Fejér Megyei Hírlap, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-16 / 112. szám

2 Birminghami helyzetkép Az utóbbi két napban nem került sor újabb rendzavarás­ra Birminghamban. Ez a nyu­galom azonban csak a fel­színen uralkodik, alapjában véve a helyzet rendkívül fe­szült. A várostól nyolcvan ki­lométernyire állomásoznak a Kennedy elnök által kivezé­nyelt szövetségi csapatok. A város utcáin ugyanakkor rend­őrök és Alabama állam milí­ciájának mozgósított egységei cirkálnak. Wallace, Alabama állam kormányzója már a harmadik táviratot küldi a Fehér Ház­ba, követelve, hogy vonják vissza a szövetségi csapatokat a város környékéről. A kor­mányzót különösképpen „fel­háborítja” az a tény, hogy a szövetségi csapatok néhány tisztje és mintegy 25 katoná­ja „főhadiszállást” létesített a városban. A néger és a fehér vezetők egyaránt annak az aggodal­muknak adtak kifejezést, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött nem lehet sokáig fenntar­tani a létrejött „fegyverszü­netet”. Cambridge. A Maryland államban lévő Cambridge-ben fiatal négerek tüntettek a faji megkülönböz­tetés ellen. A rendőrök és az állami milícia szétzavarta a tüntetőket. A helyi néger ve­zetők kijelentették, hogy a la­kosság „a végsőkig megelégel­te a rendőrök brutalitását”. Henry Winston nyilatkozata Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának titkára a következő nyilatkozatot adta Sugár And­rásnak, az MTI moszkvai tu­dósítójának a déli államokban lezajlott legutóbbi események­ről. — Mindaz, ami az utóbbi hetekben, a napokban Bir­mingham városában és más helyeken végbement, igen fontos eseménysorozat az amerikai nép szabadságáért és jogegyenlőségéért vívott harc történetében. Maradandó di­csőséget szerez ez a küzdelem a rohamosan öntudatosodó né­ger tömegeknek, ugyanakkor kitörölhetetlen szégyenbélye­get süt a fajüldözés elvakult megszállottjaira és hosszú évekkel veti vissza az Egye­sült Államok nemzetközi presztízséért kifejtett kor­mányzati erőfeszítéseket, kü­lönösen a fejlődés útjára lé­pett afrikai, ázsiai és latin­amerikai országokban.­­ A déli államok néger tö­megei és a demokratikus ér­zelmű fehér emberek már nem elégszenek meg a faji korlá­tok ledöntésének hivatalosan meghirdetett elvével, a foko­zatosság doktrínájával, de el­vetik a jelképesség, az úgyne­vezett kirakat-négerek bebo­csátásának csalárd félmegol­dását is. Rendkívül jellemző, hogy a harc­­siár nemcsak Észak és Dél határvidékén fo­lyik, hanem a „deep south”, az igazi dél államaiban. Ala­­bamában, Georgiában, Missis­sippiben és Dél-Karolinában is egyre erőteljesebben bonta­kozik ki. Különböző formák­ban, az egyetemeken, az egy­házak kebelében, a szakszer­vezetekben, mindinkább foko­zódik az a támogatás, amely­ben a fehérbőrű amerikaiak részesítik az elszánt harc útjá­ra lépett néger polgárokat. Tűzoltófecskendőkkel, békés lakóházak felrobbantásával, vérebekkel, tömeges letartóz­tatásokkal, gyújtogatással, nők és kicsiny gyermekek brutális­­ bebörtönzésével már nem le­het megállítani az integ­rációért folyó küzdelem ki­bontakozását. A harc sikeré­hez most már elsősorban ar­ra van szükség, hogy a köz­ponti kormányzat határozot­tabban szerezzen érvényt az amerikai alkotmány 13., 14. és 15. függelékének, amelyek tör­vényen kívül helyezik a faji megkülönböztetést, s az AFLA­CIO nagy szakszervezetei is adjanak végre nyomatékot a harcnak. Ennek legfőbb aka­dálya azonban az, hogy a déli államokban a tőkések szuper­profitjának egyik legfonto­sabb forrása éppen a faji megkülönböztetés, a színes munkások fokozott kizsákmá­nyolása, s elsősorban ezzel az osztályérdekkel magyarázható a szövetségi kormányzat ha­bozása és tétlensége.­­ Az afrikai és ázsiai or­szágokban szép számmal akadnak olyan naív emberek, akik sokáig hitelt adtak az amerikai szabadság és egyen­lőség propagandájának — folytatta nyilatkozatát Wins­tom . Most nekik is kinyílt a szemük, ők is láthatják, milyen „szabad világ” az, ahol 10 éves gyermekeket le­het bebörtönözni csupán azért, mert békésen tüntetnek az or­szág alkotmányának betartá­sáért. A fajüldözők lerombol­ják azt a propagandaépít­ményt, amelyet az amerikai kormány rengeteg fáradtság­gal és költséggel évek hosszú során át emelt. Ebben látom az alabamai események nem­zetközi jelentőségét. (MTI) Fejér megyei Hírlap A gyermekkertész panasza — De sok bajom van ezekkel a marakodó délamerikai kölykökkel... Hogyan segíthetnénk a pedagógusok lakásgondjainak megoldását? Falvainkban, amikor az is­kolán kívüli népművelésről ér­deklődünk, gyakran hangzik el a panasz: nem itt lakik a pedagógus, az estéjét nem a faluban tölti. Ennek oka legtöbbször — mint a megyei tanács vb-nek benyújtott jelentés is megál­lapítja,­­ a lakáshiány. Egy múlt évi felmérés szerint, a dunaújvárosi járásban 350 pedagógus tevékenykedett, ugyanakkor mindössze 107 lett a szolgálati lakások szá­ma. Béreltek 107 lakást, búto­rozott szobában élt 17 egye­dülálló pedagógus és négy há­zaspár. Hasonló a helyzet megyénk többi járásában. Székesfehér­váron is sok a tennivaló. Egye­dül Dunaújvárosban megol­dott a helyzet, hiszen csak há­rom pedagógus várja lakáské­relmében a tanács döntését. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a szolgálati lakások je­lentős része a minimális egész­ségügyi követelményeknek sem felel meg (a dunaújvárosi járásban 33 ilyen lakás van), képet kapunk a tennivalókról Figyelembe kell venni azt is, hogy a megyében 100 betöltet­len állás van, ezek betöltése méginkább­ fokozza a lakáshiányt. És lakásokat kell biztosítani az újonnan létesülendő középis­kolák tanárainak is. A megyei tanács­ok műve­lődésügyi osztálya e gondok enyhítése érdekében tett ja­vaslatot a Művelődésügyi Mi­nisztériumnak 129 lakás vá­sárlására. A pedagógus-lakás­gondok enyhítését célozza, hogy évenként 10—15 pedagó­gus kap, — 90 ezer forintos — OTP-hitelt családiház építés­re, a megyei székhelyen is 6— 10 pedagógus jut évenként szö­vetkezeti, illetve állami lakás­hoz. Bár országos gond a lakás­kérdés, államunk az anyagi helyzethez mérten sokat áldoz, hogy egyre több pedagógus jusson megfelelő lakáshoz. S mit tesznek a helyi taná­csok, tömegszervezetek azért, hogy a nevelők elhelyezési gondjait könnyítsék? A vb.­­ülésen elhangzott két kérdés­re adott válasz is meggyőző­en bizonyítja, hogy keveset. Mert mi másra is lehetne kö­vetkeztetni abból, hogy a kér­dezettek nem tudtak felelni arra, hány helyen épült az el­múlt évben községfejlesztésből lakás? Bizony elenyészően ke­vés az olyan községeknek a száma, ahol a pénzt, vagy an­nak legalább egy részét ilyen célokra használnák. Ismeretes, hogy a községi tanácsoktól sok mindent a járdától a művelődési házig — számon kér a lakosság, de ép­pen azért, mert a nevelői la­kások hiánya a nevelés minő­ségében mutatkozik meg, és a gyerek sínyli a következmé­nyeit, kell nagyobb felelősség­gel és a lehetőségek alaposabb felmérésével, a társadalmi szervezetek összefogásával, társadalmi munkával közre­működni, hogy iskoláink nevelői minél előbb lakáshoz jussanak. Ott, ahol kevesebb pénz jön össze községfejlesztési alapra, bizonyára módot lehetne ta­lálni, hogy házvásárlásra — pe­dagógus lakás céljára — OTP hitelt vegyenek igénybe a ta­nácsok, a községfejlesztési alap terhére. Ha a művelődési házaknál, orvoslakásoknál és más egyéb nagyobb létesítmé­nyeknél ez megfelelt, megérte az áldozatot, megéri ebben az esetben is. Az is elképzelhető lenne, hogy azokban a községekben, ahol a községfejlesztési hozzá­járulás nem éri el az engedé­lyezett 300 forintot — jelentős az ilyen községek száma —, a párt, a tömegszervezetek,­­ a tanács együttes felvilágosító munkával megnyernék a la­kosságot, hogy járuljon hozzá a községfejlesztési hozzájáru­lás felemeléséhez és ezt az ösz­­szeget pedagógus-lakás vásár­lására, illetve építésére fordít­sák. A másik kérdés, melyre az említett vb-ülésen szintén nem hangzott el megnyugtató vá­lasz: hány községi tanács, ter­melőszövetkezet alapított ösz­töndíjat a községből továbbta­nuló, pedagógus pályát válasz­tó fiatalok, tanulásának segí­tése céljából? Nem egy kézen, de talán két útjon is meg le­hetne ezt számolni. Van-e üzem és állami gazdaság, ahol — hiszen az ott dolgozók gyer­mekeinek, a jövő szakmunkás­nemzedékének kinevelése nem lehet csak a minisztériumok és a megyei, járási tanács dolga — azzal a céllal adományoztak társadalmi ösztöndíjat: tanulj pedagógusnak és térj vissza hozzánk. Azt mondhatná valaki, hogy ez már nem lakáskérdés, de az is, mert ha a faluból, a me­gyéből megy el az ifjú, szíve­sen visszatér oda. Egyrészt ir­tása is van, másrészt szívesen megtelepszik és épít majd ma­gának, mert nem idegen a tá­jék és nem gondol a vándor­lásra. Tanulságul és a magános pedagógusok lakás-, illetve anyagi gondjainak enyhítése céljából szükséges szóvá ten­ni az albérleti szobák, lakások díját is. Több helyen 300- 400 forintot fizetnek egy-egy szobáér­t (és nemcsak Székesfehérváron.) Nem mu­tatja-e ez, hogy tanácsaink nem törődnek eléggé ilyen iga­zán nem lényegtelen gondok­kal (lévén elsősorban ifjakról szó, nekik legkevesebb a fi­zetésük). Nem egyedüli gondunk a pedagógusok lakáskérdése — még a művelődési intézmé­nyek létesítése sorában sem. Tantermek, iskolák is kelle­nek, erre sem futja azonnal és egyszerre állami erőből, ezeket a feladatokat is nem kis részt helyi erőből kell megoldani, mint teszik ezt most Tabaj­­don és Lajoskomáromban, ahol négy tantermes iskola épül, pedagógus­ lakással — nagyobb részben községfejlesztési hoz­zájárulásból. Mégis jogos ar­ról beszélni, hogy nagyobb kö­rültekintéssel, többet tehetünk a pedagógusok lakásgondjai­nak enyhítéséért A megyei tanács végrehajtó bizottsága említett ülésének határozata felhívja a járási ta­nácsok végrehajtó bizottságait,­ hogy építtessenek és vásárol­janak házakat KÖFA hitelből pedagóguslakás céljára, az il­letékes szakosztályokat pedig arra szólítja fel, hogy gondos­kodjanak a szolgálati lakások megróvásáról és felújításáról, dolgozzanak ki erre négy éves tervet. A határozat másik pontja arra szólítja a községi tanácsokat, hogy létesítsenek társadalmi ösztöndíjakat ta­nárképző egyetemeken, főis­kolákon, felsőfokú tanítókép­ző intézetekben tanuló helyi diákok részére. Hogyan tudnánk a lehető legjobban és a közeljövőben ezen — anyagi lehetőségeink­hez igazodva, a rejtett tartalé­kokat is felkutatva — segíte­ni? Úgy érezzük, hasznos lenne, ha olvasóink, a tanácsok vezetői, a tanácstagok, a tö­megszervezetek vezetői véle­ményt mondanának erről, is­mertetnék elképzeléseiket, ter­veiket. Együttes erővel még többet tehetünk. Bányász Béla Venezuela megszakította diplomáciai kapcsolatait Haitival Joseph Reap, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden közölte, az Egyesült Államok a latinamerikai or­szágokkal arról tárgyal, hogy megvonják Duvalier diktatú­rájának elismerését. Haiti tervbe vett elszige­telése már megindult. Venezuela a cselekvés út­jára lépett. A venezuelai külügyminiszté­rium közleményben jelentet­te be, hogy megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Hai­tivel és hazarendelték a vene­zuelai ügyvivőt. Kedden nyilatkozott Ixquis Dejoie haiti ellenzéki politikus is, aki jelenleg a Dominikai Köztársaságban tartózkodik. Dejoie vasárnap ellenkor­­mányt alakított Keddi nyilat­kozatában kifejezte azt a meggyőződését, hogy kormá­nyát rövidesen elismeri a Do­minikai Köztársaság és Costa Rica. Az emigráns haiti vezető kormányának székhelyét Caracasba szeretné tenni. Betancourt venezuelai elnök ugyanis — mondotta — támo-­­­gatást ad az ellenkormánynak. Az „ellen-miniszterelnök” ugyanakkor jelét adta annak is, hogy Duvalier megbukta­tásával voltaképpen csak az amerikaiak érdekeit kívánják szolgálni, félnek ugyanis at­tól, hogy ha a Haiti diktatú­rát belülről döntik meg, „castroista” irányzat kereke­dik felül. Dejoie megállapí­totta, hogy hazájában „szép számmal vannak anti­kapita­listák, olyanok, akik rokon­szenveznek Fidel Castroval”. A Reuter arról ad hírt, hogy az Amerikai Államok Szervezetének békéltető bizottsága folytatja a Hai­ti és Dominika között ki­alakult viszály enyhítésé­re tett fáradozásait. A bizottság több tagja ked­den fel­kereste a dominikai kü­lügyminisztert és tárgyalt ve­le. Mások Port au Prince-be, Haiti fővárosába mentek. A haiti kormány táviratot küldött az Amerikai Államok Szervezetének és ebben har­madízben is megtagadta, hogy a szervezet bizottsága Haiti területén vizsgálatot indítson. (MTI) A Pravda cikke az osztrák államszerződés aláírásának 8. évfordulójáról A Pravda közli Vlagyimir Mihajlov cikkét az osztrák államszerződés aláírásának 8. évfordulója alkalmából. A cikkíró kiemelte a Szovjetunió kimagasló érdemeit a szerződés megkötésében és helyeselte, hogy Ausztria egy­szer és mindenkorra a semlegesség útját választotta. Mihajlov, miután foglalkozik azokkal az előnyökkel, amelyeket Ausztria számára jelent a semlegesség, rámutat arra a veszélyre, amit Ausztria Közös Piachoz való csatla­kozásának tervei jelentenek. Ezután a Szovjetunió és Ausztria viszonyáról szólva a cikkíró megjegyzi, hogy a szovjet nép mély rokonszenvel követi azt a harcot, amelyet az osztrák nép vív a köztársa­ság szuverénításának és függetlenségének megerősítéséért. A Szovjetunió mindenkor hű és őszinte barátja volt az osztrák népnek. (MTI) A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 6.25: Néhány perc tudomány 8.10: Operettrészletek 8.55: Édes anyanyelvünk 9.00: A rabló és a tigris Rádiójáték kicsinyeknek 9.28: Gyermekkórus 9.39: A labda útja. Elbeszélés 10.10: Népi zene 10.40: Napirenden 11.32: Rádiószabadegyetem 12.15: Tánczenei koktél 13.50: Vállalatok a döntőbíró előtt 14.35: Ifjúsági Rádió 15.10: Énekszakkör 15.20: Juhász Gyula és Móra Ferenc barátsága 15.49: Bartók: III. vonósnégyes 16.05: Lányok, asszonyok 16.20: Népi zene 17.10: Moszkvai jegyzet 17.20: Vers és muzsika Don Juan 17.45: Százados szenzációk 18.15: Tánczene 18.35: Ifjú Figyelő 18.55: Operett-est 19.54: Jó éjszakát gyerekek! 20.25: Népi zene 20.50: Novellaismertetés 21.13: Szimf. hangverseny 22.45: Antik szerelem. Versek 23.00: Könnyűzene PETŐFI RÁDIÓ 14.20 Könnyűzene 14.55: Kósa Gy.: Kórusszvit 15.10: Könyvismertetés 15.30: Magyar fúvószene 15.50: Külföldi sajtószemle 16.05: Beethoven: VI. szimfónia 16.45: 1000 szó franciául 16.55: Daltanulás 17.15: Könnyűzene 20.46: Operaáriák 21.05: A Qualiton­ együttes j­áts­zik 21.25: A Párttörténeti Közle­mények ismertetése 21.35: Könnyűzene 22.15: Eminescu verseiből 22.20: Népz­ene TELEVÍZIÓ — BUDAPEST 17.35: Hírek 17.40: Orosz nyelvlecke haladóknak 18.05: Kicsinyek műsora 18.35: Lemezalbum 19.05: Telesport 19.30: Tv-híradó 19.45: Mese 19.55: Mai vendégünk Varga György, a KNEB elnöke 20.05: Jövő heti műsor 20.10: Nagy nevettetők 21.00: Fórum, a tv művészeti folyóirata 22.20: Hírek Tv-híradó ism. Bratislava. 8.00: Svejk, a de­­rék katona, cseh film. 9.45: Ostravai másodpercek. 16.10: A Békeverseny közvetítése. 17.30- Ifjúsági TV Liga 19.30: TV Híradó. 20.00: TV Egyetem. 20.30: Ég és föld között, cseh filmvígjáték. 21.50: TV Híradó. 22.05: A Béke-verseny hírei. 22.15: Zenei lexikon. Csütörtök, 1963. május 11f.­ 1 Megyei moziműsor Székesfehérvári Köztársaság Film­színház május 16—19: Társtalanul (csehszlovák). Székesfehérvári Petőfi Filmszín­ház május 16—19: Nos­zty fiú ese­te Tóth Marival (magyar). Székesfehérvári Gárdonyi Géza Filmszínház május 18—19: Isten őszi csillaga (magyar). Székesfehérvári Rákóczi Ferenc Filmszínház május 18—19: Mici néni két élete (magyar). Dunaújvárosi Dózsa Filmszínház május 16—19: Rendkívüli kiadás (francia). Dunaújvárosi Szabadság Film­színház május 17—19: A hét dada (szovjet). Bakonycsernyei Táncsics Film­színház május 17—19: Szórakozott professzor (amerikai). Bicskei Szabadság Filmszínház május 17—19: Mindennap élünk (magyar). Bodajki Petőfi Filmszínház má­jus 17—19: Az ismeretlenség ha­tárán (szovjet). Cecei Filmszínház május 18—19: Szalmaözvegy (olasz). Enyingi Szabadság Filmszínház május 17—19: Találkozás a mese­­kávéházban (lengyel). Ercsi Terv Filmszínház május 17-19: Egy pohár víz (nyugatné­met). Kálozi Filmszínház május 18— 19: Aki átmegy a falon (nyugat­német). Kápolnásnyéki Filmszínház má­jus 18—19: Ezer veszélyen át (len­gyel). Kislángi Vörösmarty Filmszín­ház május 18—19: Béklyók (cseh­szlovák). Lajoskorm­áromi Filmszínház má­jus 18—19: Fagyosszentek (ma­gyar). Lepsényi Filmszínház május 18— 19: Bérgyilkos (olasz). Lovasberényi Csaba Filmszínház május 18—19: Félúton (magyar). Martonvásári Kultúr Filmszínház május 18—19: Keserű szerelem (francia). Mezőfalvai Szabadság Filmszín­ház május 17—19: Francia kan­dalló mellett (NDK). Mezőszilasi Diadal Filmszínház május 18—19: Malachias csodája (nyugatnémet).­ Móri Vörös Csillag Filmszínház május 16—19: Az aranyember (ma-­­­gyar). Perkátai November 7. Filmszín­ház május 18—19: Amikor a fák még nagyok voltak (szovjet). Polgárdi Kultúr Filmszínház május 17—19: Már késő (szovjet). Rácalmási Béke Filmszínház má­­­jus 17—19: Csak ketten játszhat­­­­tak (angol). S Sárbogárdi Árpád Filmszínház május 17—19: Válás olasz módra (olasz). Sárszentmiklósi Filmszínház má­jus 18—19: Hátha mégis szerelem (szovjet). Seregélyesi Filmszínház május 18—19: Szeretlek élet (szovjet). I Statisztikai oklevéllel és megfelelő gyakorlattal rendelkező statisztikust felveszünk Jelentkezés: „Népműve­lési terület” jeligére a SZÉKESFEHÉRVÁRI HIRDETŐBE. 2789

Next