Fejér Megyei Hírlap, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

2. oldal. Éjfél után... 3 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Vasárnap, 1961. január 1. Öt százalék A MÁV Járműjavító vállalata ez év december 8-ig teljesítette éves tervét. Az üzem dolgozói vállalták, hogy éves tervük 5 százalékát terven felül teljesíteni fogják az év hátralévő időszaká­ban. A vállalásnak eleget tettek és december 30-án teljesítették a vállalt 5 százalékot Mi van az 5 százalékban? Mennyivel adtak többet a nép­gazdaságnak és főleg miből? A terven felüli teljesítésben 18 vándor­rostélyt készítettek! Ugyanakkor terven felül ké­szítették el az épülő Vörös­marty Színház vasszerkezeti tető­részét. Ez a teljesítmény is igen jelentős, mert a színház mielőb­bi felépítéséhez ez a munka is hozzájárul. A forgalom szempontjából szintén jelentős eredményeket értek el, mert 30 darab teherko­csi fővizsgáját és 100 teherkocsi futójavítását végezték el terven felül A munkálatok elvégzésében igen jó munkát végezett Kovács Antal alvázszerelő brigádja és Vlasics Gyula lakatos brigádja. A műszakiak a munkafeltételek jó biztosításával járultak hozzá, hogy a vállalat sikeresen telje­síthette a pluszként vállalt 5 százalékot. Ami munkájuknak­ különös értéket ad, az elsősor­ban az, hogy ez az 5 százalék csupa olyan tételekből tevődött össze, amelyek népgazdasági szempontból is nagyon fontosak. Hogy minél több családnak legyen otthona A jelek szerint 1961 a kisla­kásépítkezések első nagy eszten­deje lesz. Most indult be tulaj­donképpen először nagy méretek­ben a kislakásépítkezések szer­vezett folyamata, amelyet eddig csak szórványos, tervszerűtlen je­lenségként tapasztalhattunk or­szágszerte. Párt- és kormányha­tározat van rá, hogy a kislakás­építéseket a társadalmi és állami szerveknek egyaránt támogatniuk kell. A határozatok azonban min­dig akkor érnek csak valamit, ha mögöttük anyagi erők húzód­nak meg s gyakorlati intézkedé­sek segítik e határozatok gyakor­lati megvalósulását, érvényesülé­sét. Mi történik a kislakások épít­kezésével kapcsolatban már ma? Mik a tervek, mik valósultak meg és milyenek az előkészüle­tek? A cél az, hogy a kislakásépít­kezések folyamata országos moz­galommá váljon, s ennek érde­kében minden lehető támogatást meg kell kapniuk azoknak, akik ezen az úton akarják megterem­teni otthonukat. Az állam köl­csönökkel támogatja az építkező­ket. Bizonyos összegű elhelyezett betét után az építkezők megkap­hatják a kölcsönt házuk felépí­tésére. Az Országos Takarékpénz­tárnak viszont meghatározott ke­retösszege van, hogy egy évben mennyit adhat ki kislakásépítés céljaira. E keretösszegből felépít­hető 150 ezer, de felépíthető 200 ezer kislakás is, az önköltségtől függően. Mi tehát a legelső teendő? Olyan módszerek kialakítása, alkalma­zása, amelyek a kislakások épít­kezésének költségét a lehető leg­minimálisabbra csökkentik Az első lépéseket már megtet­tük. Elsősorban az építtetőkkel kell megismertetni a központilag kidolgozott típusterveket. A leg­jobb építészmérnökök, szakembe­rek már elkészítették a kislakás­építőknek a legváltozatosabb, leg­modernebb típusterveket. Elvé­gezték a költségszámításokat is, ezeknek a felhasználása biztosít­hatja elsősorban az önköltségek jelentős csökkentését. A megyei tanács építési és közlekedési osztálya, a Hazafias Népfronttal együtt tervezi, hogy már 1961 első napjaitól kezdve a típusterveket megyénk több falujában kiállításon bemutatja. Ismerjék meg az emberek, hogy milyen házakat építhetnek olcsón, gyorsan. A tablókon bemutatásra kerülő típustervek nagyszerűen szolgál­hatják a célt, kedvet támaszthat­nak sok emberben a lakásépítés­re. A típustervezés mellett az Or­szágos Takarékpénztár is felké­szülten várja az 1961-es kislakás­építési fellendülést. Hitelekkel, kölcsönökkel siet az építtetők se­gítségére. A tervek és a pénzügyi fedezet szempontjából tehát történtek már intézkedések, de nincs baj az anyagellátással sem. A kis­lakásépítkezések céljára 1961-ben biztosítják a szükséges építőanya­got. Az országos tervek egyéb­ként úgy állították be a kisla­kásépítkezések anyagszükségletét is, mint az állami építőipar szer­ves részét. A két építkezési for­ma együtt hivatott megoldani a lakáskérdést s így az anyagellá­tás szempontjából is teljesen egyenrangú félként lesz ellátva ez a két terület. A tanácsi szervek eddig is gyors és lelkiismeretes munkával siettek a kislakásépítők segítsé­gére. A gyors ügyintézés, a telkesítések gyors és pontos le­bonyolítása, mind előfeltételei a jó lendületű munkának. Ezzel nem is volna baj. Baj van azon­ban a telkek nagyságával. Gya­korlati tapasztalat, hogy igen sok­­ helyen a kiosztásra kerülő ház-­­­helyek a szükségesnél jóval na-­­­gyobbak. Mi szükség van például.­­ 600—800 négyszögöles házhelyek­(i re? Átlagban 200 négyszögöles (i telkek nagyszerűen megfelelné- (i nek a célnak. Sőt, ez lehetne m i igazán alapja a szocialista jelle­gű települések kialakításának.­­­ Ezen még feltétlenül el kell gon-11­dolkodni és ha a nagyiramú kis-11 lakásépítkezések beindulnak, köz-11 ponti elvvé kell, hogy váljon a­ telkek tipizálása is. Ha a házak 11 típusterv alapján épülnek, a tel-11 kék is lehetnek típusméretűek. 11 Az építkezések lebonyolítására is születtek már intézkedések. A­ Martonvásári Rtsz már az év ele-­­­jén beindítja kislakásépítő rész-,i legét, hogy segítse a martonvásá-t ri és velencei kislakásépítkezése-í két. Elgondolkoztató, hogy ugyan-­ ezt nem volna-e érdemes meg-­ csinálni járásonként. Legyen­­ minden járásban egy-egy kisla­kásépítő ktsz, amely a szakmai­lag kényes munkákat elvégezné. Tapasztalható azután olyan je­lenség is, hogy üzemekben egy­­egy szocialista munkabrigád tag­jai összefognak és a házépítő tag segítségére sietnek. Ugyanerre már tsz-ekben is volt példa. Ed­dig is megmutatkoztak a pozitív jelei, ezek után még fokozottab­ban kell érvényesülnie a társadalmi és állami erők összefogásának. A kislakásépítkezésekkel kap­csolatban van még számos meg­vitatásra váró kérdés. El kell gondolkozni például azon is, hogy egy-egy sűrűbben lakott terüle­teken fokozatosan átálljanak az iker, vagy sorházak építésére. Helyes volna, ha az építtetők ösz­­szefognának és közösen egy nyolc, vagy tízlakásos épületsor építésére szövetkeznének. Olcsóbb lesz így az épület, mert a köz­művesítést nem kell külön-külön megfizetniük. Társasházak építé­sére alakíthatnának szövetkezetet is az otthont teremtő emberek. Ezek a módszerek kétségtelenül sokban olcsóbbá tennék a házak építését. Az eddigi jelek arra mutatnak, hogy állami és társadalmi szer­vek egyaránt jól felkészültek az 1961-es kislakásépítési program megvalósítására. Egy bizonyos, az alap megteremtődött, hogy az új év valóban a kislakásépítkezések esztendeje legyen. Dömök Sándor Mintha a bot egy kicsit túl nagy volna 1960 december 27-én a reggeli órákban a szaha­­rai Reggane köze­lében francia atom­­kutatók — kis ere­jű — néhány ki­­loton nagyságren­dű nukleáris szer­kezetet robbantot­tak fel. Franciaor­szág e cselekede­tével megszegte az ENSZ közgyűlésé­nek az atomfegy­verkísérletek meg­szüntetéséről ho­zott határozatát. Franciaország ré­széről az elmúlt évben ez volt a harmadik kísérle­ti atomrobbantás, amely a felhábo­rodás óriási hul­lámát indította el. A robbantási te­rületet közvetle­nül körülvevő or­szágokon — tér­képünkön pontoz­va — kívül szá­mos más állam, közöttük Ghána és Japán hivatalosan ATOMROBBANTÁSI mm­­ ii 1960 február 13 április 1 december 27 k­Tiw m »»' ■ mm M.'Algéria (francia) M-MAROKKÓ ‘ sp.SzeSpanyol Sisnara r-TI­NÍZIA_______ Általános sztrájk Belgiumban Eyskens belga miniszterelnök „takarékossági programja”, azaz a dolgozók­ életszínvonalának csökkentése ellen 1960 december 20-a körül robbant ki, s azóta egyre erősödik a sokszázezr dolgozót felölelő általános sztájkmozgalom. A rendőrség és a csendőrség brutális eszközökkel kísérli meg a tömegmozgalom elfojtását, mely becslések szerint is már több milliárd frank veszteséget okozott a belga hatóságoknak és tőké­seknek. Térképünk azon belga városokat ábrázolja, ahol — eddigi hírek szerint — a legerősebb a sztrájkmozgalom, is tiltakozott az újabb robbantási kísérlet miatt. Szilveszteri hangulat és a TV Az újságok már a hét elején közölték a Televízió szilveszteri műsorát. A televízió vásárlási láz már az egész decemberi hó­napban tartott, de az elmúlt na­­­pokban, éppen a szilveszteri han­gulat miatt a televíziós készü­lékek iránti kereslet ugrássze­rűen megnövekedett. Általában egész decemberi hónapban nagy volt a forgalom a rádiót és tele­víziót árusító üzletekben. Az Ady Endre utcai TV sza-son negyedik negyedéves terve 1 350 000 forint volt. Ebből csak a decemberi hónapban­­ 100 000 forintot teljesítettek. A hatalmas forgalom kétharmad részét a TV készülékek vásárlása tette ki, egyharmad részben pedig rádió­­készülék. Ebben az üzletben egyébként hanglemezeket is áru­sítanak. Csak december hónap­ban 400 darabot adtak el. A Március 15 utcai Műszaki boltban is fellendült a TV ke­reslet. Decemberben 79 televíziót és 140 rádiót adtak el. A Sport- és Hangszerboltban 34 televízió és 65 rádió talált gazdára. A kereskedelmi szer­vek ebben az évben biztosítani tudták a nagy decemberi vásár­lási hajrában az igények kielé­gítését és televíziót, rádiót egy­aránt, korlátlan mennyiségben vásárolhattak az emberek. Ezzel a lehetőséggel éltek is, mert amint az OTP forgalma is mu­tatja, igen nagyszámú hitelleve­let adtak ki televízió- £­• ""elő­­vásárlásra. A vásárlókra jellemző, hogy igen sok üzemi dolgozó, főleg fiatal házasok vásárolták a tele­víziós készülékeket. A szilvesz­­i téri műsort igen sok család már otthonában élvezheti s növekvő életszínvonalunk bizonyítéka­ként egyre több háztetőn buk­kannak fel a TV antennák.

Next