Fejér Megyei Hírlap, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-01 / 100. szám
WLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TartÁCS IaHJA Szerda, 1963. május 1. XIX. évfolyam, 100. szám. Ára: 80 fillér. Hetvenhárom éve, a II. Internacionálé alakuló kongresszusa óta ünnepeljük május elsejét. A munkásmozgalom vörös zászlaja alatti hetvenhárom esztendő nehéz küzdelme után ma már megváltozott földünk politikai térképe: a munkásosztály a világ egyhatodán a kommunizmus közelségébe került, s a tőkés kizsákmányolás alól felszabadult országok népei sikerekben gazdagon építik szocialista társadalmukat Bomladozik az imperializmus hatalma, széthullófélben a gyarmati rendszer; szerte a földtekén szocialista és nemzeti felszabadító forradalmak adják tudtul megrázó erővel a világnak, hogy a népek szabadon, függetlenül akarnak élni. A nemzetközi munkásosztály szervezetten harcol a háború, a tőke ellen, hogy megteremtse kizsákmányolástól mentes társadalmi rendszerét, megvalósítsa népei egyenjogúságát, hogy felépítse hazájában szocialista társadalmát. A haladás, a béke fő ereje a szocialista világrendszer, országai feltartóztathatatlanul haladnak előre a társadalmi — gazdasági fejlődés útján. Ipari termelésük évi növekedése 1951—1960 között meghaladta a 13 százalékot, messze a tőkés országok ugyanebben az időszakban elért évi 5 százalékos fejlődése előtt. Már 1940-ben a szocialista Szovjetunió rohamos tempóban kibontakozó ipara a világ ipari termelésének 10 százalékát adta, ma azonban a szocialista országok 37 százalékban részesednek a világgazdaság által termelt javakból A fejlődés üteme arra mutat, hogy hamarosan elérik annak felét. A világ első munkás-paraszt államában, a Szovjetunióban végleges győzelmet aratott a szocializmus, s mind szélesebben bontakozik ki a kommunizmus építése, amely közben halhatatlan eredmények születtek az űrkutatás terén és a tudomány minden ágában. A szocialista államok lendületes fejlődésével szemben a tőkés világ országai belső és egymás közötti ellentmondásokkal, válságokkal küzdenek. A kapitalista gazdaságokat mélyülő gazdasági-politikai ellentétek, osztály összeütközések, erősödő proletár és demokratikus mozgalmak, s emellett nemcsak a munkásosztálynak, hanem a polgári rétegeknek is mindinkább erősödő békeharca jellemzik. Az imperializmus országaiban mind gyakoribbá és eredményesebbé válnak a sztrájkmozgalmak amelynek árán jelentős engedményeket harcolnak ki a munkások a tőkétől. A nemzetközi imperializmust rettegéssel tölt el a szocializmus térhódítása, a gyarmati sorból felszabadult népek önnállósági törekvései és a szabadságukért harcoló népek irányukban megnyilvánuló ellenséges magatartása. E válságból a fegyverkezésre forditott milliárdokkal, a hidegháborús politika durván támadó és burkolt módszereivel keresnek kiutat. Emiatt kell az emberiségnek még ma is egy mindennél pusztítóbb világháború fenyegető árnyékában élni. § Az imperializmus — élén az Egyesült Államok agresszív politikusaival — léptennyomon megsérti a nemzetközi jog általnosan elfogadott és minden kormányra egyaránt kötelező normáit. Merényletek sorát követi el a népek és azok haladó vezetői ellen; makacsul elutasít a feszültség enyhítése, a nemzetközi kapcsolatok rendezése érdekében tett minden ésszerű javaslatot. Ez a magatartása teremt sokszor robbanásig feszült politikai légkört a föld számos pontján. Ma már azonban számolniuk kell az imperialistáknak azzal, hogy a szocialista államok tábora, a szabadságukat elnyert és azért harcoló népek, a nemzetközi munkásmozgalom és a béke világmozgalom ereje hatalmasabb az agresszív csoportosulásokénál. Ezt bizonyítja az őket ért számos kudarc, amely agresszív, békebontó próbálkozásaikat kísérte. A béke megőrzéséért, a tartós béke kivívásáért folyó harc állandó feladatává vált kommunistának, pártonkívülinek, minden józanul gondolkodó becsületes embernek a föld valamennyi országában. A békés egymás mellett élésért folytatott küzdelemben a szocialista világrendszer gazdaságipolitikai-katonai ereje, a nemzetközi munkásosztály harca, a nemzeti felszabadító küzdelmek és a világszerte kibontakozott békeharc kölcsönösen segítik egymást; a két társadalmi rend harcának nem fegyverekkel, hanem békés úton, a termelés frontján kell eldőlnie. Ebből a harcból kiveszi hazánk is a maga részét. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, megteremtettük népgazdaságunk gyors fejlődésének alapkövetelményeit. Mindinkább kibontakoznak nálunk is a szocialista gazdaságszervezés jó módszerei, gyarapodnak termelőerőink iparban-mezőgazdaságban egyaránt. Nagy erőfeszítéseket teszünk dolgozóink szocialista tudatának fejlesztésére, a közösségi ember tudatának és erkölcsének kiformálására. Hazánk dolgozó népét lelkesíti a cél, homy a szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk. Közelebb kerültünk ahhoz a szakaszhoz, amelyben a munkásosztály, a termelőszövekezeti parasztság és az értelmiség, a dolgozó nép egységes szocialista társadalmává forr össze. És ez a mélyreható változás, amely társadalmunk osztályszerkezetében végbe megy, egyre erősebbé teszi pártunk szövetségi politikáját, megvalósítja minden dolgozó testvéri összefogását, együttműködését. A szocialista társadalom vezető ereje, a munkásosztály 1949 óta megkétszereződött. Nem csak tömegében növekedett azonban, hanem fejlődött szocialista tudata és szervezettsége is, amellyel kivívta mind a parasztság, mind az értelmiség megbecsülését. Munkásosztályunk megértette, hogy a kapitalizmussal szemben, folyó világméretű verseny nagyobb erőfeszítéseket követel az eddiginél, hogy sok és nagy feladat áll még a párt, a minkosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség k ott. Csökkentenünk kell gyártmányaink előállítási költségét, ehhez emelnünk kell a munka termelékenységét, fejlesztenünk clinikai színvonalunkat, korszerűsíteni termelő berendezésünket, eredményesebb munkaszervezést kell meghonosítanunk, és fel kell karolnunk minden olyan kezdeményezést, amely munkánk javítását célozza. Csakis ezekkel a módszerekkel érhetjük el a pártunk által kitűzött célt: gyártmányaink mind az önköltség alakulása tekintetében, mind pedig minőségben el kell érjék a fejlett kapitalista országok gyártmányainak színvonalát! Ez legyen minden üzemben az egész munkás és műszaki kollektíva legfőbb törekvése, minden tevékenységének rugója. Az újítók és észszerűsítők figyelmét fordítsuk ezekre a feladatokra, mert a siker egyik alapfeltétele: a munkás alkotó kezdeményezése. A kibontakozott verseny és benne a szocialista brigádmozgalom nem egy üzemünkben Törekvéseinkben és céljainkban egyek vagyunk a nemzetközi munkásosztállyal Írta: BEISKO GYÖRGY, a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának vezető titkára Fejér megyéi Y . - I