Fejér Megyei Hírlap, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-01 / 100. szám
Szerda, 1963 május A Búvár Kund vízi úttörőscsapat szerialista szerződése Hétfőn daliban négy órakor bensőséges ünnepségre gyűltek össze a Búvár Kund vízi úttörőcsapat tagjai Dunaújvárosban. Az úttörőcsapat szocialista szerződést kötött a Dunai Vasmű Acélművek egyik szocialista brigádjával. Az úttörőcsapat már a szocialista szerződés megkötése előtt is sok munkát végzett a csapat közösségi „vagyonának" gyárapítására. Több mint százezer forint skű felszerelést szereztek a maguk erejéből vízi túráikr. Négy új 15 személyes hajóng a „parancsnoki hajó" — így motoroscsónak — áll rendelkezésükre a nyári vízi életre. A szocialista szerződést követően —a tervek szerint — a Búvár Kund csapat pajtásai a nyári szünidő folyamán kirándulnak hajóikkal a Balatonra is. I tiistechníkg! ftiálHfás rvíu B!iusí!Í¥ár0s!?aR A dunaújvárosi tanács működési osztálya, a városi múzeum és a városi úttörő elnökség politechnikai kiállítást rendezett a Dunaújváros iskoláiban folyó politechnikai oktatásról. A kiállítást kedden délelőtt 10 órakor a városi tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg. _ Fejér megyei Hírtan A vb titkár fogadónapján — Mondja titkár elvtárs mit tegyek? Megvettem a házat az OTP-től, de lakók vannak benne. Én a hozzátartozóimmal a kis padlásszobában húzódom meg. Két év óta éjszakás műszakban dolgozom, hogy a fiaim is pihenhessenek, meg én is — panaszolja Hajdók Sándor. — Ismerem a problémát — szakítja félbe Nehrer György, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára az elkeseredett ember beszédét. A beszélgetés során viszszakanyarodnak ahhoz a naphoz, amikor Hajduk megvette az öreghegyen a szóbanforgó államosított házat. — Ha akkor tudtam volna, hogy hiába fizetem be a pénzt, dehogy írom alá az okmányt. Most van házam, de még nincs. Megállapodnak: pár nap múlva közösen keresik fel az illetékes szervet, hogy végére járjanak az ügynek. Alig köszön el Hajdók Sándor, újabb látogató érkezik. A Béke téri iskola egyik pedagógusa az Ybl-lakónegyedben kap lakást. Ugyanis „szanálták” őket. Milyen lesz az új lakás? Figyelembe veszik-e, hogy idős, beteges a papa és nem bírja az emeletjárást? Körülbelül mennyi lesz a kétszobás lakás havi rezsije? Megannyi kérdés. És a titkár válaszol. Megnyugtatja az érdeklődőt, hogy külön bizottság méri fel a jelenlegi állapotot és a lehetőség szerint figyelembe veszik a különböző kérelmeket. Ismét egy lakás-ügy. — A fiam, Győre József, az __ IKARUSZ-nál dolgozik. Őt illetné a lakás az elhúnyt anyám után. Most az apósnál laknak, 11-en vannak együtt. Itt nem olyan egyszerű a válasz. Meg kell vizsgálni a helyzetet. A körülmények, a lakásjogosultsági sorrend figyelembe vételével lehet csak kimondani az ,,igen”-t, vagy „nem”-et. Közben cseng a telefon. A drót túlsó végén, a hívó a szövetkezeti lakások felől érdeklődik. Számíthat-e rá rövid időn belül. Még tart a telefon interjú, amikor belép a következő ember. — Szervusz Gyuri! — köszönti a titkárt, s hamarosan előhozakodik kérésével, tudja, hogy kint nyolcan várnak még a titkárra. Nehrer elvtárs kicsit megkönnyebbülten sóhajt. Végre nem lakásügy. Udvar feltöltéséhez kellene anyag. Segíteni közvetlenül nem tud, de az Építőipari Vállalathoz küldi a kérdezőt. És jönnek sorra egymás után. — Már megint itt vagyok titkár elvtárs! — szól sírástól elcsukló hangon egy asszony. Gyermekeire gondol, akikkel olyan egészségtelen körülmények között lakik a pajtából átalakított szükséghelyiségben. Ráadásul albérlet, sommás összegért. —Siessen haza. Éppen most mentek ki megnézni mi a helyzet itt maguknál az Úttörő utcában. Ismét könnyezve jön egy asszony. Nem a múlt szerdán említett elhelyezkedési ügyben kopogtat most, azt szeretné tudni, ha elhozza saját otthonába idős szüleit — a háztulajdonos gorombasága miatt — lezárhatják-e szülei a lakást és nem nyírhatja-e fel a háztulajdonos. — Bizony nem — nyugtatja meg a fiatalasszonyt Nehrer elvtárs. — Ez a lakás a Gáz utca 17/1 szám alatt különben is tanácsi rendelkezésű és még végleges elköltözés esetén sem illetné a tulajdonost ez a házrész. A tanács illetékes szakosztálya döntene ez esetben. Mintha csak kiszámították volna, az előbbi panaszra szinte konkrétan sorolja a lakó rossz szokásait az egyik háztulajdonos a Major utcából. — Elzárja az utat, miatta nem tudjuk tatarozni a házat, stb ... Pár perccel később dr. Várhegyi István a 32-es szobában is feljegyzi a panaszt, hogy megfelelő intézkedést foganatosíthassanak. A lakásügyi panaszokat, a jogos lakásigényeket szavakkal nem lehet kielégíteni és a panaszosok közül vagy tizenöten ilyen ügyben keresték fel a városi tanács vb titkárát a múlt szerdai fogadónapon. Az ő megnyugtatásukra, problémájukra a válasz végső soron majd a lakás lesz. De idő és türelem kell és aki nehéz körülmények között él, annak az emberi hang, a baráti válasz, jó tanács nem elég. Nagyon jó volna, ha a lakók és háztulajdonosok is segítenének a gond kisebbítésében oly módon, hogy emberszámba veszik egymást. Neki idéztünk minden panaszból, intézkedésből. Sok minden idekívánkozik még. Volt, aki munkahelyet talált ezen a délelőttön, vagy más formában kapott választ a számára égető kérdésre. Kis ügyek a nagy országos, városi dolgok mellett, de a panaszosok számára a legnagyobbak. Tudja ezt Nehrer György elvtárs is, a Székesfehérvári Városi Tanács titkára, aki fogadónapján és azon kívül is a panaszok orvoslásáért dolgozik. Németh Erzsébet AZ ÉPÍTÉSZ SZEMÉVEL Egy készülő tanulmány eddig összegyűjtött jegyzetanyagát lapozgatjuk Geréb Sándor építészmérnökkel. A vaskos jegyzetfüzetek címlapját olvasgatom először. Városnevek: — Miskolc, Pécs, Dunaváros, Szeged, Székesfehérvár. — Ezek az idehaza készült jegyzetek. Több hónapot töltöttem külföldön is. Megtekintettem Berlint, Varsót, Rómát és Londont is. Moszkvában három jegyzetfüzetem telt meg. — Mihez gyűjti ezeket az adatokat? — A modern városépítés esztétikája foglalkoztat. Évekkel ezelőtt határoztam el, hogy tanulmányt készítek tapasztalataimból. — Székesfehérváron is anyagot gyűjt? — Azt. Az elmúlt néhány évtizedben, különösen a második világháború után előtérbe került a városnegyed építés. Régebben egy-egy házban gondolkodtunk, ritkaság volt ahol nagyobb területet kellett beépíteni valamilyen egységes, mégis városképbe illeszkedő negyeddel. Ma? Nem is tudnék olyan várost mondani, ahol nem új városnegyed építése a gond. Pécsen csakúgy, mint Dunaújvárosban, Miskolcon mint Székesfehérváron. — Sokan az építészet hibá-jaként rótták fel, hogy a második világháború után stílus- talanná váltunk. Néhány meg-gondolatlan vélemény alapján úgy tűnt, hogy ez a mi hibánk , csupán. A mi hibánk, amiért nem mertünk kísérletni, esztétikai szépre törekedni. Nos, meggyőződtem róla, hogy a háború után született városnegyedek egységes hiánya a stílustalanság. Az indok ma már nyilvánvaló. A háború csaknem valamennyi nagyvárost megtépázta. Az elsődleges feladat nem a stílusok keresése volt, hanem az, hogy mielőbb helyreálltsuk a lerombolt városrészeket s így születtek a legolcsóbb, de leggyorsabban épült lakótelepek, amelyek a mai ízlés szemüvegén keresztül nézve természetesen stílustalanok, itt-ott csúnyák is, de annak idején nagy szükség volt rájuk. Ma azonban már feltétlenül jogos igény, hogy egy-egy új lakótelep esztétikailag is kielégítő legyen. Igaz, ma is szempont, hogy /minél előbb minél több lakást, de ez semmi esetre sem a tervezőket korlátozza, hanem a kivitelezők munkamódszerének kérdése. Az a tapasztalatom, hogy újabban a tervezőkkel nincs is olyan sok baj, mint azt sokan gondolják. A pécsi új városrész például Közép-Európa egyik legszebben megoldott telepítése. Hasonlóan szép, modern és feltétlenül önálló stílussal rendelkezik a dunaújvárosi új városrész. Székesfehérvár a nehéz dió. Egy új városrész házainak tervezésekor feltétlenül számolni kell azzal, hogy nem egyedi házról van szó, hanem sok házról és a sok egyforma ház mindig másként hat, mint egy épület. — Mi a véleménye a József Attila úti házakról? — Amikor még nem láttam a házsort, csak a terveket, megmondom őszintén, féltem a kaszárnya jellegtől, ahogy mi a stílustalanságot magunk között nevezni szoktuk, mert az ilyen típusú házak egy csomóban sokszor ellenkező hatást váltanak ki, mint várunk. Igen szerencsés ötlet volt a házak látszólag rendszertelen elforgatása s így a festői szétszórtságban, a legkülönbözőbb síkok találkozása révén kellemes látványt nyújtanak. Nem így a Lenin út elején álló új pontházak. Ezek, bár másutt már láttam szerencsés megoldásban, itt nem mutatnak. Hegyoldalban például igen mutatósak ezek az épületek. Miskolci településeknél, ahol más a természet adta környezet, jobban érvényesültek volna ezek az épületek. — Nem lehetne megoldani, hogy egy-egy városrész telepítése előtt szakemberek csoportja vitassa meg a készülő terveket,hogy a városkép szempontjából is figyelembe vegyék? — Töretlen út ez még. Készülő tanulmányom azt a célt szolgálja, hogy valamiféle egyesített tapasztalat érvényesüljön. A jövő ezt igényli. Nem bízhatunk a spontaneitásban* nem bízhatunk többé abban* hogy ha elkészül, talán mutat* talán nem, az az épület. — ds —* Az IARUS-gyáregység pártszervezetének gazdaságszervező munkája Megnövekedett feladatokat jelent az idei terv az IKARUS székesfehérvári gyáregységében. A teljes termelési értéket az 1962. évi teljesítéssel szemben 33,2 százalékkal kell növelni, ennek elérésére az egy főre eső egy napi termelési értéket ez évben 29,3 százalékkal kell emelni. Nem kis feladat a költségszint területén tervezett 3,5 százalékos csökkentés biztosítása. E tervfeladatok,sikeres végrehajtásáért és egyéb, az egyesülésből adódó sokrétű munka jó elvégzéséért komoly erőfeszítést kell tenniök a dolgozóknak, szerveknek egyaránt, minden erőt és eszközt e célok szolgálatába kell állítani. A gyáregység pártszervezetének munkája is e megnövekedet feladatok megvalósítását segíti elő, tevékenysége — ha más módszerekkel is — azonos célokat kíván elérni, mint a gazdasági vezetés. Erről a tevékenységről, a pártszervezet gazdaságszervező munkájáról beszélgettünk Sándor János elvtárssal, a pártszervezet titkárával. — Pártszervezetünk, egész párttagságunk legdöntőbb feladatának a tervfeladatok sikeres végrehajtásán, a termelékenység növelését jelöltük meg. Ennek szolgálatában végezzük elvi várásitó,mozgósító munkánkat, dolgozóink meg értsék: a terv teljestése, elsősoran a termelékenység nevelése a legfontosabb feladat, csak ez biztosítja, teszi lehetővé az életszínvonal javulását, a jobb életet. Igen fontos politikai kérdés ez, hiszen végső fokon a munka termelékenységével tudjuk biztosítani a szocializmus teljes felépítését, a nagyobb jólét megvalósítását. Sándor elvtárs elmondotta, hogy a gazdaságosabb termelést, a termelékenység növelését gátló okok feltárása és kiküszöbölésükre való törekvés a pártszervezet gazdaságszervező munkájában állandóan napirenden van. Legutóbb foglalkoztak például a munkanap felvételek során készült, a kieső és veszteségidőket kimutató elemzésekkel, melyek megmutatták, hogy — bár a dolgozók hibájából adódó veszteségidő sem kevés — a munkaszervezés, a vezetés hiányosságaiból adódó veszteségek a nagyobbak. A TMK-nál például a kiesőidő 12,1, a veszteségidő 27,2 százalékos. A forgácsoló üzemben a műszaki idő felhasználás az összes üzemeltethető gépek viszonylatában igen kedvezőtlen, mintegy 33,6 százalékos nem termelő időt mutatott ki a vizsgálat. A pártvezetőség felhívta a gazdasági vezetés figyelmét a jobb munkaszer - févezésre, folyamatos munkaellátás biztosítására, egyes területén meglévő laza normák rendezésére. Javasolta olyan eszközök és lehetőségek fi gye- l lembevételét az intézkedési tervbe, melyek szoros össze- függésben vannak a termelé- kenység növelésével. — Fordulatra van szükség a munkaidő-kihasználás tekinte- tében. Nem kis mérékben a veszteségidők növekvő tényezői a hosszúra nyúló ebédszünet, a munka műszak vége előtti abbahagyása, vagy munkaidő alatti csoport-beszéde jesek. Gyakori az is, hogy a dolgozóknak kell anyagért menniök, saját maguknak biztosítani a munkát. Mindezek és az ellenőrzés hiánya, ugyan- csak fedezik a jobb eredmé- nyek elérését. Az osztatlan munkaidőre való áttérés remélhetően a munkaidő jobb kihasználását eredményezi, ez is segíti a termelékenység emelésére irányuló erőfeszítéseinket. A pártszervezet elsősorban azokra a műszaki fejlesztési feladatokra mozgósít, amelyek gazdaságosabbá teszik a termelést, növelik a termelő berendezések kihasználását, emelik a minőségi színvonalat és ezzel együtt javítják a munkások munkakörülményeit. Megemlítette Sándor elvtárs, hogy a pártvezetőség a múlt év végén tárgyalta a műszaki fejlesztést, mely alapjában kielégítőnek mondható, azonban vannak hiányosságokat mutató területek. Igen vontatottan halad például az újonnan érkező gépek üzembeállítása; egy éve húzódik a fólia-hegesztőgép beállítása a karosszéria üzemben. Nem kielégítő a külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalatok hasznosítása. — Pártszervezetünknek a terv teljesítésére, a termelékenység növelésére kifejtett munkáját erős aktívagárda segíti — hangsúlyozta Sándor elvtárs. — Nemcsak a pártcsoportokkal, a kommunistákkal beszéljük meg a termelés kérdéseit, hanem tanácskozunk különböző szervekkel, párton kívüli műszaki dolgozókkal is. Kommunistáink részt vesznek az egyes szakbizottságok munkájában, tájékozódnak a problémákról, s igyekeznek segítséget adni azok megszüntetésében. Dolgozóink egyre növekvő politikai öntudata jut kifejezésre abban, hogy mind nagyobb területen lépnek fel a hibák ellen, ahívan segítik munkánkat, maguk mögött tudják a pártszervezet segítőkészségét. Eredményeinkben döntő szerepet játszik mindenkor a szocialista, munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom. Jelenleg 56 brigád dolgozik a gyáregységnél, ebből 15 már elnyerte a szocialista címet. " Egyik feladatunk továbbra is a dolgozók kezdeményezésének felkarodása, támogatása, hiszen csak az 5 lelkes munkájuk nyomán válnak talóra terveink, elkép-teléseink. A beszélgetés végén Sándor J János elvtárs ismertette azokkat a kérdéseket, melyek a pártvezetőség munkatervében fontos helyet foglalnak el, s a megtárgyalásuk, megvalósításuk komolyan viszi előre a gyáregység előtt álló nagy feladatok végrehajtását. Egyikontos tennivaló: a pártvezeőség és gazdaságvezetés rétéről megtárgyalt és elfogatott kérdéseket anyáron megitassák a dolgozókkal. Ezek termelékenység növelésével, a minőség további javításával válakoznak. A közeljövőben megtárgyalásra kerül a mű- szaki fejlesztés, a gyártmány- fejlesztés munkája, az újító- s mozgalom helyzete. A pártvezetőség összehangolja a különféle szakbizottságok munkáját, továbbá az új iskolai év előtt megfelelő felvilágosító munkát végez, hogy a dolgozók bátran vágjanak neki a tanulásnak, emeljék elméleti-szakmai tudásukat. Az IKARUS-gyáregység pártszervezetének gazdaságszervező munkájában már eddig is születtek jelentős eredmények. Bizonyos, e munka még hatékonyabb lesz a jövőben. Heresznyei Tibor 3--- Éllen van té'istiák ís testvéri kommunista és munkáspártok végsége 77 egység a Mezőföldi Egyesült Földművesszövetkezetnél Az 1963. január 27-én megtartott összevont küldöttközgyűlés határozatilag kimondta Mezőfalva és Vidéke, Baracs és Vidéke, Előszállás és Vidéke és a Nagyvenyimi földművesszövetkezetek egyesülését. Az egyesülésekkel párhuzamosan erősen megnövekedett a szövetkezet szerepe, mivel a lakosság áruellátása nagyobb mértékben jelentkezik, mint ezelőtt a szövetkezetnél. Az egyesült szövetkezet igazgatóságának első lépése az volt, hogy felmérje egységeinek jelenlegi állapotát, miként lehet lebonyolítani az áruforgalmat a meglévő berendezésekkel és egységekkel. . A lakosság kulturáltabb köülmények között történő ellátása érdekében Apátszálláson építünk egy új élelmiszerháztartási boltot. Ennek a munkálatai már megkezdődtek. Baracs községben a volt irodahelyiséget átalakítjuk egy élelmiszerbolttá és egy vendéglátóipari egységgé. Az Igazság tsz-nél működik egy kis vegyesbolt, ennek a jelenlegi helyzete igen siralmas, raktárhiánnyal küzd és a berendezés is átalakításra szorul. A kisapostagi élelmiszerboltunk berendezését rövid időn belül felfrissítjük. Ellátjuk a lakosságot az élelmiszer és vendéglátó egységeken keresztül cukrászipari termékekkel is. Baracs, Előszállás és Nagyvenyim községben ki akarjuk szélesíteni a szolgáltatási tevékenységet edény és háztartási kisgépek kölcsönzésével. . Nagykarácsonyban a meglévő bolthoz raktárt kell építenünk. Igen fontosnak tartjuk a kültelki (puszta) egységek tatarozását és berendezésének felújítását. Előszálláson a volt szövetkezeti irodahelyiségben élelmiszerboltot hozunk létre. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a jelenlegi vegyesbolt vasbolttá alakuljon át és legyen egy, a követelményeknek megfelelő élelmiszerbolt. Mezőfalván a jelenlegi kisvendéglő berendezését a legsürgősebben fel kell újítanunk, mert a jelenlegi nem felel már meg a követelményeknek. Itt az előfizetéses étkezést is bevezetjük A szövetkezetek egyesülésével megnövekedett az egységek száma, jelenleg 40 kiskereskedelmi, 18 vendéglátó, 5 ipari és 14 felvásárló egységünk van. Ezeknek az egységeknek a karbantartására és csinosítására létrehoztunk egy 14 főből álló építő brigádot. A brigád már munkába is állt, és fontossági sorrendben végzik az egységek karbantartását. Szente József kereskedelmi osztályvezető Mezőfalva