Fejér Megyei Hírlap, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

r­­ldal. ­­gusztus 22-én este leshelyből golyózáport zúdítottak a francia ek,­­a kocsijára, amely a párizsi katonai repülőtér felé hajtatott. Az elnök kocsija mintegy 12 lövést kapott, a bent ülőknek azonban nem történt semmi bajuk. A képen, a merénylet színhelye közelé­ben talált teherkocsi, amelyben a rendőrség két géppuskát, két kézigránátot és egy kilogramm plasztik robbanóanyagot talált. A párizsi rendőrfőkapitányságon van De Gaulle elnök kocsija, amelyben a katonai repülőtér felé hajtatott, amikor merényletet kíséreltek meg ellene. A kocsit 12 lövés érte. (MTI Külföldi Képszolgálat) Szovjet párthatározat a filmművészeti fejlesztésről Moszkva, (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Határozatot hozott „a filmművé­szet fejlesztéséről, az irányítás megjavítását szolgáló intézkedé­­sekről”. A kommunyisztban köz­­zétett határozat bevezetőül rá­mutat, hogy a párt és a kormány határozatainak megvalósítása, a művészi alkotás fejlődését gátló Sztálin-kultusz következményei­nek felszámolása eredményekép­pen az utóbbi években jelentős fejlődést ért el a szovjet filmmű­vészet. Több film készült, meg­erősödött az anyagi-műszaki bá­zis, tehetséges fiatal szakembere­rek nőttek fel, sok központi és köztársasági stúdió vívott ki tár­sadalmi elismerést. Az SZKP Központi Bizottsága n év tanak­kor úgy véli, hogy a szov­jet filmművészet még nem telje­sen hajtja végre a nép kommu­nista nevelésében reá váró sze­repet. A Központi Bizottság vélemé­nye szerint a fő feladat, hogy ide­jében elejét vegyék a rossz fil­mek megjelenésének, az egyes filmművészek esetleges kudar­cait pedig jótanácsokkal, beszél­getésekkel, segítséggel előzzék meg. A határozat részletesen ki­­ a szovjet filmgyártás elvi, eszt­esztétikai feladatait, különös kintettel a szovjet emberek kölcsi nevelésére. Trinidad és Tobago független Port Ofispain (MTI) Pénteken reggel ünnepélyesen független állammá nyilvánítot­ták Trinidadot és Tobagot. A brit nemzetközösség legújabb, 15. tagállamának fővárosában, Port Ofispainban a kormányzósági palotáról bevonták az angol lo­bogót és felhúzták a fiatal állam zászlaját. Ezzel hivatalosan is megkezdődtek a függetlenségi ünnepségek, amelyek egy héten át tartanak. (MTI) FEJ­ÉR megyei hírlap .■izombat, is­ti2. szeptember 1. De Gaulle alkotmánymódosítási terve Párizs (MTI). De Gaulle bejelentése, hogy intézkedéseket tervez „az állami intézmények folytonosságának biztosítására”, széles visszhan­got és nagy ellenkezést váltott ki a francia politikai életben. Bár a köztársasági elnök ezúttal is csak a nála megszokott ho­mályos fogalmazásban utalt ter­veire, senki sem kételkedik ab­ban, hogy a köztársasági elnök hatalmi pozíciójának további megerősítéséről, a demokrácia és a parlamenti rendszer úja­bb korlátozásáról van szó. De Gaulle meg akarja változ­tatni az 1958. évi alkotmányt. Biztosítani akarja, hogy őt ma­gát, vagy utódját ne a parla­menti képviselők szavazataival, hanem népszavazással válasszák köztársasági elnökké. Szó van arról is, hogy létrehozzák a köz­­társasági elnök helyettesének tisztségét, hogy az elnök „eltű­nése”, vagy akadályoztatása ese­tén ne következzék be zökkenő. Ezzel a tisztséggel kapcsolatban Debré volt miniszterelnök nevét emlegetik. Politikai körökben úgy tudják, az alkotmánymódosító népszava­zásra októberben kerülne sor. A francia sajtó legnagyobb ré­sze hevesen szembeszáll De Ga­ulle tervével. „De Gaulle hatal­mának személyi jellegét akarja kidomborítani olyan időpontban, amikor rendszerének súlyos ku­darcait volt támogatói közül is már sokan felismerik — írja a­­ Humanité és rámutat: De Ga­ulle monarchikus jelleget akar adni uralmának. Még az általá­ban kormányt támogató Figaro is kiemeli: a francia jogászok csaknem egyöntetűen törvényte­lennek tartják a parlament meg­kerülésével történő alkotmány­­módosítást, és hangoztatja, na­gyon sajnálatos lenne, ha De Gaulle ennek ellenére mégis a népszavazás eszközéhez folya­modnék”. (MTI) Walter Ulbricht hazautazott Moszkvából Moszkva, (TASZSZ) Walter Ulbricht, a Német Szo­­­­cialista Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke, aki a Szovjetunióban üdült, p­toteken hazautazott Moszkvából. (MTI) Az Egyesült Arab Kötársaság végleg kilép az Arab Ligából ? Shtura (MTI) Az Arab Liga Tanácsa újabb ülésén tíz arab állam képviselői határozati javaslatot dolgoztak ki, amely az EAK és Szíria kö­zötti ellentétek tompítására töre­kedett, hogy elejét vegye a vég­leges szakításnak. A határozati­­ javaslat értelmében az Arab Liga tanácsa nem folytatná a Szíriai panasz megvitatását, ter­­kintettel arra, hogy az EAK­­ küldöttsége kivonult a tanács üléséről. A határozati javaslatot Szíria tartózkodása mellett val­amennyi küldöttség megszavazta. A javaslat elfogadása ellenére kevés remény van az EAK és Szíria között fennálló ellentétek kiküszöbölésére. A szíriai kül­döttség Hasszánához, az Arab Liga főtitkárához eljuttatott nyi­­ltkozatában hangoztatja, hogy egyetlen állam kivonulása a Li­mából, vagy kivonulással való fe­nyegetőzés „nem befolyásolhatja a a Liga sorsát”. (MTI) Upitz a fejét lehajtva, mélyen gondolkozva néhány lépést tett a szobában. Húsos nyaka egészen megfeszült. Hosszú, nehéz karjait le-fel lóbálta. — Nem tudja? — üvöltötte el magát Upitz. — Miféle barom az?... — Larch nem tudja, de helyette tudom én. — mondta sietve Torp. — Larch részletesen leírta Wiesbach asztaltár­sának a külsejét, a termetét, a testtartását, az arcát Sok vonása egybeesik annak a férfinak a külsejével, akit Lange özvegye leírt, s az a gyanúm, hogy az illető nem más volt mint az a bizonyos Krause tizedes. Egyszóval Lizel asszony férjéhez, Herbert Langéhoz vezetnek a szálak. — De hát ő már nincs az élők sorában! — Lange nincs, de van Stalecker, aki az elhunyt legjobb barátja volt, Gruppenführer úr. — Maga már több mint két hónapja figyeli Staleckert, de még sem­miféle terhelő ténye nincs ellene. — Nem volt! — Ahá! Tehát most van? — Igen. Gruppenfüh­rer úr. Éppen most jö­vök azoktól a foglyok­tól, akiket Khametz igazgató hozott Ausch­witziból. A Cupa nevű besúgónkkal találkoz­tam, ezért mentem a lá­gerbe. Lehetséges, talán emlékszik a névre, Gruppenführer úr. — Igen. igen. Folytas­sa, csak folytassa. 102 Különös „sajtószabadság“... A bonni kormány szívesen tesz dörgő nyilatkozatokat a szólás- és sajtószabadságról. Közismert, hogy az NSZK könyvesboltjaiban bárki megvásárolhatja mondjuk Rommel vagy Kesselring emlék­iratait, az újság-standokon ott van a Soldatenzeitungtól kezdve a revansista szervezetek lapjainak légiójáig azon sajtótermékek tö­mege, amelyek nyíltan határ­­revízióra, Európa térképének erőszakos módosítására bújtak gátnak. Egy ma érkezett hír ismét be­bizonyította, hogy ez a csodála­tos „szabadság" nagyon is véges: a Német Békeunió hesseni szék­házában a rendőrség 150 „veszé­lyes irományt’ kobzott el. Hogy mi minősült veszélyesnek abban az országban, ahol Kesselrins­ memoárjai sem minősülnek an­nak? A 150 elkobzott füzet Hru­s­­csovnak a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszuson el­mondott beszédét tartalmazta .. . (ha­) Mint ismeretes, az algériai felszabadító hadsereg (FLN) egy­ katonai kerületeinek (vilaják) parancsnokai ellentétbe kerültek egymással. A 4-es számú vilaja, amely az algíri katonai kerülete foglalja magába, szembe helyezkedett az FLN politikai bizottságá­val, míg a többiek a bizottságot támogatják. A 4-es vilaja csapata megszállták magát Algír fővárost, amely eddig az algíri hadsere autonóm zónájának számított. Térképünk a vilaják területi beosztását mutatja, amelyeket az algériai felszabadító háború kezdetén hadműveleti célok lefolyta­tására katonai tervezési egységekként hoztak létre. — Cupa jelentette, hogy ismét látta a tőrt, amelyet Auschwitzban annál az Andrej nevű fogolynál észrevett. — Várjon csak... Egy csavart nyelű tőr, ugye? — Kitűnő emlékezete van, Gruppenführer Torp egy rövidke szünetet tartott, mintha­­ gondolatait gyűjtené össze, s közben lopva Upitzra nézett. A Gruppen­führer érdeklődve várta a folytatást — A tőr mostani tulajdonosát Trofim Knisnek hívják. — folytatta Torp. — Ezt tegnap tudta meg Cupa. Ma pedig Knis beszélt... Mit gondol, kivel? — Staleckerrel. — kiáltott fel Upitz. — Igen, Staleckerrel. — Torp az asztalhoz lépett. — Fel tudjuk göngyölíteni az egész láncot. Gruppenführer úr. Ha feltételezzük, hogy a lánc egy-egy szeme Krause, akit keresünk. Lange és Stalecker, továbbá Andrej és Kris, ak­kor már csak egyetlen láncszemünk hiányzik: nem tudjuk, hogy Andrej kitől kapta a tőrt . Most már nem is fogja megtudni. A legjobb szak­embereink foglalkoztak azzal a vörös patkánnyal. Megizzad­tak bele. Inkább hagyta magát agyonverni, de nem nyitot­ta ki a száját... No, mindegy. Most már minden esetre va­lamivel könnyebb a dolgunk. Foglalkozzék Staleckerrel és a másik... Hogy is hívják? — Knis. — Torp most az Abwehr főnökéhez fordult. — Az Obersturmbannführer úr a Bohlm Standartenführer és társai elleni merénylet nyomozócsoportjába osztott be en­gem. Én azt szeretném kérni: kapjak lehetőséget, hogy ön­állóan cselekedhessek. — Rendben van, — szólt a tábornok. — Megengedjük ezt magának, Torp. Személyesen von Suttel Obersturmbann­­führernek ad majd jelentéseket. Azt szerettem volna, ha én is a nyomozás folyamatában maradok, de hamarosan el kell utaznom. Karlshisteba érkezik a főnököm, s beszélni akar rifib­an. (Folytatás a hetedik oldalon) IQL

Next