Fejér Megyei Hírlap, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
A bársomf-kikészítők Szabó Júlia, a Pamuttextil Művek Tyereskova - brigád egyik legfiatalabb tagja. Hogyan dolgozik a kollektíva? Képes beszámolónk a negyedik oldalon. fejér megyei I VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJFTRÍO r~——------- ír®® 11 Szombat, 1964. február 1. I . JML —JjJsSSSjh XX. évfolyam, 20. szám. 4 SwW TOWtIjK&JbJ J Ara: 50 fillér. [ _ 1 * Jó költségvetés vitája a parlamentben Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964 évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. A költségvetés megalapozásához megyénk dolgozói is hozzájárultak — Juhász János elvtárs felszólalása — A pénteki költségvetési vitában Juhász János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselőnk is felszólalt. Felszólalását az alábbiakban ismertetjük: — Tisztelt Országgyűlés. — Az 1964. évi állami költségvetési tervezetet és az arról szóló jelentést nagy figyelemmel kísértük. — Fejér megye dolgozói is nagy várakozással tekintenek a költségvetés elé, mert az tükrözi az eddig elért eredményeket és elfogadása, valóraváltása pedig újabb üzemeket, gyárakat, termelékenyebb gépeket jelent az ipari és mezőgazdasági javak előállítására, újabb szociális és kulturális intézmények létsítésére nyújt lehetőséget. Az 1963-as év munkájából — amely az 1964-es év költségvetését is megalapozta — megyénk dolgozói is az üzemekben, szántóföldeken, szociális és kulturális intézményekben, tanácsoknál és másutt, egyaránt kivették részüket és nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a nem várt nehézségeket leküzdve elvégezzük azokat a feladatokat, melyeket a párt és kormány elénk tűzött. Megyénk ipara előtt alapvető feladatként állt a termelés növelése, a belépő új kapacitások üzembeállítása, a termelékenység fokozása biztosításának útján. Amíg országosan a szocialista ipar termelése 1963-ban 7 százalékkal múlta felül az előző évit, a megye üzemei több mint 16 százalékkal magasabb termelési értéket adtak, mint 1962- ben. — A költségvetési tervezet felhívja a figyelmet a termelés jobb megszervezésére. Ennek fontosságát a saját bőrünkön is tapasztaltuk — amikor az elmúlt év első időszakában részben a váratlanul ránk köszöntő kemény tél, másrészt a szállítási nehézségek miatt is a Dunai Vasműben, a szivári könnyűfémműben és több nagyobb üzemünknél olyan termelési lemaradások jelentkeztek, amit később csak nagy nehézségek árán, vagy csak hiányosan tudtak behozni. — És hogy jobb szervezéssel eredményesebben is mehetett volna a munka — erre bizonyíték volt a későbbi negyedévek munkája — amikor már nemcsak a terveket teljesítettük, hanem a lemaradásokból is jócskán törleszteni tudtunk. — Bizonyítékul szolgálnak más üzemeink is, ahol jól szervezett munkával hamarosan túljutottak a nehézségeken. Ilyen példát mutattak a megye bányászai, akik 3,6 százalékkal teljesítették túl felemelt tervüket, az ÉM. 26-os Építőipari Vállalat és mások mellett az ÉM. 5. számú Épületelemgyár is, mely idő előtt, csaknem egy hónappal korábban fejezte be éves tervét. Az 1964. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat indoklásánál találkozunk az elmúlt gazdasági év hiányosságaival is. Tudjuk, hogy az említett hiányosságok jelentős része kisebb-nagyobb mértékben a mi üzemeinknél is megtalálhatók. Tudatában vagyunk annak, érezzük a felelősséget azért, hogy egyre jobbminőségű exporttermékeket kell gyártanunk, és vannak tennivalóink a szállítási határidők beoirtásánál, a rendelkezésre álló élő- és holtmunkakapacitás jobb kihasználásánál, az üzemi technológiai fegyelem betartásánál, a költséggazdálkodásban rejlő tarta-lékok feltárásában, a beruhá- zási objektumok határidőve történő megvalósításában és másutt. Az 1964-es tervek még nagyobb feladatokat állítanak elénk, melyek megoldására csak akkor vagyunk képesek, ha "szembenézünk az elmúlt év hibáival és erőfeszítéseket teszünk azok rpetTsVtiofrC's^T'e Mzgvénk üzem! dolgozói — mint már errl'tettem — a tervek teH»«!tssz“ 'ránti odaadásc*! dolg'-’tok az elmúlt esztendőben. A jó politikai légkör nagyban hozzájárult, hogy a tervek megvalósításánál mintegy 30150 dolgozó vett részt a munkaverseny mozgalomban és a 2954 munkabrigádból 1310 küzd a szocialista címért, közülük 489 már el is nyerte azt. Ez is egyik biztosítéka évi feladataink teljesítésének, megnyilvánulása annak, hogy az üzemek dolgozói támogatják pártunk politikáját, melyet magukénak éreznek, mert megfelel az érdekeiknek és megvalósításáért odaadással dolgoznak. — Megyénk, akárcsak más megyék is, a lehetőségek határain belül jelentős beruházási alapot kapott a mezőgazdaság fejlesztésére. Többek között e segítségnek és a termelőszövetkezeti tagság, a mezőgazdaság dolgozóinak szorgalmas munkája eredményeként termelőszövetkezeteink mindinkább megszilárdulnak, fejlődnek, ami a tsz-tagság anyagi és kulturális színvonalának növekedéséhez vezet. — Megyénk mezőgazdasága a múlt évben 1962-höz viszonyítva 6 százalékkal növelte termelési értékét. A gyengének mondható. — — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött átlagban 9 mázsás gabonatermelés mellett szövetkezeteink a második ötéves terv során kapásnövényekből most, 1963- ban érték el a legmagasabb termést. Kukoricából 18 mázsás, cukorrépából 178 mázsás, naprafogóból 76 mázsás és burgonyából 65 mázsás termést takarítottak be. — Felvásárlási tervünket a gabona, tojás, árubaromfi kivételével teljesítettük, sőt több fontos cikkben jelentősen túl is teljesítettük. — A gyenge gabonatermés miatt termelőszövetkezeteink megyei átlagban a tervezett 1 főre eső jövedelmet nem fogják elérni, a jövedelem azonban 100—200 forinttal mégis magasabb lesz, mint 1962-ben volt. — Állami gazdaságaink, bár a kitűzött célokat nem mindenben tudták elérni, kiemelkedő eredményeket értek el a szemes- és szálastakarmányok termesztésében és állattenyésztési tervüket is túlteljesítették. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megyénk mezőgazdasági dolgozói, annak irányítói már eddig is gondoskodtak a jövő évi termés jobb előkészítéséről. Első célkitűzés az volt, hogy a korábbinál magasabb termést az ősszel időben betakarítsuk. Ezt sikerült is közüggyé téve valóra váltani úgy, hogy a megye mezőgazdaságának egyik, szinte tradíciós negatív jellegzetességét, a kétéves kukoricaszárat most, mielőtt ismét azzá vált volna, szinte maradéktalanul betakarítottuk. Ismerve a gabonatermelés népgazdasági jelentőségét, arra törekedtünk, hogy idejében, minden eddiginél jobb agrotechnikai feltételek mellett, jobb minőségben, — a vetési tervet 5 százalékkal megemelve, — végezzék el az őszi vetést.. Nagy figyelmet fordítottunk az őszi mélyszántási tervek, teljesítésére is, ami azt eredményezte, hogy eddig soha nem látott eredményként a kapásnövények 100 százalékát ősszel felszántott területbe vethetjük. Az állami költségvetés tervezete szerint a mezőgazdaság 2,8 milliárd forinttal több beruházást kap, mint amit a második ötéves terv 1964-re előirányzott. Csak üdvözölni tudjuk ezt, mert ennek révén a mezőgazdaság gyorsabb fejlesztése érdekében enyhítjük azokat a gondokat, amelyek erőgépekben, munkagépekben, vagy a mezőgazdasági létesítmények, vagy azok járulékos beruházásaiban jelentkeznek. Megyénk mezőgazdasága céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink ez évben 151 millió 400 ezer forint értékű beruházást kap építésre, az öntözés fejlesztésére, szőlő- és gyümölcstelepítésre. Tudjuk, hogy ez nemcsak lehetőség, de felelősség is azért, hogy a létesítmények megépüljenek, jó minőségben készüljenek el, és nem utolsó sorban — ami főleg az öntözésre vonatkozik, — megfelelő hasznosításra is kerüljenek. — Tisztelt Országgyűlés! — Engedjék meg, hogy egy néhány problémát az illetékes minisztériumok figyelmébe ajánlják. Az egyik ilyen a szalmacellulózgyár problémája. A költségvetés felhívja a figyelmet arra, hogy 1964. év folyamán fokozott gondot kell fordítani az exportnövelő és az import anyagok megtakarítását eredményező beruházások kapacitásbelépésének biztosítására. — Egyet lehet érteni ezzel, de azzal nem, hogy a már meglévő ilyen üzemünk kapacitása ne legyen megfelelően kihasználva. Úgy vélem ismételten szóvá kell tenni a Dunai Szalmacellulózgyár kiesését, problémáját. — Ez a gyár eddig 430 milliós beruházása népgazdaságunknak. 22 tonna cellulóz termelésére képes (exportminőséget is tud gyártani!). A gyár múltévi tervét csak 50,4 százalékra tudta teljesíteni. A tervteljesítés hiányának fő oka a nyersanyag, a szalma hiánya volt. Sokszor napokat kellett állni, amíg az üzeme- téshez szükséges egy-egy heti nyersanyag összegyűlt. Hogy milyen kár érte a népgazdaságot, könnyű kiszámítani. Különösen, ha figyelembe vesz- s szűk, hogy a cellulóz Világi piaci ára tonnánként 110—120 dollár között van. — Az idei terv teljesítéséhez a gyár kb. 55—65 ezer tonna szalmát igényel, melyet véleményüink szerint hazailag csak úgy teremthetünk elő, ha a Földművelésügyi Minisztérium tervkötelezett lesz a szalma biztosításában is. — A másik, megyénket is érintő, országos jellegű kérdés. — A költségvetés, közel 2,8 milliárd forintot irányoz elő utak, hidak fenntartására. Ezen összeg jelentős részét az országos utak állagának megóvására, javítására, korszerűsítésére kívánják felhasználni, a gyorsabb, balesetmentesebb forgalom elősegítésére. Szeretném figyelmébe ajánlani a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak a megyénk területén áthúzódó 7-es sz. főútvonalat, amely az ország legforgalmasabb idegenforgalmi útvonalé, (Folytatás a második oldalon.) közé tartozik — mondotta bevezetőben. — Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályosodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi azt tartotuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javí- t tásáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. — Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947— 1948-as évek forradalmi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak építed”. Változatlanul és következetesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelése, a termelés szervezettségének és rendjének színvonala, gazdaságossága rendszeresen és folyamatosan növekedjék, műszaki színvonala fejlődjék. — Népünk életszínvonala az elmúlt esztendőben a lehetőségekhez mérten tovább emelkedett. * Bár a korábban elhatározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvalósítani, mégis az elmúlt évben a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 7 százalékkal emelkedett és érezhetően nőtt a mezőgazdasági lakosság jövedelme is. Ennek nyomán emelkedett a kereskedelem áruértékesítése és a lakosság megtakarítása is. A magyar nép jelenlegi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszer alatt volt. Nyugodtan állíthatjuk száműzzük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított, szolid anyagi körülmények között él, s tudja, hogy amilyen becsülettel dolgozik tovább, helyzete a jövőben olyan mértékben javul. Kállai Gyula ezután emlékeztetett az elmúlt tél mostoha időjárására és az azzal járt nehézségekre. A munka termelékenységének növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta: " Az üzemek igazgatói, mérnökei, párt- és szakszervezetei, KISZ-szervezetei tegyenek meg mindent a termelékenység emeléséért, érjenek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésében, a folyamatos anyag- és energiaellátásban, a munkaidő teljes kihasználásában, a termelés műszaki színvonala emelésében s kiemelte: a műszaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk gyorsításának kulcskérdésévé vált. A költségvetés a műszaki fejlesztési alapra 2 és fél milliárd forintot fordít — ez a tavalyinál 13 százalékkal több. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács segítségével a kormány behatóbban foglalkozik a tudományos kutatások fejlesztésével az e célra fordított összegek évről évre növekednek. Mind a műszaki fejlesztésben, mind a tudományos kutatásban feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló szellemi kapacitás, és ezzel együtt az anyagi erők jobb, összpontosítottabb felhasználására. — ötéves tervünk első három évének eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárakban, az üzemekben, a közlekedésben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni a nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is, hogy csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok is, akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tüze, immelámmal dolgoznak, rontván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkásosztály legjobbjaitól azt is kérjük, hogy példájukkal és, ha kell, jó szóval is, serkentsék jobb munkára a hanyagokat. A szocializmus, vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is érettük mindnyájan — ki-ki ereje és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkesedéssel! — Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet, és vegyianyagot kap és a belterjesség irányában fejlődik. Tovább növeljük az öntözőt* területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A tudomány és a technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között széles fronton tör előre a mezőgazdaságban is, megkönnyíti és megváltoztatja a paraszti munkát, — de természetesen nem teszi azt nélkülözhetővé. — Bár a földeket még hol lepi, a munka a mezőgazdaságokban sem szünetel, és nem is szünetelhet. Elő kell készíteni és ki kell javítani a gépeket, amelyeket sajnos még nagyon sok helyen a szabad ég alatt tárolnak. 1.Táz, most pontos terveket kell készíteni a tavaszi szántásra, vetésre, ha azt akarjuk, hogy a munka, ha eljön az ideje, zökkenő nélkül folyjék. Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, felelősségérzetére hivatkozva, szólítunk fel arra, —— hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodó va — idejében készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkára. A szövetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkákra már a zárszámadási közgyűlésen meg kell kezdeni. — Az idei népgazdasági terv, a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot irányoz elő — hangsúlyozta Kállai Gyula, majd beszélt a beruházások koncentrálásáról. Ennek helyességét mindenig (Folytatás a második oldalon) ) Kállai Gyula elvtárs beszéde