Fejér Megyei Hírlap, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-01 / 283. szám
1. oldal. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Csütörtök, 1960. december 1. A KISZ megyei küldöttértekezletének tanácskozása (Folytatás az első oldalról.) vegye ki részét a szocializmus építésének nagy munkájából. « Az ötéves tervben a mezőgazdasági termelést országosan 30—35 százalékkal kell emelnünk. Megyénkben ezt a célkitűzést jelentősen túl kell teljesítenünk. Ehhez minden lehetőségünk adva van. — Az elmúlt két év nagyszerű politikai harcában, a szocializmus győzelméért a mezőgazdaságban — a munkások és párttagok, pártomkívüli falusi népnevelők soraiban ott voltunk mi, kiszisták is. Most, a megyei pártbizottság megbízásából azon munkálkodunk, hogy minél több új tsz-tagot szervezzünk a fiatalok közül. Politikai meggyőzéssel és szervező munkával képesek leszünk 1961 tavaszáig 2 500—3 000 fiatalt mozgósítani tagként a termelőszövetkezetekbe. — Kik legyenek ezek a fiatalok? Nem ipari szakmunkások, hanem olyanok, akik csak szüleiknél dolgoznak, akik nem régen kerültek ki az iskolából, akik segédmunkásként bejárnak a városba dolgozni. Tudjuk, hogy ennyi fiatal mozgósítása nem könnyű, de megvalósítható. Alapon, Cecén, Zámolyon már ebben az évben elérték, hogy a tagság jelentős százaléka fiatal. Ezt mindenhol el lehet érni. Agitációs érvek vannak, csak szív, lelkesedés, a termelőszövetkezetek jövőjébe vetett szilárd bizalom szükséges. Úgy véljük a megyei értekezlet valamennyi résztvevője nevében vállalhatjuk ezt a pártmegbizatást, amit ifjú kommunistára jellemző fegyelmezettséggel maradéktalanul teljesítünk is. — Fejér megyeiek vagyunk, a mi megyénk fő mezőgazdasági kultúrája a kukorica. A fiatal kukoricatermelőknek nagy szerepe lehet abban, hogy hazánk Szocializmust építő munkánk középpontjában az ötéves terv célkitűzéseinek végrehajtása ála néhány év leforgása alatt világviszonylatban is első helyre kerüljön a kukoricatermelésben. Erre minden lehetőségünk megvan. Jó a földünk, éghajlatunk, megfelelő szakembereink vannak és a fiatalok is szeretik, becsülik a kukoricát. Tudják, hogy a több kukorica — több húst, több vajat, tejet, magasabb életszínvonalat jelent. Az ifjúságnak az újért való lelkesedése a kukoricatermelésben is széles körben érvényesülhet. A cél továbbra is a 30 mázsa elérése. Ez néhány év alatt elérhető. Ha ezt megyei átlagban elérjük, akkor csak a termelőszövetkezetek által művelt kukoricavetésterületről a jelenleginél egymillió 620 PZPT érin 1 több kukoricát takarítunk be. Ez 180 forintos állami árat számítva 327 millió 600 ezer forint többletbevételt jelentene. Tekintve, hogy egy 100 kilós sertés előállításához 7 mázsa kukorica szükséges, akkor ebből a többletkukoricából 260 ezer darab sertést lehetne felhizlalni. Tudjuk, hogy nemcsak kukoricát kell termelni, hanem a kukorica szárát is be kell takarítani. Megszüntetve a régi gyakorlatot, érjük el, hogy január 1. után ne legyen levágatlan kukoricaszár. Ezt a következő évekre is célul tűzzük ki. A kukoricatermesztés mellett az állattenyésztésből is ki kell venni a részünket. A pártbizottság azt javasolja, hogy mi, fiatalok mindenekelőtt a baromfitenyésztést segítsük. A megyebizottság tudja, hogy falusi KISZ-szervezeteink feladatai sokrétűek. Ezért a mezőgazdasági termelés csak két konkrét feladatát emeltük ki. Volt idő, amikor sok mindent magunkra vállaltunk, ezerféle mozgalmat csináltunk. Igaz, hogy ezek a megyebizottságtól indultak ki. Mi is úgy voltunk vele, ahogy mondani szokás, ha valahol szorított a cipő, gyorsan indítottunk egy mozgalmat. A tapasztalatok bebizonyították, hogy ez rossz munkastílus. A jövőben ezen változtatni kell. Kukorica és baromfi, ezek álljanak falusi szervezeteink mezőgazdasági termelést segítő tevékenységének közép. A munkában való részvétel mellett az ifjúság eszmei-politikai nevelésének legfontosabb eszköze a szervezett KISZ-oktatás és az előadásos propaganda. Az 1959-60-as év különböző oktatási formáiban mintegy 13 000 fiatal ismerkedett meg alapvető politikai kérdésekkel, a párt határozataival. Ennyi fiatalt még egy évben sem sikerült szervezett oktatásba bevonni. A hallgatók 25 százaléka szervezeten kívüli fiatal. A jövőben még szorosabban össze kell kapcsolnunk a politikai oktatást a szocializmus építésének napi, gyakorlati feladataival. Hozzá kell segíteni fiataljainkat ahhoz, hogy a politikai kérdések megvitatásán keresztül még jobban tudatosodjék bennük munkájuk célja, értelme. Az oktatásnak segítenie kell az iparban és a mezőgazdaságban előttünk álló feladatok megoldását, a burzsoá nézetek leküzdését, tudatos, jobb munkára kell lelkesítenie a fiatalokat. Mi nyíltan és őszintén megmondjuk álláspontunkat; nem alázatoskodó, hajlongó, nehézségek előtt meghátráló fiatalokat akarunk, hanem olyanokat, akik a szocialista erkölcs szabályai szerint élnek, bátrak, derűlátók, vidámak, akik tudják, hogy bár rakétáink messze elhagyták már a földet, mégsem találkoztak semmiféle természetfeletti lénnyel. — A jelenlegi oktatási évben pontjában. — Városon és falun egyaránt tovább kell szélesíteni a KISZ eddig is jelentős eredményekkel járó társadalmi munkaakcióit, mindenekelőtt a 20 órás társadalmi munkamozgalmat. Ez nagy népgazdasági jelentőségén túl hozzájárul az ifjúság erkölcsi, politikai, eszmei fejlődéséhez. Azt javasoljuk, az értekezlet fogadja el, hogy a második ötéves tervben megyénk fiataljai egymillió 600 ezer társadalmi munkaórát teljesítenek. Ebben a számban csak a KISZ- tagok 20 órás mozgalmát vettük figyelembe. Természetesen hatalmas erőt képviselnek a KISZ- en kívüli fiatalok is, akik soksok órával emelhetik az egymillió 600 ezer munkaórát. A fiatalok társadalmi munkaakcióit úgy kell irányítani, hogy azok az országos akciók mellett elsősorban a város- és községfejlesztési tervek célkitűzéseinek megvalósításához járuljanak hozzá. A Termeléssel kapcsolatos feladatainkat csak akkor tudjuk eredményesen megoldani, ha a jövőben alaposabban foglalkozunk az ifjúság m munkaverseny-mozgalmaival. Az iparban és mezőgazdaságban egyaránt a Szocialista munka ifjú brigádjai mozgalmat kell elsősorban fejlesztenünk. KISZ- szervezeteink akkor járnak el helyesen, ha a brigádok tagjait — mindenekelőtt azok vezetőit — KISZ aktíváknak tekintik, támaszkodnak rájuk. a KISZ-tagság 60—70 százalékát, valamint 3000—1000 KISZ-en kívüli fiatalt kell bevonnunk a politikai oktatásba. Ez komoly munkát követel, de ha egy kicsit is jobban dolgozunk, megvalósítható. Ehhez az szükséges, hogy változtassunk eddigi módszereinken, színesebbé, érdekesebbé tegyük a foglalkozásokat. Ezután az előadó részletesen szólt a kultúrmunkáról, majd így folytatta: — Munkánkban jelentős helyet foglal el a középiskolai KISZ-szervezetek tevékenysége. Megyénk 12 középiskolája 4462 tanulójának 52 százaléka KISZ- tag. E szervezetek jelentős fejlődést értek el. Továbbra is az a feladat, hogy az iskolai KISZ- szervezetek munkájuk középpontjába a tanulás segítését, a fiatalok nevelését állítsák. Bodnár Lászlóné elvtársnő a továbbiakban az oktatási reformról és a KISZ ezzel kapcsolatos feladatairól, az iparban, a mezőgazdaságban dolgozók szakmai továbbképzéséről beszélt. Ezután így folytatta: a KISZ-szervezeteink és a KISZ érdekvédelmi bizottsága foglalkozzanak a tanulók helyzetével, ellenőrizzék, hogy a gazdasági állami vezetők és a kisiparosok biztosítják-e a törvényes kedvezményeket. A következőkben az úttörő munkáról szólt: — A megyénkben jelenleg 222 úttörőcsapat működik. A kisdobosokkal együtt az úttörők száma több mint 28 000. Ez a szám az általános iskolások 75 százaléka. Ifjúsági szövetségünk szép és fontos kötelessége az úttörőmozgalom segítése, irányítása. E mozgalom közvetlen vezetését a párt a KISZ-re bízta, s ez nagy felelősséget ró ránk. A megyei titkár a sportmunkával kapcsolatos feladatok után az ifjúság nevelésével foglalkozott. , „ — Szövetségünk csak egyike az ifjúság nevelésén munkálkodó szervezeteknek — mondotta —, de egyetlen társadalmi réteg, egyetlen felnőtt számára sem lehet közömbös az ifjúság nevelése. Ezért kérjük, nevelési célkitűzéseink megvalósításához , a szülők, pedagógusok, állami, társadalmi szervek segítségét. Közös erővel járuljunk hozzá az ifjúság szocialista tudatának további erősítéséhez. A jövőben egész munkánk középpontjában az ifjúság a szocializmusért próba áll. E mozgalom, melyet a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Intéző Bizottsága 1959 júniusában a VII. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére hirdetett meg, máris jelentős eredményeket hozott. Országosan 407 ezer, megyénkben 11 ezer fiatal teljesítette követelményeit. Azokban a KISZ-szervezetekben, ahol a próbázást jól megszervezték, színesebb, tervszerűbb lett a munka, száműzték a szervezet életéből az egyoldalúságot, a szürkeséget, növekedett a tagság aktivitása, javult a szervezeten kívüli fiatalok közötti tevékenység, a kapcsolat az állami, társadalmi szervekkel. A fiatalok tömegeiben általánosan felmerülő kívánságot figyelembe véve a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága úgy határozott, hogy az Ifjúság a szocializmusért mozgalmat tovább kell folytatni az 1961—65-ös években is. A mozgalom alapvető eszmei-politikai célja, hogy az ifjúság valamennyi rétege aktívan vegyen részt a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában. El kell érnünk, hogy ez legyen tartalmában a legnagyobb jelentőségű, méreteiben a legszélesebb mozgalma az ifjúságnak. — Javasoljuk a megyei értekezletnek arányszámként fogadja el, ho*.., már az ötéves terv első éveiben megyénkben 20 ezer fiatal kapcsolódjék be az ifjúság a szocializmusért próbába. A továbbiakban arra kell törekednünk, hogy e szám ne csökkenjen, hanem emelkedjék. — Ifjúsági szövetségünk ez utóbbi években szervezetileg is jelentősen megerősödött. Ma már nincsen megyénknek oly községe, üzeme, jelentősebb hivatali intézménye, amelyben ne volna KISZ-szervezet. Ezután az előadó részletesen foglalkozott a KISZ szervezett kérdéseivel, majd befejezésül a következőket mondotta: — Tisztelt Értekezlet! — Kedves Elvtársak! — Feladataink nagyok. Megvalósításuk teljes odaadást, népünk, szocialista hazánk üdvére végzett szerény, áldozatos kommunista munkát követel. Fiatalnak, KISZ-tagnak nem lehet szebb életcélja, mint részt vállalni e munkából. Az ifjúság szereti a kemény küzdelmet a harcot. Romantika, élmények után vágyódik. Mindezt megtalálhatjuk a következő esztendők alkotó munkájában. Csak egyre van szükség. Arra, hogy minden gondolatunkat, tettünket a párt eszméi hassák át, hogy továbbra is a maxizmus—leninizmus legyen cselekvésünk vezérfonala. Fogadjuk meg, hogy munkánkat ebben a szellemben végezzük a jövőig. (Folytasd* a harvadik oldalon. Minél több tsz-tagot a fiatalok közül! Bátor, vidám ifjúságot akarunk ! küldöttek a beszámolót hallgatják Munkánk középpontjában az ötéves terv megvalósítása — Kedves Elvtársak! — Az ötéves terv teljesítése után korszerűbbé válik iparunk. Megyénkben felépül a Könnyűfémmű új részlege, tovább fejlődik a Dunai Vasmű, a VTR, bányaüzemeink. Szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk a mainál magasabb terméshozamokat adó népgazdasági ágazattá fejlődik. Tovább épül Székesfehérvár és Sztálinváros, szebbé, csinosabbá válnak községeink. Emelkedik népünk, ifjúságunk általános műveltsége, szakmai képzettsége, bővül politikai látóköre, erősödik szocialista öntudata. — Ifjúsági szövetségünk megtisztelő feladata e terv megvalósítására mozgósítani az ifjúságot. Úgy kell dolgoznunk, hogy minden fiatal megértse, az ötéves terv mindannyiunk legsajátabb ügye. A termelési tervek teljesítése, gazdaság fejlesztése nélkül nincs és nem is lehet életszínvonal-emelkedés, szebb, jobb ruha, több motorkerékpár, mozi, színház, könyv nélkül nincs magasabb kulturális színvonal. A fiataloktól nem idegen az álmodozás, a tervezgetés. Mindenkinek vannak egyéni álmai, vágyai. Megvalósíthatók ezek? Meg. Ezért minden fiatalnak úgy kell gondolkodnia, hogy ez a terv mindenekelőtt az ifjúság terve, a mi tervünk, saját álmaink megvalósításának záloga. •— Mit tehetünk mi fiatalok az ötéves terv megvalósítása érdekében? — Az ifjúságot lelkesedése, új iránti fogékonysága különösen képessé teszi arra, hogy a munkatermelékenység növeléséért folyó harcban segítője legyen a párt- és gazdaságvezetésnek. Ez csak úgy lehetséges, ha üzemeink munkásfiataljai és a fiatal műszakiak összefogva, közös erővel munkálkodnak ezen. A korábbi évekből nekünk jó tapasztalataink vannak a takarékossági mozgalomban. Szélesítsük ezt ki. Azt javasoljuk a megyei értekezletnek, hogy az ötéves terv időszakában 150 millió forint megtakarítását vállaljuk. Ebből az összegből mintegy 1800 lakást lehet felépíteni, vagyis felépíthetnénk egy akkora falut, mint Polgárdi. A takarékossági mozgalomban a fő figyelmet az import anyagokkal, általában minden fajta nyersanyaggal, villanyenergiával való takarékosságra kell irányítanunk. De lehet takarékoskodni az idővel is. A jó, öreg népi mondás azt tartja, hogy az idő pénz. A VTR-ben azt a jelszót adták ki a fiatalok, hogy használjuk ki a munkaidő minden percét. Olyan közhangulat kialakítását tűzték ki célul, amely nem tűri meg a lógást. Ha ezt megyei szinten megvalósítanánk, nagyon sok forintot tudnánk megtakarítani. Üzemeinkben 19 000 fiatal dolgozik. Ha mindegyikük fél órával többet használna ki a munkaidőből, az naponta 9 500, havonta csaknem negyedmillió órát jelentene. Ennyi idő alatt el lehetne készíteni például 1800 darab rádiót. Van ennek azonban erkölcsi oldala is. Belenyugodhatunk-e abba, hogy olyan munkabért veszünk fel, amiért nem dolgoztunk meg? Ha csak napi félórás munkaidőkiesést számítunk, ez havonta másfélmillió forint veszteséget jelent. Márpedig a félóra nem túlzás, mert minden felmérés azt mutatja, hogy általában 6 és fél, 7 óránál többet nem dolgoznak üzemeinkben. *— Amellett, hogy nekünk is javítani kell takarékossági munkánkon, az is fontos, és azt is nyíltan megmondjuk, hogy a gazdasági vezetők egy részétől is több segítséget várunk. Ne vegyék zaklatásnak, ha a KISZ azt kéri, mutassák ki az ifjúság takarékossági mozgalmának eredményeit, számadatait