Fejér Megyei Hírlap, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-19 / 296. szám

tfejér megyei Szerda, 1962. december 19. XVIII. évfolyam, 296. szám. Ára: 50 fillér. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAK­ÁCS LAPJA­I A megtett út és a megteendő ■ Az 1958-ban megválasztott tanácsok megbízatása lejárt. A négy éves munkát a napok­ban, összegezték a községi, vá­rosi, járási tanácsok, s ez volt egyetlen napirendi pont­ja a megyei tanács december 15-i záróülésének is. Mindaz, amit a négy év ta­nácsülésein, végrehajtó bizott­sági tanácskozásain határoz­tak; a tanácstagi beszámoló­kon, fogadónapokon elhang­zott észrevételek, kívánságok és a határozatokat követő munka természetese­n csak főbb vonalaiban kaphatott helyet az alig több mint egy órás beszámolóban­. Az elmúlt négy év nagyje­lentőségű az ország, a megye életében. Ez az időszak a szö­vetkezeti útra lépés ideje, s ez a kora annak, hogy búzából, kukoricából és szinte minden terményből növeltük a ter­méshozamot, az árutermelést. Ha valaki csak a megyei ta­nács vb üléseinek napirendi pontjait nézi á­t, ott is lát­hatja, hogy a szövetkezetek segítése, erősítése, az új, szo­cialista mezőgazdaság megte­remtése alkotta a tanácsmun­ka gerincét. A vb 77 alka­lommal foglalkozott a mező­­gazdasági problémáival, s elő­terjesztései alapján a tanács alapos vita alapján megalkot­ta a hitegyed ötéves mezőgaz­dasági fejlesztési tervét. A járási, községi tanácsok üléseinek, tevékenységének is a mezőgazdaság fejlesztése állt középpontjában. Tanácsaink a szövetkezeti falu gazdáivá váltak, s irányító tevékenysé­güknek nem kis szerepe van abba­n, hogy az aszályos évek ellenére is jelentősen fejlő­dött a mezőgazdaság. E feladatuknak többek kö­­zöt­t azért tudtak eleget tenni tanácsaink, mert a párt poli­tikáját követve a pártszerve­zetekkel együttműködve tevé­keny részesei voltak a szer­vezésnek és a szövetkezetek gazdasági megszilárdításának. E tevékenység során még köz­vetlenebb kapcsolat alakult ki a tanácsok és a választók kö­zött. 1959-ben a választás utáni évben a tanácstagi be­­­­számol­óikon 60 500-an, 1960-ban már 132 ezren vettek részt. Az eredmények összegezésé­vel egyidőben a tanácsülés felhívta a figyelmet arra, hogy a megválasztandó tanácsnak még következetesebben kell segítenie a ma még gyengén gazdálkodó termelőszövetkeze­teket, nagyobb gondot kell fordítania a határozatok vég­rehajtására. A tanácsi munka javulásá­nak bizonyítéka az­ állandó bizottságok fejlődő tevékeny­sége is. Ezek a bizottságok számtalan ellenőrzést végez­tek, javaslatot tettek. Különö­sen nagy a fejlődés a felsőbb szintű tanácsok állandó bizott­ságainál. A községi állandó bizottságok tevékenysége még akadozik. A következő ta­­nácscikolus egyik feladata, se­gítséget nyújtani ahhoz, hogy valamennyi szintű állandó bi­zottság munkája tartalmasabb, mélyebb­ legyen. Tervszerűb­ben, céltudatosabban kell fel­használni az állandó bizottsá­gok tevékenységében a közel­múltban létrehozott szakbi­zottságok javaslatait, terveit, észrevételeit is. A javuló tömegkapcsolatot mutatja, hogy tanácsaink az elmúlt négy év alatt válasz­tóik jelentős részét vonták be a községfejlesztési feladatok­ba. A most lejáró tanácscik­lus éveiben 27,5 millió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek megyénk dolgozói, vá­rosuk, községük, lakóhelyük szépítésében, csinosításában. Míg a választások után köz­vetlenül jóformán csak Duna­újvárosban és egy-két község­ben volt rendszeres, tervszerű és állandó, ez a tevékenység, ma már nincs talán egyetlen egy csücske sem a megyének, ahol a tanácsok hívására meg ne mozdulna a lakosság, hogy rendezze, csinosítsa lakóhelyét, új járdát létesítsen, művelő­dési otthont, pedagógus-lakást, politechnikai tantermet, vagy orvosi rendelőt építsen. Ezt a tevékenységet nemcsak járdák kilométerekben, új iskolák, művelődési otthonok, szociá­lis létesítmények százaiban le­het mérni, mert az állandóan növekvő részvétel mércéje an­nak is, hogy a dolgozók, vá­lasztók magukénak érzik azo­kat a feladatokat, melyeket a tanács az ő véleményük észre­vételeik, javaslataik alapján határoz meg. További feladatként nem le­hetne nemesebbet javasolni, mint azt — amiért már az elmúlt négy év alatt sokat tettek tanácsaink —, hogy e feladatok végzésébe, a hatá­rozatok végrehajtásába min­den felnőttet, minden válasz­tót bevonjanak. Mert bár­mily nagyszerű is, hogy 1960- tól napjainkig 19 400-an kap­tak jelvényt társadalmi mun­kában való részvételükért, még jelentős tömegeket kell aktivizálni ahhoz, hogy min­denki tegyen valamit, amivel szebbé teszi lakóhelyét, falu­ját, városát. A gazdasági munka és más fontos feladatok mellett kü­lönösen jelentős, amit taná­csaink a kulturális forrada­lom fej­esztéséért tettek. Munkájukon is múlott, hogy míg 1958-ban a felnőttek esti- és levelező oktatásában 800- an vettek részt, a jelenleg itt tanulók száma közel 5000. Meghonosodtak falvainkban a tsz-akadémiák, az előadás­­sorozatok, és a kihelyezett technikumi osztályok, örven­detes, amit a pártszervezetek­kel és a tömegszervezetekkel együttesen a tanácsok a me­zőgazdasági szakmunkás­kép­zés meghonosításáért tettek. Az eredmények mellett itt is említésre méltóak a tervek, melyek arról tanúskodnak, hogy a fejlődéssel és az élet­tel lépést tartva tanácsaink még eredményesebben, haté­konyabban kívánnak közre­működni, a dolgozók művelt­ségének fokozásában, a mű­velt, szakképzett falu meg­teremtésében. A megyei tanács záróülé­sének a megtett út összege­zése volt a feladata, de mivel a jó felmérés feltételezi, hogy a megtettet a megteendővel is megmérjük, körvonalazta azo­kat a feladatokat is, melyek az új tanácsciklusban várnak államhatalmi szerveinkre, me­gyénk dolgozóira. Bányász Béla Árvizek Jugoszláviában — Szélvihar Olaszországban Belgrád (Tanjug) , Szerbiából, Macedóniából és a Koszovo-Metohija tarto­mányból újabb árvizeket je­lentenek. A Koszov-Metohija tartományban a Dél-Morava mellett kiöntött a Szitnica és a Glibusa, s eddig több mint kétezer hektár földet árasz­tott el, Róma. Az AP jelentése szerint Dél- Olaszország partvidékén és szigetein erős szélvihar dúlt és súlyos esőzésekre került sor. Szardínia északi részében óránként 131 kilométer sebes­séggel száguldó szélvihar pusz­tított (MTI) j­­_r­r'-VL*_ I A TARTALOMRÓL: A tanácsi munka kérdései fia Az akadémiás ember & Akit hazav­árnak sírf­f Új középiskola épül Bicskén Százezrek kezében Az évek óta helyiséghiány­­nyal küzdő bicskei Vajda Já­nos Gimnázium részére hét­millió forintos beruházással új középiskola építését kezdik meg a jövő esztendőben. Az első évben egymillió négy­­százezer forintot fordítanak az iskola építésére, majd a nagyobb összeget 1964-ben fordítják az építkezésre. Az új bicskei gimnázium épületé­ben 1964. szeptemberében kezdődik meg a tanítás. A nyolctantermes, korszerűen felszerelt­­ politechnikai mű­helyekkel és tornateremmel ellátott­­ gimnázium terveit a megyei tervező iroda ké­szítette el. A századik okleveles szocialista brigád A Dunai Vasműben három évvel ezelőtt, 1959 decembe­rében elsőként a Martin­acélműből indult el útjára a szocialista brigádmozgalom. Az úttörő kollektíva, Schop­per József „Vörös Csillag" brigádja azóta már háromszor elnyerte a szocialista címet. A brigád minden tagja büsz­kén viseli a szocialista bri­gádjelvényt is. A szocialista brigádverseny a hároméves évfordulón ér­tékes állomáshoz érkezett. Hétfőn délután a Dunai Vas­mű műszerész üzemében már a századik brigádnak adták át a szocialista brigád okle­velet.­­ A magyar kormányküldöttség Nigériában Lagos (TASZSZ). Mint már jelentettük, hét­főn megérkezett Lagosba, Ni­géria fővárosába a Kállai Gyula miniszterelnökhelyettes vezette magyar kormánykül­döttség. A küldöttséget a repülőté­ren Zanna Bucar Dipcharm­a kereskedelem- és iparügyi miniszter, valamint több mi­nisztérium felelős munkatár­sai, s a helyi sajtó, a rádió és a televízió képviselői fo­gadták. Megérkezése után a repülőtéren Kállai Gyula rö­vid sajtóértekezletet tartott. (MTI) Növekszik a „csutka hegy” a Termény­forgalmi Vállalat telephelyén. Évente 3000 vagon kukorica fordul itt meg és a lemorzsolt kukorica csutkája hegyekbe gyűl. Megenyhült az idő, dolgozzanak a szántó traktorok Hetek óta úgy lopkodjuk el a téltől azt a néhány órát, né­hány napot, amit hasznos munkával lehet eltölteni a mezőgazdaságban. Szinte más­naponként kell munkamód­szert változtatni, vagy szánta­ni nem lehet, vagy a szállítás okoz különösebb gondot. De le kell győznünk minden elénk tornyosuló nehézséget, milliós értékekről van szó. A néhány nap óta enyhébb­re fordult időjárás már a múlt hét végén lehetővé tette, hogy megyénk talajainak zö­mén szántótraktorok dolgoz­zanak. A tapasztalatok sze­rint nemcsak a DT-lánctalpas gépek, hanem az Utasok, G— 35-ösök is szántani tudnak. A sárszentmihályi termelőszö­vetkezetben két ekefejjel szán­tott egy G—35-ös traktor, a táci Petőfi Tsz-ben gumikere­kű Utos is dolgozott. A mély­fekvésű, kötöttebb talajokon természetesen csak a lánctal­pasokkal szabad kísérletezni. A Gépállomások Megyei Igazgatósága úgy látja, hogy jelenleg a szántás legjobb módszere, a gépek csoportosí­tása. A munkák előrehaladott­sága biztosítja, hogy egy-egy szövetkezetben több gép szá­mára is több napi munka le­gyen. A gépek irányítása, az esetleges műszaki hibák kija­vítása, az ellenőrzés egy-egy szövetkezetben jóval eredmé­nyesebbek. És a gépek telje­sítménye is jobb az ilyen ös­­­szevonásoknál. A gépállo­mások igazgatói tehát vegyék fontolóra e módszert és a gé­peket e szerint irányítsák a szántásokra. Nem lesz „vak képcső" az ünnepek alatt A decembert egy kicsit a televízió hónapjának is ne­vezhetnénk. Többszáz új ké­szülék talált gazdára az el­múlt hetekben, s ez egyben a szervízhálózat nagyobb leter­helését is jelenti. Éppen ezért kértük meg Révész Józsefet, a VTRGY televízió-szerviz rész­legének vezetőjét, tájékoztassa olvasóinkat, mi lesz a beteg készülékek sorsa az ünnepek előtt ? — Elöljáróban le kell szö­gezni, hogy egyetlen „vak kép­cső” sem lesz az ünnepek alatt. Szervízhálózatunkat megerő­sítettük, s úgy szerveztük meg munkánkat, hogy már a ke­reskedelemnél felülvizsgáljuk a kiszállított készülékeket, s minden jelentkező hibát még az eladás előtt orvosolunk. — És a szervizbe szállított készülékek sorsáról mit tud­hatnánk meg ? — Örömmel mondhatom, hogy részlegünk minden dol­gozója felkészülten várja az ünnepi csúcsforgalmat. Kö­zös elhatározás alapján mond­hatom, hogy még a december 23-án, vasárnap délelőtt be­szállított készülékeket is visz­­szajuttatjuk tulajdonosaik­hoz. Úgy hiszem, ennél bizta­tóbb felkészülésről eddig még nem adhattunk számot. S a magunk részéről így kívánunk kellemes ünnepeket minden televízió tulajdonosnak. — Köszönjük. De előrebo­csátjuk, hogy a tv tulajdono­sok megjegyzik ezt az ígéretet. — Igazolni fogjuk, amit el­mondottam. — ka — Az ünnepi kirakatok előtt Márciusban üzembehelyezik­ az ivadéknevelő dinnyési halastavat A Halászati Termelőszövet­kezetek Intézőbizottsága Din­­­nyésen tavaly száz holdas ivadéknevelő halastavat léte­sített, amelyet az idén újabb száz holddal bővítettek. A tó­gazdaság célja, hogy egészsé­ges nemes halivadékkal lássa el a dunántúli termelőszövet­kezeteket. A dinnyési tógaz­daság központi fekvésénél fogva a Dunántúl tógazdasá­gait könnyen tudja majd el­látni halivadékkal. A dinnyési tógazdaság jövő év márciusától kezdve már kétszáz holdon üzemel. Ismét megrendezik az országos középiskolai tanulmányi versenyt A Művelődésügyi Köz­löny legutóbbi számában rendelkezés jelent meg az 1902—63-as tanévben ren­dezendő középiskolai tanul­mányi versenyekről. Az országos középiskolai tanulmányi versenyben a középiskolák 3. és 4. osztá­lyos tanulói (földrajzból 2. osztályosok is) vehetnek részt. Egy diák legfeljebb két tantárgyból nevezhet be. A verseny tantárgyai a következők: Magyar irodalom, törté­nelem, és orosz nyelv vala­mennyi középiskola tanulói részére, matematika a gim­náziumok, az ipari és me­zőgazdasági technikumok, valamint az ipari és keres­kedelmi szakközépiskolák tanulóinak; fizika, kémia, és biológia a gimnazisták­nak; földrajz a gimnáziu­mok és a közgazdasági tech­nikumok, továbbá a köz­­gazdasági és kereskedelmi szakközépiskolák növen­dékeinek; gazdasági szám­tan és könyvvitel a köz­­gazdasági technikumok ta­nulói számára. Az ipari és a mezőgazda­­sági technikumok szaktár­gyi versenyét, valamint a közgazdasági technikumok statisztikai versenyét az illetékes szakminisztériu­mok, illetve a Központi Sta­tisztikai Hivatal hirdetik meg és bonyolítják le. A verseny győzteseit a Művelődésügyi Miniszté­rium valamennyi tantárgy­ból egy-egy 2 ezer forintos 1. díjjal, egy-egy 1000 fo­rintos 2. díjjal, valamint egy-egy 500 forintos harma­dik díjjal jutalmazza, a to­vábbi kiemelkedő munkák készítői minden tantárgy­ból könyvjutalmat, illetőleg dicsérő oklevelet kapnak. Az 1., 2., és 3. díjat nyert tanulókat az egyetemekre, főiskolákra, felsőfokú tech­nikumokba, illetve szak­iskolákba vizsga nélkül ve­szik fel, ha olyan kar­ra (szakra) jelentkeznek, amelynek valamelyik fel­vételi vizsga tárgyából nyi­ik a tanulthányi ver­seny-­ díját, s abban az év­ben kérik felvételüket, amelyben érettségiztek.

Next