Fejér Megyei Hirlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

2. oldal FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Vasárnap, 1959. novemmber . A Fejér megyei pártértekezlet tanácskozása (Folytatás az első oldalról.) melyet a termelőszövetkezeti mozgalomban elértünk. — A következő évek fő fela­data a falusi, különösen a terme­lőszövetkezeti pártszervezetek — A dolgozók megnyeréséért vívott harcunkban, feladataink megvalósításában fontos helyet foglaltak­ el a tömegszervezetek. Szerepük megnövekedett, mun­kájuk sokat javult, ennek nyo­mán ma már egyre nagyobb tö­megeket sorakoztatunk fel a párt politikája mellé.­­ A szakszervezetekben dol­gozó kommunistáknak az ellen­ség támadásával szemben sike­rült megvédeniök az üzemi bi­zottságokat. Helyreállították a szervezeti egységet és leküzdöt­ték a szakszervezetekben jelent­kező hamis nézeteket, mint pél­dául a „politikamentes” irány­zatot. A szakszervezetek egyre sike­resebben foglalkoznak a terme­lési tömegmunkával, a dolgozók ügyeinek elintézésével. Munkáju­kat úgy kell tovább fejleszteni, hogy elősegítsék a dolgozók po­litikai, szakmai műveltségének növelését. A szakszervezetben dolgozó kommunistáknak az a feladatuk, hogy a pártonkívülie­­ket bátran vonják be a vezetésbe munkájának megjavítása, a párt erejének további növelése. Ez a termelőszövetkezetek megszilár­dításának egyik fontos feltétele. A beszámoló ezután a tömeg­szervezetek helyzetével foglal­kozott, és nevelő munkájukkal a párton­­kívüli dolgozókat munkásöntu­datra neveljék. — Az elmúlt években pártunk ifjúsági politikája eredmények­hez vezetett. A fiatalság sorai­ban eszmei-politikai tisztulás ment végbe, megyénk ifjúságá­nak többsége követi pártunkat. Ebben a fejlődésben fontos sze­repet tölt be a KISZ. Szerve­zetei tekintélyt szereztek, a KISZ befolyása növekszik az ifjúság között. — Úgy látjuk, hogy pártszer­vezeteink, mindenekelőtt a mun­kások felelősségérzete az ifjúság iránt megnövekedett, egyre ke­vesebb az ifjúságot lebecsülő hang, kezdi elfoglalni helyét a segítés, a türelmesebb nevelés. — A KISZ-nek 12 500 tagja van. A KISZ-szervezetek egy része leküzdötte a fiataloktól való szektás elzárkózást és lét­számánál nagyobb ifjúsági töme­get von be a KISZ kezdeménye­zéseibe, de az ifjúság tekin­télyes részét még ma sem fog­ja át. A KISZ szervezetek nevelő munkája nyomán a ter­melésben egyre több fiatal küzd az élvonalban, például a KISZ tagjai adják a szocialista brigá­dok tagságának zömét. — A KISZ-szervezetek irá­nyítják az ifjúság lelkesedését, tettrekészségét a szocializmus építésének feladataira. Pártszer­vezeteink bátrabban adjanak feladatokat a KISZ-szervezetek részére. Az ifjúságban van olyan erő, mely képessé teszi őket az eddiginél nagyobb feladatok végrehajtására. — Segítsék a KISZ-szervezetek munkáját az ifjúság marxista— leninista szellemű nevelésében, s ahol jelentkezik a fiataloktól való szektás elzárkózás, annak leküzdését. Az ifjúság nevelését társadalmi üggyé kell tennünk! — A Hazafias Népfront moz­galom­ munkájával a nemzeti egység­politikánk megvalósítását segítjük elő. A múlt évi válasz­tások, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és más té­nyek megmutatták, hogy a Ha­zafias Népfront bizottságok si­keresen vonják be a pártonkí­­vüli dolgozókat a szocializmus építésébe. — Pártunk politikájának nép­szerűsítését a nők között ered­ményesen valósítja meg a nő­mozgalom. A nők közötti politi­kai munka egész pártunk ügye és nem szűkíthető le a nőmoz­galomban dolgozó kommunisták munkájára. A nők politikai és ideológiai nevelése igen fontos, mivel a burzsoá nézetek, külö­nösen a vallásos nézetek legin­kább közöttük hatnak. Le kell küzdeni a nőkkel kapcsolatban jelentkező lebecsülést, funkcióba állításuktól való elzárkózást. — Pártszervezeteinknek foko­zottabban kell támaszkodniuk a tömegszervezetek és mozgalmak munkájára, az ott dolgozó kom­munistákat rendszeresen kell megbízni feladatokkal és beszá­moltatni azok végrehajtásáról. Ahol a pártszervezet feladatok­kal látja el a tömegszervezete­ket, ahol a tömegszervezetek bátran vonnak be pártonkívü­­lieket, ott helyes irányban halad a munka. Cieterki Lajos elvtárs ezután rátért megyénk ipari helyzeté­nek ismertetésére és az ipar feladataira a hároméves terv befejezésében, az év végén megtartott választá­sok győzelmével, mikor dolgozó népünk az egész országban és megyénkben is a párt politiká­jára a szocializmus mellett sza­vazott,­­ megteremtődtek a szocializmus gyorsabb építésének politikai és gazdasági feltételei. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. Kongresszusa, a Szovjetunió hétéves népgazdasági terve lelkesedést váltott ki pár­tunkban, a munkásosztály sorai­ban, a gyorsabb előrehaladás nagyszerű távlatait nyitotta meg előttünk is. — Pártunk Központi Bizottsá­ga márciusi határozatában java­solta dolgozó népünknek: gyor­sítsuk meg hazánkban a szocia­lizmus építését. Teljesítsük túl ebben az évben termelési ter­vünket négy százalékkal és csökkentsük az önköltséget to­vábbi egy százalékkal a tervhez képest. A Központi Bizottság javas­lata találkozott dolgozó né­pünk helyeslésével. A mi megyénkben is összefogtak a munkások és műszaki, gazda­sági vezetők, minden üzem­ben felajánlásokkal válaszol­tak. A Központi Bizottság által ki­tűzött célok valóraváltására pártunk VII. Kongresszusa tisz­teletére széleskörű kongresszusi verseny bontakozott ki. — Ipari üzemeinkben egyik legfontosabb feladat, mely most pártbizottságaink és üzemi párt­szervezeteink előtt áll, a pártnak és hazánknak adott szó betartá­sa, — a vállalások teljesítése. 1959 évi tervünket úgy kell tel­jesítenünk, hogy a Központi Bizottság márciusi, határozatát maradéktalanul végrehajtsuk.­­ Az elmúlt három év és kü­lönösen ez évi termelési mun­kánk lehetővé teszi, hogy néhány tapasztalatot összegezzünk. Üze­meink tapasztalt szakmunkás gárdája, a jól felkészült gazda­sági és műszaki vezetők, az üzemek kollektívájának közös erőfeszítése képes az előttünk álló nagyobb termelési feladato­kat végrehajtani, újabb eredmé­nyeket elérni. Az elmúlt évek során növekedett a munkások és gazdasági vezetők felelőssége. A munkások és műszaki vezetők összefogása, alkotó kezdeménye­zése a termelés sok tartalékát tárta fel és használta fel a ter­melés színvonalának emelésére. A beszámoló ezután értékelte a harmadik negyedévben elért eredményeket és kitért a terme­lést gátló hibákra és okokra. Felhívta a figyelmet arra, hogy több nagyjelentőségű kezdemé­nyezés mellett még nagy tartalékaink vannak üzemeinkben a műszaki fej­lesztésre. Egyes üzemeinkben előfordul­nak még helytelen módszerek, például a régi iparvezetés hi­bás nézetének maradványai ab­ban, hogy egyes elvtársak a na­gyobb termelést létszámnövelés­sel akarják megvalósítani. Kezd visszatérni­ egyes üzemekben a hóvégi hajrá. Ha szorít a cím­, a könnyebb megoldáshoz, a túl­órához nyúlnak. — Igaz elvtársak, hogy nehe­zebb­ a munkát jobban megszer­vezni, az anyagellátást jobbá tenni mondotta Cseterki elv­társ —, de ez a mi kötelessé­günk, ez vezet a tartósabb ered­ményhez. Valamennyi pártszer­vezet feladata, hogy a túlóráz­tatásban jelentkező helytelen nézeteknek és gyakorlatnak rö­vid időn belül véget vessünk. A munkásosztály öntudatos rétege elítélte, elítéli és javasla­taival segíti felszámolni a túl­órázást. Ezeknek az élén kell haladni és az üzemek vezetését a legöntudatosabb dolgozók lel­kesedéséhez kell igazítani.­­ Az idei tapasztalatok azt is mutatják, hogy a szocialista munkaversenyben dolgozók kez­deményezéseinek megvalósításá­ra a lelkesedésben rejlő alkotó erők felhasználására egyes üze­meink nem készültek fel meg­felelően. Ezért fordulhatott elő, hogy az első hónapokban a len­dület nem tudott teljes erővel kibontakozni. Mikor ennek okait kerestük, találkoztunk egyes vezetők magatartásában az elbizakodottság jeleivel. Azt ta­pasztaltuk, hogy kezdi felütni fejét újból a bürokrácia, mely­re ha nem­ figyelünk fel, ko­moly akadályokat gördíthet­üünk. Cseterki Lajos elvtárs ezután a második ötéves terv célkitűzéseit ismertetve, a következőket mon­dotta: — Az új ötéves tervben to­vább folytatjuk hazánk szocia­lista iparosítását. Ennek kere­teiben megyénk ipara jelentősen fejlődik. Felépül Sztálinvárosban a Vasmű hengerdéje, befejezzük a könnyűfémmű bővítését, to­vább fejlődnek vasipari üzeme­ink és korszerűbbé válnak a bányáink. Új üzemmel gyarap­szik megyénk, felépítjük a sztá­­linvárosi cellulózé gyárat. — Az ötéves terv irányelvei­ből a szocializmus gyorsabb ütemű építése, népünk további felemelkedésének nagyszerű táv­lata, a szocializmus teljes győ­zelme rajzolódik elénk. — Az előttünk álló feladatok megvalósításához megvannak a szükséges feltételek. Előrehala­dásunk meggyorsítását saját erőnkre, a munkásosztály és dolgozó népünk alkotó erejére építjük. Gyorsabb előrehaladá­sunk jelentős mértékben a baráti országok nemzetközi együttmű­ködésében, egymás kölcsönös segítésében rejlő erőből fakad. A szocializmus építéséhez hatal­mas segítséget kaptunk eddig is a Szovjetuniótól és a többi ba­ráti országtól. A Szovjetunió új népgazdasági tervünk meg­valósításához további testvér­­segítséget nyújt. Távvezetéken áramot, óriási kőolajvezeték megépítésével olajat, több gyá­runkhoz korszerű gépi berende­zést fog adni. — Az új ötéves terv 1961-ben kezdődik. A jövő évben fejezzük be a jelenlegi hároméves tervet? Erőnket, a pártszervezetek mun­káját most a hároméves terv tel­­jesítésére, sőt túlteljesítésére kell összpontosítani. Ez a közvet* (Folytatás a harmadik oldalom) Bátran támaszkodjunk a tömés szervezetek és mozgalmak munkájára Iparunk feladata: a műszaki színvonal fejlesztésével tovább növelni a munka termelékenységét . A szocializmus alapjainak lendület bontakozott ki, a mun­lerakásával nagy eredményt ér­ kások és műszaki dolgozók sök tűnk el hazánk szocialista ipara­ hasznos kezdeményezéssel, les­­sításában. Az elmúlt évek során kesedéssel harcoltak a tervek megyénk is kiemelkedett az el­­teljesítéséért. Ipari üzemeink maradottságból és jelentős ipari 4,4 százalékkal túlteljesítették bázissá fejlődött, 1950-től 1958-ig termelési tervüket. Megyénk megyénkben közel nyolc millió szocialista ipara 17,5 százalékkal árd forintot ruháztunk be. Eb­ termel többet, mint az előző ből épült fel a Sztálinváros,­a évben. Az üzemek gazdasági Vasmű korszerűsítették és fe­i­­vezetői, a pártszervezeteink, a­lesztették a bányákat, székesfel­dolgozók megértették pártunk hérvári vasipari üzemeket. Az iparpolitikájának fő vonalát és­­.Pari■ termelés gyorsan nőtt, tíz harcba indultak a gazdaságos év alatt több mint hatszorosára termelésért, a termelékenység emelkedett. Ezzel együtt a kiala­ növeléséért, az önköltség csök­­kult megyéinkben az erős ipán mentéséért. A termelékenység munkásosztály, amely vezető ere- a hároméves terv első évében a megyénkben a szocializmus 106 százalékkal nőtt, 1957-hez építésének­ viszonyítva az önköltség is ked­— Fejlődésünket azonban vez°en alakult, megtörte, visszavetette az ellen- — Az üzemeinkben kibontako­­forradalom. Az ellenforradalom zá­tt munkalendületnek fontos elleni küzdelemben újjászervezett tényezője volt a műszaki, gáz­pártunk, a szocializmushoz ha­dasági vezetés színvonalának erők megszervezésével és mozgó­ meg­javulása. Az igazgatók, a­sításával, a Szovjetunió és a főmérnökök és a művezetők testvéri népek segítségével gyors nemcsak a termelés parancsno­­politikai és gazdasági konszoli­­kal voltak, akik elrendeltek és dáció következett be. 1957 a pp­ utasítottak, hanem a termelés fizikai és gazdasági megszilárdu­ szervezői is, személyesen részt más éve volt. Sikerült megala­­vellik a dolgozók politikai moz­­gozni hároméves tervünk bem­ó­dosításában. Ha valahol komoly dúlását, nehézség lépett fel, őszintén a dolgozók elé tárták, tanácskoztak a Gazdasági építőmunkánk a munkásokkal. Ezzel a mód­fő feladata a hároméves terv­szerrel dolgoztak üzemi párt­­jánk eső részének teljesítése lett, szervezeteink és tömegpolitikai Üzemi pártszervezeteink erre meggyőző munkájukat átfogta az mozgósították a kommunistákat, egész üzemet, az üzemek dolgozóit. 1958-ban, Elvtársak! hároméves tervünk első évében — A népgazdaság fejlődésében üzemeinkben nagyszerű munka- 1958-ban elért eredményekkel Földes László elvtárs, a belügyminiszter első helyettese, megyénk országgyűlési képviselője a pártértekezlet küldötteivel. Dr. Müinisch Ferenc elvtárs Schmalbach József elvtárssal, a munkásmozgalom veteránjával.

Next