Fejér Megyei Hírlap, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

a :— Ez aztán ajándék! Ez aztán szívesség! Meg is volt a sikerem vele. És most ezúton mondok Szulák bácsinak hálás köszönetét érte. — ...ejha! Megvan a téma: téli parola... biztos fertőzés... veszedelmes borravaló! — Hát bizony az lett volna a helyes, mert a koma előtte teliköhögte a tenyerét és most biztos a fertőzés, ha tüstént kezet nem mos, amint odaérünk . Na hallja, én is megkaptam a magamét, ezt a nagy borravalót, meg a téli parolát... Legszívesebből el se fogadtam volna. Megint meglódult a szánkó. Már a szőlők között jártunk, amikor megszólalt az öreg a parasztember büszke rátartiságával, semmi is több, mint a veszedelmes kézfogás, nem iparkodik kezet szorítani, mert jobban megbecsüli a másikat, ha megkíméli a fertőzéstől. Sajnos ezzel egyesek nem törődnek és barátkoznak boldog-boldogtalan felé, ha kell, ha nem kell, ha tiszta, ha piszkos a tenyerük. Pedig ilyenkor még Szép szokás a kézfogás. A tisztelettel összekulcsolódó tenyerek barátságot jelentenek, de csak akkor, ha tiszták a kezek. Mert a szennyezett, kórokozókkal teliköhögött, fertőzött tenyér továbbadja a betegséget és bajt okoz a megtiszteltnek. Az ilyen teliköhögött tenyérrel rendes ember Nyilván erre gondolt Szulák bácsi is, mert olyan sértődött képet vágott, hogy útitársam ijedten kezet fogott vel. Irtózom a borravalótól. A munkáért fizetés jár. Ha a munka különösen jó, a díjazás lehet a szokottnál magasabb. Ha több, adhatnak külön pénzjutalmat érte. De a szívességet megfizetni nem lehet. Azért hála, köszönet jár. — Várjon jóember! Tartsa a markát... — nyekergett. Előkotort egy kétforintost és a tenyerébe hullajtotta. — Gyi!... — rántotta meg a gyeplőt Szulák bácsi. A lovak jól kocogtak, úgy, hogy hamarosan odaértünk és útitársam cihelődött, leszállt, kigombolkozott és a zsebében kotorászott. Már csak ezért is örültem, hogy hátra, a szánkó farába került. No, ott köhöghet, ahogy jólesik neki, tel. Útitársam bárgyúan vigyorgott. Kotorászott is zsebkendő után, de nyilván nem találta, mert nem vette elő, pedig újra köhögött és másodszor szerencsésen a fülembe talált. Harmadszor már anynyira bújtam, hogy észrevette és puszta tenyerét tartotta a szája elé. Teli becsület— A fene egye meg! Legalább tartson zsebkendőt a szája elé... — duzzogta a kupántalást, látva a helyzetet és megértve, hogy nem én vagyok a hibás nők. Nemcsak neveletlenségnek, veszedelmesnek is tartom. Főleg influenzás időben. A garatban élősködő fertőző kórokozók köhögéskor útrakelnek és a kiröppenő permet nyálkacseppjeire tapadva közvetlenül fertőzik a mitsem sejtő áldozatot, ha idejében nem kapja el a fejét. No én elkaptam és úgy belevágtam a mellémpréselt útitárs kobakjába, hogy mind a ketten csillagokat láttunk és percekig szidtuk közvetlenül egymást, közvetve a tapintatlanul köhögő útitársat. Nem szeretem, ha rámköhög-Kezdete viszont a vasúti kuporgásig nyúlt vissza, amikor megismerkedtünk és ez a kapcsolat útitársam szerint feljogosította arra, hogy három ízben leköhögjön. Az eset különben is a célnál, a közbeeső faluban játszódott le. Útitársamnak erre is volt ötlete. Azt mondta, hogy ketten — mármint ő, meg én — telepedjünk az ülésbe a „kocsis” pedig — így mondta: a kocsis! — álljon a hátunk mögé és a fejünk felett hajtson. Szulák bácsi ebbe nem ment bele, így aztán azutasnak csak hátul, a szánkó deszkáján jutott hely, úgy, hogy a lábát végignyújtotta — mert lelógatni nem merte — és az ülésnek támaszkodott. Pocsék hely volt, az igaz, de hely volt és vitte a célja felé, mert a szánkón csak egy ruganyos ülés volt, amin Szulák bácsi ült és amin nekem biztosított helyet. Hátul nem volt semmi. A felpakolás nem ment simán, útitársammal a vonatban ismerkedtem meg. Fékezéskor úgy rám esett, hogy alig bírtam egyenesbe irányítani. Aztán beszélgetni kezdtünk és megtudtam, hogy ő is ott száll le, ahol én és az egyik utamba eső faluba iparkodik. Azonnal kijelentette, hogy velem jön. Én nem mertem semmit ígérni, mert csak azt tudtam, hogy várnak, de azt már nem, hogy az állomástól hogyan jutok tovább. De ő már biztosra tervezett. Vannak ilyen biztos fellépésű, határozott emberek. Én is rosszkedvű voltam. Roszkedvű, mert a vonatban nem volt helyünk, mert fáztunk és mert előadásra mentem és nem mondták meg, hogy miről beszéljek. Nem volt témám. Amikor egy helyett két didergő ember mászott le a vonatról a martonvásári állomáson, Szulák bácsi kerek holdvilágképe megnyúlt. Olyan lett, mint a hosszúra sikerült tojás. Tovább folytatódik a második ötéves terv idején a nehéz fizikai munkát igénylő rakodás, osztályozás és válogatás gépesítése. A nagyobb raktárakat szállítószalagokkal és targoncákkal szerelik fel. A zöldség, a gyümölcs és a hagyma rakodásánál rakodólapokat, emelővillás targoncákat alkalmaznak. (MTI) Tovább folytatódik a felvásárlási munkát javító tranzittelepek létesítése és korszerűsítése. Az ország területén összesen 40 ilyen telep épül a tervidőszak végéig. Minden nagyobb felvásárló, vagy értékesítő telep közelében göngyölegtelep is lesz. Jégtárolókat elsősorban az exportszállításokat lebonyolító telepek kapnak. 1964- ben Szegeden, Ózdon, Gyöngyösön és Füzesabonyban, 1965- ben Debrecenben, Szolnokon, Győrött, Makón és Nyíregyházán fejeződik be egy-egy raktár építése. Építésükre és felszerelésükre 142 millió forintot biztosít a SZÖVOSZ költségvetése. 1963- ban Kecskeméten adnak át egy új csaknem 40 millió forintos költséggel épülő, korszerű raktárt. Ugyanebben az évben készül el a fővárosban egy modern berendezésű mézraktár is. A tervidőszakban folytatódik a tájtermőterületek központjában levő raktárak és átvevőhelyek fejlesztése. Legnagyobb almatermelő körzetünk, Szabolcs-Szatmár megye központjában, Nyíregyházán, 1965-ben befejeződik az együttesen több mint 180 millió forintos beruházási költséggel már több éve készülő almatároló építése. Ez lesz az ország legnagyobb és legkorszerűbb gyümölcsraktára. Szatymazon már az elmúlt évben elkészült egy hűtőház-tároló, Salgótarjánban, Fehérgyarmaton és Kővárott pedig egy-egy zöldség-gyümölcsraktár. Három nagy ipari megyénk központjában — Veszprémben, Tatabányán és Pécsett — együttesen csaknem 50 millió forintos beruházási költséggel épül egy-egy korszerű raktár. Építésük már az elmúlt évben megkezdődött, s az idén fejeződik be. Ugyancsak az idén készül el a hatmillió forintos beruházási költséggel épülő dunaújvárosi raktár, közös gazdaságokban megtermelt áruk a legrövidebb úton, jó minőségben, kis költséggel jussanak el a fogyasztókhoz és ugyanakkor biztosítani tudják a háztáji gazdaságok áruinak gyors átvételét és értékesítését is. ruházásainak kereken 41 százalékát, 557 millió forintot fordít ilyen célokra. A rendelkezésre álló összegeket úgy igyekeznek felhasználni, hogy a megvalósuló beruházások eredményeként a termelés, a felvásárlás és az értékesítés ilyen nagymérvű, az ország egész lakosságát közvetlenül érintő fejlődése szükségszerűvé tette a felvásárlás és az értékesítés technikai bázisának erősítését. A földművesszövetkezeti rendszer 1960—1965 közötti, együttesen több mint egy milliárd háromszáz millió forint értékű be-A tervidőszak éveiben országszerte nagyterületű új gyümölcsösök fordulnak termőre. Ez közvetlenül érezteti majd hatását mind a belföldi ellátás javulásában, mind pedig az exportszállítások növekedtében. 1960- hoz viszonyítva 1965-ben almából 8312 vagon helyett 24 450 vagonnal, szőlöből 1645 vagon helyett 4300 vagonnal, szilvából 2241 vagon helyett 6800 vagonnal, kajszibarackból 1689 vagon helyett 4100 vagonnal, különböző vegyesgyümölcsökből pedig 4280 vagon helyett 7600 vagonal vásárolnak fel, illetve visznek piacra. Burgonyából, vöröshagymából és zöld réglétékből együttesen 16 552 vagonnal kerül több piacra 1965- ben, mint 1960-ban. Legnagyobb mértékben , 64,7 százalékkal a zöldségfélék felvásárlása növekszik, de például olyan kül- és belföldön egyaránt keresett cikkből is, mint a vöröshagyma, csaknem 35 százalékkal többet vásárolnak fel. Ez pontsan 43,2 százalékkal lesz több, mint 1960-ban. A kulturáltabb, egészségesebb táplálkozás szempontjából fontos, vitamindús gyümölcsökből és zöldségfélékből 60,2, illetve 47 százalékkal emelkedhet az egy főre jutó fogyasztás. Ugyanakkor az állami élelmiszeripar, a konzervgyártás is 81,6 százalékkal több nyersanyagot kap a mezőgazdaságtól. Exportra csaknem 70 százalékkal szállítunk többet a második ötéves terv végén, mint 1960-ban. A fejlődés tervezett arányaira, s egyben a termelőszövetkezeti gazdálkodással kialakult lehetőségekre jellemző, hogy 1965-ben — a második ötéves terv utolsó évében — kereken 189 000 vagon mezőgazdasági terményt és terméket vásárolnak föl és visznek piacra. A termelőszövetkezeti gazdálkodás térhódításával megteremtődtek hazánkban a korszerű, nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermelés feltételei. A földművesszövetkezeti szervek — ennek alapján — a következő években jelentős erőfeszítéseket tesznek mind a belföldi zöldség-gyümölcsellátás, mind pedig zöldség-gyümölcs exportunk fejlesztésére. mozirajongók népes tábora január elsejétől december 31-ig 135 millió 372 ezer jegyet váltott a pénztáraknál. A városokban és a falvakban a magyar filmeket nézik legszívesebben, erről tanúskodik, hogy egy-egy gyengébben sikerült magyar film is legalább annyi, de általában több nézőt vonzott, mint akár a jó külföldi filmek. A tavaly bemutatott magyar filmek közül egyébként az Alba Regia tetszett a legjobban, 1 645 000-en nézték meg. A külföldi művészek alkotásai közül a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, Verne Gyula regényének látványos amerikai filmváltozata „tört” az első helyre. Előadásaira 1 mn íaóval tálta atol iMTI nyixoai művészex mmjeit, s a Kovács Mária Az emlékkönyvet lázasan lapozva, a gyertya fényénél sok ország fia bejegyzését böngészem. .. A hősöknek nem szabhat határt semmi, s minél több embernek kell megismernie azok történetét, legyen az másfélszáz éves is. Különös érzés kerített hatalmába bennünket, s a magyar nép szabadságáért harcolók emléke ily messze távolban elevenen él, büszkék ennek az emléknek az ápolására, s egy 11 éves bulgár fiúcska kívülről tudja egy magyar államférfi 5 hónapos emigrációja minden napjának eseményeit. Magyar szabadságharc. Kiegyezés sokak behódolásával. Árulás a nép vérén. Kossuth Lajos és társai nem ezt az utat választják. Helyette önként vállalt emigráció, amiben 115 magyar hazafi követi. Ez a ház, amely menedéket nyújt, egy bulgár kereskedőé volt. Dokumentumok, egykori rajzok, a magyar hazába írt levelek, aláírások, használati eszközök, s az íróasztal amelyen Kossuth dolgozott, s a két szobafal közötti üreg, ahol házkutatáskor rejtegették.” A csoport minden tagja elnémul, megindulunk a csigalépcsőn, kísértetiesen recsegnek a 200 éves padlók, amelyet gondos kezek hetente gyúródeszka fehérre súrolnak, s kedves kis kalauzunk megkezdi történetét. A múlt évben összesen 891 886 előadáson vetítették a magyar és Tavaly összesett 167 egész estét betöltő új játék és dokumentumfilm, valamint mesefilm-sorozat és felújított alkotás jelent meg a mozik vásznán. Új magyar játékfilmet kevesebbet mutattak be az előző évinél. Tavaly a Hunnia és a Budapesti Filmstúdió művészeinek összesen tizennégy új taták filmjét ismerhette meg a közönség, míg 1960-ban tizenhét magyar játékfilm premierjéről számolt be az évvégi statisztika A Művelődésügyi Minsztérium Filmfőigazgatóságán összesítették az ország minden részéről érkezett jelentéseket, s közreadták a mozik múlt évi látogatottságáról szóló statisztikát. Hogyan? Egy gyermek lesz a kalauzunk? Igen. Már ég a pipics, hogy korhűek legyünk a 161 évvel ezelőtt itt lezajlott eseményekhez. Nyílik a ravasz zár és bukdácsolva a régi kopott mészkő lépcsőkön feljutunk egy „Georgij Nikolov neves pionír, a 20. általános iskola tanulója, önkéntes múzeumőr.” A csoport valamennyi magyar tagja izgatottan tolong a bejárato •hoz. Régi fakerítés, — aztán csalódottság — zárva a kapu. Későn érkeztünk volna? Leleményes honfitársaim mindjárt oldalbejárat után néznek, — miközben a szomszéd ház udvarából vörös nyakkendős buksi barna fej bukkan elő. Illedelmesen köszön, majd határozottan bemutatkozik: „Kossuth Múzeum. Itt éltek emigrációban 1849. október 21-től 1850 február 16-ig Kossuth Lajos és társai.” Szár Onrobodite Julica 28 — betűzöm az orosztól alig eltérő ciril betűket, s mellette mindjárt egy nagy tábla, amelyet már csak öngyújtó fényével olvashatok el, hangzik az idegenvezető hangja. Engedjék meg, hogy meglepetésül szolgáljunk Önöknek, hazájuk hős fiának erzékével fognak találkozni. — autóbuszunk a város dimbesdombos utcáin halad. Neonfény, sok fiatal, vidámság, dal, s fel-De a gondolatnak nincs helye, — ezt a népet sem lehet leigázni, ezt bizonyítja Kolarov a hős kommunista harcos és sokezer más társa példája is. Minél több város, s lakóival való személyes beszélgetés, élmények, melyek egymás mellé rakva s párosítva a mi népünk történelmével sokban azonos: a török veszedelem, a szabadságharc, a fasizmus elleni küzdelem, a szocializmus építése. A gondolatok özönében egy versfoszlány motoszkál agyamban, amit régen, tán 15 évvel ezelőtt itthon szavaltam, már elfelejtett nevű bolgár költőtől:... valahol a Balkánon az őshazában, mit pár népe imád, — egy napon a halálba indult harminc kis diák...” Nem! Ütünk végcélja Várna, Feketetenger előtt. Autóbuszunk Északnak tartva, egy nehezen kimondható nevű város felé haladt : Kolarovgrádba. Az ősi múltú, régi Sumen felé. A múltat, a hősi fővárost idézik e sziklák, a ma is épen álló őrtorony, amelyben a hős kapitányt megölték a törökök. A délutánba bukó nap Tirnovo városában , a régi ezeréves, volt főváros falainál ért utol bennünket. A várost a természet csodálatos várfallal vette körül, amely többszáz méter magas mészkőből áll, északi és déli kapuval, amelynek völgyében a Duna mellékfolyója hömpölyög. Tavaly történt, a többezer kilométeres vasúti út után bulgár földre érkeztünk. Az ismeretlen ország izgalommal töltötte el a magyar kulturális küldöttség minden tagját. Hírekből, regényekből, filmekből sokat tudtunk arról, hogy a fasizmus elleni hősies küzdelméről ismert országba érkeztünk. Russe—Sófia—Karlovo—Botev már a sikeres fellépésekkel, lakóinak megismerésével mögöttünk voltak, s utunk a csodálatosan szép Balkán-hegységen át vezetett. Korszerű raktárak segítik a zöldség-gyümölcs felvásárlást múlt évi látogatottságáról A mozik (V.nsz.shadlirie, 1962. február 25.) török stílusú emeletes faházzal, múzeumot. • Magyar hetet rendeznek a bulgáriai Kolarot érádban, ahol csodálatosan szép, gondozott kertannak idején Kossuth Lajos élt emigrációban. ez alkalom- be. Előttünk a város fényeivel, de bői március közepén megnyitják az újjáalakított Kossuth- mögöttünk Kossuth Szellemével a 9 EGY ÚJSÁGHÍR NYOMÁN... Csütörtök, 1962. március 1. EJÉR MEGYEI HÍRLAP TÉLI PAROLA Buga doktor: 1. oldal.