Fejér Megyei Hirlap, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

4. «Mal. (Folytatás a harmadik oldalról) életszínvonala már akkor meghaladta az ellenforradalom előtti utolsó normális A Központi Bizottság ez év márciusában felhívta népünket a nagyszámú új és megnövekedett termelőszövetkezetek megszilárdítására, továbbá arra, hogy nagyobb lendületet vigyen a szocializmus építésébe. A Központi Bizottság márciusi határozata hatalmas visszhangot keltett a dolgozók tömegeiben. Felajánlásaik végösszege — bár a gyárak és trösztök vezetőinek egy része rendkívüli óvatosságot tanúsított — a szocialista iparban 3,2 milliárd forintnyi értéket tett ki. Még a felajánlásoknál is több és szebb azonban, hogy dolgozóink november elejéig az évi felajánlás 97 százalékát teljesítették — összesen 3,1 milliárd forint értéket adtak terven felül. A felajánlások és azok teljesítése, a szocialista öntudat és a lelkes munka meghatóan szép eredményei. A munkások, parasztok értelmiségiek közül, a fővárosi és vidéki kollektívák közül igazságosan szinte lehetetlenség bármelyiket is kiemelni. A munkásbrigádok, a mezőgazdasági dolgozók brigádjai, vagy az úgynevezett komplex brigádok, amelyekben fizikai és szellemi dolgozók fogtak össze egy-egy adott feladat mego!d-''trn — vagynn szárt eredményeket értek el. Különösen örvendetes a fiatal dolgozók légiin tudatosabbjainak helytállása. Közülük is kiemelhető az ifjúsági export-brigádok jó munkája. Még napjainkban is születnek Újabb és újabb felajánlások — folytatta Kádár elvtárs. A szocialista munkaverseny fejlődésében a tavasszal nagyszerű dolgoknak voltunk tanúi. Új— Elvtársak! Pártunk álláspontja, amely az elmúlt három év alatt töretlenül érvényesült az, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Nézzük, hogyan alakult a dolgozók életszínvonala hazánkban: az életszínvonal 1949-re elérte az 1938-as év színvonalát. Azt követően a legnagyobb horderejű eredmény, hogy gyakorlatilag megszűnt a dolgozó osztályok életének hajdani átka: a munkanélküliség. A Horthy rendszer idején évente átlag 200 —300 000, az 1928—33-as válság idején pedig 7—800 000 munkanélküli volt! Rendszerünkben az 1949-et követő 10 év alatt 650 000- rel növekedett a keresők száma. 1945 után, három-négy éven keresztül a munkások és alkalmazottak életszínvonala a parasztsághoz képest elmaradt. 1958 végéig a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 56 százalékkal, a parasztság reáljövedelme 26 százalékkal növekedett, vagyis pótoltuk a munkások és alkalmazottak életszínvonalában mutatkozott átmeneti elmaradást is. Az életszínvonal emelkedését jellemzően mutatja néhány alapvető élelmiszer fogyasztási alakulása. Az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás nálunk 1938-ban 33 kilogramm volt, 1958-ban 42 kiló, ugyanakkor zsiradékból az átlagos évi fogyasztás 17 kilogrammról 21-re, cukorból 10,5 kilogrammról 24,8-ra, tojásból 93 darabról 147 darabra növekedett. A sörfogyasztás az 1938-as évi átlagos fogyasztásról 1951-ra pontosan tízszeresére növekedett. Tudvalevő, hogy a Horthy-rendszer idején Magyarországon az egyszerű emberek — Spanyolország és Törökország dolgozóival együtt — a leggyengébben és legrosszabbul táplálkoztak Európa népei közül. Ma, a helyzet a következő: Olaszországban az egy főre eső napi kalóriafogyasztás 2500, Jugoszláviában 2710, Itetacisztarszágban 2830, Aussferscá- év, 1955 színvonalát. Egy év alatt ilyen eredményre is csak a szocialista rendszer és a szocializmus nemzetközi szolidaritása képes. Tagjaink hírt adtak arról, hogy a Szovjetunióban kommunista brigádok, Csehszlovákiában szocialista brigádok alakítását kezdeményezték a dolgozók. Ezeket az újsághíreket követően mintegy két-három héten belül minden központi kezdeményezés nélkül, egyidejűleg az ország különböző részén százszámra alakítottak brigádokat, amelyek a „szocialista brigád” cím elnyeréséért versenyeznek. Ezek a brigádok igen helyesen, a termelési célokon és a munka fejlesztésén kívül a szocialista magatartás és erkölcs fejlesztésén is munkálkodnak. Ma már mintegy három és fél,négyezer ilyen brigád dolgozik az országban. Az évi terv első háromnegyedének teljesítése a következő képet mutatja: A mezőgazdaságban megszilárdítottuk a termelőszövetkezeteket. Az ipari termelés 12 százalékkal, a termelékenység 4 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal, a lakosság összes pénzbevétele 8 százalékkal, a lakosság takarékbetétállománya 69 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az első háromnegyed év öszszes eredménye azt mutatja, hogy az ipari termelés, az önköltség és valószínűleg a termelékenység tekintetében is elérjük a márciusi határozat céljait, azaz néhány fő mutató tekintetében egy évvel hamarabb elérjük a hároméves tervben 1960 végére tervezett szintet. ban 2950, a Német Szövetségi Köztársaságban 2970, Angliában 3210 és Magyarországon ennél is több, 3240 kalória. Nálunk 1958-ban a munkások te alkalmazottak összes béralap- fixára 41.9 milliárd forintot is fizettek ki, a béren kívüli jut jttatások összege 11.6 milliárd fr forint volt. Az állam ma is már csaknem minden dől- gegőző embernek úgyszólván b térítés nélkül nyújt egyéb szolgáltatásokat is: 1938-ban például a lakosságnak( még csak 31 százalékát vonták ) be a társadalombiztosításba, ma már 71 százalékát! Az orvosok fi száma a felszabadulás óta 46 4 százalékkal növekedett. E tekintetetben a Szovjetunió áll világ- a viszonylatban a legjobban: 10 000 lakosra 17 orvos jut, de hazánk is kiállja az összehasonlítást hármely országgal. Míg Franciaországban 10, Dániában 12, Belgiumban 12, addig Magyarországon 14 orvos jut 10 000 lakosra. Kádár János elvtárs hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben a tömegek saját tapasztalataik alapján győződhettek meg arról, hogy a Központi Bizottság és a kormány milyen következetesen érvényesíti álláspontját az életszínvonal fejlesztésében. Már 1957-ben 14—16 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére, a parasztság reáljövedelme pedig 8—10 százalékkal. — Eltöröltük a begyűjtést és jobb felvásárlási árakat állapítottunk meg. Bevezettük a nyereségrészesedés rendszerét is. 1958 elején nyíltan megmondottuk, hogy 1958-ban nem lehet emelni az életszínvonalat, hanem az esztendőt arra kell felhasználni, hogy az elért eredményeket megszilárdítsuk, a termelés fejlesztésével alátámasszuk. A tömegek megértették, helyeselték és támogatták ezt az állásfoglalást, így a tavalyi tervet a vártnál jobban teljesítettük, s a reáljövedelmet több mint 2 százalékkal emelhettük. A tavalyi jó eredmények alapján a Központi Bizottság napirendre tűzhetett néhány megoldást sürgető kérdést. A Politikai Bizottság a közelmúltban megvizsgálta, hogyan hajtottuk végre a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozatát. Jelenthetem a kongresszusnak, hogy a határozat valamennyi olyan pontját teljesítettük, amely összefüggésben van az életszínvonal alakulásával. A határidő 1959 első féléve volt. A végrehajtás: 1959 január elsejével 25 000 alacsony keresetű munkás kapott 8—15 százalékos fizetésemelést. Az egészségre különösen ártalmas munkakörökben 50 000 dogozó munkaidejét csökkentettük. Ugyancsak január elsején 82 000 pedagógus fizetését emeltük jelentősen. Február elsejei hatállyal lépett életbe 55 000 egészségügyi dolgozó fizetésrendezése. Január elsejétől 468 000 idős ember nyugdíját emeltük. Április 1-től felemeltük az egyedül dolgozó, gyermeket nevelő nők és a többgyermekesek családi pótlékát. Mindez évente egy milliárd 487 millió forintot tesz ki. Nálunk most jók az életviszonyok, van értelme a munkának, mert mindenki tudja, hogy a munka teremtette értéket részben a termelés fejlesztésére — vagyis a jövendő magasabb életszínvonalának jobbá tételére, a dolgozók életszínvonalának megalapozására — részben pedig közvetlenül fogyasztásra, a ma jobbá tételére, a hargozók életszínvonalának rendszeres emelésére fordítjuk, jobb módszert, amely megfelel a tervezők egyéni érdekeinek is és a népgazdaság érdekeinek is. Mindmáig nem történt meg ez. Egy másik példát: nem természeti törvények idézték elő azt, hogy szeptember 28-án, 29-én és 30-án napi 14, 16, illetve 17 000 sertést vásároltak fel, — október elsején és a következő napokban viszont csak 2000—2800 darabot. Az ilyen hullámzás káros a népgazdaságra. Az oka nyilvánvalóan az, hogy szeptember 30-án zárul a negyedév, s a felvásárlókat a negyedév végéig elért eredmények alapján premizálják. Bizony, gazdasági életünkben még sokfelé van ilyen hátrafelé „ösztönző” erő. Feltétlenül meg kell őket szüntetni. A gazdasági élet vezetői az eddiginél nagyobb mértékben és bátrabban támaszkodjanak fejlődésünk legnagyobb lendítő erejére, a tömegek öntudatára, véleményére és lelkesedésére. Vegyék figyelembe és hasznosítsák a szocialista munkaverseny, a szocialista brigád címért küzdők mozgalmának ez évi nagyszerű tapasztalatait. A dolgozók az elmúlt két évben túlteljesítették a terveket. Látni kell, hogy a fejlődés nagy lendítő ereje mindinkább a dolgozók növekvő szocialista társadalmi tudata. Gazdasági vezetőink nagyobb mértékben hasznosíthatták népgazdaságunk javára a szocialista országok együttműködésében rejlő lehetőségeket. A Központi Bizottság úgy vél, kedvezőek a bevételek gazdasági életünk fejlődésére. Az előttünk álló feladatok megoldása alapot teremt népünk életszínvonalának további reális emeléséhez is. A kongresszusi irányelvek kimondják, hogy a következő ötéves tervben az egy főre jutó reáljövedelem legalább 26—29 százalékkal, a lakosság fogyasztási alapja pedig a jelenlegihez képest legalább 40—45 százalékkal növekedjék , 1965 végéig. A lakosság életkörülményeinek hatékony megjavítását szolgálja az ötéves terv nagyszabású lakásépítési programja is. Központi Bizottságunk kezdeményezte, hogy mindenekelőtt a lakásépítés 15 éves fejlesztési tervét kell kidolgozni. A kormány már jóváhagyta a tervet. Eszerint az ötéves terv idején állami és magánerőből kétszázötvenezer lakást, az utána következő ötéves tervben 350 000-et, majd az azt követőben 400 000 lakást kell építeni. A három ötéves terv tehát összesen egymillió korszerű egészséges új lakást ad, ami azt jelenti, hogy e 15 év alatt a lakosság mintegy 40 százaléka újonnan épült lakásba költözhet. Ezt másképpen úgy mondhatjuk, hogy a 15 éves lakásépítési terv megvalósításával minden igényjogosult család önálló lakáshoz jut. Az életszínvonal emelését szolgálja, hogy az ötéves tervben jelentősen növekszik a tartós fogyasztási cikkek termelése is. Kádár János elvtárs beszéde A márciusi határozat céljai megvalósulnak Az életszínvonal emelkedésének tényei Saromán György, N. Sz. Hruscsov, Kádár János, dr. Münnich Ferenc és Tau Cseu-le, a Krími Kommunista Párt küldöttségének vezetője az elnökségben. SFJÉR MAGYEI HÍRLAP H pr kcH g’ a m«ei«lís4a társad A gazdasági építésben előttünk álló feladatok közül a legfontosabbakat emelte ki Kádár elvtárs, mivel a gazdasági feladatokkal külön beszámoló foglalkozzik a kongresszuson. Hastgsúalyozta: s meg kell gyorsít«.»»' a szop etatista társadalom felépítését. Az ez évi és a jövő évi terv végrehajtásával, a hároméves terv túlteljesítéséivel jó alapot kell teremteni az új ötéves tervhez. Az ál-f husite vezetésben is meg kell szüntetnünk a bürokratikus vonásokat és növelni kell a tervszerűséget, a terv- és állami fegyelmet. Bér-, fizetés- és prémiumrendszerünkben is van még tökéletesíteni való. A tervező irodákban például olyan a jutalmazási rendszer, hogy nem az olcsóbb és rövidebb idő alatt készített tervek, hanem a drágább és hosszú ideig készülő tervek növelik a keresetet. A kormány már másfél évvel ezelőtt utasította az illetékeseket, hogy dolgozzanak ki gyorsíta ii halom felépítését Kedd, 1959. december 1. A l.mM.ii-vh.i fi..tf-aa-cui *-» tam Beszámolója negyedik részében a kulturális fejlődés időszerű és megoldásra váró feladatairól beszélt Kádár János elvtárs. A magyar dolgozó nép műveltségében, kulturális fejlődésében a felszabadulás óta bekövetkezett hatalmas mennyiségi fejlődés minőségi változást is jelent: közeledés a jövendő társadalom szocialista gondolkodású, sokoldalúan képzett, kulturált emberéhez, a szocailista forradalom győzelméhez a kultúrában. A felszabadulás időszakában kereken 600 ezer volt hazánkban az írni-olvasni nem tudó felnőtt ember. Az írástudatlanság Magyarországon lényegében megszűnt. A népi demokrácia bevezette a 8 osztályos általános iskolát. A közép- és felső fokú oktatás hazánkban nagymértékben fejlődött. A tudomány, a tudományos képzés és a tudományos kutatás terén is jelentős az előrehaladás. Három új nagy egyetemet hozott létre a népi demokrácia. A Magyar Tudományos Akadémiának ma 35 intézménye van, amelyből hetet az emekforradalom óta hoztunk létre. A tudományos kutatómunrca jelentős eredményei már ma is közvetlenül segíti iparunk, mezőgazdaságunk és a népgazdaság általános fejlő Felépült a kísérteti atomreaktor, izotóp előállítás is folyik de a rövid felezési idejű izotópokban a hazai szükségletet mér magunk átütjük elő. Az agrártudományok terén működő tudósok, kutatók is jelentős eredményeket értek el: a homok-, lap- és székes talajok hasznosításában, kiváló hibrid-kukorica fajtákat, jómínőségű nemesített répamagvakat állítottak elő. Igen jónak ígérkezik a tudósaink közreműködésével nemrégiben konstruált, Univerzál traktorra szerelhető kukorica betakarító gép. A közoktatás, a tudományos képzés és kutatás eredményei mellett biztató eredmények vannak az irodalomban, a művészetben. Az új szocialista, realista alkotások egész sora született, különösen értékesek az eredmények a drámate filmművészetben. A legújabb termésből megemlítjük a Kormos ég, a Harminckilences dandár, a Tegnap, a Szélvihar, a Pesti emberek című műveket. Örvendetes egy új, pártos, fiatal nemzedék jelentkezése a társadalomtaryományokban, a művészetben, ae hredatonsto Mi. CFobtatas m St«tS£ oMahté)