Fejér Megyei Hirlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
Taskaap, IMS. november 1. (Folytatás a második oldalról) len előttünk álló feladat, mert ezzel rakjuk le a biztos és szilárd alapot új ötéves tervünkhöz. — A szocializmus építésének fontos eszköze a gyorsabb előrehaladásunk emeléje: a szocialista munkaverseny. Benne a munkásosztály lelkesedése, alkotó kezdeményezése nyilvánul meg. A Központi Bizottság márciusi határozatának végrehajtásában egymásután jöttek létre olyan új típusú munkabrigádok, amelyek harcba indultak a szocialista munkabrigád címért. A Szovjetunió népének nagyszerű hazafias példáját követték a balinkai bányász elvtársak, akik elsőnek szervezték meg a szocialista munkabrigádot. FEJÉR megyei hírlap Megyénk dolgozó parasztságának többsége a szocializmus ügye mellé állt A beszámoló ezután rátért mezőgazdaságunk helyzetének elemzésére. Cseterki Lajos elvtárs részletes áttekintést adott megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának tízéves útjáról. Hangsúlyozta, hogy a Nagy Imre féle divizionista politika és az ellenforradalom támadása nem tudta a dolgozó parasztságnak a termelőszövetkezeti mozgalomba vetett hitét megingatni. Pártunk helyes politikáját egyre több dolgozó paraszt ismerte fel és támogatta az elmúlt esztendőkben. — A termelőszövetkezetek mind jobb gazdasági eredményt mutatnak fel. 1958-ban általában 15—20 százalékkal magasabb terméseredményt értek el az egyénileg dolgozó parasztoknál. Kézzelfogható tényekben kezd kidomborodni a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölénye. Pártunk helyes politikája, a termelőszövetkezeteik eredményei vonzóvá tették a termelőszövetkezeti utat. A Szovjetunió kolhozainak példája, a szomszédos népi demokratikus országok termelőszövetkezeti mozgalmának eredményei is pozitívan hatottak. Tíz év alatt dolgozó parasztságunk Gondolkozása politikai öntudata nagyot fejlődött. A Központi Bizottság 1958 évi határozata utat mutatott „ termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez — erőt és bátorítást adott a falu szocialista erőinek, pártszervezeteinek. — 1959. év telén és tavaszán az ugrásszerű fejlődés megváltoztatta megyénk képét. Százöt község közül 84 szövetkezeti község lett. Megyénk összes szántóterületének 76,3 százaléka szocialista szektorhoz tartozik — mondotta Cseterki elvtárs. — A termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődése elsősorban a dolgozó parasztság nagyszerű eredménye, mellyel kinyilvánította azt az akaratát, hogy a termelőszövetkezetbe való tömörülésével a szocializmus ügye mellé áll. Javasoljuk, hogy a mérves pártértekezlet fejezze ki elismerésünket termelőszövetkezeti parasztságunknak, a párttagoknak és pártomkívüli dolgozóknak, az üzemi munkás elvtársaknak, akik a politikai meggyőző és szervező munkában részt vettek. A beszámoló ezután összegezte a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tapasztalatait. A fejlődés fontos feltétele a meglévő, működő termelőszövetkezetek élete, munkája, vonzó példája. Erre irányította figyelmünket a Központi Bizottság márciusi határozata: az összes pártszervezetek feladata az új és az erősen felfejlődött termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása. Az elmúlt hónapokban falusi pártmunkánkban ez volt a központi feladat. — A termelőszövetkezet politikai ver" -fordítását szolgálta a termelőszövetkezeti pártszerve— Sztálinvárosban és Székesfehérvár üzemeiben ma már több mint 400 brigád versenyez a szocialista brigád címért. Pártunk VII. kongresszusának tiszteletére a munkaverseny lelkes levegője bontakozik ki, melynek eredményei máris megmutatkoznak a III. negyedév teljesítésében. — A kongresszusi munkaversenyben létrejött szocialista munkabrigádok munkájában a termelés színvonalának emelése összekapcsolódik a dolgozók politikai és szakmai műveltségének emelésével. Tükröződik ebben az a felismerés, hogy a szocializmus gyorsabb építése megköveteli az emberek gondolkodásának megváltoztatását is. Szocialista módon csak az hdszetek létrehozása és erősítése. A néhány hónapja létrehozott párterv' ' ‘''k ének és erőt adnak a legöntudatosabb termelőszövetkezeti tagok harcához. A termelőszövetkezet politikai erősítését segíti a munkásosztály támogatása, a patronáló mozgalma. A termelőszövetkezetek eddigi politikai és gazdasági megszilárdítása nem kis jelentőségű, de csak biztató kezdet. A mezőgazdasági szocialista nagyüzemek tényleges kialakítása az elkövetkező évek fontos feladata. Sok kérdést kell még megoldanunk. A legfontosabb politikai feladatok egyike a termelőszövetkezeti községekben kialakítani az egységes termelőszövetkezeti parasztságot. Pártszervezeteinknek növelni kell a termelőszövetkezeti tagság politikai öntudatát és szakmai műveltségét. — Komoly politikai feladatot jelent meggyőzni termelőszövetkezeteinket arról, hogy tartsák be a földjáradék fizetéséről szóló rendeletét. Harmincnégy olyan termelőszövetkezet van, mely magára nézve nem tartja kötelezőnek a törvényt, s engedve egyesek túlzó balos nézeteinek, nem is tervezett földjáradékfizetést. Ebben a kérdésben nem lehet senkinek engedményt tenni, — sem termelőszövetkezeti vezetőségnek, sem termelőszövetkezeti pártszervezetnek. Az adott szó betartásáról — a párt szava és tettei közötti egységről — van szó. Le kell küzdenünk minden jelentkező ellenállást. E nézet ellen, mint szektás állási pont ellen politikai harcot kell folytatnunk. Igazhat, aki szocialista módon tanul, aki szocialista módon él. Óriási erő ez elvtársak. Valljuk be őszintén, hogy az első időben sem a pártszervezetek, sem a gazdaságvezetés nem fogta fel teljesen ennek a jelentőségét. A szocialista munkaverseny szervezését pártszervezeteink egyik alapvető tevékenységévé kell tennünk. A munkaverseny keretében erősítenünk kell a munkások és műszaki értelmiség alkotó összefogását. Úgy kell irányítanunk a szocialista munkabrigádokat, hogy új termelési eredményeket érjnek el, és minden ütemben kialakuljon a tanulás légköre. A termelőmunka minden területén elvtársi együttműködés és kölcsönös segítségadás érvényesüljön. A termelőszövetkezetek politikai megszilárdításában nagyon fontos párttagságunk és pártszervezeteink politikai egysége, harcos kiállása a párt politikája mellett. Az elmúlt hónapok tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a megszilárdításnak komoly akadálya lehet egyes párttagok jobboldali, vagy baloldali nézete. A Központi Bizottság márciusi határozatának végrehajtása során találkoztunk jobbról támadó véleménnyel: „nem kellett volna ennyire előre menni a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében’’. Mások balról bíráltak: „nem kellett volna leállni”. Az ilyen nézetek azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek politikai megszilárdításáért változatlanul kétfrontos harcot kell folytatni. Cseterki Lajos elvtárs ezután a mezőgazdasági termelés célkitűzéseiről szólva rámutatott arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodás megnyitotta a mezőgazdasági termelés gyorsabb emelkedésének útját. Hangsúlyozta: a következő két-három évben bátran állíthatunk magunk elé olyan célt, hogy a mezőgazdaság termelését 20—25 százalékkal növeljük. Javasolta: emeljük fel megyénkben 5—10 ezer kh-val a búza vetésterületét. A nagyobb hozamú búzafajták elterjesztésével az agrotechnika megjavításával emeljük fel az idei 10,6 mázsás megyei termésátlagot 14—15 mázsára. A beszámoló ezután ■észletesen foglalkozott megyénk fő növénye, a kukorica termesztésével. A beszámoló ezután részletesen kitért a termelőszövetkezetek és a gépállomások együttműködésére. Ebben az évben megnövekedett gépállományunk. A gépállomások a termelőszövetkezetek talajmunkáinak 75—80, a kalászos gabona vetésterületnek pedig 50 százalékát végzik el. A második ötéves terv végére kormányunk az ország jelenlegi traktorállományát két és félszeresére kívánja felemelni. A gépállomások munkája megyénkben a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősítésében fontos szerepet tölt be. Sok még a kihasználatlan lehetőség. A tartalékok feltárása, a gépek jobb és gazdaságosabb felhasználása, a javítások minősége, a munka jobb megszervezése, a jelenlegi eredmények további fokozását teszi lehetővé. Ebben az évben már egyre több termelőszövetkezet vásárolt saját traktort és munkagépet. Helyeseljük és minden erőnkkel támogatni fogjuk a termelőszövetkezetek erőfeszítését saját géppark kialakítására — mondotta Cseterki elvtárs. A beszámoló kitért megyénk állattenyésztésére. Ráirányította figyelmét a közös állatállomány fejlesztésére. — Az állatállomány helyzetének elemzése során figyeltünk fel arra, — hangzott a beszámolóban —, hogy megyénk parasztsága az elmúlt évek során viszonylag fejlett takarmánybázisát úgy használta fel, hogy a szomszédos megyék, Somogy, Győr, Komárom megye állatfeleslegét felvásárolta, így Fejér megye állattartó és nem állattenyésztő megyévé fejlődött. Ezt a sokéves gyakorlatban kialakult felfogást, hamis szemléletet meg kell változtatnunk. Termelőszövetkezeteink egy részénél még él, jelentkezik ez nemcsak a közös állatállomány vontatott kialakításában, hanem a fokozott hízlalási törekvésben, amely egyes termelőszövetkezetnél spekulatív jelleget ölt. Fő feladatunknak kell tekinteni, hogy minden termelőszövetkezet rátérjen az állattenyésztésre. A legnagyobb erőfeszítést a szarvasmarha állomány növelésére kell fordítanunk, biztosítanunk kell, hogy néhány év alatt megyénk szarvasmarha állománya elérje és túlszárnyalja az 1953-s színvonalat. — Az állattenyésztés fejlődésé- nek fontos feltétele a férőhelyek biztosítása. Az utóbbi években az ■ építkezésekhez termelőszövetkezeteink jelentős állami támogatást kaptak — csak ez évben 56 millió forintot. . Állatállományunk fejleszté- se megköveteli, hogy a követke-ző két-három évben nagy erőfeszítéseket tegyünk a termelőszövetkezeti építkezés terén. Az * állam által biztosított beruházásokat nagyon ésszerűen kell felhasználnunk. Azt javasoljuk: a * termelőszövetkezetek szélesítsék a saját erőből történő egyszerű építkezést: a növendék szarvasmarhák elhelyezésére olcsóbb, szabadtartásos istállókat építsenek. s — Javítanunk kell az építkezzést irányító tanácsi szervek munkáját. Egy-egy termelőszövetkezeti beruházás lebonyolítása olyan nehézkes, annyi akadályba ütközik, hogy a termelő- szövetkezet vezetőinek rengeteg idejét vonja el az utazás, a sok utánajárás. A megyei tanács kommunistáinak feladata, hogy fellépjenek a termelőszövetkezet építkezését akadályozó bürokrácia és huzavona ellen. . . Javasoljuk a termelőszövetkezetek tagságának, térjen rá arra a gyakorlatra, hogy a legjobb, legszorgalmasabb fiatalokat a tagság döntése alapján évrőlévre technikumba, egyetemre, szakiskolára küldi. A termelőszövetkezetek előrelátó módon, saját soraiból neveljék ki szocialista nagyüzemünk agronómusait, állattenyésztőket, traktoristákat, könyvelőket. Elő kell segítenünk a termelőszövetkezetek egész tagságának tanulását falusi akadémiák, ezüstkalászos termelőszövetkezeti gazdatanfolyamok szervezésével szakkönyvek biztosításával. Ki kell alakítanunk azt a légkört, hogy a téli esték a falu kulturális nevelésének, a tanulásnak az estéi legyenek. Tovább kell folytatnunk Politikai meggyőző és szervező munkánkat, megyénk minden községét, a dolgozó parasztságnál egyetértésben termelőszövetkezeti községgé kell fejleszteni.. Megyénk 19 községében és Székesfehérvárott még nem vált uralkodó formává a nagyüzemi gazdálkodás. Ezekben a községekben az egyénileg dolgozó parasztság egyetért a párt politikájával, becsülettel teljesíti állampolgári kötelességét. A ma még egyénileg dolgozó parasztság legöntudatosabb része felismerte a mezőgazdaság szocialista útjának helyességét. Van azonban egy ingadozó része, amely még várakozó állásponton van. Bízunk abban, hogy a termelőszövetkezeti szervezés során a ma még egyénileg dolgozó parasztság a munkásosztály hű szövetségeseként a szocializmus építésének útjára lép ezekben a községekben is és győzelemre visszük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. — Termelőszövetkezeti községeinkben nem nagy számban, de többen különböző okok miatt a tavaszi fejlesztés során kívül maradtak a termelőszövetkezetekből. Még egyéni úton járnak, nem álltak be az együtt menetelő többség sorába. Az a feladat áll előttünk, hogy türelmes, és szívós politikai munkával őket is a mezőgazdasági termelés szocialista útjára vezessük. Ez falusi pártszervezeteink és különösen a termelőszövetkezeti pártszervezetek, a termelőszövetkezet egész tagságának feladata. A kívülmaradt dolgozókat egyénenként kell meggyőznk Abból kell kindulni, hogy minden becsületes dolgozónak a termelőszövetkezetben van a helye. Ezután az állami gazdaságok munkájával foglalkozott a beszámoló. Az ellenforradalom utáni években állami gazdaságaink jelentős fejlődést értek el, emelkedett terméshozamukó. Munkájuk ivemén csökkent az állami hozzáárulás, de megyénk állami gazdaágainak vezetői és dolgozói még idősek hazánknak. Irányítsák fgyelmüket a gazdaságos termelésre, a terméshozamok és állati emlékek növelésére, olcsóbb elő tiltására. A Fejér megyei pártértekezlet tanácskozása Nagy lehetőségeink vannak a kukorica terméshozamának növelésére . A kukorica terméshozama növelésében óriási lehetőségeink vannak. Már ebben az évben a megyei pártbizottság azt javasolta: jobb talajelőkészítéssel, több trágyával, a hibrid vetőmag felhasználásával, a főszámok holdanként 16—18 ezerre való szaporításával növeljük a terméshozamokat. Állami gazdaságokban már az idén 19—20 mázsa, termelőszövetkezetekben 13—14 mázsa májusi morzsolt átlagterméssel számolhatunk. Az a véleményünk, hogy az új módszerek, például a fészkes, a négyzetes vetés alkalmazásával 1960—61-ben a kukorica terméshozamának megyei átlagát 3—5 mázsával emelhetjük. — Ebben az évben mozgalom indult a terméshozamok növelésére — úgynevezett „30 mázsás májusi morzsok” eléréséért. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek mintegy 4 ezer kh területen létesítettek öt-tíz 30 kh-as kísérleti parcellákat. Több helyen például a Mezőfalvi, a Sinatelepi, a Nagyhörcsögi Állami Gazdaság, a besnyői Sallai, a tordasi Béke Termelőszövetkezetek és mások már az idén elérték ezt a célkitűzést. Az elmúlt években Hruscsov elvtárs tanácsára Sevcsenko szovjet akadémikus gyakorlati út- mutatásával megyénkben is jelentős előrehaladás történt a főnövényű négyzetes vetésű silókukorica termesztésében. Mindkét helyes és bevált termesztési módszert tovább kell fejlesztenünk. A kukorica állattenyésztésünk fő takarmánybázisa, megyénk termelőszövetkezeti parasztságának tartalékát jelenti. — A tájjellegzetesség figyelembe vételével, mint a szántóföldi* zöldségtermesztés, aprómag termelés, a móri és velencei szőlő felújítása, — új kultúrák, a rizstermesztés kiszélesítésével termelőszövetkezeti parasztságunk nagymértékben emelheti megyénk mezőgazdasági termelésének szín- vonalát. '** A földek gondosabb meg-munkálása, a talajerő utánpótlása, a szerves és műtrágya szakszerű felhasználása, a fejlett agrotechnikai módszerek, a rendelkezésre álló gépek és a termelőszövetkezeti , gazdaság hozzáértése és szorgalma olyan lehetőségek, melyek az elkövetkezendő években biztosíthat- ják a növénytermelés gyorsabb fejlődését, a terméshozamok jelen-etős növelését. i 3. oldal. Életszínvonalunk emelkedésének forrása a termelékenység növelése A pártbizottság beszámolója ezután megyénk dolgozóinak életkörülményeit elemezte. Részletesen kitért az elmúlt három esztendőben tett intézkedésekre és megállapította, hogy dolgozóink '■'árszínvonala fokozatosan emelkedik. Ezt olyan tényekkel bizonyította, mint a kereskedelem növekvő forgalma, a családiház- építkezés, a takarékbetétek ugrásszerű növekedése. — Pártunk levonta az ellenforadalom előtti évekből a tanulságokat — mondta Cseterki elvtárs — hazánk vezető osztálya, a (Folyutfi 4 nttytdih oldalon’)