Fejér Megyei Hírlap, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-01 / 281. szám
2 — Szovjetunió nagy érdeme, hogy az amerikai imperialisták agresszív tervei nem valósultak meg, nem dúl atomháború és elhárult a háborús veszély Kuba felől — írja a Krasznaja Zvezda nemzetközi katonai szemléjében. — A kubai konfliktusban győzött a józan ész, a béke megvédésére irányuló elhatározás, amelyet a szovjet állam teljes nemzetközi tekintélyével és erejével támasztott alá. A nyugati szélsőjobboldali körök azonban mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség kialakulóban levő enyhülését. Így például Stump tengernagy, a Csendes-óceán térségében állomásozó amerikai fegyveres erők volt főparancsnoka az amerikai ultrák véleményét juttatva kifejezésre, a napokban azt állította, hogy ,,az Egyesült Államoknak előbb-utóbb be kell hatolnia Kubába”. Ráduplázott erre a New York Times, amikor minden áron azt próbálta bizonyítani, hogy az Egyesült Államoknem törődhet bele a Cr akormány létezését Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetközi ügyekkel foglalkozó külön tanácsadója egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: a Nyugat bizonyos „stratégiai fölénnyel” rendelkezik és „Moszkvában erősebb a félelem az atomháborútól, mint Washingtonban”. — Kissinger e következtetései, amelyeket semmiféle bizonyíték nem támaszt alá, arra mutatnak, hogy ő maga is, jóllehet tanácsadó, szintén észszerű tanácsokra szorul — jegyzik meg ezzel kapcsolatban a Krasznaja Zvezda szemleírói, majd így folytatják: " Különösen furcsán hangzanak a fegyverkezési hajsza fokozására és az újabb háborús készülődésekre irányuló felhívások most, amikor az emberek millióinak emlékezetében még frissen élnek azok az izgalmas napok, amikor a világ az atomháború szélére sodródott. Az emberek nem felejtettek. A NATO részéről hallatszó agresszív üvöltözések jogos felháborodást és aggodalmat támasztanak bennük. A népek a nyugati vezetőktől nem a háborús készülődésekkel kapcsolatban várnak új erőfeszítéseket, hanem abban reménykednek, hogy a józan ész szavára hallgatva újabb lépéseket tesznek a Karib-tenger körüli helyzet végleges rendezésére, az egész nemzetközi légkör megjavítására. (MTI) _ Egy hónappal a kubai válság után... Hírek az ENSZ-ből: A politikai bizottság határozata • Vita az angolai helyzetről Készüljünk fel a kiterjesztett hatáskörű társadalmi bíráskodásra Hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ politikai bizottsága csütörtökön 50 szavazattal elfogadta 21 el nem kötelezett ország határozati javaslatát, amely arra szólítja fel U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkárát, hogy szorgalmazza a nukleáris fegyverek betiltására hivatott értekezlet összehívását. Harmincnégy ország képviselője nem volt jelen az ülésteremben. A hírügynökségek rámutatnak, hogy az Egyesült Államok és Anglia tartózkodott a szavazástól, és a nyugati hatalmak általában nem támogatták a semleges országok kezdeményezését. Gore szenátor, az Egyesült Államok képviselője azzal érvelt, hogy a nukleáris fegyverek betiltása nem adna védelmet az egyes országoknak. Az AP tájékoztatása szerint az ENSZ különleges politikai bizottsága csütörtökön a Palesztinai (Izrael) kérdéssel foglalkozott. Az Izrael megalakulása után az arab országokba áttelepült egymillió menekült képviselője beterjesztett panaszában a régi állapotok helyreállítását követelte. A gyámsági bizottság angolai albizottsága újabb jelentést terjesztett be a közgyűlés elé. A jelentés elmondja, hogy Portugália nem hajlandó teljesíteni angolai kötelezettségeit, ily módon fenyegeti a világ békéjét és szembefordul az ENSZ-szel. Az albizottság elnöke csütörtökön a közgyűlésben kijelentette, hogy szívós erőfeszítések és néhány tagállam közvetítése ellenére sem sikerült biztosítani a portugál kormány együttműködését. Az albizottság arról sem tudta meggyőzni a portugál kormányt, hogy az ENSZ határozatainak megfelelően kötelessége békés megoldásra törekednie. Az angolai válság mindaddig fennmarad, amíg erőszakkal elfojtják az angolai nép önrendelkezési és függetlenségi törekvéseit. Ha a portugál kormány ragaszkodik jelenlegi politikájához, a helyzet romlásáért őt terheli a fő felelősség — mondotta. India képviselője felszólalásában megbélyegezte a portugál rabságban tartott területeken követett zsarnoki politikát és sürgette, hogy Portugália haladéktalanul adja át a hatalmat a szabadságuktól és függetlenségüktől megfosztott népeknek. A portugál küldött válaszul heves szidalmakkal illette India képviselőjét. Az Egyesült Államok képviselője arról beszélt, hogy az albizottság jelentését bizonyos vonatkozásban alaptalannak találja. A küldött az albizottságnak azon megállapítását tagadta, hogy Portugália az Egyesült Államok katonai támogatását élvezi az angolai nép ellen vívott harcban. (MTI) Pártunk VIII. Kongresszusán határozattá emelt irányelvek a III. rész 19. pontjában megállapítják: „időszerű a társadalmi bíráskodásnak a továbbfejlesztése”. E megállapítás alapjául szolgálnak azok a vizsgálatok, melyeket a társadalmi bíráskodás területén a párt útmutatása alapján folytattunk. A vizsgálat országos méretű volt, általános megállapításai megyénkre is vonatkoznak. Megállapították a vizsgálatok, hogy az utóbbi években fokozatos előrehaladás észlelhető a társadalmi bíróságok szervezése vonalán. (Megyénkben a tavaszi újjáválasztás után 52 társadalmi bíróság működik kb. 600 taggal). A dolgozók mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak munkája iránt. Jelentős számban jelennek meg a bírósági tárgyalásokon és aktivitásuk is egyre fokozódik különösen akkor, ha fiatal dolgozó ügyéről van szó. Egyes üzemekben rendszeresen tárgyalnak a társadalmi bíróságok (pl. a KSZG-ben, a vizsgálat idejéig 1962-ben 11 alkalommal tárgyalt a társadalmi bíróság). A bírósági tárgyaláson egyregyakrabban fordul elő, hogy a résztvevő dolgozók felszólalnak és nevelő szándékkal nyíltan és élesen elítélik a hibát, sőt olyan esettel is találkoztunk, hogy a felzólaló javaslatot tett a büntetés mértékére, vagy a hiba kijavítására. A társadalmi bíróságok tárgyalásai és határozatai rendkívül kedvező hatást gyakorolnak nemcsak az eljárás alá vont személyre, hanem a vállalat többi dolgozójára is. A tárgyalások nevelő hatását legjobban az bizonyítja, hogy a társadalmi bíróság által felelősségre vontak között pl. csak nagyon ritkán akad viszszaeső. Sokszor még a legenyhébb határozatok is nagyobb nevelő és megelőző hatást váltanak ki, mint a rendes bíróságok által kiszabott jóval súlyosabb büntetések. A társadalmi bíróságok jelentős része nagyban hozzájárul annak a légkörnek a kialakításához, amelyben a szocialista együttélési szabályok, a munkafegyelem megsértése, a társadalmi tulajdon megkárosítása szégyenletes és elítélendő dolog. A társadalmi bíróságok tagjai ott, ahol valóban működnek a társadalmi bíróságok, munkájukat szorgalmasan és kellő érettséggel látják el. Egyes társadalmi bíróságoknál a munka irányában bizonyos torzulást jelent az, hogy zömében vagy kizárólag csak a társadalmi tulajdon szándékos megsértőinek cselekményével foglalkoznak és kevés gondot fordítanak a munkafegyelem megsértőinek, az iszákos életmódot folytató, gyermekei nevelését, családja gondozását, idős szüleinek támogatását elmulasztó, kevésbé öntudatos dolgozók nevelésére, vagy a verekedők rendreszoktatására és más, a szocialista együttélés szabályainak betartására. Ezzel kapcsolatban általában mind a társadalmi bíróságok vezetőinek és tagjainak, mind a társadalmi bíróság munkájáért felelős szakszervezeti bizottságoknak is az volt a véleménye, hogy a meglevő törvényes keretek között nincs a társadalmi bíróságnak elég hatásköre, mert viszonylag kevés ügy tartozik társadalmi bíróságainkhoz, másrészt pedig igen kevés, szűk az intézkedési jogkör. Mivel a működő társadalmi bíróságok tapasztalatai azt mutatják, hogy az üzemek munkásai, a különböző intézmények dolgozói mindenféle előképzettség nélkül jól végezték e jelentős politikai kihatású munkát, tehát érettek arra, hogy nagyobb hatáskörben járjanak el és több intézkedési lehetőséget kapja I nsk, a pert, javasolta a korámbmynek és az Elnöki Ta- nácsnak, hogy adjon ki új törvényt a társadalmi bíráskodásról. 1962. október 21-én megjelent az Elnöki Tanácsnak a 24. sz. törvényerejű rendelete a társadalmi bíróságokról. Ez a jogszabály nagyon jelentősen kiszélesítette a társadalmi bíróságok hatáskörét 1963. január 1-től a társadalmi bíróságok hatáskörébe tartozik: " a szakszervezeti bizottság előterjesztése alapján kerülhet a társadalmi bíróság elé a dolgozó iszákos, züllött életmódja miatt mert családjával nem törődik, gyermekei neveléséről, vagy eltartásáról kellően nem gondoskodik, vagy támogatásra szoruló szüléstől a segítséget megtagadja. A munkafegyelem megsértése, így pl. az, hogy a munkaidőre előírt szabályokat többször megszegte a dolgozó, munkáját hanyagul, vagy az anyagot pazarolva végezte, a dolgozó egészségét és testi épségét védő szabályokat nem tartotta be, a szocialista együttélés szabályait sértő cselekményt követett el, így pl. botrányt okozott, vagy a tőle elvárható segítséget megtagadta. A munkatársakkal, különösen a nőkkel, vagy a fiatalkorúakkal szemben méltatlan magatartást tanúsító dolgozó szintén a társadalmi bíróság előtt felel. A társadalmi bíróság “ hatáskörébe tartoznak az olyan kisebb jelentőségű bűntett miatt indult ügyek, amelyeket az ügyész, vagy a bíróság tesz át elbírálásra, mert az eset körülményei — így az okozott sérelem nagysága és az elkövetés módja — nem teszik szükségessé a rendes bíróság előtt a büntető eljárás lefolytatását. Ilyen büntettek különösen: a társadalmi tulajdon és a személyek javai ellen a munkahelyen elkövetett kisebb súlyú bűntetteik, a garázdaság, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, a jogtalan használat és az önbíráskodás. A társadalmi bíróság előtt kell megindítani az ügyet, ha a vállalat másik dolgozója ellen becsületsértést, rágalmazást, vagy könnyű testi sértést követ el. Ilyen esetben az eljárást a társadalmi bíróság a sértett dolgozó panasza alapján indítja meg, amely panaszt az elkövetéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni. Ugyancsak a társadalmi bíróság hatáskörébe tartozik a vállalat dolgozói között felmerült 1000 forintot meg nem haladó anyagi természetű vitás ügy eldöntése. Ilyen pl. a kölcsönadott pénz visszafizetésére, a törvényesnél nagyobb kamat visszafizetésére, az eladott dolog vételárának megfizetésére irányuló követelés, vagy a használatra átadott tárgy visszavételére irányuló követelés, vagy 1000,5 forintot meg nem haladó kártérítésre irányuló követelés. Mindebből létszik, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb lett a társadalmi bíróság hatásköre. Szélesebb a társadalmi bíróságok által tehető intézkedések köre is. Változatlanul irányadó szempont, hogy a társadalmi bíróság mindenekelőtt nevelő szerv, melynek az eléje került cselekmény elemzésén keresztül az elkövetett magatartás helytelenségét kell megmutatnia és arra nevelni az eléje került dolgozót, hogy ilyen meghatározások elkövetésétől tartózkodjék éppen ezért a fő intézkedésnek a dolgozó figyelmeztetésének és megrovásban részesítésnek kell lennie. Ahol azonban ennél többre van szükség ehhez is kap most lehetőséget a társadalmi bíróság. Így a legközelebb kifizetésre kerülő nyereségrészesedés, vagy más jutalom jellegű juttatás egy részének, de legfeljebb felének meghatározott időre szóló elvonását kimondhatja, becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés, továbbá más kisebb jelentőségű, de általa tárgyalt bűntett miatt a felelősségre vont dolgozót 500,5 forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatja. Ezentúl ha ez indokolt, a felelősségre vonult dolgozót kártérítésre is kötelezheti, vagy ha az mutatkozik célszerűnek, elrendelheti, hogy a felelősségre vont dolgozó által megrongált dolgot az saját munkájával hozza helyre. Javasolhatja a tanács vb. egészségügyi szervének, hogy a felelősségre vont alkoholistával szemben foganatosítson törvényes intézkedést. Elrendelheti, hogy a család eltartását elhanyagoló dolgozó munkabérének egy részét a család számára, vagy a gyermek gondozója kezéhez utalják. Természetesen, a társadalmi bíráskodásról szóló törvény a fenti ismertetésnél részletesebb. De ennyiből is látható, hogy pártunk javaslatára kormányunk a dolgozóink érettségének megfelelően alkalmazta a szocialista demokrácia kiszélesítésének politikai elvét. Igen nagy jelentősége van annak, hogy törvényalkotásunk oly nagyra értékelt üzemeink és vállalataink dolgozóinak érettségét, hogy ilyen széles körben rájuk ruházza az igazságtétel, a bíráskodás jogát. A dolgozókra ruházott, a szocialista demokratizmus kiterjesztését jelentő jogok azonban egyben jelentős kötelezettséget rónak az üzemeink, vállalataink, intézményeink dolgozóira. Mindenekelőtt azt, hogy a törvényesség szigorú betartása mellett kell új jogaikat gyakorolni. Vigyáznia kell a társadalmi bíróságoknak arra, hogy ne lépjék túl jogaikat és ezzel ne sértsék meg állampolgáraink jogait. Az alapos megismerésből következik, hogy országosan éppen úgy, mint a megye minden üzemében egyformán fogják értelmezni a feladatokat, megismerni pártunk és államunk jogpolitikájának megfelelően az egyes eléjük tartozó magatartások társadalmi veszélyességét, politikai értékelését. Természetesen senki sem kívánhatja, hogy a társadalmi bíróság tagjai a szakbírákra kötelező jogi ismeretekre tegyenek szert. Sőt, azt is kerülni kell és a jogszabály el is kerüli, hogy bürokratikus megkötöttségek gúzsba kössék a társadalmi bíráskodást, mint politikai nevelő munkát. Ez azonban nem zárja ki annak szükségességét, hogy a minimális ismeretekre szert tegyenek azért, hogy közmegelégedésre végezzék munkájukat. A társadalmi bíróságok szervezése és irányítása megyénkben a szakszervezetek megyei tanácsának, illetve az illetékes szakszervezetek feladata. Ehhez a munkához kívánnak segítséget nyújtani a megyében dolgozó bírák és ügyészek és Jogász Szövetség többi tagjai. E törvényes kötelességük végrehajtása érdekében a Jogász Szövetség megyei vezetősége elhatározta, hogy a társadalmi bíróságok megválasztott tagjai és a vállalatok érintett dolgozói részére városonként és járási székhelyenként előadás-sorozatból álló tanfolyamot tart. Úgy látta, hogy legalább egy ilyen tartamú esti tanfolyamra van szükség ahhoz, hogy a társadalmi bíróságok tagjai megismerjék jogaikat és kötelességüket, eljárásuk szabályait, a törvényben írt jogi kifejezések, meghatározások helyes értékelését. A megye jogászai e munkát szintén társadalmi munkában, munkaidőn kívül vég■zik. Szívesen teszik, hogy ezzel is segítsék most befejeződött VIII. Kongresszusunk határozatának végrehajtását. A társadalmi bíróság tagjaitól a társadalmi bíróságok munkájáért felelős szakszervezeti, vállalati és egyéb szervek dolgozóitól ezzel szemben azt kérik, hogy fogadják szívesen e tekintetben felajánlott munkájukat. Dr. Mátai Pál megyei főügyész Erősödik a Francia Kommunista Párt A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot tett közzé abból az alkalomból, hogy megkezdődik a pártigazolványok cseréje. A nyilatkozat többek közt megállapítja, hogy az utóbbi évben 48 000 új taggal gyarapodott a Francia Kommunista Párt. A vállalatoknál, a városokban és a falvakban 1350 új kommunista sejt alakult. A feltételek ma megengedik, hogy még jobban megerősítsük a pártot — hangsúlyozza a nyilatkozat. A legutóbbi parlamenti választásokon négymillió francia bizonyította be, hogy helyesli a kommunista párt politikáját és tevékenységét. Ezek a választók a degaulleista kormány és annak végzetes politikája ellen lankadatlanul küzdő kommunista pártban látják az egyre erősödő ellenzék fő erejét. (MTI) Süllyedő hajón Adenauer: — Magát csak valahogy odakötöm, de ki fog engem megerősíteni? (Gerő Sándor rajza) Vámvizsgálat a washingtoni út után Bundeswehr: Rémes! Nájlon alsó, nájlon ing, villanyteretva, és sehol egy fia atomfegyver!... (Toncz Tibor rajza) Fejér megyei Hírlap Szombat, 1962. december 1.