Fejér Megyei Hírlap, 1962. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 11. szám
s' oldal' Tovább javul A KÖZÚTI HÁLÓZAT A Közúti Üzemi Vállalat 1962 évi terve A közúti közlekedés és az úthálózat korszerűsítése követi az ipar fejlődését. Ma már ott tartunk, hogy működési területünkön a megyei és járási közigazgatási központok jó utakkal vannak összekötve, az ipari gócpontok is könnyen megközelíthetők. Ennek igen jelentős népgazdasági eredményei vannak, iszen kevésbé rongálódnak a közúti járművek. A jobb úton kényelmesebb, gyorsabb és általában biztonságosabb a közlekedés. Jelentős előrehaladást értünk el az olyan bekötőutak korszerűsítésében is, melyek egyes lakóterületeket kötnek össze országos főközlekedési utakkal, vagy például a Balaton megközelítését javítják Veszprém felől. Mindennek jelentőségét azok értik meg elsősorban, akik naponta utaznak közúti járműveken munkahelyükre. A gépjárművezetők nem éppen könnyű, és felelősségteljes munkájukat nagyobb biztonsággal végezhetik. A korszerűbb útépítés alatt azt értjük, hogy már 1961-ben is alig építettünk vizes makadám burkolatú utakat, hanem mintegy 85 000 négyzetméter bitumenes kevert makadámot, vagy például 90 000 négyzetméter utat bitumenes itatásos hengerléssel építettünk. Másrészt hat méternél keskenyebb burkolatot már nem készítettünk a korszerűsítési programunk során. A második ötéves tervünk előírja, hogy „Tovább kell építeni és korszerűsíteni a közutakat. Négyezerhatszáz kilométer utat könnyű és középterhelésre alkalmas, pormentes burkolattal kell ellátni...” Ezen belül az idén mintegy 80 millió forintot fordít államunk Fejér, Veszprém és Komárom megyében korszerűsítési munkákra. Befejezzük az Alcsút - Baracska közötti út korszerűsítését. Ezzel Kajászó, Vál és Tabajd lakosságának és a termelőszövetkezetek termékeinek szállítása jó úton biztosítható mind a balatoni, mind a Székesfehérvár—bicskei útra. A Seréd —bicskei 806-os úton további 13 —14 kilométert építünk át. Ezzel az útnak már csak kisebb részét kell a jövőben korszerűsíteni. A gépjárművezetők és az utasok örömét szolgálja majd a balatoni műút Velence—kápolnásnyéki szakaszának végleges — öntött aszfaltburkolattal való megépítése. Burkolatot cserélünk a fehérvári Március 15 utcában. Tovább javul Gárdony úthálózata. A Veszprém—keszthelyi 74-es úton a Veszprém—baktonalmádi, a Balatonfüred—fürdőtelepi, a Felsőőrs—lovasi úton, továbbá a balatonarácsi bekötőúton korszerűsítünk. Különböző munkáink lesznek Várpalotán, Ajkán, Borzaváron és Porvacseszneken. Komárom megyében az idén kezdjük meg a Kisbér—Komárom közötti 808-as út korszerűsítését, mely jelentősen javítja e körzet közúti forgalmát. A korszerűsítendő utakon több hidat is — a tavalyi négyszeresét — építünk, s ez ugyancsak jelentősen növeli a közúti közlekedés biztonságát. Vállalatunk működési területén más vállalatok is építenek utakat. Ezek közül megemlítem a 7-es út székesfehérvári átkelési szakaszának és a 805-ös út Berényi úti részének korszerűsítését, teljesítőképességük fokozását. A munkálatok befejezése után sok veszély és nehézség lesz a múltra, mind a két útvonalon. 1962. évi előzetes terveink rendelkezésünkre állnak. A terv előírja, hogy termelési költségeinket — az 1961. évihez viszonyítva — 3,6 százalékkal kell csökkenteni, a termelékenységet pedig 4,5 százalékkal kell növelni. Nem kis feladat e célkitűzések megvalóítása, különösen a termelési költségeknek egy,év alatt 3,6 százalékkal való csökkentése. Igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni és becsülettel helytállni minden területen. Az állami útfenntartási programunkhoz máris rendelkezünk a műszaki tervekkel és a költségvetéssel. A párt és a tömegszervezetek segítségével eredményeink javítása érdekében a következő főbb intézkedéseket kívánjuk tenni: Az eredményjavulásnak 45—50 százalékát műszaki-szervezési intézkedésekkel érjük el. Tovább korszerűsítjük a bitumen melegítő telpek tüzeléstechnikáját és ezzel üzemanyagot takarítunk meg. Szerény lehetőségeink keretén belül csökkentjük a kézi munkát a nagyobb földmunkáknál és a hengerlési kő terítésénél. A zánki kőbányánkban összpontosítjuk a nemes zúzalék anyagok előkeverését. Ezzel csökkentjük a raktározási költségeket és a több kis telep miatt felmerülő költségeket. Igyekszünk több helyi anyagot felhasználni és ezek beépítési technológiáját fejleszteni. Tovább tökéletesítjük a munkaszervezést, az anyagszállítást, a helyszíni utókalkulációt, az eredmények rendszeresebb és alaposabb elemzését, a vezetés színvonalát. Fellendítjük a szocialista munkaversenyt. Még a munkák beindulása előtt — és folyamatosan — szervezetten továbbképezzük a vállalat műszaki és adminisztratív dolgozóit, hogy egyre kevesebb legyen a hiba munkánkban. Fokozott figyelmet fordítunk a munkások nevelésére, ellátásuk javítására. A vállalat feladatait termelési tanácskozásokon megbeszéljük munkatársainkkal, a munkásokkal, a műszaki és adminisztratív dolgozókkal. Bízunk abban, hogy e tanácskozásokon értékes javaslatok sötnek és így egyre eredményesebb munkánkkal megvalósítjuk idei tervfeladtainkat. Beke László igazgató FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Vasárnap, 1962. január 14. A termelőszövetkezeti asszonyok Fiatalok, idősek, asszonyok, lányok, termelőszövetkezeteink élenjáró nődolgozóinak küldöttei mintegy háromszázan hallgatták a csütörtöki tanácskozáson Kovács Józsefnének, a megyei nőtanács titkárának beszámolóját. Amikor arról szólt, hogy küzdelmes és mégis eredményes utat tettek meg a tegnap még egyénileg dolgozó paraszt asszonyok a termelőszövetkezetekben, sok-sok gondolat fordult meg a részvevők fejében. Milyen is volt a kezdet? Szinte mindenki előtt más kép bontakozott ki a kérdés hallatára. Az asszonyok ott látták maguk előtt a problémákkal küzdő termelőszövetkezeti vezetőséget, látták saját magukat. Hány és hány maradi nézet ellen léptek fel, amíg rendszeressé vált a munkájuk a mezőgazdasági nagyüzemben. A munkaegységenként hatvan forint jövedelemmel büszkélkedő besnyői asszonyok is az egy évtizeddel előtti időre gondoltak. Arra, amikor a termelőszövetkezet még csak bontogatta szárnyait, amikor még a község képe nem alakult ki, amikor még az új házakat könnyen meg lehetett számlálni. A beszámoló minden mondata után, saját termelőszövetkezetük helyzetét, életét képzelték maguk elé. S amikor a munkaversenyről esett szó, a dunaújvárosi járásból jelenlévők ott érezték magukat az egy évvel ezelőtti pusztaszabolcsi értekezleten, amikor megszületett a versenyfelhívás, amelyhez mintegy ezerötszázan csatlakoztak. A székesfehérvári járás küldöttei a polgárdi és a sárkeszi, a bicskei járásból jelenlévők a vértesacsiai felhívásra gondoltak. Valamenynyien részesei voltak a napokban értékelésre kerülő versenynek. Háromszáz élenjáró asszony és lány képviselte a több mint tizenhárom és félezer édesanya és feleség véleményét, akaratát. és a hozzátartozók, a termelőszövetkezeti munkában a tagok mellett serénykedő családtagok véleményét is kifejezésre juttatták. Huszonnégyen mondták el, miként dolgoztak a múlt esztendőben és milyen terveik vannak a jövőre. Huszonnégy felszólaló megannyi javaslata hangzott el a csütörtöki értekezleten. Jó volt hallani az élet- és munkakedvvel teli mondatokat, jó volt hallani az asszonyok harciasságát, vezetésben való helyi követelését. Lehetne idézni a felszólaló fiatalabb, vagy idősebb termelőszövetkezeti tagok felszólalását, de félő, hogy a sorok nem adják vissza a hangot, amivel kifejezték szinte valamennyien a közös gazdaság szeretetét, vigyázását, féltését. Amikor Hering Sándorné Felcsútról, Dancz Lászlóné Sárszentmiklósról, Karán Sándorné, Gábor Mátyásné Besnyőről, Papp Istvánná a fehérvári Szabad Élet Tsz-ből, vagy Pánczél Gáborné Csákberényből arról beszélt, mily szorgalmasak a velük együtt dolgozó asszonyok, lányok és amikor azt mondták, hogy ezt a munkalendületet tovább fokozzák és hajlandók egy magasabb szintű versenymozgalomból is részt Kovács Gy. Pálné, országgyűlési képviselő, az adonyi Március 21 Tsz elnökhelyettese (fent) és Balatincz Jánosné, a bodajkiak képviselője beszél a termelőszövetkezetben dolgozók munkájáról. Keserűen mosolygott rá saját tükörképére, megfésülte hosszú haját, szorosan összefonta és tarkójára erősítette. Határozatlanul álldogált még egy kis ideig, azután felvette kalapját meg kabátját és elhagyta a szobát. Az erős szélroham arra kényszerítete, hogy lehajtsa fejét és kezével szorítsa le kalapját; hatalmas hópelyhek kezdték ellepni a háztetőket, az autókat, a fák csupasz ágait, a kövezetet és a járdát. Ez volt az első, talán egy kicsit korainak is mondható hó. Igen, már a tél is megjött... Mennyire szerette ezt az időt! A fagyos levegő, a vakító fehér hó az ember lába alatt, a téli nap ragyogó sugara mozgásra csábít, örömet, jó hangulatot kelt... Rövidesen itt van az Újév előestéje, a hagyományos szórakozásokkal, zenével, tánccal, vidám mesékkel és tréfákkal teli esték Matvejevék kedélyes, szűk családi körében. — Marija Nyikolajevna! A váratlan hangra összerezzent és megpillantotta Szemjon Jakovlevics Varsavszkij felragyogó arcát. „Pobjedája” kormányánál ült, és hívta, hogy üljön be mellé. Marija Nyikolajevna barátságosan mosolyogva üdvözölte, de nem fogadta el a meghívást Arcát azonban elhagyta a mosoly, amikor meglátta, hogy mennyire elhalványul Szemjon Takovlevics arca. De hát végül is mit tegyen, amikor szíve és minden gondolata egy másik férfivel van el 41 foglalva, lehet, hogy nem olyan csinos és nem olyan figyelmes, mint ez az ember, de nagyon drága a szívének. Akaratlanul is arra gondolt: „Már nem is szépen kedves, hanem kedvesen szép!” Elbúcsúzott, majd eltűnt a tömegben és máris megfeledkezett mind az autóról, mind Varsavszkijról. Újból erőt vettek rajta azok a gondolatok, amelyek ellen attól a pillanattól kezdve küzd, amióta rádöbbent, hogy beleszeretett Sztyepankovszkijba. Váratlanul rohant rá a szerelem, mint a hógörgeteg, és úgy magával ragadta, hogy még a lélegzetvétel is nehezére esett, élete pedig értelmetlennek tűnt Sztyepankovszkij nélkül, az ő szeme és mosolya nélkül. Furcsa, hogy ennek a szerelemnek rettentő erejére csak akkor döbbent rá, amikor megjelent az a másik lány. A Koraljovék házában történt találkozás után két-három együttlét, ,úgy látszik, elegendő volt ahhoz, hogy az újonnan jött meghódítsa Valentyint, és szemlátomást tartós vonzalmat ébresszen benne. Sztyepankovszkij, aki mindig fegyelmezett és nyugodt véle, valahogyan maga is megváltozott. Szinte formálódott. Választékosan öltözködött és a nőkkel szemben előzékenyen viselkedett, amit korábban nem lehetett tapasztalni nála. Marija Nyikolajevna érezte, hogy csak egy csepp víz kell még a keserű pohárba, és itt, az emberek szeme láttára erőt vesz rajta a zokogás. Mégis, bánatának minden keserűsége, szívének minden fájdalma ellenére, a világért sem mondott volna le erről a gyötrelemről. Ha nem is szerencsés a szerelemben, legalább megismerte ezt az érzést, ha nem is gyönyör, hanem csak kín számára, mégis igazi szerelem. És ez nem adatik meg mindenkinek... Így gondolkodott Marja Nyikolajevna, amikor szülővárosa zajos utcáján lépkedett. Gondolatai annyira lefoglalták, hogy most jutott eszébe, hogy ígéretet tett Matvejevék meglátogatására. Innen odáig nagy volt a távolság, és talán hétre már oda sem ér, hacsak taxit nem fogad. Minthogy pedig taxi nem volt látható a taxiállomáson, elhatározta, hogy nem megy elMatvejevékhez. Otthon Maja bekapcsolta a villanyfőzőt, feltette a teás- 42