Fejér Megyei Hirlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

Task­aap, IMS. november 1. (Folytatás a második oldalról) len előttünk álló feladat, mert ezzel rakjuk le a biztos és szilárd alapot új ötéves tervünkhöz. — A szocializmus építésének fontos eszköze a gyorsabb előre­haladásunk emeléje: a szocialista munkaverseny. Benne a munkás­osztály lelkesedése, alkotó kezde­­ményezése nyilvánul meg. A Köz­ponti Bizottság márciusi határo­zatának végrehajtásában egymás­után jöttek létre olyan új típusú munkabrigádok, amelyek harcba indultak a szocialista munkabrigád címért. A Szovjetunió népének nagyszerű hazafias példáját kö­vették a balinkai bányász elvtár­sak, akik elsőnek szervezték meg a szocialista munkabrigádot. FEJÉR megyei hírlap Megyénk dolgozó parasztságának többsége a szocializmus ügye mellé állt A beszámoló ezután rátért me­zőgazdaságunk helyzetének elem­zésére. Cseterki Lajos elvtárs részletes áttekintést adott me­gyénk termelőszövetkezeti mozgal­mának tízéves útjáról. Hangsú­lyozta, hogy a Nagy Imre féle divizionista politika és az ellen­­forradalom támadása nem tudta a dolgozó parasztságnak a termelő­szövetkezeti mozgalomba vetett hitét megingatni. Pártunk helyes politikáját egyre több dolgozó paraszt ismerte fel és támogatta az elmúlt esztendőkben. — A termelőszövetkezetek mind jobb gazdasági eredményt mutat­nak fel. 1958-ban általában 15—20 százalékkal magasabb termésered­ményt értek el az egyénileg dol­gozó parasztoknál. Kézzelfogható tényekben kezd kidomborodni a szocialista nagyüzemi mezőgazda­ság fölénye. Pártunk helyes po­litikája, a termelőszövetkezeteik eredményei vonzóvá tették a­ termelőszövetkezeti utat. A Szov­jetunió kolhozainak példája, a szomszédos népi demokratikus országok termelőszövetkezeti moz­galmának eredményei is pozitívan hatottak. Tíz év alatt dolgozó parasztságunk Gondolkozása poli­tikai öntudata nagyot fejlődött. A Központi Bizottság 1958 évi hatá­rozata utat mutatott „ termelő­szövetkezeti mozgalom fejleszté­séhez — erőt és bátorítást adott a falu szocialista erőinek, pártszer­vezeteinek. —­ 1959. év telén és tavaszán az ugrásszerű fejlődés megvál­toztatta megyénk képét. Százöt község közül 84 szövetkezeti község lett. Megyénk összes szántóterületének 76,3 százaléka szocialista szektorhoz tartozik — mondotta Cseterki elvtárs. — A termelőszövetkezeti moz­galom gyors fejlődése elsősorban a dolgozó parasztság nagyszerű eredménye, mellyel kinyilvání­totta azt az akaratát, hogy a termelőszövetkezetbe való tö­mörülésével a szocializmus ügye mellé áll. Javasoljuk, hogy a mérves pártértekezlet fejezze ki elismerésünket termelőszövetke­zeti parasztságunknak, a pártta­goknak és pártomkívüli dolgozók­nak, az üzemi munkás elvtársak­­nak, akik a politikai meggyőző és szervező munkában részt vettek. A beszámoló ezután összegezte a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tapasztalatait.­­ A fejlődés fontos feltétele a meglévő, működő termelőszö­vetkezetek élete, munkája, vonzó példája. Erre irányította figyel­münket a Központi Bizottság márciusi határozata: az összes pártszervezetek fel­adata az új és az erősen felfej­lődött termelőszövetkezetek politikai és gazdasági meg­szilárdítása. Az elmúlt hónapokban falusi párt­munkánkban ez volt a központi feladat. — A termelőszövetkezet politi­kai ver" -fordítását szolgálta a termelőszövetkezeti pártszerve­— Sztálinvárosban és Székes­­fehérvár üzemeiben ma már több mint 400 brigád versenyez a szocialista brigád címért. Pártunk VII. kongresszusának tiszteletére a munkaverseny lelkes levegője bontakozik ki, melynek eredmé­nyei máris megmutatkoznak a III. negyedév teljesítésében. — A kongresszusi munkaver­senyben létrejött szocialista mun­kabrigádok munkájában a ter­melés színvonalának emelése összekapcsolódik a dolgozók po­litikai és szakmai műveltségének emelésével. Tükröződik ebben az a felismerés, hogy a szocializmus gyorsabb építése megköveteli az emberek gondolkodásának meg­változtatását is. Szocialista módon csak az hds­zetek létrehozása és erősítése. A néhány hónapja létrehozott párt­­erv' ' ‘''k é­nek és erőt adnak a legöntudatosabb termelőszövetke­zeti tagok harcához. A termelő­szövetkezet politikai erősítését se­gíti a munkásosztály támogatása, a patronáló mozgalma.­­ A termelőszövetkezetek ed­digi politikai és gazdasági meg­szilárdítása nem kis jelentőségű,­­ de csak biztató kezdet. A me­zőgazdasági szocialista nagyüze­mek tényleges kialakítása az el­következő évek fontos feladata. Sok kérdést kell még megolda­nunk.­­ A legfontosabb politikai fel­adatok egyike a termelőszövet­kezeti községekben kialakítani az egységes termelőszövetkezeti pa­rasztságot. Pártszervezeteinknek növelni kell a termelőszövetke­zeti tagság politikai öntudatát és szakmai műveltségét. — Komoly politikai feladatot jelent meggyőzni termelőszövet­kezeteinket arról, hogy tartsák be a földjáradék fizetéséről szóló rendeletét. Harmincnégy olyan termelőszövetkezet van, mely magára nézve nem tartja kötele­zőnek a törvényt, s engedve egyesek túlzó balos nézeteinek, nem is tervezett földjáradék­fizetést. Ebben a kérdésben nem lehet senkinek engedményt ten­ni, — sem termelőszövetkezeti vezetőségnek, sem termelőszö­vetkezeti pártszervezetnek. Az adott szó betartásáról — a párt szava és tettei közötti egységről — van szó. L­e kell küzdenünk minden jelentkező ellenállást. E nézet ellen, mint szektás állás­­i pont ellen politikai harcot kell­­ folytatnunk. I­gazhat, aki szocialista módon tanul, aki szocialista módon él. Óriás­i erő ez elvtársak. Valljuk be őszintén, hogy az első időben sem a pártszervezetek, sem a gazdaságvezetés nem fogta fel teljesen ennek a jelentőségét.­­ A szocialista munkaverseny szervezését pártszervezeteink egyik alapvető tevékenységévé kell tennünk. A munka­verseny kere­tében erősítenünk kell a munká­sok és műszaki értelmiség alkotó összefogását. Úgy kell irányíta­nunk a szocialista munkabrigádo­kat, hogy új termelési eredménye­ket érjnek el, és minden ütemben kialakuljon a tanulás légköre. A termelőmunka minden területén elvtársi együttműködés és köl­csönös segítségadás érvényesüljön.­­ A termelőszövetkezetek poli­tikai megszilárdításában nagyon fontos párttagságunk és párt­­szervezeteink politikai egysége, harcos kiállása a párt politikája mellett. Az elmúlt hónapok ta­pasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a megszilárdításnak komoly akadálya lehet egyes párttagok jobboldali, vagy baloldali nézete.­­ A Központi Bizottság már­ciusi határozatának végrehajtása során találkoztunk jobbról támadó véleménnyel: „nem kellett volna ennyire előre menni a termelőszö­vetkezetek számszerű fejlesztésé­ben’’. Mások balról bíráltak:­­ „nem kellett volna leállni”. Az ilyen nézetek azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek po­litikai megszilárdításáért válto­zatlanul kétfrontos harcot kell folytatni. Cseterki Lajos elvtárs ezután a mezőgazdasági termelés célki­tűzéseiről szólva rámutatott arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodás megnyitotta a mezőgazdasági termelés gyorsabb emelkedésé­nek útját. Hangsúlyozta: a kö­vetkező két-három évben bátran állíthatunk magunk elé olyan célt, hogy a mezőgazdaság ter­melését 20—25 százalékkal nö­veljük. Javasolta: emeljük fel megyénkben 5—10 ezer kh-val a búza vetésterületét. A nagyobb hozamú búzafajták elterjesztésé­vel az agrotechnika megjavításá­val emeljük fel az idei 10,6 má­zsás megyei termésátlagot 14—15 mázsára. A beszámoló ezután ■észletesen foglalkozott megyénk fő növénye, a kukorica termesz­tésével. A beszámoló ezután részlete­sen kitért a termelőszövetkezetek és a gépállomások együttműkö­désére. Ebben az évben megnö­vekedett gépállományunk. A gépállomások a termelőszövetke­zetek talajmunkáinak 75—80, a kalászos gabona vetésterületnek pedig 50 százalékát végzik el. A második ötéves terv végére kormányunk az ország jelenlegi traktorállományát két és félsze­resére kívánja felemelni. A gép­állomások munkája megyénkben a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősítésében fon­tos szerepet tölt be. Sok még a kihasználatlan lehetőség. A tar­talékok feltárása, a gépek jobb és gazdaságosabb felhasználása, a javítások minősége, a munka jobb megszervezése, a jelenlegi ered­mények további fokozását teszi lehetővé.­­ Ebben az évben már egyre több termelőszövetkezet vásárolt saját traktort és munkagépet. Helyeseljük és minden erőnkkel támogatni fogjuk a termelőszö­vetkezetek erőfeszítését saját géppark kialakítására — mon­dotta Cseterki elvtárs. A beszámoló kitért megyénk állattenyésztésére. Ráirányította figyelmét a közös állatállomány fejlesztésére. — Az állatállomány helyzeté­nek elemzése során figyeltünk fel arra, — hangzott a beszámo­lóban —, hogy megyénk pa­rasztsága az elmúlt évek során viszonylag fejlett takarmánybá­zisát úgy használta fel, hogy a szomszédos megyék, Somogy, Győr, Komárom megye állatfe­leslegét felvásárolta, így Fejér megye állattartó és nem állat­­tenyésztő megyévé fejlődött. Ezt a sokéves gyakorlatban kialakult felfogást, hamis szemléletet meg kell változtatnunk. Termelőszö­vetkezeteink egy részénél még él, jelentkezik ez nemcsak a közös ál­latállomány vontatott kialakításá­ban, hanem a fokozott hízlalási törekvésben, amely egyes terme­lőszövetkezetnél spekulatív jel­leget ölt.­­ Fő feladatunknak kell te­kinteni, hogy minden termelő­­szövetkezet rátérjen az állat­­tenyésztésre. A legnagyobb erőfeszítést a szarvasmarha állomány növelésére kell fordí­tanunk, biztosítanunk kell, hogy néhány év alatt megyénk szarvasmarha állománya elérje és túlszárnyalja az 1953-s színvonalat. — Az állattenyésztés fejlődésé-­­ nek fontos feltétele a férőhelyek biztosítása. Az utóbbi években az ■ építkezésekhez termelőszövetkeze­teink jelentős állami támogatást kaptak — csak ez évben 56 millió­­ forintot.­­ . Állatállományunk fejleszté-­­ se megköveteli, hogy a követke-­­­ző két-három évben nagy erő­feszítéseket tegyünk a termelő­szövetkezeti építkezés terén. Az * állam által biztosított beruházá­sokat nagyon ésszerűen kell fel­használnunk. Azt javasoljuk: a * termelőszövetkezetek szélesítsék­­ a saját erőből történő egyszerű­­ építkezést: a növendék szarvas­­marhák elhelyezésére olcsóbb,­­ szabadtartásos istállókat építse­­­­nek. s — Javítanunk kell az építkez­­­zést irányító tanácsi szervek­­ munkáját. Egy-egy termelőszö­­­­vetkezeti beruházás lebonyolítá­sa olyan nehézkes, annyi aka­­d­­ályba ütközik, hogy a termelő-­­ szövetkezet vezetőinek rengeteg idejét vonja el az utazás, a sok utánajárás. A megyei tanács kommunistáinak feladata, hogy fellépjenek a termelőszövetkezet építkezését akadályozó bürokrá­cia és huzavona ellen. . . Javasoljuk a termelőszövet­kezetek tagságának, térjen rá ar­ra a gyakorlatra, hogy a legjobb, legszorgalmasabb fiatalokat a tagság döntése alapján évről­­évre technikumba, egyetemre, szakiskolára küldi. A termelő­szövetkezetek előrelátó módon, saját soraiból neveljék ki szocia­lista nagyüzemünk agronómusa­­it, állattenyésztőket, traktoristá­kat, könyvelőket. Elő kell segí­tenünk a termelőszövetkezetek egész tagságának tanulását falusi akadémiák, ezüstkalászos terme­lőszövetkezeti gazdatanfolyamok szervezésével­ szakkönyvek biz­tosításával. Ki kell alakítanunk azt a légkört, hogy a téli esték a falu kulturális nevelésének, a tanulásnak az estéi legyenek.­­ Tovább kell folytatnunk Politikai meggyőző és szervező munkánkat, megyénk minden községét, a dolgozó parasztság­nál egyetértésben termelőszövet­kezeti községgé kell fejleszteni.. Megyénk 19 községében és Szé­kesfehérvárott még nem vált uralkodó formává a nagyüzemi gazdálkodás. Ezekben a közsé­gekben az egyénileg dolgozó pa­rasztság egyetért a párt politi­kájával, becsülettel teljesíti ál­lampolgári kötelességét. A ma még egyénileg dolgozó paraszt­ság legöntudatosabb része felis­merte a mezőgazdaság szocialista útjának helyességét. Van azon­ban egy ingadozó része, amely még várakozó állásponton van. Bízunk abban, hogy a termelő­szövetkezeti szervezés során a ma még egyénileg dolgozó pa­rasztság a munkásosztály hű szö­vetségeseként a szocializmus épí­tésének útjára lép ezekben a községekben is és győzelemre visszük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. — Termelőszövetkezeti közsé­geinkben nem nagy számban, de többen különböző okok miatt a tavaszi fejlesztés során kívül maradtak a termelőszövetkeze­tekből. Még egyéni úton járnak, nem álltak be az együtt mene­telő többség sorába. Az a feladat áll előttünk, hogy türelmes, és szívós politikai munkával őket is a mezőgazdasági termelés szocialista útjára vezessük. Ez falusi pártszervezeteink és külö­nösen a termelőszövetkezeti pártszervezetek, a termelőszövet­kezet egész tagságának feladata. A kívülmaradt dolgozókat egyénen­ként kell meggyőznk Abból kell kindulni, hogy minden becsületes dolgozónak a termelőszövetkezetb­­en van a helye. Ezután az állami gazdaságok munkájával foglalkozott a beszá­­moló. Az ellenforradalom utáni években állami gazdaságaink jel­entős fejlődést értek el, emelked­­ett terméshozamukó. Munkájuk ivemén csökkent az állami hozzá­­árulás, de megyénk állami gazda­ágainak vezetői és dolgozói még idősek hazánknak. Irányítsák f­­­gyelmüket a gazdaságos termel­ésre, a terméshozamok és állati emlékek növelésére, olcsóbb elő­ tiltására. A Fejér megyei pártértekezlet tanácskozása Nagy lehetőségeink vannak a kukorica terméshozamának növelésére . A kukorica terméshozama növelésében óriási lehetőségeink vannak. Már ebben az évben a megyei pártbizottság azt javasol­ta: jobb talajelőkészítéssel, több trágyával, a hibrid vetőmag fel­­használásával, a főszámok hol­danként 16—18 ezerre való szapo­rításával növeljük a terméshoza­mokat. Állami gazdaságokban már az idén 19—20 mázsa, termelőszö­vetkezetekben 13—14 mázsa má­jusi morzsolt átlagterméssel szá­molhatunk. Az a véleményünk, hogy az új módszerek, például a fészkes, a négyzetes vetés alkal­mazásával 1960—61-ben a kuko­rica terméshozamának megyei át­lagát 3—5 mázsával emelhetjük. — Ebben az évben mozgalom indult a terméshozamok növelé­sére — úgynevezett „30 mázsás májusi morzsok­” eléréséért. Álla­mi gazdaságok, termelőszövetkeze­tek mintegy 4 ezer kh területen létesítettek öt-tíz 30 kh-as kísérleti parcellákat. Több helyen például a Mezőfalvi, a Sinatelepi, a Nagyhörcsögi Állami Gazda­ság, a besnyői Sallai, a tordasi Bé­­ke Terme­lőszövet­kezetek és má­sok már az idén elérték ezt a cél­kitűzést. Az elmúlt években Hrus­­csov elvtárs tanácsára Sevcsenko szovjet akadémikus gyakorlati út-­­ mutatásával megyénkben is je­lentős előrehaladás történt a fő­­növényű négyzetes vetésű siló­­kukorica termesztésében. Mindkét helyes és bevált termesztési mód­szert tovább kell fejlesztenünk. A kukorica állattenyésztésünk fő takarmány­bázisa, megyénk ter­melőszövetkezeti parasztságának tartalékát jelenti. — A tájjellegzetesség figye­lembe vételével, mint a szántó­földi* zöldségtermesztés, aprómag termelés, a móri és velencei szőlő felújítása, — új kultúrák, a rizs­termesztés kiszélesítésével terme­lőszövetkezeti parasztságunk nagymértékben emelheti megyénk­­ mezőgazdasági termelésének szín-­­ vonalát. '­­** A földek gondosabb meg-­­­munkálása, a talajerő utánpótlása, a szerves és műtrágya szakszerű felhasználása, a fejlett agrotechni­kai módszerek, a rendelkezésre ál­ló gépek és a termelőszövetkezeti , gazdaság hozzáértése és szorgalma­­ olyan lehetőségek, melyek az el­­következendő években biztosíthat-­­ ják a növénytermelés gyorsabb­­ fejlődését, a terméshozamok jelen-­­e­tős növelését. i 3. oldal. Életszínvonalunk emelkedésének forrása a termelékenység növelése A pártbizottság beszámolója ez­után megyénk dolgozóinak élet­­körülményeit elemezte. Részlete­sen kitért az elmúlt három esz­tendőben tett intézkedésekre és megállapította, hogy dolgozóink­ '■'árszínvonala fokozatosan emel­kedik. Ezt olyan tényekkel bizo­nyította, mint a kereskedelem nö­vekvő forgalma, a családiház- építkezés, a takarékbetétek ugrás­szerű növekedése. — Pártunk levonta az ellen­­foradalom előtti évekből a tanul­ságokat — mondta Cseterki elv­társ — hazánk vezető osztálya, a (Folyutfi 4 nttytdih oldalon’)

Next