Fejér Megyei Hírlap, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

yfejér megyei Vi,19 pro,6,6,iai' egyesSK­6,6'!' HÍRLAP XVII. ÉFFOLYAM, 18. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR. SZOMBAT, 1961. ÁPRILIS L Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Köl­csönös Segélynyújtási Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testülete 1961 márciusában Moszkvában rendes ülést tartott A Politikai Tanácskozó Testület ülésén kép­viselői minőségben részt vettek: az Albán Népköztársaság részéről — Beqir Balluku, a minisztertanács első elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Koco Theodosi, a minisz­tertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizott­ság elnöke, Behar Shtylla, külügyminiszter, a Bolgár Népköztársaság részéről , Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, Anton Jugov, a minisztertanács elnöke, Ivan Mihajlov, a minisztertanács elnökhelyette­se, honvédelmi miniszter, Karlo Kukanov kül­ügyminiszter, Ceko Monov, az Állami Tervbi­zottság elnökhelyettese, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részé­ről Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizott­ságának első titkára, államelnök, Viliam Siroky kormányelnök, Otakar Simunek kormányelnök­helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Bohu­­mir Lomsky honvédelmi miniszter, Václav David külügyminiszter, a Lengyel Népköztársaság részéről , Wta­­dyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a minisz­tertanács elnöke, Stefan J­end­ry­chow­ski, az Ál­lami Tervbizottság elnöke, Marian Spychalski, honvédelmi miniszter, Adam Rapacki, külügy­miniszter, a Magyar Népköztársaság részéről , Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, dr. Sík Endre külügymi­niszter, Czinege Lajos, honvédelmi miniszter, Tóth Lajos vezérőrnagy, Jávor Ervin alezredes, a Német Demokratikus Köztársaság részéről , Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára, az államtanács elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságá­nak titkára, Lothar Bolz, miniszterelnökhelyet­tes, külügyminiszter, Heinz Hoffmann honvédel­mi miniszter, a Román Népköztársaság részéről — Gheorghe Ghe­orghiu­-Dej, az RMP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a minisztertanács elnöke, Leonttin Satu­ján, honvédelmi miniszter, Gheorghe Marin Gaston, az Állami Tervbizottság elnöke, Cornel Manescu, külügyminiszter, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége részéről , N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a miniszterta­nács elnöke, R. J. Malinovszkij honvédelmi mi­niszter, a Szovjetunió marsallja, V. V. Kuznye­­cov, a külügyminiszter első helyettese. Az ülésen megfigyelői minőségben részt vet­tek: a Kínai Népköztársaság részéről­­ Liu Hsziao, a KKP Központi Bizottságának tagja, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről , Kim Kvang Hjop, a KMP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Coj Kvang, a légierők parancsnoka. Liu Cjan Szik, külügyminiszterhelyettes, a Mongol Népköztársaság részéről — J. Ce­­denbal, az MNFP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Zs. Lhagva­­szuren, honvédelmi miniszter, P. Sagdarszuren, külügyminiszter. Az ülésen részt vett A. A. Grecsko, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka is. Az ülésen Walter Ulbricht, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Német Szocialista EPysztmárt Központi Bizottsá­gának első titkára elnökölt. A Politikai Tanácskozó Testü­let ülésének részvevői a teljes kölcsönös megértés és egyetértés légkörében átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi esemé­nyek legutóbbi alakulásával ösz­­szefüggő kérdésekről és ezze kapcsolatban megvizsgálták a Varsói Szerződés tagállamainak az európai és a világbéke bizto­sítására irányuló további intéz­kedéseit. A Politikai Tanácskozó Testü­let támaszkodott a kommunista és munkáspártok novemberi ér­tekezletének elméleti és politika következtetéseire, történelmi je­lentőségű okmányaira, amelyek választ adnak a békéért és a háború elhárításáért folyó harc legégetőbb, életbe vágó kérdé­seire. A Politikai Tanácskozó Testü­let ülésének részvevői megelége­déssel állapították meg, hogy a Politikai Tanácskozó Testület (1960. februárjában megtartott) előző értekezlete óta eltelt idő­szakban a szocialista tábor orszá­gai újabb kimagasló eredménye­ket értek el a gazdaság, a kultú­ra, a tudomány és a technika fejlesztésében, népeik anyagi jó­létének fokozásában, a két rend­szer békés gazdasági versenyé­ben. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együtt­élésének lenini politikája, a szo­cialista tábor országai békesze­rető külpolitikájának eredménye­képpen újabb fontos győzelme­ket aratott; a leigázott, de nem­zeti függetlenségükért küzdő népek nemzeti felszabadító moz­galmának csapásai alatt folytató­dik a gyarmati rendszer szét­bomlása. Mérhetetlenül megnőttek a szo­cializmus és a béke reális erői, amelyek meghiúsíthatják az impe­rialisták támadó terveit és kivív­ rakétafegyver-készleteiket. negye­­hatják a tartós békét, dik atomhatalommá teszik a Az ülés részvevői egyszersmind NATO-t. megállapítják, hogy agresszív kő- Az Egyesült Államok, Anglia tök további akadályokat gördítő- és Franciaország segítségével, nőm a nemzetközi helyzet egész­ erőltetett ütemben, hitlerista tű­­ségesebbé tételének útjába, szem­­homokok parancsnoksága alatt behelyezkednek azokkal az erő- építi ki az agresszív nyugatné­­feszítésekkel, amelyeket a béke- met hadsereget, ellátja atom- és szerető államok a béke­fenntar- rakétafegyverekkel, valamint­tására és megszilárdítására tesz- egyéb korszerű, tömegpusztító nők, eszközökkel. Katonai támaszpont A NATO és a többi, támadó tokát bocsátanak Nyugat-Német­­szellemű katonai csoportosulás ország rendelkezésére, más orszá­­imperialista tagállamai folytatják, sok területén, a fegyverkezési hajszát, fokozzák Mindezeket a lépéseket különc­­háborús előkészületeiket, újabb sen veszélyessé teszi az a körül­­katonai támaszpontok létesítésére meny, hogy Nyugat-Németország törekszenek Európában és a világ más részein, növelik atom- és (Folytatás a második oldalon) ► M érzi ke­► iTs­zén a kézszorf­► táj melegét. Nevén szó­► lították újra.... má­► sodszor___, s ő ott állt ► az emelvény előtt, kis­► sé belepirosodva, pedig­­ a hatvan körüli embe­­­­rek ritkán pirosodnak, ► s ő, Herczeg László, a­­ fehérhajú lakatos ez­­t­úttal mégis, valahogy­­ pirul___ fiatalosan, ► szemérmesen, öregség­► ből születő fiatalság­► gaz ! Kitüntetést kap. Ké­­t váló dolgozó oklevél,­­ immár másodszor, a­­ velejáró egyheti fize­► téssel. Boríték. Benne ► a pénz, nyúl utána, az­► tán valahogy túlságo­► san vastagnak tűnik. ► Egyheti fizetés? Annak ► sok volna. Csakhogy a ► borítékban benne van­­ a nyereségrészesedés is,­­ közel kétezer forint.... Vaskos, értékes, a bo­ríték, de az életút delén túljutott embernek már nem annyira a pénz az érdekes, inkább ami velejár. A szakma meg­becsülése, a tudás elis­merése. Ebben ígéret van. Ígéret arra, hogy a holnap lakatosai, akik tőle tanulják a szak­mát, ugyanúgy helyt­állnak, mint ő. Egy kézfogás. Egy halk gratuláció, a te­remben felcsattanó taps és ő már fordul, indul vissza a széke felé s te­kintete végigfut a sor­falon. Ott sorakoznak egymás mögött negyve­nen, kitüntetésre várók, kitűnő munkások, rá­szolgált elsők a sok-sok munkás között. A Járműjavítóban jó munkásnak lenni nem könnyű dolog. Sok min­denhez kell érteniük. Egy lakatosnak itt olyannak kell lennie, hogy ha rátekint egy munkadarabra, nemcsak az elvégzendő munkát kell látnia, hanem azt is, hogy miből, hogyan, mikorra.... A határ­időket itt az élet szab­ja meg és az élethez igazodó határidők alap­ján dolgozni a legnehe­zebb a világon. A MÁV Székesfe­hérvári Járműjavító Vállalat élüzem lett, s nem véletlenül. Az élet diktálta határidők alap­ján dolgozni nehéz volt, de sikerült. Számokat illene mon­­­­dani, mert a számok­­ mindig bizonyítanak. S­e­hogy bizonyítsunk, ám ■ álljon itt néhány szám- ; adat, minden különö-­­ sebb kommentár nélkül. : Az 1960-as év máso-­­ dik felében a termelési­­ tervet 104 százalékra­­ teljesítette a vállalat. : Az éves termelékeny- s ségi tervet, országosan­­ kiválóan 105 százalékra • teljesítették, s az ered- ■ mények értékét különö-­­ sen növeli az a tény, • hogy az önköltséget 3,5 • százalékkal csökkentet- • ték. Herczeg László már­­ ott áll a széke mellett. • %­­ A negyventagú sorfal... • indul, előre...­ veszik át­­ a kitüntetéseket és ju- ■ talmakat. Megérdemel-­­ ték. — Csányi — : AZ EMELVÉNY ELŐTT Fejér megye dolgozóihoz! Hazánk felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából felhívás­sal fordulunk Székesfehérvár és Fejér megye dolgozóihoz. Öltöz­zenek e napon zászlódíszbe váro­saink, községeink, s hirdessék, hogy Fejér megye dolgozó népe méltóképpen ünnepli 1945. dicső fegyvertényét. ^ Fejér megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága ünnepi program Április 1-én ünnepélyes meg- A beszéd elhangzása után Tilinger emlékezést rendeznek a város ál- István elvtárs, a városi tanács vég­­talános és közép­iskoláinak fa-­rehajtó bizottságának elnöke ta­­nulói. Az általános iskolákban leplezi a Dózsa György-téren ma az utolsó tanítási órán ünne­ emelt felszabadulási Emlékmű­­pi csapatgyűlést­ tartanak az út- vet. Az ünnepélyes leleplezés török, amelyre meghívnak mind után a város állami és társadal­­mmn tanulót és minden pedagó­­mi szervezeteinek képviselőt, kul­­gust. A középiskolákban a KISZ- döttségek megkoszorúzzák az em­­szervezetek tartanak gyűléseket, lékművet, ezt követően a nagy­­s a tanárokkal, valamint diák­­gyűlés résztvevői teszik le vi­ta - társaikkal együtt emlékeznek meg gaikat a szobor talapzatára április 4 jelentőségéről. Seregélyesen április 2-án ünnep Április 2-án, vasárnap délelőtt 9 órakor koszorú­zási ünnepség lesz a szovjet hősök Béke-téri emlékművénél. Székesfehérvár lakossága ez alkalommal helyezi el virágait az emlékműre és a pi ülést tart a községi tanács. Az felszabadításunkért elesett szov­ ünnepi tanácsülésen Bujdosó Im­­rét katonák sírjára. re elvtárs, a megyei tanács vég-Délelőtt 11 órakor kerül sor a behajtó bizottságának elnöke Dózsa György téri nagygyűlés mond beszédet és adja át a falu megnyitására, amelyen Kalmár kulturális életének szolgálatára a Dezső elvtárs, a városi pártbizott­ nemrég megépült községi kultúr­­ság titkára mond ünnepi beszédet, otthont. Kultúrotthon-avatás Seregélyesen Huszonöt százalékkal csökkenthető a tehenek felnevelési költsége Egy üsző felnevelése a magyar kezik, de a berendezéseket nem mezőgazdaságban átlagosan 13 000 használják. Pedig ezzel a mód­­—14 000 forintba kerül, de sok szerrel egy borjú felneveléséhez állami gazdaságban és néhány elegendő 300—350 liter teljes és kiváló termelőszövetkezetben már ugyanannyi lefölözött tej, tehát tízezer forintra, vagy az alá esők­ 300 liter tejet és négy kiló tej­kentették az üszőnevelés költségét. A Magyar Távirati Iroda mun­katársának kérésére az Állatte­nyésztési Kutató Intézet munka­társai ismertették azokat a mód­szereket, amelyekkel a termelő­­szövetkezetek gazdaságosabban fejleszthetik tehénállományukat. Mint elmondották: az olcsóbb úszőneveléshez a gondos, hozzáértő munkán kívül nincs szükség különö­sebb feltételre. A legnagyobb megtakarítást a fiatal borjaknál lehet elérni. A hagyományos módszerek alapján ugyanis a legtöbb termelőszövet­kezetben egy-egy borjú ezer li­ter tejen nevelkedik fel, pedig — a tudományos kísérletek és nagy­üzemek gyakorlati tapasztalatai szerint — ennek körülbelül fele is elegendő. A legelőnyösebb, legkorszerűbb módszer az itatásos borjúnevelés. Az ehhez szükséges tejfölöző be­rendezéssel a szövetkezeteknek legalább 10—15 százaléka rendel­zsírt, összesen több mint ezer fo­rintot lehet megtakarítani. Ahol ehhez a korszerű mód­szerhez még nincsenek meg a feltételek, ott is több, jól kifizetődő átmeneti megol­dást lehet alkalmazni. Lefölöző berendezések hiányában itassanak teljes tejet, jó minősé­gű abraktakarmány és „borjúszé­­na” mellett ebből ugyanis napi 5—6, összesen 400—450 liter ele­gendő, s a borjas tehén ezen fe­lül adott teje áruként értékesít­hető. Az itatás azért is előnyö­sebb, mert a tehén 10—15 száza­lékkal több tejet ad, ha fejik, mintha szophat. Ezzel a módszer­rel végsősoron a takarmányozás és a gondozás többletköltségét le­számítva kereken ezer forint ta­karítható meg borjaiként. Azok­ban a szövetkezetekben, ahol ke­vés a munkaerő, ajánlatos mód­szer „dajkaságba” adni a borja­kat. Egy „dajkatehén” mellé — hozamától függően — két, három, vagy akár négy borjút is el le­het helyezni. Helyes, ha a nehezen fejhető teheneket választják ki erre a célra. Ha gondozásukkal jó állatte­nyésztési tapasztalatokkal ren­delkező szövetkezeti gazdát bíznak meg, megfelelő kiegé­szítő takarmány mellett a dajkaságba adott borjak egészségesen fejlődnek, s a szövetkezet jelentős mennyi­ségű tejet takaríthat meg. A Kis­­kúnsági Állami Gazdaságban most nagyobb dajka­ tehenésze­tet alakítottak ki, s itt a termelő­­szövetkezetek is szerezhetnek hasznos tapasztalatokat. A termelőszövetkezetekben ál­talában 22—24 hónapos korban veszik tenyésztésbe az üszőket, az állami gazdaságokban viszont már 18—21 hónapos kor az átlag. A korábbi tenyésztésbevétel egyedüli feltétele, hogy az üszők elegendő mennyiségű tömegta­karmányt kapjanak. A három hónappal korábbi tenyésztésbe­­vétel tehenenként kereken 1500 forint megtakarítást jelent. (MTI)

Next