Fejér Megyei Hírlap, 1964. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
------ 2 — KádárJános elvtárs beszéde (Folytatás az első oldalról) Kádár János hangsúlyozta: a magyar párt- és állami vezetőknek jóleső érzés a csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjainak társaságában találkozni e nagymúltú üzem dolgozóival. Örömteli érzés ez, annál is inkább, mert a csehszlovák párt- és kormányküldöttség forradalmi múltra visszatekintő, kommunista pártot, nagyszerű népet képvisel, amely nemcsak múltjára, hanem a jelen eredményeire is joggal lehet büszke. Hosszan zúgott a taps, amiikor Kádár János hozzáfűzte: országaink és pártjaink őszinte, baráti egyetértésben, vállvetve küzdenek közös nagy nemzetközi céljainkért. Az elmúlt, évek munkájára, s eredményeire visszapillantva Kádár János megállapította, a Magyar Népköztársaság nagy lépést tett előre a fejllődés útján, számottevően előbbrejutottunk a termelés növelésében, népünk kulturális színvonalának emelésében, az életszínvonal javításában. Nagy helyeslés fogadta szavait, amikor arról szólt, hogy eredményeink legfőbb záloga pártunk, munkásosztályunk népünk egysége, összeforrottsága. Céljaink világosak, a párt politikája töretlen, s e politikát a dolgozó tömegek helyeslik, támogatják. Népünk büszke arra, hogy munkájával hozzájárul a nagy nemzetközi kérdések megoldásához, az alkotó munka elemi feltételét jelentő béke védelméhez, a haladás erőinek növeléséhez. A továbbiakban arról beszélt, hogy az előttünk álló nagyszerű célok, a bíztató távlatok csak akkor válhatnak valósággá, ha napról-napra jobban dolgozunk, növeljük eredményeinket. Most elsőrendű feladat az idei tervek végrehajtása, de rendkívül fontos a jövő évi tervek kimunkálása és a következő ötéves terv átgondolt, körültekintő előkészítése. A további fejlődés feltételei jók — hangoztatta Kádár János —, s magabiztosan, nyugodtan dolgozhatunk, mert építőmunkánk, fejlődésünk nemzetközi előfeltételei is kedvezőek. A nemzetközi helyzet legjellemzőbb vonása, hogy a haladás erői szakadatlanul növekszenek, az erőviszonyok a mi javunkra változnak. Bizonyos, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában a jövőben is ez a tendencia érvényesül. Kádár János szólt arról is, hogy a magyar nép sokat szenvedett a kapitalista időkben, s népünk történelmi tapasztalatok alapján győződhetett meg arról, hogy a felemelkedés, a boldogabb emberi élet, az ország fejlődésének útja a szocializmus. Most ezt az utat járjuk, s céljaink világosak. Szocialista demokráciáiban akarunk élni, együtt akarunk küzdeni a világ haladó erőivel, a béke és a szocializmus világméretű győzelméért. Népünk nem kér a jobboldali revizionisták nézeteiből, s elhatárolja magát attól a dogmatikus, szektás politikától is, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetői hirdetnek. Nagy erő forrása számunkra, hogy szocialista céljaink valóra váltásáért csehszlovák elvtársainkkal, barátainkkal, a csehszlovák testvérpárttal teljes egyetértésben, harmóniában dolgozunk együtt. Az együttműködésnek ez a szelleme jelzi a két baráti ország vezetőinek tárgyalásait is, amelyeket kapcsolataink még szorosabbra fűzéséről folytatnak. Barátságunk, együttműködésünk az élet minden területén erősödik, fejlődik. Kádár János Csehszlovákia Kommunista Pártja és a testvérpárt Antonin Novotny vezette Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a csehszlovákmagyar barátság, a szocializmus és a béke éltetésével fejezte be beszédét. Kádár János beszéde után hosszan zúgott a taps. Ezután nagy lap közben Antonin Novotny lépett a mikrofonhoz. Vladimir Lukes A csehszlovák népgazdaság távlatai A csehszlovák népgazdaság irányító szervei jelenleg komoly feladat előtt állnak: ki kell dolgozniuk a népgazdaság 1966—1970-re szóló tervét. Most felmérik az eddig megtett utat és megjelölik a fejlesztés további főbb irányát. A cél: megvalósítani a szükséges szerkezeti változásokat, valamint elsőrendű figyelmet fordítani a technika fejlesztésére. Új technológiát kívánnak bevezetni a termelés döntő ágazataiban. Feladat továbbá a munkatermelékenység emelése és az önköltségek csökkentése. A népgazdaság szerkezetében történő változások az eddig gyors és extenzív fejlődésből következnek. Elsősorban a mezőgazdaság anyagiműszaki megerősítése kerül napirendre, a mezőgazdasági termelés fokozatos iparosítása, intenzitásának és színvonalának növelése. Korszerű vegyipari üzemeket építenek főleg műtrágya, szintetikus szálak és műanyagok gyártására. Úgy tervezik, hogy az ipari termelés színvonala 1970-ben, az 1963-as évihez mérten, körülbelül 45—48 százalékos emelkedést ér el, ami 5,5—5,8 százalékos évi ütemnek felel meg. A leggyorsabb növekedéssel a vegyiparban számítanak. A vegyipari termelés 1963-mal szemben 80 százalékkal nőne, így részesedése ez összipari termelésben 1970-ben elérné a 11 százalékot. Komoly feladat, hárul a gépipari termelésre is. Jelentősége megnövekszik az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés további korszerűsítése miatt, valamint a csehszlovák külkereskedelemben elfoglalt növekvő szerepe miatt. Azzal számolnak, hogy a gépipari termelés megtartja gyors fejlődési ütemét és az átlagos évi emelkedés 8 százalék körül fog mozogni. A csehszlovák népgazdaság fejlesztésében kétségtelenül a mezőgazdaságé a kulcsszerep. A mezőgazdasági termelés anyagi biztosítása lehetővé teszi, hogy a következő években kb. 3 százalékos átlagos évi növekedéssel számoljanak, ami kb. négyszer annyi, mint amennyit az utóbbi esztendőkben átlagosan elértek és több, mint amennyit más európai országokban felmutattak. Ezt a feladatot a mezőgazdaság fokozott kemizálásával kell megoldani, elsősorban műtrágyázással, a növények vegyszeres védelmével, a növénytermelés és állattenyésztés gépesítésével, továbbá a takarmánytermelő ipar kiépítésével. Azzal számolnak, hogy a vegyipar fejlesztésével 1970-ben 200 kg. műtrágya felhasználását biztosíthatják hektáronként. A távlati fejlesztésen folyó munkálatok jelenleg még kezdeti stádiumban vannak. A jövő esztendőben már magát az 1966—1970-es időszakra szóló tervet is kidolgozzák. Az eddigi elemzések, számítások és elgondolások már manapságazt mutatják: a csehszlovák népgazdaság 1970-ben olyan színvonalat fog elérni, hogy egyrészt lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának további emelését, másrészt megerősíti Csehszlovákia helyzetét a világ gazdaságilag fejlett országai között. Fejér megye* Hírlap PRÁGAI EMLÉKTÁBLÁK Az „Arany Prága” központjában, a Vencel-téren a legjobb útikalauz maga a szobor. Csak arra kell menni, amerre kardja mutat, végig a lábasházak között, a Mala Sztranára és minden lépésnél új élmény várja az utast, minden kapu barokk műremek, minden torony maga a történelem. A múlt regél. De a történetek nemcsak a művészet, az irodalom nyelvén szólnak. Az ősi város minden zuga harcokról, hősi áldozatokról, csapásokról és győzelmekről is beszél. A híres Vinohrady hegy szomszédságában egy másik orom, a Vitkov emelkedik. Páratlan emlékmű. Megemlékezés a hősök ezreiről, akik századokon át az igazságért és szabadságért harcoltak. Nagy csata folyt itt 1420 nyarán. Husz János zászlói alatt a cseh-morva parasztok és Prága városának polgárai küzdöttek a császár hadai ellen. Róluk is szól az emlékezés. Majd jönnek később a köztársaság hősei, a csehszlovák munkások, akikre 47 ízben adtak sorhűitet a csendőrök. Aztán a náci megszállás emlékei. Lidice, Lezsáky. Két eltemetett falu. Majd Buchenwald. Auschwitz és a szörnyűségek közül is talán a legmegdöbbentőbb Theresienstadt, ahol a foglyok gyermekek voltak. A fasiszták éveken át tartották őket ebben a táborrá alakított városban. A kis áldozatok rajzai még azt is megrendítenék, akinek kőből van a szíve. A külvilágról szólnak az ákom-bákomok, ahogy azt a nyolc, tízéves rabok elképzelték és közülük legtöbben meg sem láthatták. Azután ott van a győzelem névsora. Az ifjú csehszlovák brigád, emléke: harcosok névsora, akiknek a vére 1944 őszén patakokban ömlött a Duklai-szorosban. Ők küzdöttek Harkovnál, majd Kievnél; ez a brigád nyerte el a Szuvorov rendet. A hegyeken keresztül törtek utat Eperjes felé. S a szovjet hadsereg oldalán 1944 októberében lépték át a csehszlovák határt. Nem messze a csehszlovák brigád emlékművétől felvésték Banska Bistrica nevét. Emlékeztetőül a szlovák felkelésre. S végül itt van a főváros, Prága neve is. A prágai forradalom emlékeként, amellyel 194 májusában a fővárosból is kiűzték a váci hordákat. A szomszédban, a Moldva partján, a Károly egyetem jo- igi karának épületében székelt a prágai SS csapatok parancsnoksága. Onnan küldték a tankokat a városháza ellen. És a fasiszták nőket és gyermekeket kötöztek a tankokra. Ennek a pajzsnak a védelme alatt akarták visszafordítani a történelmet. A felkelők kezében azonban keményen forgott a fegyver, s a meghódított Berlin felől körönyeledtek a szovjet csapatok. Május 9-én megnyíltak a barikádok a szovjet csapatok előtt. Prága lakói diadalmenetben járták be a várost, a szabadságtól megédesedett életet ünnepelték. A győzelem eljött, de a fájó emlékek örökké megmaradnak. A hősök emléktáblái előtt az egész haladó világ lerója kegyeletét. Sümegi Endre Most vásároljon tartós fogyasztási cikkeket a Sárrétvidéke Körzeti Földművesszővelkezet szaküzleteiben Iszkaszent-György — Csór — Nádasdladány — Sárszentmihály — Szabadbattyán és Aba községekben. Csütörtök, 1964. október . Tizenöt éves a Kínai Népköztársaság Tizenöt, esztendővel ezelőtt alakult meg a Kínai Népköztársaság. A kínai nép hosszan tartó, véres harcok után vívta ki függetlenségét és azt a jogát, hogy elindulhasson a szocialista építés útjára. Ez az ünnep nemcsak a kínai népek ünnepe világszerte mindazoknak, akik a kínai nép forradalmi harcának betetőzését, ezt a világra szóló győzelmet úgy köszöntik, mint a nép sikerét. A második világháborút követő időszak nagy történelmi eseménye volt a Kínai Népköztársaság megalakulása, az a tény, hogy a nép a kommunista párt vezetésével a földkerekség legnépesebb országában győzelmet aratott, s felszabadította hazáját az imperializmus láncából. Ha az ünnepi évfordulón végigtekintünk azokon az erőfeszítéseken, amelyeket a kínai népnek meg kellett tennie, hogy elmaradott, szegény országból korszerű iparral, mezőgazdasággal, fejlett tudománnyal és technikával rendelkező szocialista országgá építse hazáját, nem feledkezhetünk meg arról a jelentős segítségről sem, amelyet a kínai nép harcának minden szakaszában kapott a haladás és a demokrácia nemzetközi erőitől, mindenekelőtt pedig a szocialista nagyhatalomtól, a Szovjetuniótól. Az internacionalista támogatás kétségtelenül hozzájárult azokhoz a sikerekhez, amelyeket a munkaszerető kínai nép áldozatos, alkotó erőfeszítéssel elért mind az iparosításban, mind a mezőgazdasági fejlesztésben, mind a kulturális forradalom területén. Természetes, magától értetődő, hogy a népi Kína barátokra és szövetségesekre talált a szocialista országokban; annál inkább sajnálatos, hogy a kínai vezetők az elmúlt esztendők során elutasították a jószándékkal nyújtott baráti kezeket. A nemzetközi kommunista mozgalom bomlasztása a kínai nép érdekeivel is ellenkezik, amint nyilvánvaló az is, hogy a szocialista célok megvalósítása feltételezi az internacionalizmust, a marxista-leninista elvek tiszteletben tartását. A Kínai Népköztársaság megalakulása internacionalista ünnep, amelyet köszönt a magyar nép is. Népünk Kína népének igaz barátja, ezért küldi jókívánságait az ünnep alkalmából a Kínai Népköztársaság dolgozó népének. Antonin Novotny elvtárs beszéde A csehszlovák párt- és kormányküldöttség vezetője szeretettel köszöntötte a Beloiannisz-gyár munkásgárdáját, amelynek termelési eredményeiről — mint mondta — már sok jót hallott, s termékei Csehszlovákiában is ismertek. Beszélt azokról a közös célokról, amelyek a csehszlovák gyárak és a magyar üzemek dolgozói előtt állnak, s rámutatott, hogy a szocialista gazdaság fejlődésében mindkét országban sok a közös vonás. Megelégedéssel állapította meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság gazdasági kapcsolatai igen élénkek. Ezt bizonyítja, hogy' a két ország külkereskedelmi forgalma 1963-ban — az 1958. évihez viszonyítva —70 százalékkal emelkedett, örvendetes, hogy a forgalomemelkedést elsősorban gépek és berendezések kölcsönös szállításával, a kohászat területén pedig kiterjedt, széleskörű együttműködéssel érjük el. Novotny elnök utalt a gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés irányítására létrehozott Csehszlovák—Magyar Bizottság tevékenységére, amelynek eddigi munkájával és eredményeivel elégedettek lehetünk. Amint, már a múltban is megtörtént, a jövőben is sor kerül országaink tervező szerveinek mind magasabb színtű együttműködésére, ez újabb lépést jelent a szocialista gazdasági együttműködés minőségileg magasabb rendű formáinak kihasználása útján A csehszlovák államfő kiemelte a szocialista országok közötti sokoldali kapcsolatok, a gyümölcsöző együttműködés jelentőségét, s hozzáfűzte: meggyőződése, hogy a csehszlovák párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása számottevő eredményeket hoz országaink együttműködésének elmélyítésében, jobbá tételében. Antonin Novotny beszélt kölcsönös találkozások nemzetközi politikai jelentőségéről. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a tárgyalásokat a nézetek azonossága jellemzi. A továbbiakban bírálta a Kínai Kommunista Párt vezetőinek szakadár tevékenységét, majd arról beszélt, hogy a szocialista országok növekvő nemzetközi tekintélye, politikai súlya abból ered: következetesen a békés egymás mellett élés elveinek megvalósításáért dolgoznak, harcolnak az agreszszív imperialista törekvések ellen, s támogatják a szabadságukért küzdő népeket. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség vezetője hangoztatta : bizonyos abban, hogy tovább erősödik és fejlődik a magyar és a csehszlovák nép barátsága, szövetsége, marxista—leninista pártjaink egysége. Szavait a Magyar Szocialista Munkáspárt, az MSZMP Kádár János vezette Központi Bizottsága ,a világ békéjének éltetésével fejezte be. Antonin Novotny beszéde után hosszan zúgott a taps. A gyűlés részvevői melegen ünnepelték a vendégeket a csehszlovák és magyar nép testvéri barátságát. A találkozó az Internacionálé hangjaival ért véget. A lelkes hangulatú nagygyűlés után ismét a gyári technikum osztálytermébe kalauzolták vendégeiket a házigazdák, s ajándékokkal kedveskedtek a csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjainak. Novotny elnök — Sellő Dénes vezérigazgató kérésére — bejegyezte nevét a gyár díszes vendégkönyvébe, s aláírásával örökítette meg a látogatás emlékét több szocialista brigád előkészített naplóba is. (MTI) Az első boríték Taci már az utolsó évben eltervezte magában, hogy ott marad az üzemben, mert úgy érezte, hogy a három év alatt anynyi barátot szerzett, hogy feltétlen közöttük érezheti csak igazán jól magát. Az idősebb szaktársak segítsége, a megszokott gépek ritmusa már olyan mindennapivávált, hogy nélkülük talán el sem tudta volna képzelni a hétköznapokat. Mikor a szakmunkásvizsga után megkérdezték tőle, hogy hol szeretne dolgozni, habozás nélkül válaszolta, hogy az üzemben akar maradni, s ha lehetne, akkor tegyék Szabó Karcsi bácsihoz, mert három év alatt nagyon megértették egymást. — Hozd fel a papírjaidat! — mondta a munkaügyi vezető —, remélem nem lesz semmi kifogása az üzemvezetőnek. Laci örült, hogy jut egy kis idő a pihenésre, amikor kiadták a tanulószabadságot. Ritkán járt be az üzembe, annál többet volt a strandon. Be akarta pótolni mindazt, amit a nehéz vizsgaidőszak alatt elmulasztott. Elutazott fővárosi rokonaihoz is, mert úgy gondolta, illik őket is tájékoztatni a sikeres vizsgáról. Az utolsó napon frissen ébredt, édesapja már reggelizett a konyhában. — Gyerünk öcskös, mert az első napon is elkésett Laci rendbeszedte magát és apja oldalon elindultak az üzem felé. A portánál köszöntötték az ismerősöket, viccelődtek egymással. Várta bácsi, az öreg lakatos oda is szólt hozzájuk: — Látom nem hal ki a vasas szakma! — mondta és megveregette Laci izmos vállát. — Van itt utánpótlás. Laci önként választotta a kovács szakmát, pedig édesapja esztergályos volt. Hagyták, hadd válasszon ő, erős gyerek, ha tetszik neki a kovács szakma, hát tanulja azt — ez volt az apja véleménye. Együtt mentek fel az irodára, egyszerre érkeztek vissza a kovácsműhelybe is. Szabó Karcsi bácsi már kezében tartotta bőrkötényét, készült a munkához — Meghoztam a fiút — mondta Laci édesapja és kezet fogott a kérges-tenyerű kováccsal. Az Végigmérte a fiút és csengő hangon szólalt meg: — Ismerjük ngymást, remélem jól megleszünk. Laci ezzel belecsöppent az igazi értelembe vett munkába, amiről olyan sokat beszélt neki édesanyja. Önálló lett a maga gazdája. Úgy érezte, most már több felelősséggel tartozik mint eddig. Szorongás fogta el, de nem tartott sokáig, mert Karcsi bácsi odaszólt neki: — Hát akkor kezdjük. Laci fiam. Az udvaron fugólapokat dobáltak le egy gépkocsiról, azokat kellett kötegelni és