliós német fasiszta hadsereg, 2500 harckocsi és 2000 repülőgép rontott a lengyelek földjére. Így kezdődött a második világháború. A tűzvész gyorsan terjedt. A hitlerista csapatok alig három hét alatt csaknem egész Lengyelországot megszállták. Németország az első sikerek után nekilendült, s 1940 tavaszán fegyveres erőivel lecsapott Dániára, Norvégiára, Hollandiára, Belgiumra, Luxemburgra és Franciaországra. A német fasizmus sehol sem találkozott komoly elenállással, s arcátlanul világuralomra tört. A háborús események csakhamar kiterjedtek Észak-Afrika hatalmas térségeire, a Földközi-tenger mellékére, a Balkán-félszigetre. Az imperialista Japán, a hitleri Németország szövetségese, megszállta Kína több tartományát, a mai Vietnam, Laosz és Kambodzsa területét___1941. június 22-én Németország hitszegőn megtámadta a Szovjetuniót, december 7-én Japán váratlanul lecsapott Pearl Harbourra. A hadműveletek már Európára, Ázsiára, Afrikára, a Csendes és az Atlanti-óceán medencéjére is kiterjedtek. Háborúba sodródott 55 állam népe, a világ lakosságának több mint 80 százaléka. A második világháború nem véletlenül, nem is egyes államférfiak rosszakarata miatt tört ki. Lenin élesen elítélte azokat, akik szerint a háború „egyszerű támadás, a béke felborítása, majd ennek a felborított békének helyreállítása. Hajba kaptak és kibékültek! Ezt a felületes és ostoba nézetet már évtizedekkel ezelőtt megcáfolták és megcáfolhatja bármelyik háborús történelmi korszak, minden, valamenyire is figyelmes elemzése.” A figyelmes elemzés megerősíti, hogy a második világháború a kapitalista gazdasági rendszerre jellemző éles és igen mély ellentétek következtében tört ki. A háborút, amelyet Nyugaton a fasiszta Németország, Keleten az imperialista Japán indított el, az értékesítési piacokért és a befolyási övezetekért, a világuralomért folytatott harc idézte elő. Az agresszorok arra törekedtek, hogy új területeket szerezzenek leigázzák az európai és ázsiai országok népeit. A háború kitörését elősegítette a nyugati hatalmak vezetőinek álláspontja, akik nem voltak hajlandók együttműködni a Szovjetunióval a háborús gyújtogatók megfékezésében. Akkor a Szovjetunió volt az egyetlen állam, amely aktív békeszerető politikát folytatott. A többi nagyhatalom ténylegesen bátorította az agresszorokat, mert azt hitte, hogy azok beérik a Szovjetország elleni támadással. A nemzetközi munkásmozgalomban nem volt egység, amely szembeszegülhetett volna a militaristák terveivel. A fasizmus ellen harcra kelt tömegek erősödő nemzeti felszabadító mozgalmának hatására a második világháború — kifejlődése folyamán — felszabadító, antifasiszta jellegű háborúvá vált. Végérvényesen akkor lett azzá, amikor a Szovjetunió belépett a háborúba, a népek tudatába plántálta az ellenség legyőzésébe vetett szilárd hitet, elősegítette a haladó erők összefogását és a nemzetifelszabadító harc kibontakozását. Hat évig tartott a háború. Méreteiben és erőfeszítéseiben páratlan a történelemben. Az emberek tízmilliói lettek a háború áldozatai közülük 30 millió meghalt. A népek anyagi vesztesége négyszer akkora volt, mint az első világháborúban. Maga Németország a legtöbbet szenvedett államok közé tartozik: a hitleri kaland 7 millió katonájába és tisztjébe került. Vérözön árasztotta el azokat az országokat, amelyeknek népei a fasizmus ellen harcoltak. Lengyelország 6 milió polgárát, lakosságának egyhatodát, Jugoszlávia pedig 1,7 millió embert, a lakosság 10 százalékát veszítette el. De a fasiszta Németország elleni elkeseredett harc fő terhe a Szovjetunió vállára nehezedett. Egyetlen nép sem szenvedett annyit, mint a szovjet nép. Szovjet Hadsereg hősiesen viselte a megpróbáltatásokat, keményen ellenállt az ellenség hatalmas erői nyomásának, megállította a német előnyomulást és már 1941 végén órási csapásokat mért a fasiszta hadigépezetre. A moszkvai csatában szenvedték a hitleristák első súlyos vereségüket. Ez a szovjet győzelem eloszlatta a német fasiszta hadsereg leprőzhetetlenségének legendáját, s végérvényesen meghiúsította a „Bi ’Tieg” kalandor tervét. Az 1942—1943 telén lezajlott történelmi i°lentőségű sztálingrádi csata az egész háború fordulópontja lett. A Szovjetunió Fegyveres Erői megállították az agresszort, véghezvitték azt, amit az antifasiszta koalíció részvevői más hadszíntereken nem tudtak elérni, s az egész fronton támadásba lendültek. „...Az orosz hadsereg roppantotta össze a német hadigépezetet, s most is az ellenség aránytalanul nagyobb részét tartja lekötve a maga frontján” — írta W. Churchill 1944. szeptember 27-én Sztálinhoz intézett üzenetében. A Szovjet Hadsereg kurszki győzelme, valamint az 1944—1945. évi támadó hadműveletekben elért szovjet sikerek végleg eldöntötték a fasiszta Németország sorsát, meggyorsították a leigázott európai népek felszabadítását, siettették a hadműveletek befejezését. A történelem már nem egyszer szigorúan megbüntette azokat, akik a józan ész ellenére semmibe vették tanulságait. Sajnos, a militaristák sehogysem akarják megszívlelni ezt az igazságot. A második világháború befejezése után rögtön hozzáláttak a harmadik világháború előkészítéséhez. Az új háború kirobbantásának útjai nem újak. Sok tekintetben emlékeztetnek az elmúlt háború előkészítésének módszereire. A világ különböző részein agresszív tömböket kovácsolnak, a szocialista országok tőszomszédságában katonai támaszpontokat létesítenek, szorgalmazzák a fegyverkezési versenyts gyártják a pusztító eszközöket, amelyeknek romboló ereje ezer(Folytatás a második oldalon) IV. Sz. Hruscsov beszéde amerikai útjáról és a külpolitika néhány kérdéséről Moszkva (MTI). TASZSZ-jelentés szerint Hruscsov vasárnap felesége és leánya társaságában Solohov neves író meghívására, Sztanyica Vesenszkájába (Rosztov terület) érkezett. A Minisztertanács elnökét Solohov és a helyi pártszervezet, továbbá a hatóságok és a rosztovi, valamint a sztálingrádi dolgozók képviselői fogadták. A fogadtatás után gyűlést tartottak, amelyen társadalmi szervezetek vezetői, továbbá Hruscsov és Solohov mondott beszédet. Hruscsov beszédének jelentős részét a nemzetközi helyzet kérdéseinek, a békés együttélés problémájának, a szovjet és az amerikai kormányfő közelgő találkozásainak szentelte. Hangsúlyozta, hogy jó szándékkal utazik az Egyesült Államokba, azzal a hő óhajjal, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhítését és a béke megszilárdulását. — Hajlandók vagyunk olyan intézkedésekre — mondotta —, amelyeknek segítségével fel lehet olvasztani a hidegháború jegét és amelyek lehetővé teszik, hogy a népek fellélegezzenek. Reméljük, az Egyesült Államok kormányát szintén hasonló elgondolások vezetik. — Minden józan gondolkodású ember előtt világos — folytatta a szovjet kormányfő —, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavulása nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok népeinek, hanem minden ország népének, a nagy és kis népeknek egyaránt hasznára lenne, mert a népek nem akarnak háborút, hanem tartós békére vágynak. — Ma a szó szoros értelmében minden embert érdekel és foglalkoztat a világ békéjének biztosítása. Joggal tekintik ezt a kérdést a nemzetközi élet fő problémájának. Hruscsov a továbbiakban rámutatott, hogy a nemzetközi helyzet — ha a fő kérdést, a béke fenntartásának lehetőségét tekintjük — már nem rossz, sőt azt mondhatni, hogy jó. Hruscsov beszélt Adenauer nyugatnémet kancellárnak a szovjet kormányfő augusztus 18-i üzenetére adott válaszáról is. — Első olvasásra — mondotta Hruscsov —, ez a válasz kedvező benyomást kelt. Elsősorban meg kell állapítanunk, hogy e válasz hangneme tartózkodóbb és ebben a vonatkozásban lényegesen különbözik a bonni kormány dokumentumainak eddigi stílusától. — Adenauer üzenete igen fontos kérdéseket érint. Kifejezi azt az óhajt, hogy jussunk jobb megértésre e kérdésekről országaink együttműködésének fejlődése érdekében. Ha e szavakat tettek követik, akkor feltehető, hogy átléphetjük majd azt az elválasztóvonalat, amely közöttünk a nemzetközi helyzet megoldását sürgető kérdések megítélésében fennáll, s lépéseket tehetünk a nemzetközi feszültség enyhítésénél, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszony megjavításának útján. Szeretnők, ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya részletesebben kifejtené javaslatait olyan fontos kérdések megoldását illetően, mint a leszerelés, a háború maradványainak felszámolása, országaink együttműködésének fejlesztése. Véleményünk szerint — ha a másik fél is úgy akarja —, ezek a kérdések nem megoldhatatlanok. Megoldhatók, ha a nyugati hatalmak őszintén óhajtják az égető nemzetközi problémák békés rendezését. — Szeretnék hinni, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a maga részéről valóban elő kívánja mozdítani a nemzetközi feszültség enyhítését — mondotta Hruscsov és megígérte, hogy válaszolni fog Adenauer üzenetére. Beszédében Hruscsov a Szovjetunió gazdasági és kulturális fejlődésének kérdéseivel, a hétéves terv feladataival is foglalkozott. Kifejtette, milyen nagy erőfeszítések történnek az SZKP XXI. kongresszusán, valamint a Párt Központi Bizottságának júniusi plénumán hozott határozatok végrehajtására, milyen széleskörű mozgalom fejlődött ki a szovjet városokban és falvakban a hétéves terv határidő előtti teljesítéséért. Sikeresen teljesítjük és túlszárnyaljuk azokat a feladatokat, amelyeket a XXI. pártkongreszszuson megerősített hétéves terv ír elő — mondotta. — Országunk helyzete ma igen jó, — mondotta — ez annak eredménye, hogy a nép megbonthatalan egységben sorakozott fel szeretett Kommunista Pártja mögé. Hruscsov ezután Mihail Alekszandrovics Solohov írói munkásságát méltatta. — Az utóbbi években — mondotta — Mihail Alekszandrovics, nem egyszer tett utazást külföldön kiváló eredménnyel. Mindenütt, mint a legnagyobb szovjet írót, mint a szovjet kultúra képviselőjét fogadták. — Önök tudják, hogy Eisenhower elnök meghívására hamarosan az Amerikai Egyesült Államokba utazom. Meghívom erre az útra Mihail Alekszandrovicsot. Azt hiszem, neki is hasznos lesz, ha közelebbről megismeri a mai Amerika életét. Szálával érkeznek a Hruscsovot meghívó levelek Washington (Reuter). Az amerikai—szovjet nagykövetségre, a külügyminisztériumba és a Fehér Házba tovább özönlenek a levelek, amelyek írói arra kérik a szovjet miniszterelnököt, amerikai utazása során látogasson el hozzájuk — jelenti a Reuter. Több üzletember és számos klub küldött a szovjet miniszterelnöknek meghívást. Kérik, mondjon beszédet és vegyen részt a tiszteletére rendezendő villásreggelin, illetőleg ebéden. További lakásépítő szövetkezetek alakulnak Mint ismeretes, az állam az év elején megjelent kormányrendelet értelmében a bérből és fizetésből élő dolgozóknak módot nyújt, hogy szövetkezeti formában lakáshoz jussanak. Az idén 1645 szövetkezeti lakás építésére kerül sor, jövő évi befejezéssel. A m’ ' ' ‘-e néhányszáz kivételével megkezdetf/jmmmm—— ■ dött és jó ütemben halad. Rövidesen a még hátralévők munkálataihoz is hozzáfognak. A jövő esztendő nyarának végén, vagy őszének elején valamennyit a szövetkezetek rendelkezésére bocsátják. Budapesten hét kerületben 723 lakást kapnak a szövetkezetek, a többi kilenc vidéki városban, az Ózdon, Szolnokon, Győrött, Székesfehérvárott, Zalaegerszegen, Miskolcon, Debrecenben, Pécsett és Szegeden alakuló szövetkezeteknek jut. A szövetkezetek az ősszel alakulnak meg. Megalakulásukat szervezőbizottágok készítik elő. Vidéken már mindenütt megalakultak a szervezőbizottságok. A tagok — mint ismeretes — bizonyos kezdő összeggel lépnek be a szövetkezetbe. Az összeg meghatározásánál messzemenően figyelembe veszik a belépő szociális viszonyait. A lakás árának a belépési összegen felüli részére az állam az OTP útján kölcsönt folyósít kedvező visszafizetési feltételekkel. A jövő esztendőben az eddiginél nagyobb arányú lesz a szövetkezetek szervezése. Erre módot nyújt az, hogy 1960-ban a most épülő lakásmennyiség kétszeresének építéséhez fognak hozzá — fejezték be a tájékoztatást az Építésügyi Minisztériumban. „Emlékeztetni kívánjuk az erőszak híveit“ így kezdődik a Székesfehérvári Könnyt"r.című békebizottságának az Országos Béketanácshoz küldött levele: „Emlékeztetni kívánjuk a háború, az erőszak híveit arra, hogy nem kívánunk mégegyszer húsz év előtti világégést, szenvedést, kínokat. Fordítsák a népek jólétének emelésére, a békés technika és tudomány nagyarányú fejlesztésére azokat a milliárdokat, amelyeket jelenleg hadianyagra, háborús célokra használnak fel. Szívesebben fogadják a népek a háború költségeiből felépíthető boldog családi otthonokat, korszerű gépeket, kényelmet, jólétet, s tiltan borzgálnak, a szenvedés, a háború elleni. Követeljük mi is, hogy a nemzetközi nézeteltéréset békés tárgyalások útján ő meg és mielőbb üljön össze az államfők csúcsértekezlete.” Megyénk különböző tájairól érkeznek a hasonló jellegű levelek. Községek, városok, üzemek, tszek, állami gazdaságok dolgozói megemlékeznek szeptember elsejéről, amikor a német fasizmus támadásra lendült Lengyelország ellen. Cece, Ráckeresztúr, a székesfehérvári Vadásztöltény gyár, az ÉDÁSZ, a Kolorit és a többi üzemek, hivatalok dolgozói, nem akarnak többé háborút, nem akarják, hogy ismét millióstól szedje áldozatait a halál. Ezért dologgok erősítik a békét és ezért is tiltakoznak.