Fejér Megyei Hírlap, 1961. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

Szerda, 1961. március 1. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Magyaralmás termelőszövetke­zeti község KISZ-fiataljai régóta töprengenek azon, hogyan léte­síthetnének egy klubot, ahol né­ha összejöhetnének szórakozni, beszélgetni, tervezgetni. Az ötlet meg is született még a múlt év végén. Az egyik leleményes fia­talember azt mondotta: — Kis átrendezéssel szinte költség nélkül létesíthetnének egy klubot a kultúrteremben ... —’ A kultúrteremben, de ho­gyan? A beszélgetést terepszemle kö­vette, s megállapították, hogy az ötlet nem rossz, valóban lét­re lehet hozni egy KISZ-klubot a kultúrteremben. Méghozzá oly­módon, hogy a vetítő szobából áthelyeznék a gépet a kultúr­terembe és ott állványokra he­lyeznék, ahonnan a színpadra vetítenék a filmet. Eddig ugyan­is fordítva volt, a színpaddal szembe lévő falra vetítettek a kultúrteremhez tartozó szobából. „Nos, ha a szoba felszabadul — mondották — lesz klubhelyisé­günk, amit majd saját erőből berendezünk.” Az elképzeléssel, javaslattal egyetértettek a helyi szervek, sőt még a móri járási MOKÉP ellenőr is. Megegyeztek, hogy ez rövidesen kivitelezésre kerül, a vetítőgépet a kijelölt helyre te­szik. Ha úgy történt volna, jó példaként említenénk, hogy ki­használják a helyi lehetőségeket. De, mivel az ügy még mindig vajúdik a móri járási MOKÉP ellenőr hibájából, ezúton kény­telenek vagyunk feledékenysé­­gére emlékeztetni. Emlékeztetni, mert ha két hónapig nem tudta teljesíteni ígéretét, akkor való­színű már el is felejtette. Ma­gyaralmáson ettől függetlenül tovább halad az élet, a kiszesek is dolgoznak. De joggal mond­ják: Ha valaki képtelen ígéretét teljesíteni,­­ az ne ígérgessen... Ám lehetséges, hogy akadálya van a kivitelezésnek, de akkor, miért nem közli az ellenőr a he­lyi KISZ, vagy tanács­vezetők­kel? Szavának hitelét, vissza kell szereznie, ha kimondta az „á”-t, mondjon „b”-t is. (n) emelésére, a minőség javítására, a tervfeladatok egyenletes tel­jesítésére (különös tekintettel az export-termékekre) és a széles­körű takarékosságra kell irányí­tani. Mennyiségi teljesítést csak ott és annyiban helyes szorgal­mazni, melynek nyersanyagellá­tása biztosítva van és azzal a felsőbb gazdasági szervek egyet­értenek. Ahhoz tehát, hogy szakszerve­zeti bizottságaink, aktíváink ha­tékonyan tudjanak foglalkozni termelési feladatokkal, szükséges, hogy ismerjék pártunk gazdaság­­politikájának fő irányát és ismer­jék az üzem, vagy vállalat 1961. évi feladatait. E feladatokat azonban nem­csak az aktíváknak, hanem az Üzem, vagy vállalat minden dol­gozójának ismernie kell. Ez egyik fontos feltétele annak, hogy a vállalat minden dolgo­zója a termelési terv megvaló­sításának tudatos elősegítője le­gyen. Ebből a szempontból rend­kívül fontos, hogy a most folyó termelési tanácskozásokat gon­dosan előkészítsék. Egyrészt úgy, hogy a tervfeladatok egyszerű, közérthető formában kerüljenek a dolgozók elé, hogy abban ér­demileg bele tudjanak szólni, javaslatokat, észrevételeket és felajánlásokat tehessenek. Más­részt úgy, hogy e termelési ta­nácskozásokon lehetőség szerint minden dolgozó részt vegyen. A termelési tanácskozások eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy érdemes és hasznos a dol­gozókkal folytatott tanácskozás, amelyen sok jó észrevétel hang­zik el és jelentős belső tartalé­kok tárulnak fel. A Könnyűipari Szerszámgép­­gyárban a FÉK-forgácsoló és sze­relde dolgozóinak termelési érte­kezletén a magas selejtszázalék­­ okairól tanácskoztak. Többen bírálták a gépbeállítók munká­ját. Rámutattak arra is, hogy sok olyan dolgozó van, különö­sen a fiatalok körében, kiknek a normája nem éri el az 50 száza­lékot, kérték az idősebb és jól dolgozó szaktársakat, hogy na­gyobb segítséget adjanak nekik. Több hozzászóló elmondotta, hogy a mérőműszerek és eszkö­zök elkoptak, nem pontosak, s ez is hozzájárul a selejt növeke­déséhez. Ugyanebben az üzem­ben a KU. forgácsoló és szerelde dolgozói elmondották, hogy nem jó, hogy 29-én kapnak meg olyan alkatrészeket, amelyeket 31-ére készre kell szerelniök. Az sem jó, hogy egy darab fenőkövet 16 szerelő használ. Már most az a helyzet, mondották, ha a febru­ári tervet teljesíteni akarják, napi 10 órát kell dolgozniuk. A szerszám- és kísérleti műhely­ben a szerszámtörések csökken­tése érdekében javasolták a dol­gozók, hogy dolgozzák ki a társ­üzemek részére a szerszámke­retet és kötelezzék az üzemrésze­ket szerszámkereten belüli gaz­dálkodásra, így nem fordulhat elő, hogy a portál marófejek kö­zül 1 nap alatt hármat törnek el, ami egy szerszámélező gép kapacitásának másfélszeresét te­szi ki. Eredmények és módszeresség a sárbogárdi járási tanács munkájában 1960 sok fó tapasztalatot ho­zott, amelynek hatására a sárbo­gárdi járási tanács elhatározta, hogy a saját és végrehajtó bi­zottságának munkáját tervszerűb­bé, s ezzel eredményesebbé teszi, azzal, hogy az egyes szakigazga­tási szervek tevékenységét ösz­­szehangolva egész esztendőre elő­re megállapítja azok ellen­őrzési és intézkedési feladatait. A tanács üléseinek számát kettővel növelte, hogy alkalmat teremtsen a kerületéhez tartozó községek tanácsi tevékenységének megvizsgálására, így júniusban a kálozi, decemberben a sárbogárdi községi tanács munkájának meg­vizsgálása kerül sorra. Tavaly a végrehajtó bizottság két ízben ülésezett a községek­ben. 1961 áprilisában Alap és Alsószenttiván működését vizs­gálja meg, júniusban Sárosdra száll ki, szeptemberben pedig Szabadegyháza és Sárkeresztúr tanácsa végrehajtó bizottságainak munkáját értékeli. Itt a szak­­igazgatási munka általános érté­kelése mellett különös hangsúlyt kap a községi végrehajtó bizott­ság szervező munkájának a ter­melőszövetkezeteket segítő tevé­kenységének és az áruértékesítési terv teljesítése támogatásának vizsgálata. A tervszerűség biztosítására a járási tanács minden szakigaz­gatási osztálya elkészítette ellen­őrzési és intézkedési tervét. Ez lehetővé teszi, hogy a járási ta­nács szakigazgatási osztályai szer­vezetten végezzék­ felügyeleti munkájukat, intézkedési tevé­kenységüket összehangolva a töb­bi szakigazgatási szerv működé­sével. sajtó bizottság — tájékoztat Pál Viktor elvtárs vb.-titkár. — De szükségesnek látjuk, hogy a köz­­igazgatási munkát tartalmasabbá tegyük. Több segítséget kell, hogy adjanak szakigazgatási osztálya­ink a községi szerveknek. Az új ellenőrzési terv már ezt célozza. Az állandó bizottságok is eredményesebben működtek ta­valy, mint az előző években, de tevékenységüket — az egészség­ügyi állandó bizottságot kivéve — nem a gyakorlatiasság jelle­mezte. Az egészségügyi állandó bizottság például megvizsgálta a bölcsődéket, a községek egészség­­ügyi helyzetét, tisztasági állapo­tát és konstruktív javaslatokat készített. A mezőgazdasági állan­dó bizottság munkájára nem a gyakorlatiasság volt a jellemző, megelégedett a jelentések felül­vizsgálásával, holott a helyszínen kellett volna megvizsgálnia egyes termelőszövetkezetek munkáját és időben felfedni a néhol jelen­­szervezési és ellenőrzésben hiányosságokat. Hogy sok hiba rejtett maradt, az aktívahálózat­tal való laza kapcsolatra vet fényt. A pénzügyi állandó bizottság tevékenysége is csak a jelentések értékelésében merült ki, holott a helyszínen kellett volna megvizs­gálnia a községek pénzügyi gaz­dálkodását, a szakigazgatási szerv­vel karöltve. Ugyanez mondható el a községfejlesztési állandó bi­zottság munkájáról is, amely még saját munkatervét sem tel­jesítette. Az utóbbi időben azon­ban javult a munkája: a beton­építmények elkészítésének határ­idejére vonatkozó javaslatát a ta­nácsülés jóvá is hagyta. Tartalmasabb lenne a művelődésügyi állandó bizott­ság működése is, ha időről-idő­re beszámoltatna egy-egy iskola — vagy művelődési otthon — igazgatót és tervszerűen meg­vizsgálná a hatáskörébe tartozó intézmények működését. Jó ter­vekkel indult az ipari és keres­kedelmi állandó bizottság, de lá­tókörén kívül maradt a helyi ipar területe. Meg kellett volna vizs­gálnia például a lakossági szol­gáltatások mérvét, amely sok községben nem kielégítő. Dr. Töttő János elvtárs, a já­rási tanács elnöke így fogalmazza meg az állandó bizottságok leg­közelebbi feladatait: — Ne csak tanácskozzanak és értékeljék a különböző jelentése­ket, hanem kerüljenek közvetlen érintkezésbe a gyakorlattal, tart­sák ujjukat az élet pulzusán. Harcol­janak a jobbért és fedjék fel késedelem nélkül azokat a jelenségeket, amelyek a haladás útjában állanak. Meg­szervezzük a végrehajtó bizottság és az állandó bizottságié... szoros együttműködését, mert a múlt­ban a szakigazgatás nem min­den esetben nyújtott kellő se­gítséget. Az állandó bizottságok egyik legfontosabb teendője, hogy szoros kppcsolatot keressenek a már kiépült pr­fyahálózattal, hogy valóban át tudják fogni a járás területét. Bartha Tibor A tervek összehangolása most tart, amitől az igazgatási munka minőségi megjavítását várja a járási tanács. A jövő esztendőre már kész tervekkel indulnak. December else­jén a tanácsülésükre már minden szakigazgatási osztály elkészíti ellenőrzési és intézkedési tervét, amelynek koordinálását a tanács­ülés végzi el azok jóváhagyása után. Itt vizsgálják felül az ál­landó bizottságok munkatervét is.­­ Már tavaly is eredményesen fogta át munkaterületét a végre­ 3. oldal. Etyeken télen is neveltek árucsibét Az etyeki Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezet nemcsak me­gyénkben, hanem országosan is ismert baromfitenyésztéséről, il­letve árucsibeneveléséről. Úgy­szólván egész évben megszakí­tás nélkül foglalkoztak árucsi­­beneveléssel. Példájuk bizo­nyítja, hogy nem állja meg a helyét az a nézet, mely szerint az árucsibenevelés csak az év egyes szakaiban kifizetődő. Az elmúlt év december utolsó nap­jaiban kétezer darab napos­csibét állítottak be és eddig már 1500 darabot értékesítet­tek, átlagban 75—80 dekás súlyban. A csibe kilójáért 28 fo­rintot fizetett a Barnevál. Február 2-án újabb 8000 na­poscsibét hoztak ki a közös gazdaságba. A baromfitenyész­tésben elért jó eredményeik a szakszerű gondozás mellett az­zal is magyarázhatók, hogy állandóan csibetápot takarmá­­nyoznak. Sárk­eszin elvetették a borsót A sárkeszi Kossuth Termelőiszö­­vetkezet tagjaira a szorgalmas, lelkiismeretes munka jellemző. Az elmúlt év gazdálkodási eredményei is ezt bizonyítják. Már most, a ta­vasz közeledtének idején sem tét­lenkednek, hanem haladéktalanul megkezdték az ilyenkor szokásos mezőgazdasági munkát: az ősziek fejtrágyázását, a szervestrágya ki­hordását, valamint a kertészetben adódó tennivalókat Az öt hold bor­só vetésével már február 21-án végeztek. A szövetkezet útjai lel­kiismeretesen készülnek a tvarai vetésre és megkezdték a vetőmag­vak osztályozását, tisztítását. A perkátai helyzet A perkátai Május 1. Termelő­szövetkezet irodájában egy asz­talon díszes papírlapok sora­koznak: az új tsz-tagok belépési nyilatkozatai. Hogyan is soka­sodik a tagság, mennyi az idén belépettek között a fiatal — nem egyszerű történet ez. Tavaly öt termelőszövetkezet egyesült Perkátán, az első közös év még sok gonddal, nehézség­gel járt. S ami egyre időszerűbb kérdés: a 678 tag javarésze idő­sebb, sok az 52—55 év körüli. Száz­húsz 30 éven aluli tag dol­gozik a termelőszövetkezetben. Bizony elkél még az „utánpótlás”, azok a fiatalok, akik a KISZ- szervezet segítségével találják meg az utat a tsz-be. Új belépők Latinovics János nyitotta meg a sort januárban. Mikor leszerelt a honvédségnél, felkereste a ter­melőszövetkezet irodáját, hogy felvételét kérje. A jó példa nem maradt követés nélkül. Kulcsár István február 1-én lépett be. A február 6-i belépők között már két fiatalasszony neve is szere­pel: Járóka Józsefné, Somogyi Antalné. Velük együtt írta alá a belépési nyilatkozatot a 16 éves Rupa Gyula is. Guba Józsefné, Pataki Gyula és Papp István szintén a közös útra lépett, őket követte Bokros László. Persze a nevek, számok Sokszor nem mondanak el min­dent. A Május 1. Tsz 27 forintos munkaegysége egymagában nem bizonyult túlságosan nagy von­zóerőnek. A KISZ-szervezet tag­jai érveltek és meggyőzték a fiatalokat Az érvek „fedezetét” azonban a termelőszövetkezet­nek kellett a fiatalok kezébe adni. — Fiataljaink javarészt a nö­vénytermesztésben dolgoznak — mondja Czinger György elnök­­helyettes. — Természetesen so­kan dolgoznak gépen, fogaton is. Azt akarjuk, hogy kedvvel dol­gozzanak, mert a jó munkához kedv is, szorgalom is szükséges Jó munkát végeztek tavaly is a termelőszövetkezet fiataljai, különösen azok bizonyultak szor­galmasnak, akik a szövetkezet külső üzemegységeiben dolgoz­tak. Molnár János KISZ-alap­­szervezeti titkár a Bárányjárás­ban 660 munkaegységet szerzett a növénytermesztőknél a tsz és a fiatalok A kiszesek szervezőmunkájuk során elsősorban arra töreked­nek, hogy az eddig bedolgozó családtagokat bevonják a ter­melőszövetkezetbe. Mit is ígér a tsz a fiatalok­nak? — Elsősorban az előlegkedvez­ményt — mondja Czinger György elnökhelyettes. — Hiszen azt igénylik leginkább a fiatalok, kü­lönösen az újonnan belépők. A szövetkezet fiataljainak rém­kí­vánsága teljesül az ifjúsági bri­gád megalakításával is. Idén a múlt évi tapasztalatok alapján kiterjesztjük a premizálási rend­szert is. Gondoskodnak a fiatalok szó­rakozásáról is a tsz-ben. A kül­ső üzemegységekben négy TV készülék, s kultúrterem, vagy klubszoba biztosítja a szórako­zási lehetőségeket. A másik fontos körülmény, amely a tsz mellett szól, az a gondoskodás, ahogyan a május 1. Termelőszövetkezet vezetősége biztosítja a fiatalok tanulási le­hetőségeit. — Két kislány: Mihók Erzsike és Halasi. Erzsiké Tsz-ösztön­díjjal tanul technikumban — so­rolja a KISZ-szervezet titkára. — Négy fiatal a pápai gépész­képző iskolán tanul, másik négy nemrég tért vissza az iskoláról már traktorosok a termelőszö­vetkezetben. A kiszesek tervezik A perkátai kiszesek a KISZ megyei küldöttértekezlete hatá­rozatának végrehajtása során 30 fiatal beszervezését tervezik a Május 1. Tsz-be. A szervezés eddigi eredményei azt bizonyít­ják, hogy teljesíteni tudják vál­lalásukat. Sok múlik az időseb­bek meggyőződésén is. Az a fia­tal, akiknek szülei is az itthon maradást tanácsolják, könnyeb­ben megfogadja a kiszesek taná­csát. S az idős tsz-tagok tudják, érzik, ma már a legjobban, mi­lyen nagy szüksége van a terme­lőszövetkezetnek a fiatalok mun­kájára, segítségére. — Saját tapasztalataimról is szólok — mondja Molnár János —, mikor azt bizonygatom a fia­taloknak, hogy nem kifizetődő a „bejárás”. Például Sztálinváros­­ba havonként 200 forint az úti­költség. Sok bejáró fiatal gondolkodik már ezen, és egyre világosabban látják a szavak igazságát. „Ha a tsz megfogható ígéretet ad, visz­­szajönnek” — vélekedett a KISZ- titkár. A termelőszövetkezet ígé­retei nem maradtak el, a többi mér a fiatalokon múlik. Gyülekeznek a fiatalok a Má­jus 1 Tsz-be, egyre többen lesz­nek. S a megváltozott helyzet maga után hozza a fiatalok éle­tének változását, a tsz eredmé­nyének javulását is Perkátán. —■ »Zekis —

Next