Fejér Megyei Hírlap, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

A földművesszövetkezetek V. küldöttgyűlése elé A mai napon ül össze a Fejér m megyei földművesszövetkezetek­ V. küldöttgyűlése. A négy éven­ként megtartásra kerülő küldött­­gyűlések minden alkalommal egy-egy fontos állomását jelentik a mozgalomnak, de a mostani jelentősége felülmúlja az előzőe­ket. A beszámolási időszakban vég­bement alapvető gazdasági és társadalmi változások, —­ • ame­lyek az egész magyar mezőgaz­daság nagyüzemi alapokra helye­zését jelentették — a legszoro­sabb összefüggésben voltak a f­öldművesszövetkezetek tevé­kenységével. A lenini szövetkeze­ti terv alapvető feladatként jelöli meg, sokoldalúan elősegíteni az egyénileg dolgozó parasztság kol­lektív gazdálkodásra való áttéré­sét. Az V. megyei küldöttgyűlés olyan megállapítást tehet, hogy megyénk földművesszövetkezetei becsülettel teljesítették a párt­oi­tid számukra kijelölt feladatokat. A földművesszövetkezetek fenn­állásuk óta szövetkezeti szellem­ben nevelik tagjaikat és e neve­lés a parasztság nagy többségé­ben segítette levetni a szűk, egyé­ni, paraszti gondolkodás korlá­tait. A tagság széles tömegei sa­játították el a közéleti munka gyakorlatát, itt tettek szert veze­tésbeli tapasztalatokra. Nem vé­letlen, hogy soraikból tömegesen kerültek ki a társadalmi és gaz­dasági élet paraszti vezetői. Az első termelőszövetkezetek is föld­­műveszövetkezeti kereteken be­lül alakultak és indultak fejlő­désnek. A szövetkezeti kereske­delmi, felvásárlási, termelés­­szervezési, ipari és vendéglátó­ipari tevékenység is céltudato­san szolgálta a tsz-mozgalmat. Fel nem becsülhető támogatást jelentett tsz-einknek az a száz szakember, akiket földműves­szövetkezeteink engedtek át­ a megszilárdulás érdekében. Sokan úgy gondolták, hogy a f­öldművesszövetkezeti mozgalom — a mezőgazdaság kollektivizálá­sával — már betöltötte szerepét, s a továbbiakban nincs szükség rá. Ezek a vélemények mind gyakorlatilag, mind elvileg meg­alapozatlanok, az élettől távol állnak. A földművesszövetkezetek el­sőrendű kötelessége a tsz-tagság egyre növekvő fogyasztási igé­nyeit kielégíteni. Felmerül a kér­dés: alkalmasak-e erre a föld­művesszövetkezetek? Feltétlenül! A falusi áruellátás szövetkezeti rendszere teljes mértékben össz­hangban van a szocialista tár­sadalom követelményeivel, mivel a kereskedelem szövetkezeti úton történő bonyolítása igen haladó elemeket hordoz magában. A szocialista társadalom fejlődése mindinkább feltételezi a néptö­megek egyre nagyobb részvételét a gazdasági, kulturális és politi­kai élet minden területén. A föld­művesszövetkezeti mozgalom a gazdasági folyamatok egyik ágazatának — a falusi kereske­delemnek — olyan bonyolító szerve, mely a társadalmi ön­igazgatás és ellenőrzés gyakor­lására szervezeti felépítésénél fogva alkalmas. Ezeknek a for­máknak megfelelő tartalommal való megtöltése mellett a szövet­kezeti kereskedelem távlatai belát­­hatatlanok. A tartalmi fejlődés a földművesszövetkezeti tagság ál­talános színvonalbeli növekedé­sével mindinkább biztosított, amit a legutóbb lezajlott vezető­­ségválasztó taggyűlések is bizo­nyítanak. A földművesszövetkezetek, mint a falu egyik legnagyobb tömegszervezetei, tömegmozgósí­tó erejük és anyagi eszközeik ré­vén nem nélkülözhetők a párt falusi művelődés­politikájának végrehajtása során. Az MSZMP művelődés­politikai irányelvei­nek megjelenése óta földműves­szövetkezeteink szorosan együtt­működve a népművelési intéz­ményekkel, hatásosan szervezik a politikai és szakmai ismeret­­terjesztő előadásokat, könyv­mozgalmat, a tsz-akadémiákat. A szervezési segítségadáson túl moz­galmunk az elmúlt négy év alatt 450 000 forintot fordított — csak központi alapból — ilyen célok­ra. A falusi könyvforgalom tár­sadalmi aktíva hálózatunk hat­hatós támogatásával több, mint háromszorosára emelkedett az el­múlt években. A falusi könyv­tárak fejlesztéséhez két év alatt 200 000 forinttal járultak hozzá. A falusi áruforgalom több, mint 25 százalékkal, közel 180 millió forinttal több, mint négy évvel ezelőtt. A termelőszövet­kezeti mozgalom előrehaladásá­val további rohamos forgalmi növekedés várható, amelynek csak megfeszített munkával ké­pes megfelelni a falusi kereske­delem. A nagyterjedelmű for­galom lebonyolítása érdekében tovább kell növelnünk a keres­kedelmi hálózat áteresztőképes­ségét, mindenek előtt az új rend­szerű kereskedelmi formák — az önkiszolgálás és önkiválasztás módszereinek szélesebb körű al­kalmazásával. Kereskedelmi po­litikánk alapjában az a törek­vés áll, hogy a tömegfogyasztású iparcikkeket közelebb vigvük a falusi lakossághoz, annak érde­kében, hogy a vásárlás minél ke­vesebb időt vegyen igénybe. A vendéglátás terén feladatunk a magasabb fokú szolgáltatást biz­tosító, s egyben kulturált szóra­koztatást nyújtó hálózati egysé­gek — cukrászdák, presszók, presszós­ kisvendéglők, bistrók, stb. — nagyarányú és gyors fej­lesztése. A földművesszövetkezeti szer­vek egyik alapvető feladata a tsz-ek nagyüzemi zöldség-gyü­mölcs termelésének kialakítását elősegíteni és e termékek értéke­sítését megszervezni. Az elmúlt évben már 7000 hold zöldség­­gyümölcs termelési szerződést kötött a MÉK a termelőszövet­kezetekkel. A segítségadást a ter­vezéstől kezdve a palántázás, nö­vényvédelmi munkák, szakta­nácsadáson keresztül, az áru sze­déséig és értékesítéséig kell gya­korolni. Továbbra is gondot kell fordítani a háztáji gazdaságok­ban rejlő lehetőségek kihaszná­lására, mindenek előtt a tojás- és baromfitermelésben, valamint a gyümölcs felvásárlásban. A földművesszövetkezetek és gazdasági egységeik, melyek megtalálhatók megyénk legki­sebb falvaiban is, olyan decent­ralizált bázisok, melyek alkalma­sak a szétszórt népgazdasági tar­talékok feltárására, a helyi tar­talékok mozgósítására. Mozgalmunk további fejlődé­sének főbb irányvonalait az or­szágszerte most folyó küldött­­gyűlések tapasztalatainak fel­­használásával a SZÖVOSZ V. Kongresszusa fogja — a párt falusi politikájával teljes össz­hangban — meghatározni. Biz­t­­osra vehető, hogy a földműves­szövetkezeti mozgalom újabb fej­lődés előtt áll; feladatai lelkesí­tők, s azok végrehajtására a szö­vetkezeti eszme híveinek soka­sága mozdul majd meg. Kovács György a MESZÖV elnöke Világ proletárjai, egyesüljetek1. A TARTALOMBÓL:w v&Ciyess AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV­II. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM. ARA:­00 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1962. MÁRCIUS 1. író-olvasó találkozó Sár­szent­mihályon ☆ Hajnalban alszik a város •6 Vet­őburgonya N. Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht eszmecseréje a német kérdésről N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Walter Ulbricht, a Német De­mokratikus Köztársaság államta­nácsának elnöke eszmecserét folytatott a német békeszerződés megkötéséről és a nyugat-berlini kérdésnek a szerződés alapján történő rendezéséről. Megvitatták a Szovjetunió és az NDK együtt­működésének kérdéseit is. A Szov­jetunió további áruhitelt nyújt a Német Demokratikus Köztársa­ságnak. Az eszmecsere megmutatta, hogy a Szovjetunió és az NDK véleménye a megvitatott kérdé­sekre vonatkozólag teljesen meg­egyezik. Az eszmecsere Moszkvában zajlott le február 26-án és 27-én. A két államférfi találkozóiról az alábbi hivatalos közleményt ad­tak ki: „Február 26-tól 26-ig Moszkvá­ban tartózkodott Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának el­nöke. Február 26-án és 27-én talál­kozó folyt le Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára, a Szovjet Minisztertanács elnöke és Ulbricht, az NSZKP Központi Bizottságának első tit­kára, az NDK államtanácsának elnöke között. E találkozókon be­ható eszmecsere folyt a német békeszerződés megkötésével ösz­­szefüggő kérdésekről és a nyu­gat-berlini helyzet e szerződés alapján történő rendezéséről, va­lamint a két államot kölcsönösen érdeklő más nemzetközi kérdé­sekről. Megvitatták azt a kérdést is, hogyan lehetne tovább fejleszte­ni a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság szoros testvéri kapcsolatait, s ezen be­lül azt a kérdést, hogyan bővít­sék a két ország gazdasági együtt­működését, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatait. Az eszmecsere során kiderült, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság állás­pontja teljesen megegyezik a né­met békeszerződéssel összefüggő kérdésekre, valamint az egyéb időszerű nemzetközi problémák­ra és a két ország kölcsönös kap­csolatainak kérdéseire vonatkozó­lag. Megegyezés jött létre arról is, hogy 1962-ben növelik a két or­szág kölcsönös áruszállításait és a Szovjetunió további áruhitelt bocsát a Német Demokratikus Köztársaság rendelkezésére. A találkozók és a megbeszélé­sek meleg, szívélyes légkörben, a teljes kölcsönös megértés és egy­öntetűség szellemében folytak le. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szov­jet Minisztertanács elnöke ebédet adott Walter Ulbrechtnak, a NSZKP Központi Bizottsága első titkárának, az NDK államtanácsa elnökének tiszteletére. Walter Ulbricht és a kíséreté­ben lévő személyiségek, valamint Pervuhin, a Szovjetunió NDK- beli nagykövete február 26-án visszautaztak Berlinbe." (MTI) Jelentkezések a budapesti borvsvast­re Augusztus 15. és 26-a között rendezik meg a város­ligeti Vajdahunyad várában a har­madik budapesti nemzetközi borversenyt. A verseny iránt rendkívül nagy az érdeklődés Nyuga­t-Európában is. A meg­hívókat még el sem küldték a külföldi bortermelőknek és borkereskedőknek, így csupán négy külföldi szaklapban meg­jelent hirdetés alapján eddig 25 nagy nyugat-európai borke­reskedelmi cég jelentette be részvételi szándékát. í­rigy havazás Jugoszláviáb­n — Csikorgó hideg, hóvihar és árvíz Amerikában Jugoszlávia északi vidékein erősen havazik. Szlovéniában csaknem egyhetes szünet után kedden 20—30 centiméter hó esett. A síterepeket még ennél is vastagabb hótakaró borítja. Észak-Amerikában újabb hi­deghullám terjed. Észak-Dakota, Montana és Minnesota állam északi vidékein kedden mérték­­ az idei télen a legnagyobb hide­get. A jeges országutakon sok baleset történt. Des Moines és Iowa államban még mindig vas­tag hótakaró akadályozza a köz­lekedést. Kentucky, Tennessee és Nyugat-Virginia államban a nagy esőzések árvizeket okoztak. Egyes vidékeken lakóházakat ürítettek ki és a közlekedési nehézségek miatt iskolákat zártak be. (MTI) Hordozható TV-szerviz A híradástechnikai ktsz szakemberei hordozható TV- szerviz felszerelést állítottak össze. A kis táskában elhelye­zett műszercsoporttal orvosol­hatják a TV-k valamennyi olyan hibáját, ami otthon ki­javítható. A táska súlya mind­össze 8 és fél kiló. A hazai TV-javító szolgálatának a szö­vetkezet a nyáron 150 ilyen miniatűr „műhelyt’’ ad át, külföldi megrendelésre pedig kétszázat készít. 166 új vasúti tiszt A MÁV tisztképző intézete forgalmi és kereskedelmi tago­zatának hallgatói sikerrel fe­jezték be tanulmányukat. A 166 új vasúti tisztet szerdán délután Rödönyi Károly MÁV vezér­igazgatóhelyettes ünnepélye­sen avatta fel. A MÁV új tiszt­jei jövő héten kerülnek munka­helyeikre az ország különböző vasútállomásaira. Március 8-án újabb egyéves tanfolyam indul, amelyen 10 vasúti „tisztnövendék” vesz részt. (MTI) KÉT LEVÉL... S Hétfőn reggel két fiatal velencei tanítónő 1­2 levelet kapott. Kék, csíkos szélű légi­posta boríték, remekbe formált betűkkel írt címzés. Ejnye, ki írta, mi van benne? A legnagyobb meglepetésre a levelek írói azok a néger fiatalok, akik két nappal előtte, szombaton mint várva várt vendégek érkeztek a gépállomás klubhelyiségébe. Tehát ők vasárnap, azonnal, melegében megírták a leveleket, hogy tovább ápolják azokat a hajtásokat, melyek a barátság jegyében fakadtak. Felejthetetlen volt ez a találkozó. A négy afrikai fiatal, — három férfi és egy nő,­­ meghívásának ötlete a gépállomás dol­gozói között született, melyet Erdei Mihályné elvtársnő felkarolt és a MEDOSZ országos köz­pontján keresztül hamarosan valóra is váltottak. Szombaton délután 5 órára már zsúfolásig megtelt ünneplő ruhás vendéglátókkal a gépállo­más klubhelyisége. A kultúrház igazgatója kö­szöntötte a fiatalokat, majd Lengyel Lajos tanár tartott rövid előadást Afrika térképe előtt. Ezt követően a vendégek szólaltak fel. A kameruni­ak francia, a zanzibáriak angol nyelven. Hazá­juk harcát, jövőjét, szépségeit ismertették, majd a feltett kérdésekre népük életét, szokásait ecsetelték nagy érdeklődés közepette. A hall­gatóságot különösen az ragadta meg, hogy sem a kameruniaknak, sem a zanzibáriaknak nincs még kifakult nemzeti nyelvük, elnyomóik nyel­vét használják, és hazájuk rengeteg tájszólása miatt még egymást sem értik meg. A két zanzi­­bári vendég, akik már három hónapja tartóz­kodnak hazánkban mint egyetemi hallgatók, magyar szavakat és mondatokat is kevertek az angol előadásba, de teljesen hazánk nyelvén még nem tudtak beszélni. A magyar kifejezések utat nyitottak a hallgatók szívéhez. Mosoly terült el az arcokon, tapsvihar csattant fel. Ezt látva a két kameruni fiatal egyike felállt és engedélyt kért, hogy egy dalt énekelhessen el. A szöveg francia, a dallam kissé a marseil­­lesre hasonló, a hangban benn izzott minden harci szenvedély, mély fájdalom és optimista bizakodás. Mindenki megértette és fergeteges tapsvihar zúgott fel. Mintha színestollú, exotikus madárszárnya­kat kapott volna a két klubtermi óra, úgy el­szállt. Utána vacsora, majd kultúrműsor követ­kezett a művelődési otthonban. A Fejér megyei Népi Együttes színvonalas tánc és énekszámokat mutatott be. Itt szerepelt először a nyilvánosság előtt a gépállomás tánccsoportja is, melynek ve­zetője: Mauczka Miklós. Első szereplésnek, a nagynevű együttes mellett, kitűnő volt az elő­adás, és a siker szárnyakat adott a fiatalok lel­kes gárdájának. A kultúrműsor után bál következett. Néger barátaink nyakán ott piroslott az úttörőktől emlékbe kapott nyakkendő, a megbe­csülés, rokonszenv jelképe, melyhez annyi ked­ves szó, barátságos mosoly, kedves arc taradt. Ki sem aludhatták magukat, le sem feküd­tek, máris tollat ragadtak, hogy írjanak. — pár hibával ugyan, de magyar nyelven és hibátlan szeretettel. Nagy József

Next