Fejér Megyei Hírlap, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1960. SZEPTEMBER 1. KEZDŐDIK A TANÍTÁS Csendesebbek lettek az üdülő­helyek, elnémultak az ifjúsági táborok, hazatért az ifjúság. Pezsgőbb az élet városainkban, falvainkban egyaránt. Szülő és gyermek készülődik az új tanítá­si év kezdetére. Az­ elmúlt iskolai évet gazdag eredményekkel zártuk. Javult is­koláink munkafegyelme, a tanu­lási­­munka, csökkent a mulasz­tások száma, s ami a legfonto­sabb, a társadalom figyelme fo­kozottabban az iskola felé for­dult. Megyénk gazdasági, társadalmi és politikai életében alapvető változások történtek az elmúlt év során. Újabb ipari üzemek létesítésével, a régiek korszerűsí­tésével ipari bázisunk, munkás­­osztályunk erősödött. Dolgozó pa­rasztságunk az átszervezés folya­mán a szocialista nagyüzemű gazdálkodás útjára lépett. Fejér megye termelőszövetkezeti me­gyévé vált. Az említett alapvető változá­sok kapcsán előtérbe került a tudatbeli lemaradás kiküszöbölé­se, a kulturális munka. Ennek a munkának egyik legfontosabb területe az iskola. A felnövekvő nemzedék jó előkészítése egyik legfontosabb társadalmi feladatunk, ifjúsá­gunkat alkalmassá kell tennünk arra, hogy jelen életünket meg­értse és felnövekedve a szocia­lista társadalom hasznos tagjává váljék. Ezt a nagy feladatot is­koláink csak a szülők, az egész társadalom egyetértésével, segít­ségével tudják eredményesen megoldani. Gyermekeink, a még boldogabb jövő érdekében fű­ződjék még szorosabbra az isko­lák és a társadalom, a nevelők és a szülők kapcsolata. Segítse a felnőtt társadalom iskoláinkat a nevelési célkitűzé­sek megvalósításában. Hasznos­­ tanácsaikkal, észrevételeikkel könnyítsék meg pedagógusaink fáradságos munkáját. Ennek meg­­alósításához fel kell oldanunk ikoláink zártságát az iskolai és­­ termelőmunka összekapcsoló­ival. A szervezettebb kapcsola­­t érdekében kössenek iskolá­­k kölcsönös szerződéseket üze­­ekkel, termelőszövetkezetekkel, az iskolák adjanak támogatást a­ulturális munkához, az üzemek , a termelőszövetkezetek a mum­­ára neveléshez nyújtsanak az ediginél sokkal nagyobb segít­het. Ebben az iskolai évben egyik­gfontosabb célkitűzésünk a szo­­ialista iskola előkészítése, meg­­lapozása. Fel kell számolnunk ktatási rendszerünk elméleti, ’Hegét. Korszerű, tudományos lapismeretekkel felvértezett, laterialista világnézetű, a fizi­­kai munkát szerető és megbecsü­­ő ifjúságra van szüksége társa­­dalmunknak. A szocialista iskola megfelelő lőkészítése pedagógusainktól leg­gondosabban megtervezett evelői munkát kíván. A mi is­­oláinkban — mint nevelő — sok az tud igazán helytállni, ki lépést tart a fejlődéssel, ál­ladóan fejleszti ideológiai, pe­­ddógiai és szakmai ismereteit. Juljanak hát pedagógusaink n­evezett továbbképzési formák­­­, vagy az önművelés lehető- minek alaposabb kihasználása- A rendszeres továbbképzés­én törekedjenek tantestülete­­az eszmei, a politikai és a topógiai egység megteremtésé­­e. Nevelői eljárásaikban a szo­­calista pedagógia törvényszerű­­épére támaszkodjanak. Azonos célkitűzések, ppveezetű eljárások ellemezzék tantestületeinket. Mindennapi munkájukra be­csületesen készüljenek fel és ne engedjék, hogy egyetlen tanítási óra is eredménytelenül elvesszen Szeretetteljes bánásmóddal, a ré­gi elavult, nem célravezető fe­gyelmezési módszerek teljes ki­küszöbölésével szerettessék meg tanítványaikkal az iskolát, a ta­nulást. Tegyék iskoláikat gyer­mekeink második otthonává. A nevelői munka közösségben, a közösségi ember testi, értelmi és erkölcsi tulajdonságainak ki­­fejlesztéséért folyik. Támogassák tehát ennek érdekében pedagó­gusaink az ifjúsági szervezetek munkáját. Ne legyen az ifjúsági szervezetekkel való törődés egyet­len, esetleg egy-két munkatár­sunk részfeladata, hanem ki-ki képességeinek megfelelően vegye ki a részét az ifjúsági szerveze­tek tevékenységének irányításá­ból. Ifjúságunk legyen aktív része­se az iskolai munkának. Tanul­janak szorgalmasan. Legyenek fegyelmezettek mind az iskolá­ban, mind az iskolán kívül. Fo­gadják tisztelettel és becsülettel a szülők, a nevelők s a felnőttek utasításait, tanácsait. Érezzék át, hogy mindaz, amit a társadalom­ban történik, az ő érdeküket szolgálja, boldog jövőjüket ké­szíti elő. Legyen az 1960/61. tanév újabb eredményekben gazdag esztendő. Teremtsük meg a szocialista is­kola alapjait, oldjuk fel iskolá­ink zártságát, javítsuk tovább a nevelői munkát, korszerű tudo­mányos ismeretekkel gazdagít­suk gyermekeink tudását. Minden tanulónak, pedagógus­nak és szülőnek eredményekben gazdag, jó munkát kívánok az 1960/61. iskolai évben. Deák János Mai számunk tartalmából­­ Székesfehérvári építkezések. Dömök Sándor: Kiváló mérnökeink. Dege György: Takarmányozzunk korszerűen. . Lubini kincskeresők. # r:- --------------­^^­^^^^^^A^olimpiára éttentjük^ Mint már közöltük, kedves vendégek érkeztek kedden reggel a moszkvai magyar ipari kiállításra: Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjet­unió Minisztertan­ácsának elnöke és felesége, Nyina Petrovna, vala­mint Hruscsov elvtárs hősi halált halt fiának özvegye, Jelena Hrus­­csova. Eljött a kiállításra Hruscsov elvtárs lánya, dada, és unokája, Julia is. Hruscsov elvtársat és családtagjait a főpavilon bejáratánál Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra és felesége üdvözölte. A vendégek fogadására megjelent Révész Géza, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Droppa Gusztáv külkereskedelmi miniszterhelyettes, Greiner Sándor keres­kedelmi főtanácsos és Kristóf László, a moszkvai magyar ipari kiállítás igazgatója. A látogatás után a Mézes Mackó teraszán foglalta össze Hrus­csov, majd Kádár elvtárs a magyar ipari kiállításról szerzett benyo­másait. Ezután a magyar és a szovjet újságírók kérdéseire vála­­szoltak. A kiállítást, sajnos, csak sietve nézhettük meg, egy ilyen kiállítás részletesebb megtekintést érde­mel. De még az ilyen gyors láto­gatás is elég ahhoz, hogy öröm­teli, szép kép alakuljon ki a láto­gatóban. A kiállított tárgyak nagy fi­gyelmet érdemelnek, és a ma­gyar mérnökök, feltalálók, munkások nagyfokú hozzáér­téséről és műszaki tehetségé­ről tanúskodnak. Lakatos voltam, ezért különösen kedves nekem a légpárnás köszö­rűgép. A köszörülés nehéz, kime­rítő és pontosságot igénylő munka. Itt meg olyan gépet látunk, amely eszményien látja el ezt a munkát. Mint volt lakatos, annyira örülök ennek a remek gépnek, hogy szin­te nem is találok szavakat. Nem mindenki érti, milyen nagy dolog az, amikor két munkadarabot olyan pontosra csiszolnak, hogyha a felsőt felemeljük, az alsó hozzá­tapad, és nem is szakad le róla. Mondhatják egyesek, hogy nem a legfontosabb dolog ragadta meg a figyelmemet. Lehet, hogy másnak nem ez a legfontosabb, de nekem, mint volt lakatosnak, ez nagyon fontos, mert én magam is csiszol­tam és tudom, milyen nehéz mun­ka ez. Sajnos, nem emlékszem a feltaláló nevére!.. — Pál Józsefnek hívják — mondja valaki. — ... tehát Pál József. Gratu­lálok neki, nagy tiszteletet érde­mel. Le a kalappal előtte. Meg kell hajolni az ilyen tehetség előtt. A többi megtekintett gép is cso­dálatos volt. A marógépek, a prog­ramvezérlésű esztergapadok, a könnyűipari termékek, az elegáns ruhák — mindez nagyon szép. A magyar nők amúgy is szépek, de ezekben a ruhákban még szeb­bek. Örülök magyar testvéreink si­kereinek — folytatta Hruscsov elvtárs. — És azt hiszem, hogy ez csak egy lépcsőfoka a mi haladásunknak. A szocializmus kimeríthetetlen le­hetőségeket tár fel a munkások, a parasztok, a műszaki és egyéb értelmiségiek előtt. Ezért meg­győződésem, hogy erősödni fog Magyarországon a szocialista élet­forma, fejlődni fog a kultúra és a technika, s Magyarország bámulatba ejti majd azokat az országokat, amelyek fejlettebbnek hitték magukat. Magyarország ma is, a jövőben is az egyik legjobb helyen áll az ipar, a technika, a mezőgazdaság fejlesztésében. Ez vonatkozik a magyar állami gazdaságokra, ter­melőszövetkezetekre is. Nincs szándékomban megsérteni az egyénileg gazdálkodó parasztokat. ők még egyelőre nem léptek be a szövetkezetbe. Türelemmel kell bánni velük. Minden gyümölcs a maga idejében érik be. De a tör­­ténelem kérlelhetetlen haladása odavezet, hogy az új, a haladóbb győz. Az ember szeretne jobban élni. A jobb élet pedig csak a műszaki és tudományos vívmá­nyok alkalmazásával teremthető meg, ezt pedig a parasztok csak nagyüzemi gazdálkodással vívhat­ják ki. Ha kialakul a nagyüzemi gazdálkodás, tág tér nyílik a gé­peknek, a műszaki tudományos vívmányoknak. Nagyon elégedett vagyok s kö­szönetet mondok barátomnak, Kádár Jánosnak, aki meghívott a kiállításra. Nagyon tetszett a ki­állítás, és köszönetet szeretnék mondani Kádár elvtársnak a meghívásért, mind pedig a kiál­lítás valamennyi munkatársának azért a nagy igyekezetért, művé­szi ízlésért, amellyel megrendez­ték a kiállítást, azért a nagy fu­­dásért, amellyel elmagyarázták a gépek, a kiállított tárgyak jó tu­lajdonságait. Nagy dolog, hogy olyan káde­reik vannak, akik ilyen jól, mél­óképpen tudják képviselni hazá­jukat, annak technikáját és kul­­túráját. Ezen a kiállításon képet kaptam minderről, s a látottak nagy örömet szereztek nekem. Azt hiszem, hogy a kiállításon bemutatott szín­vonal elegendő alapot nyújt arra, hogy még fiatalosabban, vidámabban haladjanak elő­re, mert a kezdet jó, s a jövő még szebb lesz. Tökéletesen meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a szocialista­endszer minden tekintetben id­ényben van a tőkés renddel szent­ben. Türelemre van szükség, nem kell elsietni a dolgokat, mert van­nak még olyan emberek, akik sem értik meg a szocializmus je­­entőségét. Nem mindenkinek hatott ez meg. A szocializmus és a kommunizmus az emberi fáv­adalom fejlődésének legfelső fv­­a. Ezért a leghaladóbb emberek. (Folytatás a második oldalon) Hruscsov elvtárs Magyarország ámulatba ejti majd azokat az országokat, amelyek fejlettebbnek hitték magukat Nyolcszáz holdon szovjet és olasz búzát vetnek A perkátai Május 1 Termelő­­szövetkezet tagjai az idén össze­sen ezerháromszázhuszonhat hol­don termesztettek búzát s átla­gosan 12,40 mázsás hozamot ér­tek el. Ez nem lebecsülendő eredmény, ha figyelembe ves­szük, hogy a vetésforgó kialakí­tásának hiányában olyan terület is volt, ahol tavaly ugyancsak búza termett. Ezenkívül a talaj­erő tekintetében is rosszul állott a szövetkezet: a sok szétszórt kisparcellán a minőség széles skáláját meg lehetett találni s hogy mégis viszonylag jól ala­kult a termés, az főleg a fejtrá­gyázásnak és a gyomosabb része­ken alkalmazott vegyszeres ir­tásnak köszönhető. A több kisebb közös gazdaság egyesüléséből született Május 1 Termelőszövetkezet hozzáértő ve­zető kollektívájának azonban egyik legfőbb feladata, hogy a helyes vetésforgók kialakításával is segítse a nagyüzemi szint el­érését, a növénytermesztés meg­felelő arányainak megteremtését. Céljuk többek között a kenyér­­gabona termelés fokozása is, de nem a földterület kiterjesztésé­vel, hanem a holdak hozamának emelésével. Ez az elgondolás a belterjes nagyüzemi gazdálkodás egyik fő jellemzője é s a szö­vetkezet vezetői szerint, a megg­­valósításához elsősorban magas hozamú, úgynevezett intenzív búzafajták termesztése szüksé­ges. Ezért az idén már ilyen bú­zával vetik be a tervezett terü­let nagy részét: hétszáz holdon kerül a földbe a szovjet Bezosz­taja, száz holdon pedig az olasz San Pastore, valamint a Produt­­tore elnevezésű búzafajta, s csak a fennmaradó négyszáz holdat vetik be a magyar Bánkúti— 1201-essel. A vezetők számolgatnak, ho­gyan lesz több kenyérgabonájuk a jövő esztendőben, holott az idei területnél százhuszonhat holddal vetnek kevesebbet. Biz­tatja, bátorítja őket a tapaszta­lat: határszomszédjuk, a Puszta­­szabolcsi Állami Gazdaság az említett búzafajták termesztésé­ben szép eredményeket állított példaként eléjük. Egy holdon csaknem huszonegy és fél mázsa termett. A Május 1 Tsz-ben ter­mészetesen ennyi nem lesz még, hiszen az állami gazdaság talaj­erő viszonyai és egyéb adottsá­gai lényegesen jobbak, mint a szövetkezetben, de az intenzív búzafajtákkal mindenképpen nyernek. Először is felszabadul százhuszonhat hold föld, amelyen egyéb hasznos növényt termeszt­hetnek, például takarmányt, ami lendítő erő az állattenyésztés fej­lesztéséhez. Másodszor pedig ha az adottságokat figyelembe véve csak tizenhét mázsás holdankén­­ti hozamra számítanak is , har­minckilenc vagon búzával többet takaríthatnak be az ezerkétszáz holdról, mint az idén a százhu­szonhat holddal nagyobb terü­letről. Hogy ez mit jelent anyagi értékben, azt nem kell különö­sebben bizonygatni. Hiába számolgat azonban a szövetkezet vezetősége, ha a ma­gasabb terméshozam gyakorlati feltételeit nem teremti meg. Ezt­ tudják is valamennyien s ép-2 ven ezért, mint Paksi Imre, a­­ közös gazdaság elnöke elmon­­­­dotta, nagy gondot fordítanak a­­ talajerő fokozására és a vető- 1 ágy szakszerű elkészítésére.­­ Mindezeket szem­ előtt tartva a X szövetkezet tagjai a helyes ve- 2 tésforgó követelményei szerint jó 2 elővetemények — borsó, len, 2 őszi takarmánykeverék, valamint 1 burgonya után vetik a búzát. A­­ felsorolt növények egy részét­ már betakarították s utána X nyomban elvégezték a tarlóhan- 2 tást, vagy az esedékes szántást,* de a talajmunkák zöme most 2 folyik. A jelek szerint kellő idő­­ ben — szeptember tizenöttől­­ október tízig — elvetik a kül­­­földi húzókat. A terv szerint­­ ősszel és tavasszal nagy adagi­ 2 műtrágyát — holdanként három 2 mázsát szórnak ki a földre a ta- 2 lajerő fokozása érdekében s az 2 időjárástól függően munkásik * meg a vetőágyat —, de a cél-­­ juk mindenképpen az, hogy a­­ talaj porhanyós legyen. Az idén­­ a gazosabb területen ismét al­­l kalmazzák a vegyszeres gyom-2 irtást . Ilyen feltételek mellett megvan 2 a remény ahhoz, hogy a perkáta* 2 Május 1 Termelőszövetkezet már* az első alkalommal is minden ♦ eddiginél magasabb termésátla-f got takarítson be az új, inten-­­ zív búzafajtákból — de annak­ is, hogy az első esztendő eredm­é- 2 nyeit még tovább fokozza. ( Sz. F. L.)

Next