Fejér Megyei Hírlap, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM. KEDD, 1961. AUGUSZTUS 1. ARA 60 FILLER. Jó szervezést! Augusztus elseje van, a ga­bonabetakarítás utolsó, de leg­nehezebb szakasza következik. Mostani viszonyaink között a cséplés az a munka, ami vi­szonylag a leglassabban halad. Az aratás a gépesítés fejlettsége és a gabonák kedvező állóké­pessége, valamint a száraz idő­járás következtében nem oko­zott különösebb fennakadást. Igaz, többet arattunk az idén kombájnnal, mint bármikor, de a gazdag termés miatt most sincs kevesebb csépelnivaló, fő­leg szemsúlyban, mint más esz­tendőkben. Emellett cséplőgé­peink száma nem növekedett, sőt a gabonacséplésre beállít­ható gépek száma inkább csök­kent az aprómagtermesztés fej­lődése következtében. Mert azt is el kell csépelni idejében, mil­liókról, valutáról van szó. He­lyes az az újszerű törekvés, hogy most az aprómagvakat is idejében, veszteség nélkül igye­keznek elcsépelni, hogy ne ma­radjon késő őszre, sőt tavaszra, mint ahogy az más években gyakran előfordult. Mindezek figyelembevételével ha valaha szükség volt a csép­lés körültekintő, jó megszerve­zésére, akkor ez most kétsze­resen szükséges. Indokolt ezt szóvá tenni, mert a nehézsé­gek ellenére is megállapítható, hogy rendelkezünk elegendő géppel és munkaerővel ahhoz, hogy legkésőbb augusztus 20-ra magtárakba helyezzük az ország kenyerét. Alapos szervezéssel el kell érni, hogy minden gép a lehető legjobban ki legyen hasz­nálva. Ne forduljon elő az, amit néhány helyen lehet ta­pasztalni, hogy a cséplőgép, vagy üresen jár, vagy éppen áll, mert nincs mit adni bele. A felsőbb szervek időben ja­vasolták és figyelmeztettek arra, hogy helyes lesz a gabona egy részét osztagba hordani, mert ha megindulnak a cséplőgépek, nem győzik majd kiszolgálni. Ráhordással csépelni még úgy is nehézkes, ha csak a kevés ga­bonát kell a gépre hordani, s mennyivel nehezebb, ha még a szemet is jó messzire kell szállí­tani, így még több szállító esz­közre és munkaerőre van szük­ség. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol jelenleg sem ki­elégítő a cséplés üteme, még mindig helyesen teszik, ha ösz­­szehordanak néhány asztagra valót. Ez már csak azért is he­lyes, mivel az időjárás kezd egy­re szeszélyesebbé válni, s akkor lesz igazán nehéz a cséplés, ha a kereszteket kint éri az eső. Ez rontana a gabona minőségén, de lassítaná a munkát is, mert eső után közvetlen jól berakott osz­­tagból nyugodtan lehet azonnal csépelni, keresztből azonban több órai, sőt több napi várakozás után sem mindig. A gépkihasználással kapcsolat­ban meg kell még említeni, hogy nemcsak üresen járó gépek van­nak, hanem akad még olyan is, amely „pihenőre” van kárhoz­tatva. Van néhány olyan szövet­kezet, amely nem minden gépét üzemelteti, mert nem szerveztek elegendő cséplőcsapatot. Helyes lenne, ha azonnal felülvizsgál­nák még egyszer munkaerő mérlegüket, lehetőségeiket és fel­tétlen biztosítanák a saját, vagy akár a gépállomástól kapott cséplőgép üzemeltetését. Most ez a nyári mezőgazdasági mun­kákon belül a legfontosabb fel­adat, erre kell összpontosítani a termelőszövetkezetek fő erejét. Ezt kívánja a közös és az egyéni érdek, az ország kenyerének biz­tonsága. ». Gy. A Szyed megyei Világ proleta,idi' *9,*s0n­*,*k' w w vín m w% M M Ml LAP Vasárnap tették közzé Moszk­vában a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának a Központi Bizott­ság júniusi ülésén jóváhagyott programtervezetét. Több lap pi­rosbetűs címmel ismerteti a prog­ramot, a Pravda és az Izvesztyija 9 oldalon a teljes szöveget közli. Már a mi nemzedékünk a kommunizmusban fog élni! — talán ez a gondolat a legmeg­­ragadóbb a szovjet olvasók szá­mára. A moszkvai utcán, az új­ságárusok kioszkjainál ezzel a jelszónak is beillő rövid mondat­tal üdvözlik egymást az ismerő­sök, s ezt tartják a program leg­fontosabb mondanivalójának. A bevezető közlemény beje­lenti, hogy a tervezetet minden kommunistának, a Szovjetunió valamennyi dolgozójának meg­vitatásra bocsátják, s a vita ered­ményeit tekintetbe fogják ven­ni a program végleges szövegé­nek kialakításakor. A vasárnap közzétett okmány tulajdonképpen már a harmadik programja a szovjet kommunis­táknak: az elsőt a Bolsevik Párt II. kongresszusa hagyta jóvá 1903- ban. Ez a program a cárizmus megdöntését, a szocialista forra­dalmat tűzte ki célul, s ez 1917- ben meg is valósult. A második programot 1919-ben a VIII. kong­resszus fogadta el. Ez a szocia­lista társadalom felépítését tette a párt feladatává, s mint az egész világ tudja, ez a cél is va­lósággá vált. Az új, a harmadik pártprog­ram a kommunizmus felépí­tését tűzi ki a párt legfőbb feladatául. Felvázolja a háborúktól, nélkül­­özésektől, elnyomástól és kizsák­mányolástól mentes jövendő ké­pét. A nagy fontosságú okmány első része elemzi a mai kapitaliz­mus helyzetét, a tőkés világrend­­szer általános válságát és megál­lapítja, hogy ez a rendszer telje­sen megérett a proletárforrada­lomra. A forradalmak sorát meg­nyitó oroszországi Nagy Október döntő lépésének elemzése után a tervezet ismerteti a Szovjetünk szocialista fejlődésének legfon­tosabb állomásait, a második vi­lágháború után kialakult szocia­lista világrendszer főbb vonásait. Többek között itt esik szó a népi demokráciáról is: „Kialakult a társadalom politikai szervezeté­nek egy új formája: a népi de­mokrácia, a proletárdiktatúra egyik válfaja. A népi demokráciá­ban tükröződik a szocialista for­radalomnak az imperializmus meggyengülése közben az erővi­szonyoknak a szocializmus javára történt eltolódásakor beállott fej­lődése, e fejlődés sajátos volta.” A szocialista országokban ki­alakult egység, az új típusú nem­zetközi munkamegosztás és együttműködés ismertetése után a programtervezet megállapítja, hogy a jelenlegi világhelyzetben az imperializmus az alkony és a pusztulás szakaszába lépett. Az Egyesült Államok monopolis­ta burzsoáziája a nemzetközi re­akció legfőbb támasza. A nem­zetközi munkásmozgalom, a marxista-leninista pártok veze­tésével szívesebben venné át bé­kés úton a hatalmat a burzsoá­ziától, de ha a kizsákmányoló osztályok erőszakhoz folyamod­nak, számolni kell a szocializmus­ba való átmenet nem békés mód­szereivel is. A munkásosztály harcának sikere azon múlik, hogy mennyire sajátítja el a békés, és nem békés, a parlamenti és a par­lamenten kívüli harc minden formáját, minden módszerét. A programtervezet ezután a gyarmati rendszer felbom­lásával, a nemzeti felszabadí­tó mozgalom nagy sikereivel foglalkozik. Megállapítja, hogy a nemzeti de­mokratikus állam megalakulása és fejlődése nagy távlatokat nyit meg a gazdaságilag fejletlen or­szágok előtt és a szocialista úr­(Folytatás a második oldalon.) K­özzétették az SZKP programtervezetét A TARTALOMBÓL Idős agronómusok ☆ A Fémipari KTSZ mérlege ☆ Szabadtéri Játékok 1961 * Béke­ téri délután ☆ Barackszedők ☆ Ha vijjog a sziréna ! Miért csak egy cséplőgép dolgozik Sárkeszin ? fltom­eghajtási tengeralattjárók, rakétahordozó cirkálók a Szovjet Hadiflotta napján Gyönyörű, verőfényes napra virradt vasárnap a ködös, esős éghajlatáról ismert Leningrád. Ragyogó napfényben sorakoztak fel a Néván a parti flotta hajói: jelzőzászlóikon a flotta napját él­tető jelszavakat lengetett a szellő. A szovjet hadiflotta ezen az ünnepségen első ízben mutatta be legkorszerűbb tengeri egysé­geit: a kisméretű, rendkívül moz­gékony rakétanaszádot, a torpe­dónaszád továbbfejlesztett válto­zatát, a nagy sebességű, nagy­méretű, kényelmesen berende­zett és hosszú utak megtételére ké­pes különböző meghajtású­­ tengeralattjárókat, a legtö­kéletesebb elektronikus be­rendezésekkel ellátott, önmű­ködő vezénylő felszereléssel ] és kibernetikus számítógé­p — ... -­i­pékkel felszerelt rakétahor­dozó cirkálókat. A Téli Palota, a Péter-Pál erőd, a legendás Auróra cirkáló és a Vaszilij-sziget csúcsa között helyi idő szerint pontosan 10 órakor kezdődött meg a Néva folyón felvonult flotta-egységek meg­szemlélése. A partról, a hidak­ról, a leningrádiak tízezrei gyö­nyörködtek a színpompás flotta szemlében. Andrej Grecsko honvédelmi miniszterhelyettes, a Szovjetunió marsallja és Gorskov tenger­nagy, a szovjet flotta parancs­noka az Albatrosz nevű fehér naszádról körülbelül háromne­gyed órán át sorra megszemlélte a felvonult, hajókat, üdvözölte a matrózokat és tisztjeiket. Ezután a díszszemle parancsnokai a Ki­rov cirkáló fedélzetére vonultak, ahol Grecsko marsall mondott ünnepi beszédet A marsall rövid beszédben kö­szöntötte a tengerészeket és Le­ningrad dolgozóit, majd hangoz­tatta, hogy a hadiflotta napja az idén szerencsésen egybeesett az ország életének nagy eseményé­vel, a Szovjetunó Kommunista Pártja programtervezetének köz­zétételével. Méltatta a Szovjet­unió tántoríthatatlan békepoliti­káját és utalt az általános és tel­jes leszerelés javaslatára, majd emlékeztetett rá, hogy a nyugati hatalmak katonai tömbjei, a NATO, a SEATO és a CENTO szüntelen pro­vokatív hadgyakorlataikkal, a fegyverkezési hajsza eszte­len fokozásával válaszolnak a szocialista országok béke­szerető javaslataira. Ezért a szovjet kormány kény­telen volt utasítani a fegyveres erőket, hogy függesszék fel az 1961. évre tervezett létszámcsök­kentésüket és 3114 millió ru­bellel emeljék fel az idei katonai kiadásokat. A hadiflotta az utóbbi évek­ben minőségi változáson ment át — folytatta beszédét Grecsko marsall. Különféle rendeltetésű raké­ták, atommeghajtású tenger­alattjárók, tökéletes parti tü­zérség, rakétanaszédok, elekt­ronikus önműködő berende­zések állnak a flotta rendel­kezésére. A marsall köszönetet mondott a munkásoknak és mérnököknek, s különösen a leningrádi dolgo­zóknak a flotta fejlesztéséért végzett áldozatos munkájáért, majd befejezésül üdvözölte az ünneplő tengerészeket, éltette a nagy szovjet népet, a hadiflot­tát, a békét védelmező fegyveres erőket és a kommunista pártot . H­AJNAL A GÉPÁLLOMÁSON Ezen a hajnalon ha valaki el­vetődött a Velencei Gépállomás lovasberényi brigádszállására, az az érzése támadt, hogy egy kato­nai légitámaszponton tartózko­dik. A hatalmas udvar motor­berregéstől hangos... A különbség csak annyi, hogy itt nem le- és felszálló gépekről van szó, ha­nem földön járó, nagyon hasz­nos munkagépekről. A traktorosok szállásán hárman beszélgetnek mosakodás közben. Dőri István kombájn­vezető elmondotta, hogy előző este érkeztek a Velencei Gép­állomásról két SZK—3-as szovjet kombájnnal, hogy a lovasberényi Űrbarázda és a Petőfi Tsz-ben Windauerral rendrevágott ke­nyérgabonát elcsépeljék. — Én és a kollégám, Kerekes Ferenc, aki szintén SZK—3-assal jött át Velencéről, több mint 60 vagon gabonát csépeltem el ed­dig, de most a nagy hajrában itt Berényben „rá akarunk verni". Kerekes Ferenc is bekapcsoló­dott a beszélgetésbe. — Az éjjel fél egyig vizsgálgat­­tuk a gépet, hogy reggel üzem­képes állapotban kezdhessük meg a munkát. Az eligazítás sze­rint én az Újbarázda Tsz-be megyek segíteni, a barátom, Dőri Pista pedig a Petőfibe. Egy-két nap alatt „meghódítjuk” Lovasberényt — tette hozzá mo­solyogva. Együtt indultunk ki a zsongó udvarra. Kovács Fe­renc bácsi, a szerelő intézke­dett. Melyik gép hova induljon, mott csináljon? Ebben a pillanat­­ban fordult be a brigádszállás területére Ángyán József egy piros Vlagyimireccel, magával cipelve a függesztett kettes­eket. Egész éjjel szántott. Mint a sta­fétafutó a botcserére, úgy várt rá türelmetlenül Csete István vál­tótárs, aki ezen a napon kom­­bájnszalma-lehúzást végez a géppel. Rövid megbeszélés: volt-e valami baj a géppel, van-e üzem­anyag és Csete István máris felpattan az ülésbe és kifelé! Mellettünk egy AC—400-as magyar kombájn motorja dübö­rög fel. Horváth Ferenc indul ve­le baltacímet csépelni. Az üzem­anyag-raktártól kanyarodott ki és megállás nélkül fordult mun­kahelye irányába. A keskeny kijárati úton alig tudták elkerülni egymást Tóth Lajossal, aki Vlagyimirec gépé­vel az éjjeli szántásból érkezett be a „támaszpontra”. Béd János a váltótársa már felkészülve várta. Ezen a napon ő folytatja­­ a munkát, ahol Tóth János ab­­­­bahagyta. ] Ezen a kora hajnalon nemcsak­­ a traktorosok, kombájnvezetők­­ tartózkodnak a brigádszálláson, hanem­­ a termelőszövetkezetek­­■ agronómusai is. Itt tartózkodik Szoboszlai Mihály, az Újbarázda agronó­­musa és Szabó Dezső, a Petőfi­­ Termelőszövetkezet szakirányí­­t­­ója is. Együttesen megbeszélik , Kovács Ferenc szerelővel, hogy­­ melyik erőgép, illetve melyik­­ kombájn hova menjen dolgozni.­­ Buschbauer Rudolf egész éjjel a DT—413-as géppel nyári mély­szántást végzett, az Új barázda Termelőszövetkezet tarlóján. — Ez a mi „nehéz tüzérsé­günk”, — mondotta Szoboszlai Mihály agronómus. — Ezek meg­bízható gépek, ezekkel lehet jó talaj­munkát végezni. Buschbauer Rudolf helyeslően bólogat, de közben élénk beszél­getést folytat Gyenesa Sándor­ral, váltótársával. — Tulajdonképpen nem is nyári mélyszántást végzünk, ha­nem 35—40 centi , mélyítő szán­tást. A brigádvezető az iránt ér­deklődött, hogy mennyi volt a teljesítménye az éjjel.­­ — Hét holdat szántottam fel ? — hangzott a válasz. — Mennyi a norma? — tettük­­ fel a kérdést. — Ennek fele.­­ — Ha a cimborám éjjel hét , holdat fel tudott szántani, akkor én kényelmesebb körülmények között, nappal biztosan meg tu­dom csinálni — mondotta meg­győződéssel Gyenesa Sándor. A szerelők a bentlévő gépeket gyorsan átvizsgálják, ahol szük­séges megigazgatják az alkatrészeket, csavarokat, ha szükséges hegesz­­s­zenek és máris indulhatnak a­z „könnyű és nehéztüzérek’’. Nem­­ múlik el fél óra, kihalt, csendes a a brigádszállás udvara. Csak tá-­n­­volról hallani a kifelé iparkodó­­ gépek tompa dübörgését... t, Takács László ! .

Next