Fejér Megyei Hírlap, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
A bársony-kikészítők A brigád célkitűzései és vállalása között, szerepel, hogy teljesítményük mindig norma jelekt lesz és a társadalmi munkában résztvesznek. A képen: Tóth Katalin KISZ titkár a brigád néhány tagjával megbeszélést tart. (Jobbra) * Hummel Lívia egy éve dolgozik az üzemben. Mindig szorgalmas, jó munkás volt és eredményeiért nemrég vették be a Valentyina brigád tagjai közé. (Lent) A Pamuttextil Művek bársony osztályán dolgozik a Valentyista Tyereskova ifjúsági brigád. A múlt év április 4-én alakultak és tűzték ki célul, hogy elnyerik a szocialista brigád címet. A brigádvezető , Antal Katalin négy éve dolgozik az üzemben, a KISZ vezetőségének tagja. A vágógépen a bársony bolyhozását végzi. " 4 Új KISZ-klub nyílik Székesfehérváron A székesfehérvári Gárdonyi Géza művelődési otthonban rövidesen a város egy új KISZ ifjúsági klubja lát napvilágot. Az új ifjúsági klubot az Ikarus székesfehérvári gyáregységének KISZ szervezete hozza létre a művelődési otthon vezetőségének segítségével. /«A ünnepélyes klubavatást február 8-án délután hat órai kezdettel tartják a gyár fiataljai. Az első klubrendezvénynek külön érdekességet ad, hogy /.Meghívják a fiatalok a nyitó előadásra a budapesti Cser»-1—Ikarus expedíció volt tagjait, akik a gyár járműveivel Afrikában jártak. Az élménybeszámolót az útról készült színes film vetítése követi,majd zenés, táncos klubestet rendeznek. II fehérvári úttörők életéből KISZ-avatásra készülnek a Rákóczi iskola úttörői. Hogyan? Legfontosabb cél a jó bizonyítvány, amely a KISZ-tagság továbbtanulásának is fontos feltétele. Ezenkívül színvonalas műsorral készülnek minden nagy esemény megünneplésére, amelyre meghívnak néhány „veterán” KISZ- tagot az üzemekből és középiskolákból. Ugyancsak ennek az iskolának pajtásai a közelmúltban Ki mit tud? vetélkedőt rendeztek. Az őrsi foglalkozásokon a nagyobb hatás kedvéért vonatot is eszkábáltak, amelybe a legesélyesebbek kerültek. * A Zentai úti iskola úttörői a napokban „randevúztak” a József Attila Gimnázium diszeseivel. A találkozót közösen rendezett műsoros est tarkította. Kulturális szemlét rendeztek a rajok között az iskola felső tagozatának diákjai, akik őrsönként vetélkedtek az első helyezésekért. A legjobb együttesek közé került a Barátság őrs kamara- és szavalókórusa. Hamarosan sor kerül a csapatvetélkedőre, ahol az iskola legjobb szavalója, Zenésze és énekese címért „harcolnak” az őrsök tagjai. Apa nélkül — A papád hol dolgozik? — Nem tudom. Arcát pirosra festette a szégyenkezés. Éreztem, olyat kérdeztem, amit nem kellett volna. Sietve búcsúztam el az osztálytól, de állandóan az járt az eszemben: hol lehet az apja, mi az oka a szégyenkezésnek? Megvártam, amíg vége lett a tanításnak, s leültem vele beszélgetni. Úgy éreztem, erre szükség van, jobban megnyugszik, ha elmondhat mindent. Kérdeznem sem kellett, maga kezdte. — Az első betűvetést tanultam, amikor édesapám nap, mint nap később és később jött haza, mindig ittas állapotban. Mindig felriadtam, amikor hazaérkezett, mert nagy lármát csapott, sokszor bántotta édesanyámat is. Szerettem és igyekeztem kedvében járni, többször is kértem: Apu, ne igyál! ” A felelet mindig az volt: „Anyád már a te fejedbe is belebeszélte, hogy én mindig részeg vagyok, meg mást szeretek? Csak hadd prédikáljon!" Egyre súlyosabbá vált szüleim között a viszony. Keresetét nem adta haza apám, így édesanyámnak kellett elmennie dolgozni. 1958 novemberétől már nem is járt haza, több napig nem láttuk. Nehéz volt tanulnom, szerettem volna, ha visszajön, megváltozva, s boldogan élhettünk volna. Pár hét múlva elköltözött. Otthon voltam, amikor pakolt, s azt mondta: „Anyád a hibás mindenért.” Én tudtam, hogy nem. Hiába sírtam és kértem, nem maradt otthon. — A bírósági tárgyalásokon ott voltam, megkérdeztek engem is. Nem mondhattam mást, csak az igazat, hogy részegen járt haza, nem szeretett bennünket. Ekkor azt mondta, én is hazudok, meg anyám befolyása alatt állok. Édesapám hibájából mondták ki a válást, mert munkahelyén is beigazolódott, hogy állandóan iszik. Ott sem becsülték. — Évek óta édesanyámmal élek, nagyon szeretem, mindent megtesz értem, csak jól tanuljak. — Milyen volt a bizonyítványod? — Kitűnő. — Édesapádat mikor láttad utoljára? — A válóperes tárgyaláson, közel hat éve. Én írtam neki többször, de nem válaszolt. Karácsonyra és újévre is küldtem üdvözlő lapot, de én nem kaptam. Nem tudom, miért, haragszik rám, én nem tettem semmi rosszat. Én még most is szeretem. Szemében megjelent egy könnycsepp... — Hogyan képzeled a jövődet? — Szeretném visszahozni aput, mert érzem, hogy édesanya is szereti. Majd egy pár év múlva, akkorra biztosan ő is megbánja a történteket. Megkérem és visszahívom. Vissza kell törnie. És akkor ha valaki megkérdezi, hol dolgozik a papa, nem kell elpirulnom. — Sz. — FEHÉR a FEKETE Nádasdladámban Vaskos jégkéreggé töppedt az olvadt, majd újrafagyott hó a nádasdladányi tanácsháza előtt. Nincs is kitaposva az út az egész utcában — csak két ház előtt koptattak „járdát” a fagyos kocsiúton a léptek. Az egyik a tanácsháza, a másik a szomszédos épület. Ott, a tanácsháza szomszédságában ütöttek tanyát a falu kiszesei A pártszervezet adott helyiséget a fiataloknak. Igaz, a terem most kieső barátságtalan így üresen. A padlón kiégett, kikopott nyomok, a falak is régiek. De, úgy mondják, amikor megtelik fiatalokkal, egyszerre otthonosabbá válik. És a tanácstitkár újságolja, hogy idén rendbehozzák, felújítják az épületet. A védnökségtől a szüreti bálig Az sem titok, hogy néhány évvel ezelőtt bizony nem nagyon zajlott az élet a KISZ szervezetben. A fiatalok nem bíztak a vezetőségben, a vezetőség nem is szolgált rá minden esetben a bizalomra. Egyszóval: bajok voltak az ifjúsági mozgalom körül. Most 92 tagja van a területi KISZ-alapszervezetnek. És ahogyan a ház előtt kitaposott út is mutatja, gyakran és sokan járnak a KISZ helyiségébe. Hétfő és péntek kivételével minden nap harminc-negyven fiatal találkozik esténként az ifjúsági klubban. A változás okait kutatom. Mert valamikor a fiatalok közömbösségéről beszéltek itt az alapszervezetben. A bejárást okolták, meg azt, hogy a sokféle munkahelyen, sokféle műszakban dolgozó kisneveket nehéz összefogni, egységes törekvésekre késztetni. A körülmények megmaradtak, a KISZ-életben mégis változott valami. Vélemények hangzanak el, emlékezések a közelmúlt történetei elevenednek meg beszélgetés közben. S lassanként kialakul a képról az útról, amelyet az .,ifjúsági park” feletti védnökségtől a tavalyi szüreti bálig megtettek a fiatalok. Fura dolog ilyen határköveket állítani, mégis, ez a való. A KISZ-szervezetben az első közös cél két évvel ezelőtt úgy született, hogy a kastély parkját, s a tavat meg kellene szépíteni, védnökséget kellene vállalni felette. Legyen ,,ifjúsági park” Nádasdladányban. Túl nagy volt a feladat, beletörött a bicskájuk. De az, hogy valamiért összefogtak, közösen munkálkodtak, lelket öntött a fiatalokba. A szüreti bál már az összefogás első válsága. Nagy dologidő volt akkor a termelőszövetkezetben, nem tudtak kocsit adni a szüreti felvonuláshoz. A fiatalok egy része megsértődött akkor. Mégis, később is, igen sokat segített az alapszervezet társadalmi munkájával a közös gazdaságnak. A KISZ elég erős volt már akkor a faluban egy ilyen válság leküzdéséhez. Négyszemközt a szervezőtitkárral Az Arany János utcában, lakásán kerestük fel Gyertyánági Lajost, az alapszervezet szervezőtitkárát. Ma délelőtt itthon van, aztán ismét indul Pétre. Ott dolgozik sok ladányi fiatallal együtt. Fehérvárra is sokan járnak dolgozni, a tőzegüzem is jónéhány fiatalt foglalkoztat — mindössze három KISZ-korú fiatal dolgozik a termelőszövetkezetben. Aztán azt hallom, hogy az elmúlt évben 67 kiszes teljesítette az ISZM követelményeit a faluban. — Hogyan lehet összefogni, jó közösségbe tömöríteni a fiatalokat? — Talán az a legfontosabb, hogy minden nap találkozunk — válaszolja Gyertyánági Lajos elgondolkodva. —Öt napon át klubfoglalkozás, a hét másik két napján meg a színjátszócsoport próbál. Egyszóval: minden nap együtt vannak. Sakk, asztalitenisz, kilubesz. Ki mit tud?, társadalmi munka. József Attila olvasómozgalom, ifjúsági filmszeminárium, községépítés. A szervezőtitkár pedig azt mondja: — Ha sokat is tettünk, sok a tennivalónk még. Tovább kell szilárdítanunk, erősítenünk a közösséget. Akik ma közöttünk vannak, legtöbbjük két-három éve végezte az általános iskolát. És évről évre több új kiszes jön hozzánk a nyolcadikos úttörők közül, így kell terveznünk. Isten, még jobban! A tervek. A munkafeltételt a kastély mögött sportpálya rendezésével, s a termelőszövetkezetben és a közzségfejlesztés során végzendő társadalmi munkával igyekszenek majd teljesíteni. Jól halad a sportmozgalom szervezése is. A röplabdacsapat, s a tavaszra, nyárra szervezett csoportos kirándulások sora bizonyára igen sok fiatallal fogja még jobban megkedvelteni a sportolást. A kulturális munka az ifjúsági klubra alapul. Két háromfelvonásos színdarabot tanulnak be a színjátszók, s a szomszédos községekbe is szeretnének ellátogatni vele. Újabb szellemi vetélkedőkre, vidám estekre készülnek. S a József Attila olvasómozgalom is újabb és újabb híveket toboroz a könyvkedvelők népesedő táborának. Húszévesek. Az alapszervezet taglétszámának mintegy hatvan százaléka 20 éven aluli fiatal. S nemcsak életkorában fiatal a nádasdladányi kiszes-közösség, hanem lendületében, friss törekvéseiben is. Két év alatt nagyon sok minden történt. S a feketefehér válaszújában a fiatalok nyerték meg a játszmát. Mekis János Fejér megyei Hírlap A gyakorlat testd a mestert CM. Tóth István rajza) Szombat, 1964. február 1.