Fejér Megyei Hirlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

T • / * • Világ proletárjai egyesüljetek I IV. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM, ----------12 OLDAL---------- VASÁRNAP, 1959. NOVEMBER L­ARA, 80 FILLÉR megteremtődtek megyénkben is, a szocializmust gyorsabb építésének . A Fejér megyei pártértekezlet tanácskozása Pénteken, október 30-án a Székesfehérvári Városi Tanács négytermében kezdődött meg a Fejér megyei pártértekezlet kétnapos tanács­kozása. A tanácskozáson, mint azt tegnapi szá­munkban már hírül adtuk, megjelent dr. Mün­nich Ferenc elvtárs, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a munkás-paraszt forradalmi kormány elnöke, megyénk országgyűlési képvi­selője, Dobrónaki Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az élelmiszeripari miniszter helyettese, megyénk országgyűlési képviselője, Földes László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a belügyminiszter helyettese, megyénk országgyűlési képviselője, Olt Károly elvtárs, az Egyházügyi Hivatal ve­zetője, megyénk országgyűlési képviselője. Gyenge Károly elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkárhelyettesének megnyitó beszéde után a tanácskozás megválasztotta a pártértekezlet munkabizottságait, majd sor került az első napirendi pontra, a megyei pártbizottság be­számolójára, melynek előadója Cseterki Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt. Ezután a párt vezető szerepé­nek növeléséről, a párt és a tö­megek közötti kapcsolat elmé­lyítéséről beszélt. — Ezirányú tevékenységünk­ben a Központi Bizottság politi­kájának helyes magyarázását, a torzításoktól mentes végrehajtá­sát tekintettük legfőbb felada­tunknak. Sikerült elérni, hogy egy-egy feladat megvalósítása során széles tömegek zárkóztak fel a párt mögé. A termelés nö­velése, a szocializmus építésében elért eredményeink mindennél ékesszólóbban szemléltetik ezt. A dolgozó tömegek támogatásá­nak megnyerése nélkül ezeket nem érhettük volna el. A párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítésére való tö­rekvéseink során a párt politi­kájának magyarázásán túl követ­kezetesen harcoltunk a dolgozók jogos igényeinek kielégítéséért, élet-, és munkakörülményeinek javításáért. A megyei pártbi­zottság és a végrehajtó bizott­ság több ízben napirendre tűzte az áruforgalom, a szolgáltató ipar, a községfejlesztés és a dol­gozók szociális ellátottságának kérdéseit, s határozataival se­gítette a szakszervezetekben, ál­lami és gazdasági területen dol­gozó kommunisták ezirányú munkájénak megjavítását . Eredményesen felléptünk az 1957—58-ban jelentkező jog­talan igények, a szociális dema­gógia, a társadalmi tulajdon el­­herdálói ellen, a jogtalan bérek kifizetésére irányuló törekvések­kel, korrupciós jelenségekkel szemben. Érvényesítettük az orszá­gos pártértekezlet azon állás­­foglalását, hogy állampolgári jogok tekintetében a pártta­gok és pártonkívüliek között nem lehet különbséget tenni.­­ A dolgozók között végzett munkához nagy segítséget adott a Központi Bizottságnak a mun­kásosztály helyzetéről szóló hatá­rozata. A határozat végrehajtá­sában már vannak kezdeti ered­mények, de üzemi pártszerve­zeteinket jobban kell segítenünk e feladatok megvalósításában. Falusi pártszervezeteinket meg kell tanítani arra, hogyan foglal­kozzanak a dolgozók mindennyi problémáival. — Pártunk politikája helyes, annak végrehajtásáért jelenle­ginél alaposabban, jobban kell dolgoznunk. Fel kell lépnünk a dolgozók véleményét lekicsiny­lő, semmibevevő magatartással szemben. A párt és a tömegek közötti kapcsolatot tovább kell javítanunk, ezen munkálkodni, minden kommunistának a leg­főbb feladata. Dr. Münnich Ferenc elvtárs a küldöttekkel beszélget. A megyei pártbizottság beszámolója: Pártunk következetesen vezeti népünket­­ a szocializmus építésének útján Cseterki Lajos elvtárs. A me­gyei pártbizottság titkára be­­szédének bevezető részében is­mertette az 1957 évi megyei párt­értekezlet óta végzett munkát. Megállapította: — E két esztendő alatt a Köz­ponti Bizottság iránymutatásá­val az iparban, a mezőgazdaság­ban és a kulturális életben, — a szocializmus építésében, — je­lentős eredményeket hoztunk létre megyénkben. Munkásosz­tályunk gazdaként őrködik és munkálkodik a szocializmus épí­tésének megyei frontján. Segít­ségével nagy társadalmi haladás, fordulat következett be mező­­gazdaságunk átszervezésében. Eb­ben az esztendőben nagy lépés­sel közeledtünk a szocializmus teljes győzelméhez megyénkben.­­ Mindennapos építőmunkánk­ban, a politikai harcban meg­erősödtek pártszervezeteink, — megnőtt a párt tekintélye és erősödött kapcsolata a dolgozó tömegekkel, tovább szilárdult pártunk egysége. Mindez megte­remtette megyénkben is a szo­cializmus gyorsabb építésének feltételeit. Majd így folytatta: — A párt töretlen vonalon, kö­vetkezetesen vezeti népünket a szocializmus építésének útján. Közmonti Bizottságunk határoza­tin h helyeslik a munkások, a fa­lu dolgozó népe és a szocializ­mushoz hű értelmiségiek. Tud­ják, hogy e határozatok értük vannak, a szocializmust építő széles dolgozó tömegek érdekeit fejezik ki. Éppen ezért munká­jukkal, tettükkel támogatják azt.­­ A kongresszus tiszteletére kibontakozott széleskörű munka­verseny, a hároméves terv határ­idő előtti teljesítésére indult mozgalmak, a mezőgazdaság terméshozamának növelésében fáradozó dolgozó parasztság pártunk VII. kongresszusát meg­erősíteni készül abban, hogy hagyja jóvá az ellenforradalom óta folytatott politikát és jelölje meg a szocializmus építésének további feladatait.­­ Az irányelvek nyilvánosság­ra hozatalával, hűen a pártban kialakult helyes módszerekhez, pártunk lehetővé tette, hogy minden párttag és a párt veze­tése alatt dolgozó pártonkívüliek is elmondhassák véleményüket pártunk politikájáról, az ötéves népgazdasági tervhez javaslato­kat tehessenek. — A kongresszus lezárja ezt az időszakot — a szocializmus gyorsabb építésének időszakába lépünk. A kongresszusra készü­lésünk idején vizsgálat alá vet­tük egész pártmunkánkat. Az alapszervezeti vezetőségek, a já­rási és a városi pártbizottságok beszámoltak már a párttagság­nak. A mai pártértekezleten a megyei pártbizottság ad számot megválasztása óta végzett mun­kájáról, összegezzük tapaszta­latainkat, levonjuk a legfonto­sabb tanulságokat.­­ A megyei pártértekezletnek az a feladata, hogy közösen, me­gyénk párttagságának bizalmá­val felruházva kijelöljük a Fejér megye pártszervezetei előtt álló legdöntőbb feladatokat. A múlt­ból vonjuk le a tanulságokat, te­kintetünket előre, az előttünk ál­ló legfontosabb tennivalókra összpontosítjuk. A párt és a dolgozó tömegek közötti kapcsolat javításán munkálkodni mintsen kommunista feladata Cseterki Lajos elvtárs ezután , részletesen elemezte megyénk pártszervezeteinek az országos pártértekezlet határozatának végrehajtása érdekében végzett munkáját. A beszámoló vissza­tekintett az ellenforradalommal vívott harcra, az MSZMP-nek a gazdasági és politikai élet megszilárdításáért vívott harcá­ra, majd így folytatta: — Megyénkben is a legöntudato­­sabb kommunisták az erő-forra­­dalmi erők elleni eszmei harc­ban szervezték újjá pártszerve­zeteinket. A kommunisták a dol­gozók között éltek, harcoltak az ellenforradalmi zűrzavar leküz­déséért, az élet, a termelés bein­dításáért. Az MSZMP nehéz, válságos időben vállalta történelmi feladatát, megvédte a mun­kásosztály hatalmát, a szo­cializmus vívmányait,­­ hűen 40 éves történelmi múltjához. — Kemény harcokban nőttek és erősödtek pártszervezeteink. Az országos pártértekezlet idején­­ megyénkben már több, mint­­ kilenc­ezer tagja volt pártunk-­­ nak. Az alapszervezetek többsége­­ az ellenforradalom elleni harc-­­ ban kommunista közösségekké­­ forrott össze és egységük lénye­gesen szilárdabb volt, mint az­­ MDP idején A párt egysége érde­­­­kében le kellett küzdenünk a­­ revizionista nézeteket, a szektás­­ megnyilvánulásokat, a személyi­­ vitákat és intrikákat.­­ — Kemény eszmei, politikai ki és szervezeti harc során szorí­tottuk vissza a párt helyes poli­tikájának jobbról és balról je­lentkező torzításait. Ott, ahol időben felléptek az egyes párt­­szervezeteken belül jelentkező személyi intrikák ellen is, a párt egysége erősödött.­­ Ez a harc még nem fejező­dött be. E nézetek kiújulásának veszélye mindaddig fennáll, amíg kispolgári elemek, kispol­gári gondolkozásmód és olyan emberek lesznek, akik hajlamo­sak arra, hogy a hatalomtól megszédüljenek. A vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések tapasztalatai azt mu­tatták, hogy falusi pártszerveze­teinkben m°o hatnak a szektás nézetek, a dogmatikus gondolko­dásmód maradványai, sőt ezek az 1957—58-ban elért nagyszerű eredmények hatására kialakult elbizakodottság következtében az utóbbi hónapokban erősödtek. Látnunk kell, hogy a jobboldali és baloldali nézeteknek még van táplálója a városi kispolgárság­ban, az értelmiség kispolgári részében, az egyéni kistulajdono­si gondolkodásban. Másrészt az ellenség alattomos módon sze­mélyi ellentétek szításával igyekszik rombolni pártszerveze­teink egységét. “ A párt egységéért folyó kétfrontos harcot pártszervezete­ink tekintsék fontos feladatnak.­­ Harcoljanak a személyi ellenté­tek szítása mögött megbúvó, a­­ párt egysége és ereje ellen irá­nyuló ellenséges támadás, intri-­g­iák ellen. \ Pártok összetétele egyész dolgozó népünknek a szocializmus építése iránti törekvését fejezi ki Cseterki Lajos elvtárs ezutal megyénk pártszervezeteinek hely­zetét ismertette. Elmondotta hogy alapszervezeteinkben több mint 11 ezer párttag tevékenyke­dik. A párttagság 63,1 százaléka munkás, több mint az MDP-ben volt. Ebben az esztendőben meg­növekedett a pártban, a terme­lőszövetkezeti tagok aránya: párttagságunk 16,3 százaléka szövetkezeti dolgozó paraszt. Pártunkban megyénk valameny­­nyi dolgozó rétege képviselve van.­­Elmondhatjuk, hogy pár­tunk összetétele egész dolgozó népünknek a szocializmus építé­se iránti törekvését fejezi ki. Majd így folytatta: — A járási-városi pártértekez­letek megállapították, hogy pártbizottságok jól alkalmazzák a párt politikáját, eredménye­sen irányítják az alapszerveze­teket. Munkájukban kialakult és erősödik a kollektív vezetés, mely elősegíti a helyi politika kialakítását a járások, városok területén. Tevékenységük színe­sebb, felelősségteljesebb, kezde­­ményezőbb lett. Tükröződik ez a termelés pártellenőrzésében, t­ermelőszövetkezetek fejleszté­sében és megszilárdításában, több helyes kezdeményezés élére álltak, például a községek, vá­­■osok szépítésében, csinosításá­ban, egyre nagyobb részt bizto­­ítanak a társadalmi munkának.­­ A megyei pártbizottág úgy átja, hogy megyénkben a poli­­ikai fejlődés egészséges irányú,­­ a meglévő hibák kijavíthatták. Arra törekedtünk, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatait he­lyesen alkalmazzuk megyénkben és következetesen hajtsuk végre. Az önállóságra nevelés helyes elvének fenntartása mellett ja­vítani kell a segítő, ellenőrző munkát és minden választott pártszervben erősíteni kell a demokratikus centralizmust. — Üzemi pártszervezeteink munkája mindjobban átfogja az üzem egész életét, segíti a ter­melési feladatok megvalósítását. — A Központi Bizottság hatá­rozata a munkásosztály helyze­téről segítséget adott ahhoz, hogy a gyakorlatban érvényesítsük a termelés segítését és szervezését. A pártellenőrzés csak akkor kap helyes tartalmat, ha a pártmun­kában központi helyet foglal el a munkások helyzetének munka- és életkörülményeinek javítása, a politikai, kulturális nevelés, — maga az ember. — Üzemi pártszervezeteink munkájukkal tekintélyt vívtak ki maguknak. Most arra van szükségünk, hogy az üzem kom­munistái alaposan ismerjék fela­dataikat, a pártszervezet konk­rétan és céltudatosan dolgozzon a termelési célok megvalósításá­. Az elmúlt években a­ pa­rasztság körében megnőtt a párt tekintélye, erősödött bizalma a párt iránt. Ez abban a társadal­mi átalakulásban tükröződik. (Folytatás a második oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents