Fejér Megyei Hírlap, 1961. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

2. oldal. Októberi napsütés FEJÉR MEGYEI HÍRLAP, Szerda, 1961. november 1. Kádár János elvtárs látogatása a moszkvai Vlagyimir Iljics Gépgyárban Az MTI különtudósítója jelenti: Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt első titkára, a Minisztertanács elnöke a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXII. kongreszusán résztvevő magyar pártküldöttség vezetője kedden délelőtt látogatást tett a Moszk­vai Vlagyimir Iljics Gépgyárban. Kádár János kíséretében volt Révész Géza, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizott­sága tagja, a Magyar Népköztár­saság moszkvai nagykövete és Usztyinov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­sága tagja, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Az MSZMP el­ső titkárát elkísérte a látogatásra Szemjon Birjukov, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság első el­nökhelyettese, Ivan Szalimon, a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság titkára és Marija Fortusz őrnagy, akinek szerepe volt az Alba Regia című film alapjául szolgáló történetben. Kádár János moszkvai idő szerint pontban fél 10 órakor érkezett a gyárba, ahol Nyikolaj Suvalov igazgató­val és Nyikolaj Galkin üzemi párttitkárral az élükön a gyár ve­zetői fogadták. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára a gyár előtti parkban megtekintette azt az emléktáblá­val megjelölt helyet, ahol 1918. augusztus 30-án Fanni Kaplan ellenforradalmárnő merényletet követett el Vlagyimir Iljics Lenin ellen. Az emléktáblán ez a felirat áll: „Hadd tudják meg a világ el­nyomottai, hogy ezen a helyen kísérelték meg az ellenforradal­márok Vlagyimir Iljics Lenin életének kioltását.” Lenin a szovjet hatalom első éveiben többször ellátogatott a később róla elnevezett, de an­nak idején még a „Mihalszon” ne­vet viselő gyárba. 1918. nyarán és őszén Lenin többször mondott beszédet a gyár dolgozóinak gyű­lésein. Nyikolaj Galkin, az üzemi pártbizottság titkára a gyár emlékmúzeum-szobáin végig­kísérte Kádár János elvtársat, ismertette a hatalmas kombinát történetét. Felejthetetlen epizódo­kat elevenített fel a munkáskol­lektíva Vlagyimir Iljics Leninnel fenntartott kapcsolatairól. Így a többi között elmondotta, hogy néhány nappal azután, hogy Le­nin ellen a merényletet elkövet­ték, a dolgozók fából készített emlékoszloppal jelölték meg azt a helyet. Lenin felgyógyulása után ellátogatott a gyárba és szemre­hányást tett a munkásoknak az emlékoszlop felállításáért. A munkások elnézést kértek azért, hogy az emlékoszlop igen szerény és fából készült, de kérték Vla­gyimir Iljics Lenint, hogy enged­je meg az emlékoszlop megha­gyását. Lenin nem egyezett bele, a kíséretében lévő Lunacsarszkij azonban, amikor Lenin nem hal­lotta, megnyugtatta a kollektívát, hogy meghagyhatják az emlék­oszlopot Lenin szerénységére jellemző, hogy amikor a gyárat már róla nevezték el, a szovjet dolgozók nagy vezére a gyár kollektívá­jának címzett leveleit „a volt Mihalszov gyár kollektívájának” címezte. A gyár emlékmúzeumában egész sor magyar emléktárgy is látható. Itt van a többi között a Kismotor és Gépgyár néhány ajándéka, a Szolnoki MÁV Javító Műhely KISZ-szervezetének zászlaja, egy fénykép, amely Kádár János elvtársat ábrázolja, amikor Sa­­hov, a gyár igazgatóhelyettese 1960-ban magyarországi látogatá­sa során átadta a magyar párt vezetőjének a gyár emlék jel­vé­nyét. A gyár dolgozói kollektíven tagjai a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaságnak. Kádár János a gyár emlékmúzeu­mának megtekintése után üzem­­látogatásra indult. Elsőnek a villanymotorszerelő műhelyt te­kintette meg. Itt Anasztaszija Kuznyecova tekercselőnő emlék­zászlót nyújtott át Kádár János­nak. A zászlón ez a felirat áll: „Magyar barátainknak, a Vla­gyimir Iljics gyár kommunista élmunkásai.” A gyár megtekintése után Kádár János és Révész Géza nagykövet a 20-as műhelybe sietett, amelynek nagy csarnokában több mint két­ezer dolgozó nagy lelkesedéssel, tapssal és virágokkal fogadta a ma­gyar pártküldöttség tagjait. Gal­kin, az üzemi pártbizottság tit­kára ,majd Brusznyecov eszter­gályos, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagja üdvözölte Kádár Jánost. Ezután Nabatnyikov la­katos rövid üdvözlő beszédében elmondotta, hogy a Vlagyimir Iljics gyár villanymotorokat, mo­sógépeket szállít Magyarország­nak és jó kapcsolatot tart fenn több magyar üzemmel. Ezután Suvalov, a gyár igazgatója átadta a szót Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának. Per­cekig tartó taps és éljenzés köze­pette emelkedett szólásra Kádár János. Beszédében a következőket mondotta: — Az önök pártjának törté­nelmi huszonkettedik kongresz­­szusa óriási esemény, nagy ünnep az egész szocialista világ, az egész nemzetközi kommunista moz­galom életében. Küldöttségünk, mi, akik a magyar kommunistá­kat képviseljük az önök történel­mi kongresszusán, nagyon jól érezzük magunkat ezen a kong­resszuson. Jól érezzük magunkat, mert tudjuk, hogy ezen a kong­resszuson a nagy és halhatatlan Lenin szelleme, a kommunizmus uralkodik. Az a politika, amely ezen a kongresszuson szemünk előtt kirajzolódott, az nekünk szívünk szerint való, mert ez a marxizmus-leninizmus elveihez való szilárd ragaszkodás és a kommunizmus győzelmes építésének politikája.­­ Mi a legjobb meggyőződé­sünk szerint az önök huszadik kongresszusának, most pedig a huszonkettedik kongresszusnak szellemében akarunk dolgozni hazánkban, a Magyar Népköztár­saságban is, mégpedig azért, mert meggyőződésünk szerint nincs a magyar dolgozó nép érdekének hűbb és jobb szolgálata, mint a leninizmus szellemében dolgozni a szocializmusért, a békéért. — Jómagam és velem jött kollégáim szívből hálásak vagyunk azoknak, akik meg­hívtak bennünket ebbe a gyárba, lehetővé tették, hogy meglátogas­suk önöket. Néhány percet töl­töttünk az önök gyárának múzeu­mában. Ott szemléletesen lát­ható ennek a gyárnak, e gyár kollektívájának történelmi útja.­­ Az önök gyára a szocialista­­forradalmi mozgalom hajnalán már képviseltette magát. Itt járt több ízben Lenin. A kapuban találkoztunk egy olyan veterán­nal, aki Lenin hívására harcolt a szovjet hatalomért. A kongresz­­szusi teremben együtt ülünk az önök kongresszusi küldöttével. A műhelyeket járva nem kevés olyan emberrel találkoztunk, aki kivívta a kommunista brigádtag,­­a kommunista élmunkás címét. Termelési eredményeik nagyon szépek. A gyár Lenin nevét vi­seli. Ezért én hadd mondjam itt: ahogyan a nagy Kreml kong­resszusi palotájának termé­ben Lenin szelleme uralko­dik, éppen úgy Lenin szelle­me uralkodik ebben a gyár­ban is. Külön hálásak vagyunk önöknek azért, hogy a gyár kollektívája a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kollektív tagja is. — Amikor a mi küldöttségünk elindult e kongresszusra, a mi pártunk központi bizottságától, egész párttagságunktól, a dolgo­zók legszélesebb köréből fakadt megbízásunk, hogy adjuk át a szovjet dolgozóknak, a testvéri szovjet népnek legforróbb, legszí­­vélyesebb testvéri üdvözletüket. Kérem, fogadják jó szívvel ezt az üdvözletet. (Lapzártakor a nagygyűlés még tart) A szovjet nép egyh­angúlag helyesli az SZKP XXII. kongresszusának határozatait Moszkvá­­ban kijelentette, hogy a kong- szovjet nép eltökéltségét tervei A kongresszus külföldi visszhangja Hanoi. Az SZKP XXII. kongresszusa­ megerősíti a kommunizmus győzel­­­mébe vetett hitet. Ez a gondolati húzódik végig azokon a levele­k­ken, amelyekkel a vietnami dol­­­gozók elárasztják ezekben a na­­­pokban a sajtót. A levelek szerzői kifejezik azt­ a meggyőződésüket, hogy az M­SZKP történelmi jelentőségűi programjának megvalósítása nem­« csak a szovjet emberek számára] hozza el a boldogságot, hanem az, egész világ munkásosztálya szá­­­mára is. . Ottawa. A Canadian Tribune írja: az­ SZKP XXII. kongresszusa úgy, kerül be a történelembe, mint a­ kommunizmus építőinek kong­resszusa. ■ A kommunizmus épí­tői a szocializmus sikeres felépít]­tésére és az eddigi tapasztalatok-, ra támaszkodva a párt program-]­jában kijelölhették a kommuniz-­ mushoz vezető reális utat. Accra, A. Z. Quay, a ghanai Népi Kon-, venció Pártnak az SZKP XXII.­ kongresszusán megfigyelőként, résztvett küldöttségének vezetője­ visszatérve Mmhévaljar Accra­] Az SZKP XXII. kongresszusának záróülése Moszkvában, Leningrádban. Jesszus mély benyomást tett rá- teljesítésére az is bizonyítja , Kijevben, Minszkben, Szverd­­luk és különösen az a demokrata- mondotta Quay, hogy hétéves sorsakban és a Szovjetunió más kis atmoszféra, amely a tanács- népgazdaságfejlesztési tervüket városaiban a különböző üzemek hozást és a vitákat jellemezte. A határidő előtt teljesítik. (MTI) és hivatalok dolgozó kollektívái lelkes gyűléseket tartanak ezek­ben a napokban. A gyűlések résztvevői felszólalásaikban egy­hangúlag helyeslik és támogat­ják az SZKP Központi Bizottsá­gának a XXII. kongresszuson előterjesztett beszámolóját, vala­mint a kommunizmus építésének nagyszerű programját, amelyet a párt Lenini Köponti Bizottsága dolgozott ki. A leningrádi dolgozók, a Kirov­­gyár és más üzemek gyűlésein foglalkoztak a XXII. kongresz­­szussal. Ezek a gyűlések is egy­hangúlag támogatják a kongresz­­szus ama határozatát, amely sze­rint a moszkvai Vörös­ téren lévő mauzóleumot Vlagyimir Iljics Lenin Mauzóleumnak kell nevez­ni és­­ Sztálin tetemét más helyre kell átvinni. (Folytatás az első oldalról.) nők helyettese Pjotr Lomakov­lov, Otto Kuuszinen, Borisz Po- Nyikita Hruscsov ezután Keje­­nomarjov, Alekszandr Selepin,­lentette, hogy befejeződött az Ivan Szpiridonov, Mihail Szusz- SZKP XXII. kongresszusa. A l­v. Kreml kongresszusi palotája Az SZKP Központi Bizottsága óriási termének boltívei alatt mellett működő pártellenőrzési felcsendült az Internacionálé fel­bizottság elnökévé Nyikolaj emelő dallama. A kongresszusi Svernyiket, az elnök első helyet­ küldöttek és a vendégek állva tejévé Zinovij Szergyukot vá- énekelték a párthimnuszt, fasztották meg. Sokáig nem ült el a viharos A Központi Reviziós Bizottság taps. Üdvözlő kiáltások éltették elnökévé Nonna Muravjovot vá- a Szovjetunió Kommunista Párt­­fasztották­­ját, a szovjet nép minden győ-Az SZKP Központi Bizottsá­ telmének szervezőjét és lelkes á­­gának Elnöksége jóváhagyta az főjét, a testvéri kommunista és SZKP Központi Bizottságának munkáspártokat, a népek barát­­tizenegytagú OSZSZSZK iroda­­ságát.­ját. Az iroda elnöke Nyikita Az SZKP XXII. kongresszusá- Hruscsov, az elnök első helyet- nak záróülése 40 percig tar­­t eső Gennagyij Voronov, az el­­tett. (MTI) cipője meg-megzö­­rögteti a lehul­lott őszi leveleket, de ő erről nem vesz külö­nösebben tudomást. Rugalmasan lépked, pedig már maga mögött hagyott öt-hat kilométert. Gondolatok keveregnek fejében s ezért nem veszi észre az ötvenen túllévő asszony az Adony és Pusztaszabolcs közötti hosszú utat. Milyen gondolatok foglalkoztatják? Ezen az úton legtöbbször azon tűnődik, hogy miért nem tudnak egyesek józanul gondolkodni? Mi­ért nyúlnak a közös tulajdonhoz, miért peres­kednek sokszor egészen bagatell dolgok végett. Ennek a hónapnak a közepén is ott ült a tárgyalóteremben, úgy mint népi ülnök. Sok­szor megcsóválta a fejét, hallatta szavát úgy mint idős, megfontolt asszony. Érti már a dol­gát, mert az élet adta tapasztalat mellett sokat tanult. Hét éve már, amikor először válasz­tották a népi ülnökök sorába, s azóta is becsü­lettel helytáll. Mindig újraválasztották Erdélyi Mihálynét. Amikor Adonyból Pusztaszabolcsra igyekszik, számbaveszi az aznapi igazságszolgál­tatások sorát. Úgy érzi, igazságos a mérce, jogosak az ítéletek. Ott látja maga előtt a két testvért, a felperest és a vádlottat. Kukoricaügy miatt kerültek a bíróság elé. A fölperes azt állítja, hogy testvére tavaly kukoricát kért tőle kölcsön. A kölcsönkért terményt vissza is akar­ta adni testvére. Tavaly nem kellett, elég jó volt a termés, de most követelni kezdte, * perre vitték * 1010DC Jogos volt a fölperes panasza s ezért — mi­vel a múlt esztendőben történt a dolog — meg­ítélték, hogy pénzben, de a tavalyi áron térít­sen a kölcsönkérő. Jogos volt-e az ítélet? Úgy érzi, nagyon igazságos így és a felek is úgy érezték. Már a vasúti sorompónál jár, közel kis otthonához. Várják gyermekei. — Talán Ilon­kát még meg tudom előzni — gondolja magá­ban. — Kislánya a Mező Imre Tsz-ben dolgo­zik. Iskolás fia már otthon van s az ipari tanuló is nemsokára hazaér. Vacsorát kell ké­szítenie a fiataloknak, ezért választja hazafelé a gyalogutat Erdélyi Mihályné, a jó családanya. Nyolc kilométer. Sokszor megtette már ezt az utat, mégsem fárad el. Látja munkája, oda­adása hasznát. Tudja, hogy egyszerű szavait, véleményét figyelembe veszik s az ő javaslata is mérvadó az igazságszolgáltatásnál. Érdemes szívvel, hűséggel végezni ezt a társadalmi meg­bízatást. Hisz ma már sokszorta kevesebb apró, semmitmondó, úgynevezett tyúk-per szerepel a napirenden, mint ülnöki munkájának kezdetén. Sokat öntudatosodtak az emberek és holnap méginkább csökkennek a bagatell ügyek, mert nagyobb dolgok, a fejlődés ezer apró gondjai foglalkoztatják mindinkább a dolgozókat. Ha csak ezt az egyetlen tényt látja is maga előtt, úgy ítélheti meg a munkáját: érdemes dolgozni s nem vesznek kárba a megtett nyolc­kilométerek. Mil­­ch Erzsébet elé fti­esítők

Next