Fejér Megyei Hírlap, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

WLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TartÁCS IaHJA Szerda, 1963. május 1. XIX. évfolyam, 100. szám. Ára: 80 fillér. H­etvenhárom éve, a II. Internacionálé ala­kuló kongresszusa óta ünnepeljük május elsejét. A munkásmozgalom vörös zászla­ja alatti hetven­három esztendő nehéz küzdelme után ma már megváltozott földünk politikai térké­pe: a munkásosztály a világ egyhatodán a kommu­nizmus közelségébe került, s a tőkés kizsákmányo­lás alól felszabadult országok népei sikerekben gazdagon építik szocialista társadalmukat Bomladozik az imperializmus hatalma, szét­hullófélben a gyarmati rendszer; szerte a földtekén szocialista és nemzeti felszabadító forradalmak ad­ják tudtul megrázó erővel a világnak, hogy a népek szabadon, függetlenül akarnak élni. A nemzetközi munkásosztály szervezetten har­col a háború, a tőke ellen, hogy megteremtse kizsákmányolástól mentes társadalmi rendszerét, megvalósítsa népei egyenjogúságát, hogy felépítse hazájában szocialista társadalmát. A haladás, a béke fő ereje a szocialista világ­­rendszer, országai feltartóztathatatlanul haladnak előre a társadalmi — gazdasági fejlődés útján. Ipari termelésük évi növekedése 1951—1960 között meghaladta a 13 százalékot, messze a tőkés orszá­gok ugyanebben az időszakban elért évi 5 százalé­kos fejlődése előtt. M­ár 1940-ben a szocialista Szovjetunió roha­mos tempóban kibontakozó ipara a világ ipari termelésének 10 százalékát adta, ma azonban a szocialista országok 37 százalékban ré­szesednek a világgazdaság által termelt javakból A fejlődés üteme arra mutat, hogy hamarosan elé­rik annak felét. A világ első munkás-paraszt államában, a Szovjetunióban végleges győzelmet aratott a szoci­alizmus, s mind szélesebben bontakozik ki a kom­munizmus építése, amely közben halhatatlan ered­mények születtek az űrkutatás terén és a tudomány minden ágában. A szocialista államok lendületes fejlődésével szemben a tőkés világ országai belső és egymás közötti ellentmondásokkal, válságokkal küzdenek. A kapitalista gazdaságokat mélyülő gaz­dasági-politikai ellentétek, osztály összeütközések, erősödő proletár és demokratikus mozgalmak, s emellett nemcsak a munkásosztálynak, hanem a polgári rétegeknek is mindinkább erősödő béke­harca jellemzik. Az imperializmus országaiban mind gyakoribbá és eredményesebbé válnak a sztrájkmozgalmak amelynek árán jelentős enged­ményeket harcolnak ki a munkások a tőkétől. A nemzetközi imperializmust rettegéssel tölt el a szocializmus térhódítása, a gyarmati sorból felszabadult népek önnállósági törekvései és a sza­badságukért harcoló népek irányukban megnyilvá­nuló ellenséges magatartása. E válságból a fegy­verkezésre forditott milliárdokkal, a hidegháborús politika durván támadó és burkolt módszereivel keresnek kiutat. Emiatt kell az emberiségnek még ma is egy mindennél pusztítóbb világháború fenye­gető árnyékában élni. § A­z imperializmus — élén az Egyesült Álla­mok agresszív politikusaival — lépten­­nyomon megsérti a nemzetközi jog álta­­l­nosan elfogadott és minden kormányra egyaránt kötelező normáit. Merényletek sorát követi el a népek és azok haladó vezetői ellen; makacsul el­utasít a feszültség enyhítése, a nemzetközi kapcso­latok rendezése érdekében tett minden ésszerű ja­­vaslatot. Ez a magatartása teremt sokszor robbanás­ig feszült politikai légkört a föld számos pontján. Ma már azonban számolniuk kell az imperia­listáknak azzal, hogy a szocialista államok tábora, a szabadságukat elnyert és azért harcoló népek, a nemzetközi munkásmozgalom és a béke világmoz­galom ereje hatalmasabb az agresszív csoportosu­lásokénál. Ezt bizonyítja az őket ért számos kudarc, amely agresszív, békebontó próbálkozásaikat kísér­te. A béke megőrzéséért, a tartós béke kivívásáért folyó harc állandó feladatává vált kommunistá­nak, pártonkívülinek, minden józanul gondol­kodó becsületes embernek a föld valamennyi orszá­gában. A békés egymás mellett élésért folytatott küzdelemben a szocialista világrendszer gazdasági­­politikai-katonai ereje, a nemzetközi munkásosz­tály harca, a nemzeti felszabadító küzdelmek és a világszerte kibontakozott békeharc kölcsönösen segítik egymást; a két társadalmi rend harcának nem fegyverekkel, hanem békés úton, a termelés frontján kell eldőlnie. E­bből a harcból kiveszi hazánk is a maga ré­szét. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, megteremtettük népgazdasá­gunk gyors fejlődésének alapkövetelményeit. Mind­inkább kibontakoznak nálunk is a szocialista gaz­daságszervezés jó módszerei, gyarapodnak terme­lőerőink iparban-mezőgazdaságban egyaránt. Nagy erőfeszítéseket teszünk dolgozóink szocialista tuda­tának fejlesztésére, a közösségi ember tudatának és erkölcsének kiformálására. Hazánk dolgozó népét lelkesíti a cél, hom­y a szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk. Kö­zelebb kerültünk ahhoz a szakaszhoz, amelyben a munkásosztály, a termelőszövekezeti parasztság és az értelmiség, a dolgozó nép egységes szocialista társadalmává forr össze. És ez a mélyreható vál­tozás, amely társadalmunk osztá­lyszerkezetében végbe megy, egyre erősebbé teszi pártunk szövet­ségi politikáját, megvalósítja minden dolgozó test­véri összefogását, együttműködését. A szocialista társadalom vezető ereje, a mun­kásosztály 1949 óta megkétszereződött. Nem csak tömegében növekedett azonban, hanem fejlődött szocialista tudata és szervezettsége is, amellyel ki­vívta mind a parasztság, mind az értelmiség meg­becsülését. Munkásosztályunk megértette, hog­y a kapitalizmussal szemben, folyó világméretű ver­seny nagyobb erőfeszítéseket követel az eddiginél, hogy sok és nagy feladat áll még a párt, a min­­kosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség k ott. C­sökkentenünk kell gyártmányaink előál­lítási költségét, ehhez emelnünk kell a munka termelékenységét, fejlesztenünk clinikai színvonalunkat, korszerűsíteni termelő berendezésünket, eredményesebb munkaszervezést kell meghonosítanunk, és fel kell karolnunk min­den olyan kezdeményezést, amely munkánk javítását célozza. Csakis ezekkel a módszerekkel érhetjük el a pártunk által kitűzött célt: gyártmányaink mind az önköltség alakulása tekintetében, mind pedig minőségben el kell érjék a fejlett kapitalista orszá­gok gyártmányainak színvonalát! Ez legyen minden üzemben az egész munkás és műszaki kollektíva legfőbb törekvése, minden te­vékenységének rugója. Az újítók és észszerűsítők figyelmét fordítsuk ezekre a feladatokra, mert a si­ker egyik alapfeltétele: a munkás alkotó kezdemé­nyezése. A kibontakozott verseny és benne a szo­cialista brigádmozgalom nem egy üzemünkben Törekvéseinkben és céljainkban egyek vagyunk a nemzetközi munkásosztállyal Írta: BEISKO GYÖRGY, a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának vezető titkára Fejér megyéi­­ Y . - I

Next