Fejér Megyei Hírlap, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

6 Kedves Olvasóink! Január másodika, Genové­va napja. A Nap ma reggel fél nyolckor kel, és délután négy órakor nyugszik le. A Gold délelőtt 11 órakor kel és 22 órakor hanyatlik a lá­tóhatár mögé. A nap évfordulói közt említjük M. M. Raszkova szovjet pilótanő halálának 20 éves évfordulóját. Rasz­­íkova a Szovjetunió Hőse. Negyven évvel ezelőtt szüle­tett Kreutz Róbert, a magyar munkásmozgalom mártírja. 1 20 évvel ezelőtt halt meg Galli da Bibiena, a világhírű olasz építész és festőművész. Ma tartja a székesfehérvá­ri S'' ’­adegyetem ez évi, első előadását. A biológia-orvosi tagozaton dr. Mezei Béla Meggy­ógyász főorvos beszél thó emberi agy működéséről. Ugyancsak két munkás­­a­kadémia tart előadást Szé­kesfehérváron. A Tejipari Vállalatnál a társadalmi tu­lajdon védelméről, az ADÁSZ-nál pedig városunk múltjáról beszél a munkás­­akadémiák előadója. A Magyar Televízió ma esti műsorában 18 óra 55 perckor Az aranyérmes vád­lott című riportfilmet közve­títi. 19 óra 55 perces kezdet­tel az Archimedes a csavar­gó című magyarul­, beszélő francia filmet láthatjuk a képernyőn. A Kossuth Rá­dió csütörtök délután a szö­vetkezeti gazdatanfolyam adását közvetíti, a Petőfi Rádió 16 óra 55 perctől kezdve Lehoczky Éva és Varjas Anna hangversenyét sugározza. Sárga haj, vagy nősülés ? Hovarsima dél japán városka vezetősége rendeletet adott ki, hogy minden 18 éven felüli nőtlen fiatalembernek sárgára kell festetni a haját (a japá­nok köztudomásúan feketék). A rendelet egészen a házas­ságkötésig kötelezi az aggle­gényeket a sárga hajszín vi­­selésére. A polgármester a rendeletet a következőkkel in­dokolta: „Kénytelenek vol­tunik kiadni ezt a rendeletet, hogy nősülésre kényszeresük az agglegényeket. Az utóbbi években a fiatalemberek nem akarnak családot alapítani, ami sok kellemetlennséget és gondot okoz nekünk”. Mondja meg őszintén, ha ellenszenvesnek tart, s én többé nem beszélek szere­lemről. A lány nézte. Olyan be­csületesnek látszott,­­ amit beszélt, s egyenesen a sze­mébe nézett. Gizike egé­szen meghatódott a tekin­tetétől.. — De hisz alig ismer... — Ahhoz, hogy magába szeressen az ember, elegen­dő két nap is, nem két hét. — S amikor észrevette, hogy a lány szólni akar, gyorsan elébe vágott: — Kérem, ne mondjon most semmit! Én ráérek. Gondolja meg a dolgot, én holnapig várok. S ha a válasza elutasító lesz, inkább azonnal elköltözöm innen. És a leány másnap igent mondott. Hiába is ta­gadta volna, tetszett neki a férfi. És tetszett benne, hogy ilyen figyelmes és kedves, hogy nem erőszakos és nem kíván tőle semmit. Este megtartották az eljegyzést is. Kettesben, ott­hon. A férfi valóságos lucullusi lakomát szerzett be erre az alkalomra. Amikor összekoccintották az első poharat, azt kérdezte csendesen? — Megengedi, hogy megcsókoljam? Ennyi tapintat végképp meghatotta a lányt. Mi­csoda ember! Természetesen megengedte a csókot. S ami utána következett, az végképp levette a lábáról. A férfi a zsebébe nyúlt, borítékot vett elő és átnyújtotta. — Az én eljegyzési ajándékom. Háromezer forint 73 pr-jr ■"!- 1 m­ mm ..! ■Marxai 20 centiméteres hó esett a déli járásokban — Munkában a hómarók — Salakozzák az utakat — Az új év havazással köszöntött ránk. 1963. első nap­ján megyénk egész területén esett a hó, csak tegnap reg­gel szűnt meg a havazás Székesfehérváron, s a megye északi részén. Az esőzés után átfagyott földet tehát ismét vastag hótakaró borítja. A leesett hó vastagsága a sár­bogárdi járásban, valamint a székesfehérvári járás és a dunaújvárosi járás déli részén eléri a 20 centimétert. A KPM Közúti Igazgatóságának székesfehérvári hó­szolgálata arról számol be, hogy a havazás ellenére min­den út járható megyénk területén. Hóakadályról eddig nem érkezett jelentés, s ha a szél nem erősödik, a hava­zás továbbra sem okoz fennakadást a közlekedésben. A hómarók és hóekék „teljes létszámban” dolgoznak a fon­tosabb útvonalakon, s ismét munkába állt az útőrség min­den embere. A fő veszély továbbra is az utak síkossága. A kemény jégkéreg jelentős nehézséget okoz a gépkocsivezetőknek, s növeli a balesetek számát. Ezért tegnap hajnalban a KPM Közúti Igazgatósága útnak indította a salakszóró gépeket, s teherautókról is szórják a salakot.­­ Csendes szilveszterük volt a rendőröknek, men­tőknek és tűzoltóknak. A két ünnepnapon nem volt sehol sem rendbontás, báb­­verekedés megyénkben, s a tűzoltóságot sem riasztot­ták. A mentők elsején dél­előtt két beteget szállítottak kórházba, gyomormosásra. Az ok: túlzott mértékű al­koholfogyasztás.­­ Az új tanévben mint­egy 23 százalékkal nőtt a politechnikai oktatásban részt vevő diákok száma megyénk iskoláiban. Az 1963—64-es tanévben me­gyénk minden középiskolai tanulóját bevonják a poli­technikai oktatás mezőgaz­dasági és ipari tagozatába A baleset oka . Szerkesztőségünkbe számos szerv, intézmény, üzem küldi rendszeresen tájékoztatóját egy­­egy mérlegkészítés után, vagy a hónapok lezárása alkalmá­ból. Eredmények, hibák sora­koznak a papírokon, amelyek alapján nem egy esetben ír­tunk az elmúlt évek során. Nagyon sok cikktémát kap­tunk a tájékoztatók olvasása közben. A Fejér megyei Tanács Kór­háza II. Sebészeti osztálya ve­zető főorvosa is állandóan tá­jékoztat bennünket arról, hogy egy-egy napon hány balesetes beteget vettek fel az osztály­ra. Van közöttük, aki elesett, aki alatt a létra törött el, vagy éppen kocsiról esett le s ezért lába tört, zúzódást szen­vedett stb. Külön rovatban szerepel te­hát mindig a diagnózis és a balesetet előidéző ok. Az egyiken ez állt: Diagnózis: eltörött a lába. A baleset oka: motorkerék­párral nekiment egy fának. Nem emlékszik rá. A beteg fején egy karcolás sincs... Székesfehérvári Köztársaság Filmszínház január 3—9: Az Arany ember (magyar). Székesfehérvári Petőfi Film­színház január 3—6: Pinocchio (amerikai). Székesfehérvári Rákóczi Ferenc Filmszínház január 5—6: A gyűlölet áldozata (angol). Székesfehérvári Gárdonyi Géza Filmszínház január 5—6: A nagy­ravágyó asszony (olasz—francia). Dunaújvárosi Bartók Béla Film­színház január 4—6: Kertes házaik utcája (magyar). Dunaújvárosi Szabadság Film­színház január 4—6: Meglepetés a cirkuszban (szovjet). Adonyi Béke Filmszínház január 4—6: Feltámadás I—II. (szovjet). Bakonycsernyei Táncsics Film­színház január 4—6: Elmentem a nap után (szovjet). Bicskei Szabadság Filmszínház Moziműsor január 4—6: Keresztesek I—II. (len­gyel). Bodajki Petőfi Filmszínház ja­nuár 4—6: Malachias csodája (nyu­gatnémet). * Cecei Filmszínház január 6: Amíg holnap lesz (magyar). Enyingi Szabadság Filmszínház január 4—6: Iván gyermekkora (szovjet). Ercsi Terv Filmszínház január 4— 6: Az elnök úr látogatása (len­gyel). Kálozi Béke Filmszínház január 5— 6: Eltűnt egy asszony (cseh­szlovák). Kápolnásnyéki Vörösmarty Film­színház január 5—6: Carmen Jones (amerikai). Kislángi Vörösmarty Filmszínház január 5—6: Elcserélt randevú (szovjet). Lajoskomáromi Filmszínház ja­nuár 5-6:­ Különös házasság (ma­gyar). Lepsényi November 7. január 5—6: Angyalok földje (magyar). Martonvásári Kultúr Filmszínház január 5—6: Újra egyedül (fran­cia). Mezőfalvi Szabadság Filmszín­ház január 4—6: Aki átmegy a falon (nyugatnémet). Mezőszilasi Diad­ai Filmszínház január 5—6: A lelkiismeret láza­dása I. (NDK). Perkátai November 7. Filmszín­ház január 5—6: Egy házasság tör­ténete (román). Polgárdi Kultúr Filmszínház ja­nuár 4—6: Cindide, avagy a XX. század optimizmusa­­ (francia). Rácalmási Béke Filmszínház január 4—6: Liliomfi (magyar). Sárbogárdi Árpád Filmszínház január 4—6: Esős vasárnap (ma­gyar). Seregélyesi Filmszínház január 5—6: Francia nő és a szerelem (francia). Fejér megyei Hírlap ' 30 REGGELT Illé3! Nem kétséges, nehéz feladat hárult valamennyiünkre az el­múlt napokban. Méltóképpen elbúcsúztatnunk az ó-eszten­­dőt, nem veot könnyű dolog, de most, hogy túlestünk rajta, bizton Mondhatjuk: jól sike­rült ez a szilveszter is. A malacsü­lttől — a malacfarokig „kora” este, kilenc óra tájt, papírtrombiták harsogása tet­te hangossá Székesfehérvár utcáit. Az év utolsó estéjét sokezren ünnepelték az étter­mek, zenés szórakozóhelyek asztalai mellett, a művelődési otthonok, klubok, s az Ifjúsá­gi Táncpalota termeiben. Hét óra, nyolc óra tájt ab­roszra kerültek a párolgó tá­lak, a finom pecsenyék, pá­rolt káposzta és sült burgonya ínycsiklandó illata köszöntöt­te a vidám asztaltársaságokat. Csak a Velence étteremben 500 adag vacsorát szolgáltak fel a sürgő-forgó pincérek. Szomorú malachalál! Közel 800 malacpecsenyét szolgáltak ki Fehérvár éttermeiben, s a disznótoros vacsorák is erősen „divatba kerültek” a Szabad­ság étteremben, meg a kis­vendéglőkben. Kilenc órakor — mint mondtam — megindult a vi­dám népvándorlás, amelyhez rendszerint ezzel a felkiáltás­sal csatlakozott a társaság egy­­egy vidámabb csoportja: — Lássuk, hogyan ropják másutt a táncot? Bizony, bizony, a pukkanó palackok, a metszett poharaik­ba csorduló pezsgő, vermuth, tokaji, balatoni, móri borok finom nedűje rózsás, forró hangulatot varázsolt a fagyos éjszakába! S ha elbágyadtunk a hosszú „küzdelemben”? Éj­fél után jól esett a korhelyle­­ves a Kiskulacsban, vagy a forró virsli a Táncpalota bü­féjében. Éjfél. Sokezer tombolajegy került itt is, ott is sorsolásra. S aki jóízűen falatozott este a malacpecsenyéből, kis lelki­­ismeretfurdalással, de remény­kedve húzta meg a visítozó kismalac farkát — hátha „sze­rencsét hoz”.... Borkorcsolya így nevezik ezt a sósízű, huncut tésztafélét, amelyre olyan jól csúszik az ital. Haj­nalban azonban egészen más értelmet nyert ez a szó a szé­kesfehérvári utcákon. A síkos járdákra értette a mindig ta­lálékony köznyelv... Síkos volt a járda, mintha csak tükörlapokon lépegetne az ember. Józanul is nehéz rajtra egyenesen, csusszanó nélkül járni, hát még egy át­virrasztott éjszaka „fáradal­mai” után. Becsületünkre le­gyen mondva, hogy a mentők­nek mégis csendes éjszakájuk volt. Sőt, a Március 15 utcán néhány jókedvű fiatal twis­tet ropott az új év tiszteleté­re. „Házibuli“ és twist Senki nem tudná felmérni, hány otthonban rendezték meg a hagyományos szilveszteri házi mulatságot, vagy ahogyan újabban divatos szóval emle­getik: a „házibulit”. Tízezer­nyi tv tulajdonos töltötte es­téjét a képernyő mellett, a kereskedelem többezer liter bor, sör és tömény ital, 5— 600 üveg pezsgő hazavándor­lásáról tesz tanúságot. Egy másik jellemző vonása, a mostani szilveszter estének­­ a twist. Járták ifjak, idősek, nekimelegedve, gyakran még a csárdásra is ezt ropták... Szó, ami szó, fárasztó mulat­ság ... Reggelre hazatérve sem ju­tott túl sok idő pihenésre. A­lig halkult el a papírtrom­biták rikoltása, alig helyeztük „nyugdíjba” a papírcsákót, konfettit, szerpentinszalagot,­­megkezdődött az újévi kö­szöntések időszakra. S ha, Heltai Jenő híres versét ez­úttal nem is szabad szószerinti értelmeznünk, „Boldog új­évet!” kívánságoktól volt han­gos a város. Puha, fehér hó­szőnyeg lepte az utakat, fehér, üde fény a hajnali sötétséget És mi vidáman köszöntünk: — Jó reggelt 1963! — mekis — van benne. Kérem, vegyen rajta azt, amit a legjobban kíván. Boldog leszek, ha megteszi. Gizike megtette. A férfi továbbra is figyelmes és szerény maradt. Olyannak látszott, mint akire egy nő nyugodtan rá­bízhatja az életét. Egészen addig... Az egyik délutánon korábban jött haza az étterem­ből. Sok volt a munka, éjszakára vissza kellett men­nie, a két szolgálat között kapott néhány pihenő órát. Kinyitotta az ajtót, de már az előszobában meg­torpant. A férfi szobájából beszédet hallott. De mintha csak ő egyedül beszélt volna. Időnként elhallgatott, aztán újra megszólalt. S ez olyan különös volt. Nem bírt a kíváncsiságával, lassan, óvatosan ki­nyitotta az ajtót. Csákányi háttal ült feléje, a kis asz­talkán különleges készülék állott, a férfi fején fülhall­gató. Éppen ezt hallotta: — Újabb jelentés megy. Vége. Levette a fejéről a hallgatót, megfordult. És szem­ben állt a leánnyal. Egy pillanatra megdöbbent, de hamarosan magá­hoz tért. Még el is mosolyodott. — Látja, ezért nem szabad kíváncsiskodni. A lány torkába mintha gombóc szorult volna. — Mi... mit csinált itt? — dadogta. A férfi a készülékre mutatott. — Látott már rádiót, igaz? Egy kicsit rádióztam? — Kivel? Csokányi közelebb lépett. — Nézze, Giziké, nincs értelme a további játék­nak! Ha a rendőrség tudná, hogy ki vagyok, mind­ketten börtönbe kerülnénk. A lány elfehéredett. Csak állt a szoba közepén, mint akinek földbe gyökeredzett a lába. — Kicsoda maga? A férfi mosolygott, 74 Csütörtök, 1963. január 3.­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt Fejér megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Benkő Károly Kiadja a Fejér megyei Hírlap Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Sógorka Béla Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. Telefonszámaink : Szerkesztő bi­zottság 25—32. Ipari rovat: 21—69. Mezőgazdasági rovat : 25—90 Bel­politikai rovat : 15—83. 25—91. Beje­lentések panaszok felvétele: 15—84 Kiadóhivatal: Szivár. Március 15. u. Velinszky L. a. sarok Telefon: 25—21 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hó­napra 12 forint. Kéziratot nem őrzü­nk meg és nem adunk vissza. Székesfehérvári Nyomda, Bástya u. Felvezető: Kovács Sándor 2 0001 — Muszáj erre felelnem? — Sóhajtott. — Hát jó. Talán elég, ha annyit mondok: olyanoknak dolgozom, akiket itt gyűlölnek. — Farkasnevetéssel nevetett. — Idegen állam hírszerzője vagyok! A leány szinte elszédült. Alig hallotta már a töb­bit. Amit a férfi szinte suttogva mondott: — Hát így, kedves. És maga az, aki nekem mene­déket adott. — Lágyan folytatta. — No, ne ijedjen meg! A pénzt, amit magának adtam, ugyancsak a megbízóimtól kaptam. A szavamat pedig állom. Magát is elviszem, amint mennem kell. — Ezt... ezt nem teheti velem. — Így sem? — Egy köteg százast dobott az asz­talra. — Ez csak előleg. — Egészen közel lépett. — Tudja, hogy fogunk élni odakint? És most már maga sem tehet mást. Tegye hát el azt a pénzt. Ez az újabb pénzösszeg végleg megpecsételte a leány sorsát. S a rosszabb még hátra volt. Egy szép napon végleg eltűnt a férfi. Még csak búcsúsorokat sem hagyott. Sokáig azt sem tudta róla, él-e, hal-e. Vagy tán a rendőrség kezére került. Nyugalmát örökös rettegés váltotta fel, amely még álmában is izgalom­ban tartotta. De egy idő óta megnyugodott. És most?... Tágra nyílt szemekkel olvasta el ismét a levelet. Minden szavát halálos fenyegetésnek érezte. Olyan félelem vett rajta erőt, hogy reszketni kez­dett. Nem tudta, mennyi ideje ült ott a fotelban ösz­­szetörve testileg-lelkileg. Egyszerre neszt hallott. A kamra felől hallatszott. Igen, ez emberi léptek zaja. Most abbamaradt. Szíve a torkában dobogott, még a lélegzete is elállt. A lassú léptek zaja már az előszobából hallatszott. Halkan kinyílt az ajtó. Egy férfi lépett be. Egy férfi, akit Gizi azonnal megismert. Megismerte volna ezer közül is. — Maga!?... A férfi szó nélkül leült, hangja rekedt volt: 75

Next