Fejér Megyei Hírlap, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-01 / 76. szám
Széria, 1994. április 11 Volga új óriása és... Három rejtelmes betű titka... A szovjet vegyészeti ipar különféle termékein az utóbbi időkben mind gyakrabban tűnt fel három „rejtelmes” betű, amelynek jelentésével az emberek nem voltk tisztában. Ez a három betű: „VHK”, foglalkoztatta az emberek képzeletét. Kiderült aztán, hogy a Volga új, világméretekben is igen nagy óriásának, a volzsszkij vegyészeti kombinátnak névjerve ez a három betű. . Volga új óriása Volzsszkijben. Volgográddal átellenben, bámulatosan rövid idő alatt nőtt fel Négy esztendővel ezelőtt a mai vegyikombinát helyén még csak két apró házikó szerénykedett s odébb néhány exkavátor túrta a földet. Rövidesen azonban a pusztaság helyén szinte a földből nőtt ki az első műhelycsarnok, aztán a másik, a harmadik. Nemrég még hihetetlennek tűnt, hogy egy gyárat 2—3 év alatt fel lehessen építeni és üzembe helyezni. Ennyi időt igényelt ugyanis azelőtt csupán az építkezés előkészítése. Volzsszkijban azonban két év sem telt el az építkezés kezdetétől s a kombinát termelt is. 1962 januárjában munkába állt az abroncs üzem. 1963 közepén az azbeszt gyáregység és a hőerőmű. Rövidesen megkezdi üzemelését a műkaucsuk üzem is. Az építkezés pedig folyik tovább (első képünk). A volzsszkiji kombinát felszerelése minden tekintetben a legkorszerűbb. Második képünk a hűtőberendezés kompresszorának szerelését mutatja be. Harmadik képünk a már termelő azbeszt üzemben készült: a művezető ellenőrzi az azbeszt szövet minőségét. A szovjet vegyipar legfontosabb központja a Volga medencéje. De a Szovjetunióban alig van olyan iparvidék, ahol jelenleg ne épülnének vegyi üzemek. Szibériától az Urasig, Moszkva környékétől a Távol-Keletig a Kaukázusontúlról Ukrajnáig mindenütt új vegyipari kombinátok létesülnek. Ez az új és óriási méretű építkezés új lendületet, biztosít az egész szovjet gazdaság további nagyszerű fejlődésének — n — }‡A munkanélküliek düledező ólakban laknak, amelyek még az állatoknak sem felelnének meg. Tömegével laknak gödrökben, meg olyan „házakban”, amelyeknek még ablakuk sincs és amelyekben örökös sötétség honol...** A Manchester Guardian újságírója riportjának anyagát a magyarországi nyomortanyákon szedte össze. Körútja során jutott el az akkor már hírhedt telepre, amelyet Mária Valéria „osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegnő", Ferenc József és Erzsébet királynő Budapesten született leányáról neveztek el. A telepen az első világháború előtti ferencjózsefi években a harminckettes bakák, az egyes honvédek, a Ludovika Akadémia növendékei és a fővárosban állomásozó huszárok gyakorlatoztak. A háború kitörésekor barakk-kórházat építettek a gyakorlótérre, amelynek védnökségét Mária Valéria főhercegnő vállalta. Arra számítottak, hogy mire a fák levelei lehullanak, hazajönnek a katonák. Ahogy hullottak a levelek, úgy jöttek a sebesülteket, a nyomorékokat szállító vonatok. Egyik barakk a másik után épült, s az egykori gyakorlótéren kiépült a kín, a szenvedés,és a gyász városa. A Mária Valéria telep a háború után sem ürült ki. A főhercegnő neve is rajt maradt. A barakkok között hosszú ideig vonszolták testüket az idegsokkos katonák és a lábukat, karjukat vesztett nyomorultjai a háborúnak. A telep története még tragikusabb fordulatot vett a Horthy-korszak alatt. 1920—1940 között mintegy évi 25 000 mezőgazdasági földönfutó próbálta felcserélni a nincstelen mezőgazdasági cseléd kilátástalan sorsát az ipari munkás nem kevésbé nyomorúságos életével. Saját szemének sem hitt az, aki a vitézi avatás pompája, vagy a várbeli parádéktól a lágymányosi Jeruzsálem telep, a ferencvárosi Kiserdő, a Bíbic telep, vagy a Kispest határában terpeszkedő Mária Valéria telep felé vette útját. (Nyomortelepek a fentieken kívül voltak még a III., VI., VII. és X. kerületekben is.) A leghírhedtebb és a legnagyobb a Mária Valéria telep volt. Egyetlen hónapban, 1932 szeptemberében 12 000 kilakoltatási kérvény feküdt a budapesti bíróságok előtt. A munkanélkülivé vált tömegek nem tudták fizetni a lakbéreket. Ha valamelyik nyomortelepen járványveszély fenyegetett, a hatóságoknak egyetlen eszköz állott rendelkezésére : megsemmisíteni. A budapesti Friss Újság 1936 májusában megjelent számában egyik nyomortelep megsemmisítéséről ad tudósítást : „A Máglya utca 88. számú telken (Angyalföld) közel száz kilakoltatott épített magának galyibát, ócska deszkából, kátránypapírból. Hadirokkantak, munkanálküliek beteg gyerekekkel, várandós feleséggel, tuberkulotikus családok. A főváros elrendelte a telep felégetését. A lakókat kikergetik a szabad ég alá , lakást nem adnak nekik és a telepet felgyújtják...” Igen ám, de az emberek újra, meg újra összeverődtek, „lakni” valahol csak kell. Lemez és deszkahulladékokból, konzervdobozokból, felszabdalt pléh hordókból újra „felépítették” viskóikat. * Kétségtelenül nagy lépést tettünk az elhanyagolt és tönkretett lakásviszonyaink megjavítása felé. Az elmúlt három év alatt 173 ezer család jutott új lakáshoz. Pártunk Központi Bizottságának gondossága kérlelhetetlenül felszámolja a múlt átkos örökségét, a Mária Valéria telepeket, a bűzös mocsarakat, a penészt és gümőkórt terjesztő vályog és vertfalú viskóikat Határozatában a népért való lelkiismeretes gondosság szólal meg. Felszámol évszázados népbetegséget, amely rövidítette az anyák, apák és a gyermekek életét, a tuberkulózist. Pártunk irányt mutat az építőipar további fejlesztésére: jobb munkatermelékenységgel véglegesen oldja meg az ország lakásproblémáját. Elsősorban az állami lakásépítkezés műszaki fejlesztését helyezi előtérbe a Központi Bizottság határozata. Ezen a téren már kialakultak a műszaki megoldások és biztosítható a tömesszerű gyártás........házgyárakat kell létrehozni.” Házgyárakat, hogy mielőbb megszűnjön a lakásínség, fiataljaink nyugodtan építhessék ki családi otthonukat, gyermekeink egészséges, lakásokban fejlődjenek, hogy két erős kezükkel tovább építsék szocialista hazánkat. Stigler István ----- - ----- Nagykarácsonyban növelték az öntözött területet A nagykarácsonyi termelő- szövetkezet tagjai az elmúlt évben jelentős beruházás megvalósításához fogtak. Abból a meggondolásból indultak ki, hogy öntözőmű létesítésével jelentős mértékben növelni lehet a kertészeti üzemágy hozamait. A Kocsma-völgy lefolyásánál megfelelő helyen völgyzáró gátat építettek, ily módon mintegy 17 holdas területen vízgyűjtő medencét létesítettek. A szövetkezet vezetőinek véleménye szerint ebben az évben mintegy 30—40 holdnyi kertészeti területet tudnak öntözni majd a víztárolóból. A jelentős létesítmény az elmúlt év decemberében készült el. Az építkezést a termelőszövetkezet tagjai végezték el vízügyi szakemberek irányításával. A saját anyagi erőfelhasználás értéke meghaladja a 120 000 forintot. A gazdaság szakembereinek véleménye szerint már ebben az évben visszatért a felhasznált összeg, mert az öntözött paradicsom és paprika terméshozama jóval magasabb, mint a szántóföldi száraz művelésben termesztett zöldségféléké. Együttesen alkalmazzuk a kukoricatermelés alapvető és korszerű módszereit Írta: DR. GYŐRFFY BÉLA, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Ha a kukorica terméshozamok egy gazdaságban nőnek, ezt egyesek döntően a hibridvetőmag alkalmazásának, mások a mély talaj művelésnek, esetleg a nagyobb trágyaadagok használatának, ismét mások a gondosabb növényápolásnak vagy a magas növényszámnak tulajdonítják. Kísérleteink szerint a kukorica terméshozamok növekedése akkor a legnagyobb, ha a kukoricatermesztés alapvető és korszerű módszereit együttesen alkalmazzuk. Külön-külön alkalmazva nem kapunk kielégítő termésnövekedést. Hiába használunk például bőségesen istálló- vagy műtrágyát a kukorica alá, ha a kukoricát nem ápoljuk gondosan, akkor a tápanyag nem a kukorica, hanem a gyomok termését növeli. Vagy hiába növeljük a holdankénti növényszámot, ha ezzel párhuzamosan nem gondoskodunk a bőségesebb tápanyagutánpótlásról, önmagában a hibridvetőmag sem adja meg a várt eredményt, ha nem gondoskodunk a jó minőségű talajelőkészítésről és a kukoricaállomány gyommentességéről. A kukorica megfelelő trágyázásától és gondozásától sem várhatunk jelentős termelésnövelést, ha nem növeljük ezzel párhuzamosan a holdankénti növényszámot. Több kísérlet és termelési tapasztalat igazolja, hogy öt hibridvetőmag használata 20— 30 százalékkal növeli a kukorica termését. Ugyanilyen néértékű termésemelkedést eredményezhet a tőszám növelése. A jó talajművelés és a trágyázás szintén jelentősen fokozza a kukorica termését. Ha e hatásokat összeadjuk, abban az esetben a kukorica termése megkétszereződik. Martonvásáron végzett kísérleteinkben vizsgáltuk az egyes agrotechnikai tényezők együttes és külön hatását a kukorica termésére. Trágyázva, nagy növényszámmal, Mv. 1 hibriddel, jó ápolásban A felsorolt adatok jól szemléltetik ha csak egy-egy tényezőn változtatunk (az ápolás kivételével), alig kapunk termésnövekedést, sőt terméscsökkenés következhet be. A Az egyik többtényezős kísérletünkben 4 év (1960—1963) átlagában az alábbi eredményeeket kaptuk: A kísérletek eredményei azt mutatják, ha a négy tényező közül hármat magasabb szinten, de egyet a gyengébb szinten alkalmazunk, abban az esetkísérleteinkben a közöltek nél lényegesen több agrotech- nikai kombináció hatását ta-nulmányoztuk. A bemutatott adatok csak néhány kiragadott részletét jelzik a munkának. Néhány példát még, az egyes tényezők hatásáról. Jó agrotechnikában a hibridvetőmag használata holdanként 8,6 mázsával növeli a kukorica termését. Rossz agrotechnikában pedig alig 1 mázsával. A trágyázás, a növényszám, a hibridvetőmag, gyenge ápolásban 5 mázsával, ugyanakkor e három tényező együttesen jó ápolásban 17,4 mázsával növeli a kukorica termését. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozói már kezdik megérteni és alkalmazni a korszerű agrotechnikai eljárásokat. Ahhoz azonban, hogy a kukorica termésátlagok növelésében döntő sorígy mérik komplex kísérletünkben még több oldalran vizsgáltuk meg a kukorica termésére ható tényezők ősszel függéseit. 3 év átlagában (1961 —1963) a kísérletek részeredményei a következők: továbbiakban azt mutatjuk be, mi történik akkor, ha négy tényező közül hármat a jó fokozatban alkalmazunk, de egynek a szintjén nem javítunk. den már jelentős lehet a termésnövekedés, de még mindig elmarad a maximálistól. Maximális termést abban az esetben kapunk, ha mindezeket együttesen alkalmazzuk. dulatot tudjunk elérni, két dolog továbbfejlesztése szükséges. Egyik a termelőszövetkezetek tagsága érdekeltségének a növelése, a technika adott szintjével összhangban, a másik, hogy a fejlett növénytermesztési eljárásokat együttesen alkalmazzuk. Kukoricatermesztésünk az elmúlt években helyesen elindult ezen az úton, most az a feladat, hogy a tavasszal esedékes talaj előkészítési munkákat jól elvégezzük, időben, jó minőségben elvessük a kukoricát, gondoskodjunk a különböző tenyészidejű hibridkukoricák helyes arányának kialakításáról, a helyi adottságoknak megfelelően készítsük elő a kukorica gondos ápolását, a talaj termékenységéhez és a vidék csapadékellátottságához alkalmazkodva állapítsuk meg a szükséges növényszámot. Sekély művelés, trágyázás nélkül, kis növényszám, Aranyözön, gyenge ápolás 8,17 Mélyművelés, trágyázás, nagy növényszám, Mv. 1 hibrid, jó ápolás 39,45 Sekély művelés, trágyázás, nagy növényszám, Mv. 1 hibrid, jó ápolás 38,81 Mélyművelés, trágyázás nélkül, nagy növényszám, Mv. 1 hibrid, jó ápolás 32,52 Mélyművelés, trágyázás, kis növényszám, Mv. 1 hibrid, jó ápolás 29,94 Mélyművelés, trágyázás, nagy növényszám, Aranyözön, jó ápolás 27,19 Mélyművelés, trágyázás, nagy növényszám, Mv. 1 hibrid, gyenge ápolás 26,46 Az adatok jól mutatják, hogy legnagyobb termést abban az esetben kapunk, ha a fejlett agrotechnikaii eljárásokat együttesen alkalmazzuk. Ha csak egy is hiányzott közülük, abban az esetben már gyengébb volt az eredmény. RÉSZLETEK A MARTONVÁSÁRI KOMPLEX KÍSÉRLETEK ADATAIBÓL Trágyázás nélkül, kis növényszámmal, Mindszentpusztai sárga fajtával, rossz ápolásban Trágyázva, kis növényszámmal, Minszentpusztai sárga fajtával, rossz ápolásban Trágyázás nélkül, nagy növényszámmal, Mindszentpusztai sárga fajtával, rossz ápolásban Trágyázás nélkül, kis növényszámmal, Mv. 1 hibriddel, rossz ápolásban Trágyázás nélkül, kis növényszámmal. Mindszentpusztai sárga fajtával, jó ápolásban 1-Trágyázva, nagy’ növényszámmal, Mv. 1 hibriddél, rossz ápolásban 20,83 19 Trágyázva, nagy növényszámmal, Mindszentpusztai sárga fajtával,jó ápolásban 34,13 49 Trágyázás nélkül, nagy növényszámmal, Mv. 1 hibriddel, jó ápolásban 37,39 37 Termesztési mód Száraz szemtermés q kh Száraz Elérhető szemterm. termés q/kh % -ában 15,88 37 13,96 32 13,94 33 16,85 -19 25,29 59 Száraz szemtermés q/kh fa Száraz szemtermés q/kh % 42,73 109