Fejér Megyei Hírlap, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

Közös célért — egy akarattal A tanácstagi jelölőgyűlé­­seken — később a tanácsta­gi beszámolókon is — szá­mos közérdekű javaslat hangzott el a község szépí­tése, a közös célt szolgáló létesítmények megvalósítása érdekében. Ezeket a javas­latokat összegyűjtve alkotta meg és fogadta el a csabdi tanácsülés az új tanácscik­lus négyéves tervét. Egy régi közmondás sze­rint addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Saj­nos, a pénzügyi fedezetünk kevés és ebből a kevés pénz­ből kell nagy dolgokat meg­valósítanunk. A négyéves tervünk 1963- ra eső szakaszában célul tűztük ki 700 méter járda­építést, mert a község ösz­­szesen 147 méter hosszúságú járdával rendelkezik. A jár­da­építéssel egyidőben utca­rendezést kell végrehajtani. És vizesárkot kell készíteni az új járda mellé és a kes­keny Petőfi utcát kiszélesí­teni, vele együtt mintegy 8—900 köbméter földet meg­mozgatni. Nagy feladat a keskeny utcából járdát és vizesárkot levágni, s az út­testet a meredek partból pótolni. Hétszáz méter járda hatalmas földmunka és erre rendelkezésünkre áll össze­sen negyvenezer forint... a szükséges 150 ezerrel szem­ben. Négy tanácstagi körzet lakosságát hívtuk össze és nyíltan felvetettük a prob­lémát. A lakosság vállalta a földmunkát, az egészet... „Csak ki kell karózni és mi megcsináljuk” — mondták. És július 13-án, szombat dél­után hatalmas kosár karóval elindultunk a Petőfi utcára. És máris alakul az utcakép. Mintegy 400 méter hosszú­ságban készült el az új vi­zesárok, a járda talaja egye­nesedik és a keleti utcasor magas partja kerül az úttest közepére. A tíz nap alatt mintegy 400 köbméter föld került megmozgatásra és több kerítés került az új he­lyére. Csákányok zuhogása veri fel a hajnali csendet, az év legnagyobb és legneme­sebb csatája. Alakul az utca­kép. A jó példa ragadós... — mondja a közmondás. Határ­­völgyi József tanácstag kezd­te meg, s nyomában megin­dult a többi. De együtt dol­gozik a közös cél érdeké­ben Németh Géza evangéli­­kus lelkész is, csákánnyal, lapáttal a kezében. Az elmúlt napokban a Sza­badság úton, az úttest két­oldalán, mintegy négy kilo­méter hosszúságban kellett felújítani a megtelt vizes­árkot, illetve teljesen újat készíteni. Megmozdult az egész utca és eddig mintegy 300 köbméter földet ter­melt ki a lakosság, melyet a község bejáratánál lévő göd­rös területre szállítunk. A gödör feltöltése után a gyom­tenger helyén parkot és ját­szóteret fogunk létesíteni. A napokban kezdjük meg egy modern, korszerű autó­busz-váróterem építését tár­sadalmi munkával. Csak a vas- és lemezanyagot, illet­ve az alapozáshoz szüksé­ges cementet vásároltuk meg, a többit helyi anyagból biztosítottuk. Határvölgyi József kovács, Tankó József lakatos, Szabó József aszta­los és Szent® László kőmű­ves vállalták az egész léte­sítmény társadalmi munká­val való elkészítését. Az elmondottak igazolják, hogy kevés pénzből nagy dolgokat lehet megvalósítani, de csak akkor, ha az a la­kosság érdekeit szolgálja és ezt megbeszéljük a választó­polgárokkal. A lakosság pe­dig segít a megvalósítás­ban, ha erre segítségül hív­juk őket — mert mindannyi­unk érdeke — és a rendel­kezésre álló kevés pénz a társadalmi munkával gazda­gon gyarapodik. Zámbó Lajos vb-elnök (Fejér megyei Csütörtök, 1963 augusztus 1. XIX. évfolyam, 178. szám. Ara­dó fillér. ) Még hétszáz ember a romok alatt — Szkopjei jelentés — A földrengés okoz­ta ájult­­ságból lassan magához térő Szkopjében óriási erőfeszíté­seket tesznek a normális élet helyreállítására. Számos gyár kéménye újból ontja a füstöt. A Tito Fémművekben kedden 1300 munkás gyűlt össze, a Proletár Textilüzem megkezd­te a munkát, hogy időre le tudja szállítani a megrendelt árut a Szovjetuniónak és Len­gyelországnak. A gyárak ve­zetőségének a legnagyobb gon­dot a munkások elhelyezése okozza. Éppen ezért minden gyár kollektívája sátrakat kér. Az egyes gyárak közül máris sátorvárosok van­nak kialakulóban. Az élet rendeződését jelzi, hogy kedden este a szkopjei utcákon megjelentek az első újságok. Várják a vendégeket az első éttermek, az élelmi­szerüzletek egy része kinyitott, a város nagy áruháza pedig a szabad ég alatt árulja ruha­neműit. A vonatok menetrend­­szerű pontossággal közleked­nek. Az élet egyébként a szabad ég alatt zajlik, a szkopjei rá­dió munkaközössége is stúdió híján , az utcán dolgozik. Az üzenetek és intézkedések szá­zait továbbítva innen. A katasztrófa pontos mér­legét még mindig nem tudták megállapítani A legújabb jelentések szerint a halottak száma 833, a sebe­sülteké 2170, s a romok alatt körülbelül még 700-an vannak. A földlökések megszűntével most újabb veszély, földomlás fenyegeti a várost: a geológu­sok megállapították, hogy Szkopjében és környékén a katasztrofális földrengés foly­tán két vagy kiterjedésű repe­­désháló,­­ keletkezett. A repe­dések hossza körülbelül két­száz méter, szélessége 1—10 centiméter között mozog. A geológusok javasolják, hogy az érintett területeken tiltsák be a motoros járművek forgal­mát. A katasztrófa következmé­nyeinek elhárítására továbbra is szakadatlanul érkezik Szkopjébe a bel- és külföldi segély. A jugoszláv lapok kiemelke­dő helyen emlékeznek meg ar­ról, hogy az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány közös határozata alapján útnak indították a Szov­jetunióból Jugoszláviába az első élelmiszer —, gyógyszer — és épület­­anyag-szállí­tmányokat, továbbá hamarosan 50 000 tonna cementet és 5000 tonna épületfát is küldenek. A Szovjetunió Vöröskereszt, és Vörös Félhold szervezete 70 tonna liszttel, több tonna cu­korral és 20 000 doboz tejpor­ral, továbbá 50 000 rubel pénz­segíti a szkopjei la­kosságot. Mexikó belgrádi nagykövete közölte a jugosz­láv külügyminisztériummal, hogy országa 20 000 dollár se­gélyt folyósít Szkopjének. A brit kormány 10 000 font sterlinget ajánlott fel a szkop­jei földrengés károsultjainak megsegítésére. A Kínai Vöröskereszt értesí­tette a Jugoszláv Vöröskeresz­tet, hogy 25 000 jüant ajánl fel a szkopjei földrengés káro­sultjainak megsegítésére. To­ronto kanadai város lakosai 18 000 dollárt gyűjtöttek Szkop­je lakossága számára. Kedden három svéd szállítógép indult Jugoszláviába, hogy gyógysze­reket és sátrakat vigyen a Ma­cedón fővárosba. A Svéd Vö­röskereszt 100 000 svéd koro­nát juttatott a természeti ka­tasztrófa által sújtott város la­kosságának. (MTI) Szkopje, Macedón Köztársaság: A város pályaudvara a föld­rengés után. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálata.) W Thant, az ENSZ főtitká­ra azt tervezi, hogy augusztus 5-én Moszkvában részt vesz a részleges atom­csend -egy­ez­­m­ény aláírásán — jelentették be New Yorkban. A közle­mény szerint az ENSZ főtit­kár elfogadta a három érde­kelt kormány meghívását, s szombaton indul a szovjet fővárosba. Moszkva: Nehru indiai miniszterelnök táviratot intézett Nyikita Hruscsov szovjet miniszterel­nökhöz abból az alkalomból, hogy Moszkvában parafálták a részleges atomcsendről szó­ló megállapodást. A Moszkvá­ban született, megállapodás — hangoztatja a távirat — fon­tos mérföldkő a nemzetközi együttműködés és kölcsönös megértés történetében. Az in­diai kormány hajlandó alá­írni a szerződést, mihelyt er­re lehetőség nyílik — írja Nehru. A külföldi állami és társa­dalmi személyiségeik újabb és újabb táviratokat intéznek Nyikita Hruscsovhoz és Leo­­nyid Brezsnyevhez és elisme­résüket fejezik ki a részleges atomcsenddel kapcsolatos megállapodás parafálása miatt. Mohammed Juszuf afgán miniszterelnök azt a vélemé­nyét fejezi ki, hogy a szerző­dés előkészítésével Hruscsov nagy mértékben járult hozzá az emberiség óhajának va­lóra váltásához. Julius Nyerere tanganyikai elnök és Ben Bella, az al­gériai minisztertanács elnöke közös táviratot intézett Hrus­csovhoz. A távirat hangsú­lyozza, hogy a szerződés meg­felel a népek érdekeinek, majd Ben Bella és Nyerőre elismerését fejezi ki mind­azoknak, akik „szilárdságuk­kal, bátorságukkal és embe­riességükkel lehetővé tették ezt a megállapodást”. Delhi. A Century Weekly Review című indiai hetilap a Moszk­vában parafált atomcsend­­megállapodást kommentálva a következőket írja: Hruscsov világosan értésre adta, hogy mindenképpen meg akarja in­dítani az előrehaladást mind a nukleáris kísérletek eltiltá­sában, mind pedig a kelet és nyugat közötti viszonyban lé­vő feszültség, vagyis a hideg­háború enyhítésében. Javasol­ta, hogy a NATO és a Varsói Szerződés országai kössenek megnemtámadási egyezményt, de nem tette függővé e javas­lata teljesítésétől a részleges atomcsend megállapodást. Hangoztatta, hogy ő az együttélés kérdésének meg­közelítésére, az együttélésre való készségére, nem pedig a megnemtámadási paktum for­májára és cikkelyeire helyezi a fősúlyt. (MTI)­ ­7 Thant Moszkvába utazik Látogatók az István Király Múzeum állí­tó kiállításán. már PROfEKTÁRJAI EGYESÜLJETEK! | „jggygj tanács yfc m # 1 _...... AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Július 31-én Fejér megye Tanácsának Végrehajtó Bizott­sága fél 9 órai kezdettel ülést tartott. Az ülésen résztvevő vb ta­gok és a meghívottak többek között a megye középiskolai oktatásának problémáit, a kö­zépiskolai és kollégiumi há­lózat fejlesztésének távlati tervéről készített beszámoló jelentést tárgyalták meg. Háromezerötszáz holdat öntöznek a Balaton vízéből A háromezerötszáz hold ön­tözésére létesülő Balatonaligai Vízhasznosítási Társulat fővíz­­kivételi művének gépszerelési munkáit már megkezdte az olasz Pellizzari cég szerelője irányításával a Vízügyi Építő Vállalat. Még az idén üzem­behelyezik az olasz cég által leszállított négy darab kilenc­ven liter másodpercenkénti tel­jesítményű szivattyút. Rövide­sen megkezdik az elektromos berendezések szerelését, amit a Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat hajt végre, az energia ellátásáról pedig az Északdunántúli Áramszolgál­tató Vállalat székesfehérvári Üzletigazgatósága gondoskodik majd. A főmű mintegy tizenegy­­millió forintos beruházással épül meg az idén. Az öntöző­telep 1964 június végéig ezer­nyolcszáz hold öntözésére lesz alkalmas. Az építkezés továb­bi szakaszában 1964-ben elké­szül újabb ezerhétszáz hold öntözésére alkalmas öntözőte­lep. A háromezerötszáz holdon a Balatonaligai Állami Gazda­ság meglévő és új telepítésű szőlőterületét, a fa- és oltvány iskoláját, őszibarackosát öntö­zi majd az új létesítmény. Ezenkívül a balaton­világosi Petőfi Termelőszövetkezet szántóföldjeit és gyümölcsösét, valamint az enyingi Vörös Hajnal kertészetét, lucerna­földjét és cukorrépáját öntözi majd. A volt enyingi Édesipari Gyümölcstermelő Célgazdaság lucernát, mandulát és komlót öntöz majd a Balaton vízéből a megépülő létesítmény segít­ségével. Nyitásra készen a Gárdonyi múzeum Augusztus 3-án ünnepeljük Gárdonyi Géza születésének évfordulóját és augusztus 4-én Agárd-pusztán, Gárdonyi egykori szülőházában meg­nyílik az emlékmúzeum, ame­lyet a nagy író emlékének áldoz megyénk. Befejeződtek a ház restau­rálási munkálatai, befejezés előtt áll a környék terepren­dezése, bent pedig, a kicsiny­ke ház szobáit az utóbbi na­pokban véglegesen birtokba vették a múzeum rendezői, a budapesti Petőfi Irodalmi mú­zeum szakemberei. A vasárnap délelőtt sorra­­kerülő ünnepélyes múzeum­­avatáson Lengyel Dénes, a Petőfi irodalmi múzeum igaz­gató-helyettese mond avató beszédet, ezt követően az ava­tásra érkező vendégmegyék és Fejér megye irodalombarátai adnak közösen egy órás iro­dalmi műsort Gárdonyi mű­veiből. A keretjátékkal egybekötött irodalmi műsorban részt vesz­nek mindazok a megyék, ahol Gárdonyi Géza valaha taní­tott és dolgozott. A múzeum avatására iro­dalomtörténészeket, írókat és történészeket várnak a kiál­lítás rendezői, valamint mindazokat, akik szeretik Gárdonyi életművét. A szántóterület 50 százalékát öntözik A Dinatelepi Állami Gazda­ságban a szántóföldi termesz­tésben egyre inkább felhasz­nálják a Duna vizét. A gaz­daság ötezer holdas szántó területének egy részén most is öntözik a lucernát, a kukori­cát és a cukorrépát. Tizenkét gép ötven-hatvan szórófejjel öntözi a szántóföldeket. Az öntözéses gazdálkodást az idén és jövőre tovább fej­lesztik. Az idén is, jövőre is 500-500 hold öntözésére építe­nek ki újabb csatornahálóza­tot és szereznek be gépeket és szórófejeket. 1964. év végére a gazdaság szántó területének 50 százalékán, 2500 holdon (az egykori Zerkovics és Egen­­hoffer nagybirtokon) lesz ön­tözéses gazdálkodás. Az első, 50 százalékos ön­tözött nagyüzemi gazdaságban az öntözéstől nagyarányú ter­mésnövekedést­ várnak. Új szabadtéri előregyártó üzemrész A Dunaújvárosi Épületelem­­gyár bővítése során — önkölt­ségcsökkentő hitelből — új szabadtéri előregyártó üzem épül. A gépesített szabadtéri üzem részére négy gőzölő me­dence csoportot építenek. Ugyanakkor két korszerű lengyel betonkeverő gépet is felszerelnek. Az építkezés annyira előre­haladt, hogy szerdán az egyik gyártó helyen megkezdhették a beton elemek készítését. Lépcső paneleket és áthida­lókat gyártanak itt a lakás­­építkezésekhez. A másik há­rom gyártó helyet és a gőzölő medence-csoportokat folya­matosan, három hónapon be­lül adják át üzemeltetésre. Az építkezésre és a szere­lésre fordított négy millió nyolcszázezer forintos beru­házás három év alatt meg­térül. Magyar népművészet Szerdán a műcsarnokban Bodrogi Tibor, a Néprajzi Mú­zeum főigazgatója tájékoztat­ta a sajtó képviselőit az au­gusztus 2-án, a műcsarnokban megnyíló „Magyar népművé­szet” című kiállítás anyagáról. A tárlat, — amely a magyar népművészet legszebb alkotá­sait mutatja be,­­ az utóbbi húsz év legnagyobb szabású, hat termet megtöltő néprajzi kiállítása, amelyen a közönség megismerkedhet népművésze­tünk múzeumba gyűjtött gaz­dag anyagával. Külön teremben mutatják majd be a népművészek tech­nikáját, többek között a ke­rámiakészítést, a szűcs- és szűr-szabó mesterség eszkö­zeit. A magyar fazekasművé­szet több évszázados alkotá­sait, népi textíliák, és visele­­tek legszebb darabjait, az egy­szerű fehér vászontól a színek, ■ben tobzódó női ruhákig.

Next