Fejér Megyei Hírlap, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

A bársomf-kikészítők Szabó Júlia, a Pamuttextil Művek Tyereskova - brigád egyik legfiatalabb tagja. Hogyan dolgozik a kollektíva? Képes beszámolónk a negyedik oldalon. ­fejér megyei I VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJFTRÍO r~——-------­ ír®® 11 Szombat, 1964. február 1. I . JML —JjJsSSSjh XX. évfolyam, 20. szám. 4 SwW TOWtIj­K&JbJ J Ara: 50 fillér. [ _ 1 * Jó költségvetés vitája a parlamentben Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964­ évi álla­mi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter­­tanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szó­lalt fel. A költségvetés megalapozásához megyénk dolgozói is hozzájárultak — Juhász János elvtárs felszólalása — A pénteki költségvetési vitában Juhász János elv­társ, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselőnk is felszólalt. Felszólalását az alábbiak­ban ismertetjük: — Tisztelt Országgyűlés. — Az 1964. évi állami költ­ségvetési tervezetet és az arról szóló jelentést nagy figyelem­mel kísértük. — Fejér megye dolgozói is nagy várakozással tekintenek a költségvetés elé, mert az tükrözi az eddig elért ered­ményeket és elfogadása, való­­raváltása pedig újabb üzeme­ket, gyárakat, termelékenyebb gépeket jelent az ipari és me­zőgazdasági javak előállításá­ra, újabb szociális és kulturá­lis intézmények létsítésére nyújt lehetőséget.­­ Az 1963-as év munkájá­ból — amely az 1964-es év költségvetését is megalapozta — megyénk dolgozói is az üze­mekben, szántóföldeken, szo­ciális és kulturális intézmé­nyekben, tanácsoknál és má­sutt, egyaránt kivették részü­ket és nagy erőfeszítéseket tet­tek, hogy a nem várt nehézsé­geket leküzdve elvégezzük azokat a feladatokat, melye­ket a párt és kormány elénk tűzött.­­ Megyénk ipara előtt alapvető feladatként állt a termelés növelése, a belé­pő új kapacitások üzembe­állítása, a termelékenység fokozása biztosításának útján. Amíg or­szágosan a szocialista ipar ter­melése 1963-ban 7 százalékkal múlta felül az előző évit, a megye üzemei több mint 16 százalékkal magasabb termelé­si értéket adtak, mint 1962- ben. — A költségvetési tervezet felhívja a figyelmet a terme­lés jobb megszervezésére. En­nek fontosságát a saját bő­rünkön is tapasztaltuk — ami­kor az elmúlt év első idősza­kában részben a váratlanul ránk köszöntő kemény tél, másrészt a szállítási nehézsé­gek miatt is a Dunai Vasmű­ben, a szivári könnyűfémmű­ben és több nagyobb üze­münknél olyan termelési le­maradások jelentkeztek, amit később csak nagy nehézségek árán, vagy csak hiányosan tudtak behozni. — És hogy jobb szervezéssel eredményesebben is mehetett volna a munka — erre bizo­nyíték volt a későbbi negyed­évek munkája — amikor már nemcsak a terveket teljesítet­tük, hanem a lemaradásokból is jócskán törleszteni tudtunk. — Bizonyítékul szolgálnak más üzemeink is, ahol jól szervezett munkával hamaro­san túljutottak a nehézsége­ken. Ilyen példát mutattak a megye bányászai, akik 3,6 száza­lékkal teljesítették túl fel­emelt tervüket, az ÉM. 26-os Építőipari Válla­lat és mások mellett az ÉM. 5. számú Épületelemgyár is, mely idő előtt, csaknem egy hónap­pal korábban fejezte be éves tervét.­­ Az 1964. évi költségvetés­ről szóló törvényjavaslat in­doklásánál találkozunk az el­múlt gazdasági év hiányossá­gaival is. Tudjuk, hogy az em­lített hiányosságok jelentős része kisebb-nagyobb mérték­ben a mi üzemeinknél is meg­találhatók. Tudatában va­gyunk annak, érezzük a fele­lősséget azért, hogy egyre jobb­­minőségű exporttermékeket kell gyártanunk, és vannak tennivalóin­k a szállítási ha­táridők be­oirtásánál, a rendel­kezésre álló élő- és holtmun­­kakapacitás jobb kihasználá­sánál, az üzemi technológiai­­ fegyelem betartásánál, a költ­séggazdálkodásban rejlő tarta-­­­lékok feltárásában, a beruhá-­­ zási objektumok határidőve­­ történő megvalósításában és másutt.­­ Az 1964-es tervek még nagyobb feladatokat állítanak elénk, melyek megoldására csak akkor vagyunk képesek, ha "szembenézünk az­ elmúlt év hibáival és erőfeszítéseket teszünk azok rpetTsVtiofrC's^T'e Mzgvénk üzem! dolgozói — mint már errl'tettem — a tervek teH»«!tssz“ 'ránti odaadásc*! dolg'-’tok az elmúlt esztendőben. A jó politikai légkör nagyban hozzájárult, hogy a tervek megvalósításánál mintegy 30150 dolgozó vett részt a munkaverseny mozgalomban és a 2954 munkabrigádból 1310 küzd a szocialista címért, kö­zülük 489 már el is nyerte azt. Ez is egyik biztosítéka évi fe­ladataink teljesítésének, meg­nyilvánulása annak, hogy­ az üzemek dolgozói támogatják pártunk politikáját, m­el­yet­­ magukénak éreznek, mert­­ megfelel az érdekeiknek és megvalósításáért odaadással­­ dolgoznak. — Megyénk, akárcsak más megyék is, a lehetőségek ha­tárain belül jelentős beruhá­zási alapot kapott a mezőgaz­daság fejlesztésére. Többek között e segítségnek és a ter­melőszövetkezeti tagság, a me­zőgazdaság dolgozóinak szor­galmas­ munkája eredménye­ként termelőszövetkezeteink mindinkább megszilárdulnak, fejlődnek, ami a tsz-tagság anyagi és kulturális színvona­lának növekedéséhez vezet. — Megyénk mezőgazdasá­ga a múlt évben 1962-höz viszonyítva 6 százalékkal növelte termelési értékét. A gyengének mondható. — — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfonto­sabb gazdaságpolitikai elveink­nek, az ötéves tervben kitűzött átlagban 9 mázsás gabonater­melés mellett szövetkezeteink a második ötéves terv során kapásnövényekből most, 1963- ban érték el a legmagasabb termést. Kukoricából 18 má­zsás, cukorrépából 178 mázsás, naprafogóból 7­6 mázsás és burgonyából 65 mázsás ter­mést takarítottak be. — Felvásárlási tervünket a gabona, tojás, árubaromfi ki­vételével teljesítettük, sőt több fontos cikkben jelentősen túl is teljesítettük. — A gyenge gabonatermés miatt termelőszövetkezeteink megyei átlagban a tervezett 1 főre eső jövedelmet nem fog­ják elérni, a jövedelem azon­ban 100—200 forinttal mégis magasabb lesz, mint 1962-ben volt. — Állami gazdaságaink, bár a kitűzött célokat nem mindenben tudták elérni, ki­emelkedő eredményeket értek el a szemes- és szálastakar­mányok termesztésében és állattenyésztési tervüket is túlteljesítették.­­ Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján megyénk mezőgazdasági dolgozói, annak irányítói már ed­dig is gondoskodtak a jö­vő évi termés jobb elő­készítéséről. Első célkitűzés az volt, hogy a korábbinál magasabb ter­mést az ősszel időben betaka­rítsuk. Ezt sikerült is köz­üggyé téve valóra váltani úgy, hogy a megye mezőgazdasá­gának egyik, szinte tradíciós negatív jellegzetességét, a kétéves kukoricaszárat most, mielőtt ismét azzá vált volna, szinte maradéktalanul beta­karítottuk.­­ Ismerve a gabonaterme­lés népgazdasági jelentőségét, arra törekedtünk, hogy idejé­ben, minden eddiginél jobb agrotechnikai feltételek mel­lett, jobb minőségben, — a vetési tervet 5 százalékkal megemelve, — végezzék el az őszi vetést.. Nagy figyelmet fordítottunk az őszi mély­szántási tervek, teljesítésére is, ami azt eredményezte, hogy eddig soha nem látott ered­ményként a kapásnövények 100 százalékát ősszel felszán­tott területbe vethetjük.­­ Az állami költségvetés tervezete szerint a mező­­gazdaság 2,8 milliárd fo­rinttal több beruházást kap, mint amit a máso­dik ötéves terv 1964-re előirányzott. Csak üdvözölni tudjuk ezt, mert ennek révén a mezőgaz­daság gyorsabb fejlesztése ér­dekében enyhítjük azokat a gondokat, amelyek erőgépek­ben, munkagépekben, vagy a mezőgazdasági létesítmé­nyek, vagy azok járulékos be­ruházásaiban jelentkeznek.­­ Megyénk mezőgazdasága céljainknak megfelelően fejlő­dött. Néhány területen azon­ban lemaradás volt. Ezek fel­számolása ez évi feladataink ez évben 151 millió 400 ezer forint értékű beruházást kap építésre, az öntözés fejlesz­tésére, szőlő- és gyümölcste­lepítésre. Tudjuk, hogy ez nemcsak lehetőség, de felelős­ség is azért, hogy a létesítmé­nyek megépüljenek, jó minő­ségben készüljenek el, és nem utolsó sorban — ami főleg az öntözésre vonatkozik, — meg­felelő hasznosításra is kerülje­nek. — Tisztelt Országgyűlés! — Engedjék meg, hogy egy néhány problémát az illetékes minisztériumok figyelmébe ajánlják. Az egyik ilyen a szalmacellulózgyár problémá­ja. A költségvetés felhívja a figyelmet arra, hogy 1964. év folyamán fokozott gondot kell fordítani az exportnövelő és az import­ anyagok megtakarí­tását eredményező beruházá­sok kapacitásbelépésének biz­tosítására. — Egyet lehet érteni ezzel, de azzal nem, hogy a már meglévő ilyen üzemünk kapa­citása ne legyen megfelelően kihasználva. Úgy vélem ismételten szóvá kell ten­ni a Dunai Szalmacellu­lózgyár kiesését, problé­máját. — Ez a gyár eddig 430 mil­liós beruházása népgazdasá­gunknak. 22 tonna cellulóz termelésére képes (export­­minőséget is tud gyártani!). A gyár múltévi tervét csak 50,4 százalékra tudta teljesíteni. A­­ tervteljesítés hiányának fő oka a nyersanyag, a szalma hiánya volt. Sokszor napokat kellett állni, amíg az üzeme- t­­éshez szükséges egy-egy heti­­ nyersanyag összegyűlt. Hogy­­ milyen kár érte a népgazda­­­­ságot, könnyű kiszámítani. Kü­­­­lönösen, ha figyelembe vesz- s szűk, hogy a cellulóz Világ­­i piaci ára tonnánként 110—120 dollár között van. — Az idei terv teljesítésé­hez a gyár kb.­ 55—65 ezer tonna szalmát igényel, me­lyet véleményüink szerint ha­­­zailag csak úgy teremthetünk­­ elő, ha­ a Földművelésügyi Mi­­­­nisztérium terv­kötelezett lesz­­ a szalma biztosításában is. — A másik, megyénket is érintő, országos jellegű kérdés. — A költségvetés, közel 2,8 milliárd forintot irányoz elő utak, hidak fenntartására. Ezen összeg jelentős részét az or­szágos utak állagának meg­óvására, javítására, korszerű­sítésére kívánják felhasznál­ni, a gyorsabb, balesetmente­­sebb forgalom elősegítésére.­­ Szeretném figyelmébe ajánlani a­ Közlekedés- és Postaü­­gyi Minisztérium­nak a megyénk területén áthúzódó 7-es sz. főútvo­nalat, amely az ország­ legforgalma­sabb idegenforgalmi útvonalé, (Folytatás a második oldalon.) közé tartozik — mondotta be­vezetőben. — Idei tervünk a népgazda­ság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az eszten­dőre kitűzött céloknak megfe­lelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz.­­ Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltab­ban éljenek, mint a kapi­talizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialis­ta társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emel­kedésétől a forradalom távla­tait féltik, sem azokkal, akik­­ attól a forradalmi tudat elho­­mályosodását várják. Nem, ép­­­­pen ellenkezőleg, mi azt tarto­t­­uk, hogy minél többet teszünk­­ népünk életének további javí- t tásáért, annál jobban szolgál­juk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. — Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék né­pünk életszínvonala. 1956. no­vember 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt az elvet. Új­ra tisztává tettük az 1947— 1948-as évek forradalmi jelsza­vát: „Tiéd az ország, magad­nak építed”. Változatlanul és következe­tesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazdasá­gunk termelése, a termelés szervezettségének és rendjének színvonala, gazdaságossága rendszeresen és folyamatosan növekedjék, műszaki színvona­la fejlődjék. — Népünk életszínvonala az elmúlt esztendőben a lehetőségekhez mérten to­vább emelkedett. * Bár a korábban elhatározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvalósítani, mégis az elmúlt­­ évben a munkások és alkalma­­­­zottak reáljövedelme 7 száza­lékkal emelkedett és érezhető­en nőtt a mezőgazdasági lakos­­­­ság jövedelme is. Ennek nyo­mán emelkedett a kereskede­­­­lem áruértékesítése és a lakos­ság megtakarítása is.­­ A magyar nép jelenlegi életkörülményeit össze sem le­het hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszer alatt volt. Nyugodtan állíthatjuk száműzz­­ük a nyomort, népünk túl­nyomó többsége szilárd, bizto­sított, szolid anyagi körülmé­nyek között él, s tudja, hogy amilyen becsülettel dolgozik tovább, helyzete a jövőben olyan mértékben javul. Kállai Gyula ezután emlé­keztetett az elmúlt tél mosto­ha időjárására és az azzal járt nehézségekre. A munka terme­lékenységének növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta: " Az üzemek igazgatói, mérnökei, párt- és szakszerve­zetei, KISZ-szervezetei­ tegye­nek meg mindent a termelé­kenység emeléséért, érjenek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésében, a fo­lyamatos anyag- és energia­­ellátásban, a munkaidő teljes kihasználásában, a termelés műszaki színvonala emelésében s kiemelte: a műszaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk gyorsításának kulcskérdésévé vált.­­ A költségvetés a műsza­ki fejlesztési alapra 2 és fél milliárd forintot fordít — ez a tavalyinál 13 százalékkal több. A Tudományos és Felső­­oktatási Tanács segítségével a kormány behatóbban foglal­kozik a tudományos kutatások fejlesztésével az e célra for­dított összegek évről évre nö­vekednek. Mind a műszaki fejlesztésben, mind a tudo­mányos kutatásban feltétle­nül szükség van a rendelke­zésre álló szellemi kapacitás, és ezzel együtt az anyagi erők jobb, összpon­tosítottabb fel­­használására. — ötéves tervünk első há­rom évének eredményei első­sorban annak köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárak­ban, az üzemekben, a közle­kedésben, a szállításban dol­gozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vál­lalni a nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is, hogy csaknem minden gyárban,­­ üzemben, hivatalban van­nak olyanok is, akiket nem fű­t az ügyünk iránti lelkesedés tüze, immel­­ámmal dolgoznak, rontván a becsületes dolgozók ered­ményeit is. A munkásosztály legjobbjai­tól azt is kérjük, hogy példájuk­kal és, ha kell, jó szóval is, serkentsék jobb­ munkára a hanyagokat. A szocializmus, vívmányait mindnyájan él­vezzük, dolgozzunk is éret­tük mindnyájan — ki-ki ere­je és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkesedés­sel! — Mezőgazdaságunk ez év­ben is több gépet, és vegyi­anyagot kap és a belterjes­ség irányában fejlődik. To­vább növeljük az öntözőt* területeket, folytatjuk a ta­lajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A tudomány és a techni­ka a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás viszonyai között széles fronton tör előre a mezőgazdaságban is, megkönnyíti és megvál­toztatja a paraszti mun­kát, — de természetesen nem teszi azt nélkülözhe­tő­vé. — Bár a földeket még hol lepi, a munka a mezőgazdasá­gokban sem szünetel, és nem is szünetelhet. Elő kell ké­szíteni és ki kell javítani a gépeket, amelyeket sajnos még nagyon sok helyen a sza­bad ég alatt tárolnak. 1.Táz, most pontos terveket kell ké­szíteni a tavaszi szántásra, ve­tésre, ha azt akarjuk, hogy a munka, ha eljön az ideje, zök­kenő nélkül folyjék. Szövet­kezeti parasztságunk öntuda­tára, felelősségérzetére hivat­­kozva, szólítunk fel arra, —— hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodó va — idejében készüljenek­ fel a tavaszi mezőgazdasági munkára. A szövetkezeti tag­ság mozgósítását a tavaszi munkákra már a zárszámadá­si közgyűlésen meg kell kez­­deni. — Az idei népgazdasági terv, a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot irányoz elő — hangsúlyozta­ Kállai Gyu­la, majd beszélt a beru­házások koncentrálásáról. Ennek helyességét mindenig (Folytatás a második oldalon) ) Kállai Gyula elvtárs beszéde

Next