Fejér Megyei Hírlap, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

Csütörtök, 1963. május 9. - Garbacz Ferenc bácsi, a sáregresi Április 4 Tsz „min­denese" rozsot kaszál. — A hosszú tél alaposan „elkop­­tatta” a takarmányunkat. Őszi keverékkel pótoljuk a hiányt. Részben zölden etetjük fel, a többit pedig silónak csinál­juk meg — mondta Ferenc bá­csi, miközben néhány húzással „igazított” a kasza élén. Egy nem várt tárlat Talán a Munkásmozgalom története című kiállítás sike­re adta az ötletet a sárbogár­diaknak, hogy nem sokkal e kiállítás után újabb tárlat­anyagot kértek a Művelődési Minisztériumtól, a festőművé­szet történetének remekeiből. A többszáz reprodukcióból ál­ló kiállítás az ó­kortól napja­inkig mutatja be a leghíre­sebb festményeket. A sárbogárdi gimnázium­ban rendezett kiállítást ez­­idáig közel 1600 ember tekin­tette meg, s ha itt bezárul a kiállítás, Pécsen, Kecskemé­ten kerül újra a közönség elé. A reprodukciós tárlatnak si­kere lehetne Székesfehérvá­ron és a járási székhelyeken is. Jó volna, ha a Pécs, Kecs­kemét után ismét megyénkben kerülne e kiállítás Amíg a vihar átvonul Csákberény felett kint zuhogva esik. Hatal­mas reccsenéssel egy „sistergő menykő” is leszáll, de a csák­­berényi főagronómus csak ak­kor tér haza az irodába, ami­kor kint dolgozni már lehetet­len. A szakember munkája itt is tovább zajlik. Szabó Miklós, a Móri Járási Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője lényeges ügyben érdeklődik. Mennyi n­iss-ben a művelés alatt nem álló terület ?­ ­ Sokat forgatott papírköteg kerül az asztalra. „74 hold” — olvassák együtt a megfele­lő rovatból. Ennyi műveletlen földterületet tüntet fel évről­­évre az üzemgazdasági terv. És elhangzik a gondolkozásra késztető kérdés: Vajon, a va­lóságban is ennyi ez? Szak­ember Állíthatja azt, hogy a csákberényi legelők művelés alatt állnak? — Nem. — Hát akkor? A terv újra kézbe kerül. A két rovat összegéből kitűnik, hogy a Rákóczi Termelőszö­vetkezetnek együttesen 1381 hold a rét- és legelő területe. Lényegében ez mind művelé­sen kívül álló föld, s ez összegen 1455 hold ! — Mint főagronómus, mond­ja, nem gondolkodott még ezen? — Őszintén szólva, nem. Fogy jelentéktelen területen, talán 20 holdon megkíséreltük egy­szer megváltoztatni a helyze­tet, de többre nem mentünk. De itt is csak a rendkívül el­burjánzott bokrokat próbáltuk ritkítani. A legelő művelés pedig sokkal több ennél. Az idén terveztünk némi ráfordí­tást a rétjavításra, de túl vi­zesek voltak, s elkéstünk. ------Pedig a szénára szükség Van. Többre, mint eddig. — Ez tény. A szövetkezeti jószágállománynak feltétlen az volna jó, ha rétjeink, legelő­ink többet adnának. , — Emellett egy másik té­nyezőt is figyelembe kell ven­ni. A háztáji állományt. Ide szintén a közösből kell bizto­sítani az eddiginél több takar­mányt. És is azt követeli, hogy a legelő művelés gondo­latával végleg megbarátkoz­zunk. — Valóban. — Nézzük csak mit kellene tenni a feladat m­egoldására. Természetesen nem egyszerre, fokozatosan, hogy a helyzet mielőbb érezhetően javuljon. Pallagh Tibor főagronómus gondolkodik. Felkészültsége, gyakorlati tapasztalatai bőven elegendők a feladat megoldá­sára. Szabó elvtárs a segítsé­gére siet. — Azt hiszem nem kell egy­szerre az egész területen kez­deni. Könnyebb, ha kis tétel­ben számolunk. Gondolko­zott-e már azon, végzett-e hozzávetőleges számítást, hogy egy-egy hold termésének két mázsával való növelésére mennyit kellene fordítani? — Nem, még sohasem szá­moltam. — Pedig itt kellene kezde­ni, így lehetne pontosan meg­határozni, hogy évente meny­nyit fordít rét, legelő feljaví­tására a szövetkezet, túlerőlte­­tés nélkül. A téma igen érdekes. Ugyanis, ha a 967 hold jónak nevezett területen holdanként 2 mázsával lehetne növelni az évi termést, szénában, ez 19 vagonnal emelné a gaz­daság készletét. Egyszeriben nem lenne oly nagy gond Csákberényben a takarmány... Beszélgetésbe merülve hagy­tam ott őket. Hogy milyen megállapodásra jutottak? Az majd a rétiszéna holdankénti terméshozamában realizálódik. Hegedűs Péter iürületek! Termelőszövetkezetek! Magánosok! PARKOSÍTÁSHOZ VIRÁG, valamint konyhakertbe nagymennyiségű egész­séges, erős, TALANTa KAPHATÓ a clégi Nevelőotthon Ifjúsági Szövetkezeté­nél. Fizethető készpénz­zel és átutalással. 2386 Fejér megyei Hírlap A rádió és televízió mai műsora Kossuth rádió: Néhány ptere tudomány R. 10: Mesekönyvből jöttünk... S. 50: Kodály: 9 epigramma 9.19: Édes anyanyelvünk S.15: Zenekari muzsika 10.10: Az emberi test titkai Érzékszerveink­ XI. 10.35: Filmzene 16.50: A hajnal ígérete 12.15: Tánczene, koktél 12.58: Vidéki színházműsor 13.00: Falurádió — zenés II. kiadás 13.50: Vállalatok a döntőbíró előtt. Kárvallott: a minőség 14.40: Gyem­ekrádió 15.10: Könnyű fúvósmozsika 13.35: park­esek koronája Elbeszélés 10.00: Énekkar 17.15: K­ányok, asszonyok 17.20: Zongoraművek 18.15: Tánczere 18.40: If­jú figyelő 10.00: Mezei patika Népdaljáték 15.53: Jó éjszakát, gyerekek! 20.23: Könnyűzenei híradó 21.15: A világ lelkiismerete Emlékműsor 22.15: Tanítók, tanárok fóruma 22.80: Népi zene 23.00: Petőfi: Színészdal 23.02: Zenekari muzsika Petőfi rádió: 14.20: Tánczene 15.08: Irod. összeállítás M. A. Néxőről 15.35: Operettekből 15.05: Külföldi sajtószemle 15.15: Kamarazene 18.50: 1000 szó franciául 17.00: Dalok a májusról 17.35: Verbunkosok, csárdások 18.10: Rádióegyetem Zenei tagozat 19.95: Új jelenségek próza­­irodalmunkban. n. 19.35: Könnyűzene TELEVÍZIÓ — BUDAPEST 17.20: Hírek 17.30: Orosz nyelvlecke haladóknak 17.50: Helikopter kengyel rajzfilm 1­8.00: Paletta 18.30: Ne feledd: A t/ dokumentumfimje 19.00: Jövő heti műsor 10.05: Telesport 19.30: Tv-hírna­p 10.15: Mese 19.35: Mai vendégünk 20.05: Visszavárlak Magv. besz szövi, film, 10 éven alul nem aj. 21.45: Nagy pillanatok — nagy felfedezések aj.05: H. Tv-híradó ism­. Bratislava. 9.15: Az Intervi­­s­ó műsora. A Fegy­veres Erők díszszemléje hazánk felsza­badulásának 18. évfordulóján. 14.00: Az Intervízió műsora. Közvetítés a Békeversenyről. 19.30: TV Híradó. 20.00: Most— Buzuluk—Prága. Történelmi ne­vezetességű városok mai arca. 20.30: Verses-zenés összeállítás. 20.45: Békét az érkezőnek, szovjet film. 22.10: TV Híradó. 22.30: A Békeverseny hírei. -------- --------­ Mogyoró nagyságú retek A nedves földből elő­húzott retek mogyoró nagy­ságú. Nem újság ez már ilyen­kor. Az eleven mozgású, vilá­­mga hajú asszony azon­ban minden egyes retket ün­nepélyes mozdulattal illeszt a csomóba. Szemei csi­dognak, éppen olyan mosoly ül az ar­cán, mint játékosan ugráló, három és féléves leányának, Julikénak. • Mégsem csodálkozom örö­mén, tudom már mit jelent neki ez az ágyásnyi, mogyo­rónál nem nagyobb retek és az egész kis kert itt a gyúrói tanácsház melletti lakásban, amely már egy éve otthona, hiszen a beszélgetés végén bú­csúzás előtt lőttünk ki ide a kiskertbe, de, hogy érthető le­gyen mindez, kanyarodjunk egy kicsit vissza néhány évvel ezelőttre. * — Jó agronó­mis kel­lene — de sokan mondták ezt Gyúrón 1939-ben, amikor a falu lakóinak többsége a szö­vetkezeti gazdálkodást válasz­totta. Ezt az óhajt legtöbben kontraként fogalmazták meg: Kovács Miklóst kellene ide­hívni. , Ment is a küldöttség, a Ser­­léstenyésztő Vállalathoz, ahol­­ Kovács Miklós főagronómus­­ként dolgozott. Elmondták, azért esett rá a választás, mer­t mikor itt a gyúrói telepen dol­gozott, megnyerte a község la­­jkóinak bizalmát. Kovács Miklós elvállalta a tsz patronálását. Hetente egy­­szer-kétszer jött, és bár sok hasznos útbaigazítást adott, a falu lakói újabb javaslatot tet­tek. — Jó lenne, ha főfoglal­kozásként venne részt Kovács Miklós a tsz irányításában. Ez a kérés is meghallgatásra ut­lt és Kovács Miklós Buda­pestről, Nyúl utcai lakásából járt minden nem Gyúróra. P­erccel négykor kelt, hogy időben érkezzen és csak este nyolc óra tájban ért haza Pestre. A felesége aggódva mondogatta, nincs idő a pihen­­nésre, ő mer­t hra gondolt, hogy kevés ez az idő, amit a ter­­­­melősszövetkezetben a földeken­­tud tölteni.­­ A tsz tagsága és vezetősége nagyra értékelte a főagronó­­mus munkáját, ragaszkodtak­­ hozzá, és így született meg a javaslat: költözzön Gyúróra. Biztosítanak lakást., A főagronómus meghallgatta a javaslatot és amikor a lakás rendelkezésre állt, leköltözött. Azóta még több ideje van a munkára, a hajnal már a föl­deken találja nem egyszer és ott éri a szürkület is. Nagy ré­sze van abban, hogy a Tordas­­gyúrói termelőszövetkezet jól gazdálkodik, erősödik. * Mi köze mindehhez a mogyoró­ nagyságú réteknek? Kovácsné pesti lány, külön­böző hivatalokban dolgozott sokáig. Ott ismerkedett meg férjével. Pár d­ol­gozott a Föld­művelésügyi Minisztériumban is — adminisztrátor volt —, a mezőgazdaságban nagyon is járatlan volt. — Az aszfalton igazán nem lehet zöldségfélét termeszteni — mondja mosolyogva. — Képzelje el amikor k­i'-•'•'-rül­tem reggel megbeszéltük a férjemmel, hogy rendbetesszük a kiskertet, őt azonban elszó­­lította a kötelesség, magam ál­lam munkához. Mikor haza­jött, panaszoltam neki, hogy a­­ kerítés tövénél nem tudtam a gazt kiirtani. Csodálkozva vet­­­­te tudomásul és megdicsért a­­ mulasztásomért, mert kiderült,­­ hogy amit én gaznak néztem,­­ az málnatő volt. Kissé elpirul amint mondja, de hiába. A pesti üzletekben csak a málna gyümölcsét árul­­­­ják.* — Hogy miért jöttem a férjemmel? ! Megismétli a kérdést, maga felé néz és csak aztán mondja: — Nem akarok nagy szava­kat mondani, inkább egy epi­ s­zódot mesélnék el, remélem­­ megérti. Kezdi is mindjárt: — A fér­jem sokáig dolgozott a Fa­d­­i művelésü­gyi Minisztériumban­­ Budapesten. Munkája sokszor Pesthez kötötte, pedig ő a föl­dekre vágyakozott. Képzelje el, h­ogy nem egyszer — még ami­kor udvarolt — nem városkö­rüli sétára hívott, hanem a környező községek határába, ahogy ő mondta: főldét h-­a­­igolni. Úgy tudott gyönyörköd­ni a zöldellő vetésekben, mint,­­ más a legszebb költemények­ben. *­j (.som­án­y­i már a mogyoró­­ nagyságú retek és mikor az asszonyka nekem nyújtja, tu­dom miért ragyog oly nagy öröm szemében, arcán. Hiszen­­ezt ő ültette, ő, aki eddig a pi­acon szokta vásárolni. Megkérdem még tőle, saj­­nálja-e a hivatalt, ahol hosz­­szú éveken át dolgozott, de fe­leslegesen tettem. Olyan mele­gen beszél egykori munkatár­sairól, hogy ebből következtet­ni lehet a válaszra, ő jött fér­ővel „földet szagolni”. * Négy éve tevékenykedik már a gyúrói tsz-ben Kovvács Mik­lós. Ahányszor arra járok, hallom, hogy megszlégedéssel beszédek munkájáról a tsz tagjai, vezetői. E tevékenység részese ez a mozgékony, barna­­hajú asszony, akinek arcán örömteli mosoly vibrál, ami­kor a mogyoró nagyságú ret­ket, munkája eredményét ne­kem nyújtja. Bányász Béla it sárbogárdi járásban gépösszevonásokkal legyőzték a kései tavaszt A sárbogárdi járásban mind a huszonegy községben a ké­sei tavaszodás ellenére idejé­ben végeztek a tavaszi szán­tással és kevés kivétellel szombatra befejezték a vetést is. Pedig igen nagy területet, 28 500 hold közös és háztáji földet kellett felszántani és 53 800 holdat bevetni. A járási párt és tanácsi szervek összefogásával a ter­melőszövetkezetek és gépállo­mások gépeit összevonták a járás nyugati részében az ott már gépesített termelőszö­vetkezetek gépeivel, a keleti részeken pedig a gépállomás gépeivel pontos terv szerint folyt a szántás-vetés. A szán­tást az egész területen május 4-ére befejezték. A nagy tavaszi munkák so­rán a termelőszövetkezeti erő­gépek 180, a gépállomási erő­gépek pedig 168 hold talaj­munkát végeztek. A termelő­­szövetkezetek gépeit maximá­lisan és igen jól kihasználták. Ezzel a szervezési módszerrel könnyebb volt az erőgépek átcsoportosítása és elkerülték a sok időt igénylő és feles­leges „géputazgatást”. Az elsők között végeztek a szántással-vetéssel a sárbogár­di járás termelőszövetkezetei között a dégi Szabadság a me­ Zőszilasi Mezőföld és a sárke-* resztúri Jó Reménység ter­melőszövetkezetekben. Sárk­e­­resztúron és a nagylóki Al­kotmány Termelőszövetkezet­ben megkezdték a cukorrépa és a mák sarabolását. Sok sár­bogárdi termelőszövetkezetben kikelt és szépen sorol már a kukorica is. Moziműsor Székesfehérvári Köztársaság Filmszínház májusi 9—15: Robin­son család (amerikai). Székesfehérvári Petőfi Film­­színház május 9—12: Fekete nem­zedék (csehszlovák). Székesfehérvári Gárdonyi Géza Filmszínház május 11—12: A har­madik fiú (szovjet). Székesfehérvári Rákóczi Ferenc Filmszínház május 11—12: Túl fia­tal a szerelemre (angol). Dunaújvárosi Dózsa Filmszínház május 9—12: Huszárkisasszony (szovjet). Dunaújvárosi Szabadság Film­színház május 10—12: Egyiptomi történet (ma­gyar—egyiptomi). Bakony esernyői Táncsics Film­színház május 10—12: M­­ici néni két élete (magyar). Bi­cskei Szabadság Filmszínház május. 10—12:* A szív labirintusa (csehszlovák). Bodajki Petőfi Filmszínház má­jus 10—12: Éjszakai vénát (férf­yvel). Cecej Filmszínház május 11— 12: A 30. születésnap (szovjet). Enyingi Szabadság Filmszínház május 10—12: Bolondos halászfalu (NDK) Ercsi Terv Filmszínház itt át US 10—12: Emlékek éj szia­ka­ja (len­gyel). Kálozs Filmszínház május 11— 12: Kétéltű ember (szovjet). Kápolnásnyéki Filmszínház má­jus 10—12: Az aranyember (ma­gyar). Kislányi Vöröss"vírty Filmszínház május 11—12: Nagyravágyó as­­­szony (francia—olasz). Lajoskomáromi Filmszínház má­jus 11—12: Darázsfészek (csehszlo­vák). Lepsényi Filmszínház május 0­-12: Ez is szerelem (angol). Lovasberényi Csaba Filmszínház má­ius 11—12: Maximka (szovjet). Martonvásári Kultúr Filmszínház május 11—12: Szombat esti tánc (NDK). Mezőfalva» Szabadság Filmszín­ház május 10—12: A 30. születés­nap (szovjet). Mezőszilavosi Diadal Filmszínház május 11—12: Fagyosszentek (ma­­gyar), .... Mór Vörös Csillag Filmszínház május 10-4­2: Amikor egy lány 15 éves (szovjet). Perkátai November 7. Filmszín­ház május 11—12: Aki átmegy a falon (nyugatnémet). Folgárdi Kultúr Filmszínház május 10—12: A harmadik csen­getés (lengyel). | Rácalmási Béke Filmszínház má­­jus 16—12: Senki nem tud sem­mit (csehszlovák). | Sárbogárdi Árpád Filmszínház­­ május 10—12: Szórakozott pro­fesszor (amerikai). Sárszentmiklósi Filmszínház má­jus 11—12: Legény lakás (amerikai. Seregélyes­ Filmszínház május 9—12: Isten őszi csillaga (ma­gyar). A KORSZERŰ KÉSZRUHA divatos, változatos, minden igényt kielégít! DIVATOS SPORTZAKÓK sokféle anyagból, több színben és fazonban 320,------560,— Ft-ig LEGYEN MINDIG JÓLÖLTÖZÖTT 244 A Fejér megyei BAUXITBÁNYÁK TUTTAMÁSI üzeme földalatti csilléseket, földalatti munkára la­katosokat és normál­nyomtávú mozdonyhoz vizsgázott fűtőt, vil­lanyszerelőt, valamint kétéves gyakorlattal rendelkező aknaszállí­tógép kezelőt KERES FELVÉTELRE. Legényszállón lakás, üzemi étkezőben napi háromszori étkeztetés az előírt térítés ellenében biztosítva van. 2331

Next