Fejér Megyei Hírlap, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
--------2 (Folytatás az első oldalról) elismeri — mondotta —, de a gyakorlati megvalósítás korántsem könnyű. A beruházások elosztásánál a helyi és országos érdekek gyakran ütköznek. Észlelhetők olyan törekvések, hogy a népgazdaság beruházásokra fordítható tartalékait szétforgácsoljuk. Ennek pedig mind a helyi, mind az országos érdekek védelmében, nem szabad teret engedni. Beruházási politikánk legfontosabb célja, hogy a folyamatban lévő létesítményeket gyorsan befejezzék üzembehelyezzék. Ezért az idei tervévben az értékhatáron felüli beruházásokra biztosított eszközök 90—95 százalékát a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. — Gazdasági életünkben egyre növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítsség Tanácsába törv körült államok között, egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak. Tavaly it megkezdte működését a Barátság kőolajvezeték, a rajta keresztül hazánkba áramló kőolaj országunk energiamérlegének egyik legfontosabb tényezője. Eredményesen működik a szocialista országok közös energiaelosztó állomása Prágában, létrehoztuk a KGST országok Közös Bankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a KGST- országok közös vasúti tehervagon parkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezeken kívül az elmúlt évben fontos kétoldalú tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és jelentős megállapodásokat kötöttünk velük az ipari és mezőgazdasági termelésben történő együttműködésről. Megállapíthatjuk, hogy a KGST-ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti két vagy több oldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Az ilyen együttműködés elmélyítése a legfontosabb eszköz arra is, hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék — mégpedig a legfejlettebb országok színvonalán. Költségvetésünk közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy 37 milliárd forintot fordít egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka. Érdemes ennél a számadatnál egy kicsit időzni -s egybevetni például az Amerikai Egyesült Államok idei költségvetésével, amelynek tervezetét a napokban terjesztették a kongresszus elé. A költségvetés majdnem 98 milliárd dollárjából 54 milliárd dollár a közvetlen katonai kiadások összege. A New York Times január 22-i száma közli az úgynevezett költségvetési dollár ábráját, amely azt mutatja, hogy az amerikai költségvetés minden egyes dollárjából 62 cent jut a közvetlen és közvetett hadikiadásokra és csak 6 cent az egészségügyi és szociális kiadásokra. A New York Herald Tribune c. amerikai lapban jellemző karikatúrát láttam: töpörödött, beteg kinézésű öreg ül egy becsukott ajtó előtt, hátán felirat: orvosi segély az öregeknek. Az ajtóra szegezett táblán pedig ez olvasható: „Erről az ülésszakról önt kitiltották, dr. Kongresszus önt csak jövőre fogadja'’. De nagyon is kétséges, fogadja-e valaha is ez az amerikai kongresszus a betegeket, a munkanélkülieket, az iskolásgyerekeket. Amíg a költségvetés nagyobb részét fegyverek gyártására fordítják, aligha. A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. — Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középyfokú iskoláztatásban elértünk. Míg például az 1960—61-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 155 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskolások száma. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az idei tanévben egyetemeinken és főiskoláinkon új felvételi rendszer alapján válogatták ki az első é-folyamok hallgatóit. Amikor pártunk nyolcadik kongresszusán elhatároztuk, hogy a közép- és főiskolai felvételeknél megszüntetjük a származás szerinti megkülönbböztetést, abból indultunk ki, hogy társadalmunk osztályviszonyai gyökeresen megváltoztak, az emberek megítélésében már nem a szociális származás a perdöntő, hanem a szocializmus iránti hűségük, végzett munkájuk, tehetségük és rátermettségük. — Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felkészült, kommunista szemléletű szakemberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk gyorsan fejlődik. Az idén folytatjuk a Budapesti Műszaki Egyetem bővítését, tovább építjük a Veszprémi Egyetemet, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, új épületrészekkel gyarapodik a Szegedi József Attila Tudományegyetem. Alig van az országban olyan egyetem, vagy főiskola, ahol valamilyen beruházás jellegű, építkezést ne folytatnának. Az idén megkezdik a Győri Építőipari Műszaki Egyetem tervezését. A szakemberek képzésében már túlhaladtak a legtöbb fejlett tőkés országot, elértük a világszínvonat. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut és ez azt jelenti, hoszt hazánk a nemzetközi összehasonlításban az első öt ország között foglal helyet. Erre büszkék vagyunk Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés területén is annak biztosítékát hordozza magában, hogy a jövőben elérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkés országokat. A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett „magyar kérdés"’. Hét éve folytatott töretlen és vágos bel- és külpolitikánknak jelentős nemzetközi sikere ez. Elmúlt, s úgy gondoljuk, örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Népköztársaság nevét a reakciós erők a hidegháborús uszításban a haladással szemben fegyverként használhatták. Hazánk belső viszonyai, külpolitikája, kivívott nemzetközi tekintélye egyre hatékonyabban segítik a béke és haladás erőit világszerte. Figyelemreméltó tény az is, hogy a nyugati országok, közöttük az Északatlanti Szerződés egyes tagállamainak kezdeményezésére az utóbbi hónapokban néhány diplomáciai képviseletünk szintje emelkedett. Külképviseleteinket a magyar göröf, magyar-svájci, magyarangol, magyar-francia, magyar-belga, magyar-svéd viszonylatban kölcsönösen nagykövetségi szintre emeltük. Külpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista világrendszer országaihoz és elsősorban a Szovjetunióhoz fűzik. Dolgozzunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköztársaság és a gyarmati rabságból felszabadult független államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetten ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyenjogúság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Az elmúlt esztendőben világszerte tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függetlenség , a béke és a szocializmus erői. Ennek eredményeként valamelyest enyhült a nemzetközi helyzet, annak ellenére, hogy a háború megszállottjai, a leghatalmasabb monopolista csoportok továbbra is folytatták hidegháborús tevékenységüket. Javult a nemzetközi helyzet, erősbödött az a szellem, amely a vitás kérdéseket agyalások útján kívánja megoldani. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy léteznek még olyan befolyásos imperialista érdekkörök, és csopportok, amelyeknek nem tetszik a nemzetközi helyzet enyhülése. Ezek a legdurvább provokációktól sem riadnak vissza, hogy a világ hajóját viharos, háborús, veszélyekkel terhes tengereken tartsák. Ilyen provokatív merényletnek esett áldozatául az Egyesült Államok fiatal elnöke is. John Kennedy, az Egyesült Államok elnöki székében természetesen az amerikai monopoltőke alapvető érdekeit védte, s az Egyesült Államok politikai céljait akarta megvalósítani. De felismerte, hogy a régi módszerekkel és eszközökkel az Egyesült Államok sem folytathatja politikáját, mert egy világháború az Egyesült Állmok pusztulását is maga után vonná. Ezért tett bizonyos lépéseket a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása felé, s ez a békés egymás mellett élés politikájának erősítése irányában hatott. Azok az ultrareakciós jobboldali körök, amelyek meggyilkolását megszervezték e ,tettükkel is e nemztközi helyzet élezésére törekedtek. Céljukat nem sikerült megvalósítaniok, mert ezt egykönnyen nem teszi lehetővé a mai világhelyzet, amelyben az erőfölény, a béke, a szocialista világrend, a Szovjetunió oldalán van. Véleményünk szerint az Egyesült Államok népének érdekét is az szolgálná, ha az új elnök megfelelő realitással vonná le a következtetéseket a világ mai helyzetéből, amely parancsolólag írja elő a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezését. A béke erőinek gyarapodásában fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Több tőkés ország fokozni óhajtja kereskedelmi kapcsolatait Kubával. Az Egyesült Államok által kikényszerített gazdasági blokádon Kuba kaput nyitott. Ez is bizonyítja hogy az élet realitásai elöl nem lehet kitérni. A jövőben minden bizonnyal egyre több tőkés állam tényként veszi tudomásul a szocialista Kuba létét és teremt vele kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat. A napokban a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság közös közleményben bejelentették, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással. A Kínai Népköztársaság megalakulásától kezdve a nemzetközi politikai élet egyik legfontosabb tényezője. Elismerésével a Francia Köztársaság kormánya ésszerű lépést tett. A nemzetközi helyzetnek ez a fontos eseménye mutatja hogy kezd töredezni az a reál Utasoktól elszakadt izolációs politika, amelyet a nyugati hatalmak a szocialista országok egy részével, közöttük a világ legnagyobb lélekszámú országával szemben hosszú időn át folytattak, örülünk a testvér Kínai Népköztársaság nagy sikerének. — Meg vagyunk győződve hogy közel van a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítása az Egyesült Nemzetei Szervezetében is. Változatlanul valljuk, hogy a világszervezet csonka marad és nem lehet a béke teljes értékű őre mindaddig, amíg nem foglalja el ott megillető helyet a Kínai Népköztársaság. — A Kínai Népköztársaság elismerése a Francia Köztársaság részéről még élesebb fényben meg a mai nyugatnémet politika tarthatatlanságát a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. Walter Ulbricht elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, nemrégiben nagyfontosságú javaslatot tett a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának: a két Németország mondjon le az atomfegyverek gyártásáról, beszerzéséről és tiltsa meg, hogy területén ilyeneket állomásoztassanak. A kancellár a javaslatokat még csak át sem vette. Világos tehát: Adenauer ment, de a leglényegesebb kérdésben a nyugatnémet kormány továbbra is a realitásoktól elszakadt politikát folytat, amikor nem akar tudomást venni a szomszédságában levő, biztatóan fejlődő, erős, szuverén államról, a Német Demokratikus Köztársaságról, amelynek nemzetközi pozíciói erősödnek. A Német Demokratikus Köztársaság létéről, erejéről, fejlődéséről tudomást nem venni —a politikai vakság jele. A német nép és a béke érdekét az szolgálná, ha a Német Szövetségi Köztársaság vezetői nem ezen az úton járnának. Mi arra törekszünk, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal is a békés egymás mellett élés alapján alakítsuk kapcsolatainkat. Ennek szellemében kötöttünk megállapodást kereskedelmi kirendeltségek kölcsönös felállításáról és a kereskedelmi forgalom bővítéséről. Ezen az úton haladva látunk lehetőséget kapcsolataink további bővítésére. — A békés egymás mellett élés politikájának érvényrejutását szolgálja Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet ailág állam- és kormányfőihez inézett a területi és határviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldására. — A nemzetközi helyzet további enyhülésének jegyében ült össze újabb ülésszakra a 18 hatalmi genfi leszerelési értekezlet. Korábban ez a testület mázsányi papírhegyet termelt, de érdemleges eredményre nem jutott. A szocialista országok részéről a jóakaratban itt sincs hiány, elég csak arra emlékeztetni, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának decemberi ülésszakán egyodalúan 600 millió rubellal csökkentették az 1964. évi katonai kiadásokat. A Magyar Népköztársaság kormánya — mérlegelve a nemzetközi helyzet alakulását, valamint honvédségünk harci készültségének eddig elért fokát — szintén lehetőnek tartotta, hogy az idei költségvetésben kisebb összeget irányozzon elő honvédelmi kiadásokra, mint amekkorát az ötéves terv kidolgozásakor erre az évre korábban meghatároztunk. Mi azt szeretnénk, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor már egy fillért sem kell fegyverre költeni. Gondolom, hogy ezzel az óhajunkkal még parlamentünk katonai képviselői is egyetértenek. Ők is könnyen találnak maguknak helyet a békés termelésben. De ezt ma még nem tehetjük meg. Minaddig éberen kell őrködnünk fegyveres erőink harckészségén, amíg az imperialista hatalmak részéről háborús veszély fenyeget, amíg a békéért harcoló erőknek nem sikerül kivívniuk az általános és teljes leszerelést. Ha a nyugati hatalmak a szocialista országokhoz hasonló jó szándékkal küldték el képviselőiket Genfbe újabb lépésekre van lehetőség az általános és teljes leszerelés útján. A szocializmus teljes felépítésének munkája ma elsősorban termelő, gazdasági, kulturális és tudományos tevékenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szervező-nevelő munka, a pártszervezetek, az állami és társadalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult, vagy másodrendűvé vált? Nem, természetesen nem jelenti ezt. Feladatainkat csak a tömegek odaadó munkájával, a szocialista építésben való öntudatos részvételével oldhatjuk meg. Helyes és jó dolog a prémium és a nyereségrészesedés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dolgozóinkat az eredményesebb, a jobb munkára. Ipari, mezőgazdasági, kulturális terveink teljesítésének elsőrendű feltétele, hogy a dolgozó tömegek odaadással, alkotóerővel vegyenek részt valóraváltásukban. A párt és a kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politikai vonalát következetesen megvalósítsa és attól a jövőben sem tér el. Minél többen teszik benső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, annál biztosabban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes felépítésében, annál erőteljesebben növekedhetik népünk jóléte. Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idénősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló. Legyőzve az ellent, a tornyosuló millió akadályt, kijavítva saját hibáinkat, végül is közel értünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolat tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját, ezévi terveink pontos végrehajtásával, a szocialista épetőmunkában elért újabb eredményekkel ünnepelhetjük méltóképpen! Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfogadva a költségvetést, képviselőtársaimat e nagy feladatok megoldására, eredményes jó munkára hívom fel — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kállai Gyula. Kállai Gyula elvtárs beszéde A Fővárosi Villamos vasút azonnali belépésre KERES kalauzi, váltóőrt, homokozói munkára (17—43 év között) FÉRFI ÉS NŐI DOLGOZÓKAT. A főműhelyekbe: géplakatosokat, lemezlakatosokat, lakatosokat, esztergályosokat, marósokat. KOCSISZÍNEKBE: lakatosokat, betanított munkásokat. A fentieken kívül FELVESZ kábelfektetői és pályaszolgálati munkára (18—50 év között) FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. — Szakmunkasok, kábelfektetői és pályaszolgálati segédmunkások részére szükség szerint munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: munkanapokon 8—14 óra között (szombat kivételével) BUDAPEST, VII., Akácfa utca 15. fszt. 17. 434 Fejér megyei Hírlap Szombat, 1964. február 1. ) Juhász János elvtárs felszólalása (Folytatás az első oldalról.) , hogy annak a Velencei-tó melletti szakasza, ami kb. 15 km., ha sürgősen felújításra nem kerül, már ebben az évben alkalmatlan lesz a várható forgalom lebonyolítására. Eztazért tartottam szükségesnek megemlíteni, mert ezzel az úttal már az elmúlt évben is komoly problémáink voltak. — Előzetes tervek alapján, már javaslatba hoztuk ezen út felújítását, azonban — azzal, hogy 1967-ben megépül az új 7-es út Fejér megyei szakasza, és így mentesül a régi 7-es út, a nagy balatoni tranzitforgalomtól, a javaasla■unkat a KPM illetékesei elutasították. Ennek ellenére továbbra is az a véleményünk, hogy ez a megrepedezett, öszszetöredezett útszakasz, mely további felfagyás veszélyének van kitéve, annyira tönkremegy, hogy az új 7-es út megépítéséig (aminek más nyomvonala van), nem bírja ki a forgalmat, sőt már a nyári forgalomnál is problémát okozhat. Juhász elvtárs ezután elmondotta, hogy az elmúlt társadalmii rendszerben a megyénkben nem sokat törődtek népműveléssel és csak a felszabadulás utáni évekbenörténtek erőfeszítések, hogy olyan népművelési intézmények jöjjenek létre, amelyekben meg lehet teremteni a tartalmas nevelő munka alapjait. Ezután azt ismertette, hogy megyénk 98 művelődési otthonában a népművelési munka olyan új formái alakultak ki, amelyek a népművelés eszközeivel és lehetőségeivel nyújtanak segítséget a mezőgazdaság szocialista átalakításából adódó feladatoknak a felnőtt lakosság általános és szakmai műveltségének megteremtéséhez. Az 1962— 33-as népművelési évben 2227 fő mezőgazdasági szakmunkásképzőn 1332 hallgató pedig traktorista tanfolyamon tanult. Az idei évben 4 ezren tanulnak a mezőgazdasági szakmunkásképzőkön és 900-an ■raktoros tanfolyamokon. Rövid két év alatt a szakkörök száma 78-ról 191-re emelkedett, a kiállítások száma pedig ugyanezen idő alatt 1000- ról 2800-ra nőtt. Juhász elvtárs ezután azokról a hiányosságokról beszélt, melyek a népművelési munka eredményességét hátráltatják. — Többek között szeretném figyelmébe ajánlani a Művelődésügyi Minisztériumnak, — mondotta —, hogy ma már a falvakban is alapvető követelmény, hogy művelődési otthonaink mindenkor tisztán, jól fűtve és kivilágítva fogadják látogatóikat. —Sajnos a jelenlegi körülmények között ez maradéktalanul nem valósítható meg, mert még olyan községekben is, mint a 8 ezer lakosú Ercsi, ahol egy kis színháznak beillő, nagyobbrészt társadalmi munkát* épült kultúrház van, a Művelődésügyi Minisztérium gondnoki, vagy takarító státuszt nem biztosít. Ha pedig a községek úgy segítenek a bajon, hogy szerződéses takarítót alkalmaznak ezt a pénzügyi szervek állandóan kifogásolják. Úgyszintén probléma az is, hogy a Művelődésügyi Minisztérium az MSZMP KB- nak a falusi kulturális munka néhány kérdéséről hozott határozatát véleményünk szerint egy-két dologban mechanikusan alkalmazza, így a művelődési otthoni igazgatói létszámot azzal a kikötéssel küldik meg, hogy azt csak községekben lehet felhasználni. Ezen az alapon nincs lehetőség arra, hogy Székesfehérvár-Felsőváros, ahol elsősorban tsz-tagok élnek, kultúrházához vezetőt kapjon. Ez év terveinek teljesítése is egyre nagyobb feladatokat tűz mindnyájunk elé, beleértve az üzemek, szántóföldek és a különböző intézmények területén dolgozókat. — Pártunk célkitűzése, a szocializmus építésének ügye becsületbeli kötelességünkké teszi, hogy nagyobb igényeket támasszunk önmagunkkal szemben és igényességgel tegyünk eleget a ránk háruló feladatoknak. — Az a véleményem, hogy a most tárgyalt költségvetés helyesen segíti társadalmi, gazdasági és kulturális célkitűzéseinket, ezért azt elfogadom és bizalommal megszavazom. * 20