Fejér Megyei Hírlap, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

4. oldal HgjgpaW Wll ----------------­BÉKITÉRI DÉLUTÁN 5. Forog a körhinta, ragyog­nak az arcok. IHó Gabika, Fa­zekas Editke, Jenei Izike és Bóra Ágnes felváltva forgat­ják egymást és meg nem un­nák, ha reggelig tartana is. Rájuk már vigyázni sem kell — legalább is szerintük... 6. A mamák azonban — Jenei Jánosné, Fazekas Lajos­áé, Guber Károlyné és Ko­vács Józsefné — itt vannak a közelben. Horgolnak ugyan, de éberen figyelik a kicsinyek játékát. A fényképezőgép lencséje a székesfehérvári Béke-tér egy délutánját örökítette meg: 1. A legkisebbekre a nagy­papa vigyáz... 2. ...a papák a padon sak­koznak. Persze vannak, akik csak nézők, vagy éppen kibi­­cedtek. 8. Illő Gabika óriáslabdájá­val... 4. ...és a legnagyobbak _ — Szűcs Sarolta és Tóth Erzsike együtt hintáznak. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Kedd, 1961. augusztus 1. 18 kiváló dolgozó a Sztálinvárosi Vegyesipari Vállalatnál A féléves vetélkedés eredmé­nyét pénteken délután a terme­lői tanácskozáson hozták nyilvá­nosságra a Sztálinvárosi Vegyes­ipari Vállalatnál. Aki csak te­hette, részt vett ezen a tanács­kozáson, hisz mindenki kíváncsi volt, hogy az üzemrészek és a szalagok közötti versenyben ki lett a győztes. A vetélkedések különösen a második negyedévben bontakoztak ki. Az első negyed­ben eredményük kevesebb volt a tervezettnél, s ennek pótlására tettek fogadalmat. Szavukat be­tartották, a félévet 102,7 száza­lékkal zárták, a tervezettnél 126 ezer forinttal több nyereséget ér­tek el. Szakmánként, illetve üzemrészenként is szépen alakul­tak a tervteljesítések. A vetélkedés eredményességét azonban nemcsak a tervek túl­teljesítése igazolja. Szigorú fel­tétel volt a minőség és a gazda­ságos termelés is. A második negyedévben új anyagnormákat dolgoztak ki a vállalat vezetői minden üzemrészben. Az anyag­normák betartása, a cipészek, a fodrászok, a szabók, a kárpito­sok, a bútorkészítők részére egy­aránt kötelező volt. Nos, nem mindenkinek sikerült. Az ipari részlegek közül a kár­pitosok érték el a legjobb ered­ményt. A vállalat vezetői 2000 forint pénzjutalomban részesítették az ott dolgozókat. Vezetőjüket, Kendi Jánost kivá­ló dolgozó oklevéllel tüntették ki. A szolgáltató üzemeket két cso­portba sorolták, a kisebb­ és a nagyobb szolgáltatások alapján különböztették meg őket. Az el­ső csoport vetélkedéséből a Pa­tyolat, a második csoport vetél­kedéséből az órás részleg került ki győztesen. A Patyolat dolgozói ezer, az órások 500 forint pénz­jutalomban részesültek. A cipőüzem jutalmazása elma­radt. Bár a vetélkedések ott bon­takoztak ki legerősebben a má­sodik negyedév elején, mégis adó­sak maradtak tervük teljesítésé­vel. Igaz, egy-kéttized százalék­kal csupán, de ez elég volt ah­hoz, hogy a versenyből kiesse­nek. Ezt legjobban talán a két versenytárs, a tüződe és az alj­készítő szalag dolgozói sajnálják legjobban. Mindkét szalag fo­gadta, hogy az első helyet meg­szerzi. Most, hogy a jutalmazás­ból kimaradtak, újabb fogadal­mat tettek: a versenyt nem hagyják abba, behozzák lemaradásukat. A vál­lalat vezetői ígérete szerint ugyanis ha pótolják lemaradásu­kat, az elmaradt pénzjutalmat is megszerezhetik. A Vegyesipari Vállalat a szol­gáltatás minden ágát képviseli Sztálinvárosban. Háztartási gé­peket, fehérneműket javítanak, új öltönyöket, cipőket készítenek, ruhát tisztítanak. A lakosság fo­kozott igényeinek kielégítésére a cipőjavító részlegeiket a közeljö­vőben összevonják. 650 ezer fo­rintos költséggel építik fel a köz­ponti cipőjavítót, ahol a vállalat dolgozói jobb körülmények között, tehát gyorsabban is végezhetik munkájukat. A sokféle szolgálta­tást az előirányzott terv szerint biztosították. Sőt, 2,7 százalékkal túl is teljesítették tervüket. En­nek alapján kerülhetett sor, hogy a termelési tanácskozáson kilenc dolgozót jelvénnyel, kilencet pe­dig oklevéllel tüntettek ki. A kiváló dolgozó jelvények átvételekor Kendi János, Jéger Lőrinc, Jászfalvi József, Papp Lajos, Kálmánovits László, Pará­­di Béla, Bognár Jánosné megfo­gadta, hogy a második félévben még jobb eredményeket ér­nek el részlegükkel. Cs. ML feherhajót bocsátottak vízre Romániában A galati hajógyárban nemrég vízre bocsátották a hatodik 4500 tonnás teherhajót. Három ilyen típusú hajót már átadtak a román kereskedelmi flottának, amely üzembe is helyezte őket. A tengeri kereskedelmi flotta mind fontosabb szerepet játszik a Román Népköztársaság és a többi ország közötti kereskedelem lebonyolításában. A román teherhajókat mind gyakrabban látni a Földközi-tenger, az Északi-tenger, az Atlanti-óceán, valamint a távoli kínai, indiai, indonéziai, és vietnami kikötőkben. Ez év első 5 hónapjában a román tengeri flotta 58 százalékkal több árut szál­lított, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában és 47,5 szá­zalékkal többet, mint 1948-ban összesen. A Román Munkáspárt III. kongresszusán megjelölt feladatok értelmében 1965-ig a román flotta forgalma kb. 7,5-szeresére nö­vekszik 1959-hez képest. A hajóparkot új hajókkal látják el. Idén a Román Népköztársaság tengeri kereskedelmi flottájának tonna űrtartalma 160 százalékkal növekszik 1960-hoz képest.

Next