Fejér Megyei Hírlap, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 230. (231.) szám
(“Jjtal és Lent ■Ct cd DCönngá(érintiben előbbre Léptek * bejárók * Szállítási ter a— a közösség és a család EU érdekében fejér megyei Péntek, 1965. október 1. XXI. évfolyam, 230. sz. * VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! Arm. 54 fillér.Hírlap AIMUMPWKVFI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS APJA A magyar küldöttség a Mongol-Magyar Barátság Termelőszövetkezetben A magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a vezetésével csütörtökön, mongollal tartózkodásának negyedik napján, gépkocsin az Ulan Batortól mintegy 90 kilométerre fekvő Erden faluba látogatott és megtekintette a „Mongol—Magyar Barátság” termelőszövetkezetet. A magyar küldöttséget vidéki útjára elkísérte J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, miniszterelnök. D. Molomdzsamc, a Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, első miniszterelnökhelyettes és több más vezető személyiség. A vendégeket megérkezésükkor a szövetkezet tagsága, nevében D. Sagdar elnök üdvözölte, ősi mongol szokás szerint kumiszszal és juhsajttal kínálta. A vendégek megtekintették a szövetkezet jószágállományának egy részét, majd a magyar szakemberek által épített artézi kutat. Később huzamosabb időt töltöttek egy mongol pásztor jurtájában. (A jurta mintegy 20—25 négyzetméter alapterületű nemezsátor, szőnyegek, díszítik, berendezése három ágy, két kisebb szekrény, néhány ülőhely, egy vaskályha, egy telepesrádió és néhány könyv.) A küldöttség ezután egy több kilométer hosszú, nehéz terepen lebonyolított lóversenyt nézett végig. A verseny győztese egy hatéves kisfiú, második és harmadik helyezettje pedig egy hét-, illetve nyolcéves kislány volt, sok felnőtt előtt A verseny után a vendéglátók néhány vadló ny®öreg betörését mutatták be küldöttségünk tagjainak. Ezt követően a szövetkezet kultúrtermében ünnepi ebédet adtak Kádár János és a delegáció tiszteletére. D. Sagdarnak, a szövetkezet elnökének felkérésére Kádár János, a régi mongol szokásnak engedve, a legkedvesebb vendég jogán felszelte a frissen sütött és feltálalt bárányt. Kádár János pohárköszöntőjében méltatta a mongol— magyar barátság jelentőségét, majd átnyújtotta a szövetkezet vezetőségének küldöttségünk ajándékát: egy keskenyfilmvetítő berendezést, három filmet és egy vetőmagkollekciót. Ezután J. Cedenbai mondott pohárköszöntőt. Bensőséges szavakkal méltatta a mongolmagyar barátságot és a szocialista Mongólia építésében nyújtott magyar gazdasági és kulturális támogatás jelentőségét. Ebéd után a szövetkezet udvarán ünnepi gyűlést rendeztek. D. Sagdar elnök megnyitó beszédében arra kérte Kádár Jánost, hogy tolmácsolja a szövetkezet tagságának forró üdvözletét a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Termelőszövetkezet és az egész magyar mezőgazdaság dolgozóinak, s újból köszönetet mondott a szövetkezetnek nyújtott segítségért. Bejelentette, hogy tagságuk közgyűlése Kádár Jánost és J. Cedenbalt szövetkezetük tiszteletbeli tagjává választotta. Közölte azt, is, hogy a közgyűlés határozatának megfelelően a barátság jeléül egy ezüstveretű kantáros és nyerges lovat ajándékoznak a magyar küldöttség vezetőjének. Kádár János átvette a tiszteletbeli szövetkezeti tagságát igazoló könyvet és a lovat, s meleg szavakkal mondott köszönetet. Ezután Kádár János beszédet mondott. Elismeréssel szólt a gazdaságban látottakról, majd a két ország együttműködéséről. Megállapította: „Pártjaink és országainkk barátsága szilárd, fejlődi**. A mongol—magyar barátság a békeszerető erőket szolgálja.” J. Cedenbai beszédében méltatta a magyar népnek a szocializmus építésében kivívott sikereit, majd kijelentette: „a mongol és a magyar párt- és kormányküldöttség tárgyalásai tovább erősítik országaink barátságát, örvendetes dolog, hogy nézeteink minden kérdésben megegyeznek”. Küldöttségünk a késő délutáni órákban visszatért Ulan Bátorba. A helytállók dicsérete Az éjszakai határ csendjét nemegyszer veri fel ilyenkor őszidőtájt a traktorok zúgása. A holdvilágtalan koromsötét éjszakában itt is ott is találkozni fénycsóvával, amely megvilágítja a barázdát, s mészszáré hirdeti a szorgalmas ember hősiességét, helytállását. Egyáltalában nem túlzás a megjelölés: hősiesség, helytállás. Hiszen nemcsak szorgalom, igyekezet kell ahhoz, hogy valaki az egymást követő éjszakák során — akkor, amikor mások alszanak — magánnyal, hideggel, nem egyszer esővel, sárral dacolva rója a barázdát. Nagyon is érthető és helyes, hogy a gépállomások és állami gazdaságok traktorvezetői az éjszakai műszak teljesítményei után ötven százalékkal nagyobb fizetést kapnak, mint ugyanolyan nappali teljesítményért. Akik rendesen dolgoznak azok nagyon is megérdemlik. S helyesen cselekednek azok a szövetkezetek is, amelyek az éjszaki műszakban dogozó traktorvezetőiket fokozottabban megbecsülik az anyagi javadalmazással. Az őszi hetekben, hónapokban mindig nagyon bőségesen kijut a munkából a mezőgazdaság dolgozóinak, s azoknak, akik ilyenkor különböző irányító posztokon igyekeznek segíteni. Az idén a szokásosnál is több tennivaló torlódott össze. Így aztán nemcsak azért vár jóval több egyegy emberre, mert az őszi munkákhoz — mindenekelőtt az őszi betakarításhoz — nincs elegendő gép, hanem azért is, mert az elmúlt évtizedekben jelentősen csökken a mezőgazdaságban dolgozók aránya, s közben a termelés belterjes fejlődése következtében nagyobb területről, nagyobb mennyiségű terményt kell biztonságba helyezni. Az idén mindezt tetézi, hogy az időjárás alakulása miatt azoknak a munkáknak a zömét, amelyet egyébként szeptemberben szoktak elvégezni, októberben lehet csak ,,letudni'’. Ennek elenére nem vállalhatja azt egyetlen szövetkezeti közösség vezetősége, s tagsága sem, hogy tetemes károk keletkezzenek a nagyon nehéznek mutatkozó ősz, s a közelgő tél miattt nem vállalhatja, s nem is akarja vállalni. Ezt nem a szavak, hanem a tettek igazolják. Azoknak a tettei, akik két műszakban üzemeltetik gépeiket, s a® éjszakákat is végig dolgozzák, azoké, akik a nappalok minden percét kihasználják, s nagy teljesítményekkel teremtik meg az alapját az őszi vetésnek, vagy a gyorsabb üzemű betakarításnak. A gépekkel dolgozók helytállása minden gazdaságban az egyik legfontosabb letétele a sikernek. A traktorvezetőikre, a munkagépkezelőkre vár a vetés előkészítés talajmunkája, a vetés, az őszi mélyszántás csaknem teljes egészében, rájuk vár az ezer és ezer mázsa termény elszállításának jelentős hányada. Nagyértékű, nagyteljesítményű gépekkel dolgoznak. Nagy a felelősségük is, hiszen a gondjaikra bízott gépek teljesítőképességének maximális kihasználása az egész szövetkezet sorsára, helyzetére kihat. Nem kisebb a felelősségük azoknak sem, akik dolgos két kezükkel fáradoznak az idei termés biztonságba helyezésén, s nem kisebb jó helytállásuk fontossága, jelentősége sem. A cukorrépaásás, fejelés, a kukorica- és burgonyaszedés rendkívül nagy fáradsággal jár. Idősebbek, fiatalabbak — mint eddig nagyon sok példa mutatja — korántól későig fáradnak azért, hogy ami megtermett valóban az embert gyarapítsa. Társadalmunk minden elismerését megérdemlik azok, akik a mostani nehéz, sok munkát adó hetekben , szorgalmukkal bizonyítják: mindent megtesznek, hogy idejében végezzenek valamennyi őszi teendővel. A jól végzett munka tudata megelégedéssel tölti el az embert — jóleső érzés. A munka zöme, nagyobb hát valam ég visszavan. Valószínű hve a későbbi hetekbe a mainál is kedvezőtlenebből é leznek a munkakörülmények, s még Tv».orvosiszükség lesz a helytállásra. Az őszi munkákkal nehéz évet zárnak a gazdaságok, nehéz munkakörülményeket hagynak maguk mögött. A sok nehézség ellenére — ma már biztonsággal megállapítható — eredményes is az esztendő. Érdemes e hát fáradoznia, érdemes helytállnia mindenkinek, mert ezzel saját maga, családja és az ország népének boldogulását is szolgálja. Almási István Mintegy 90 vagonnyi étkezési burgonyát raknak prizmákba a MÉK tárolótelepén, a Seregélyesi út mellett. A munkát Bodó Gyula tárolási felelős irányítása mellett egy 25 főből álló brigád végzi. Magyar tudósok román kitüntetése A Román Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája kiemelkedő tudományos tevékenységük elismeréseként Rusznyák Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, nemzetközi tekintélyű belgyógyászt és kutatóorvost, Erdey-Grúz Tibort, az Akadémia főtitkárát, a fiziokemia és az elekrokémia kiváló művelőjét és Miskolczy Dezső akadémikust, neves ideg- és elmegyógyászt tiszteletbeli. Hajós György akadémikust, a magyar matematikai iskola egyik tekintélyes képviselőjét pedig levelező taggá választotta. Az akadémiai tagokat megillető aranyjelvényeket és tagsági igazolványokat Mihail Rosianu nagykövet csütörtökön nyújtotta át a magyar tudósoknak a román nagykövetségen. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Böjti János külügyminiszterhelyettes. Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, továbbá az akadémia, elnökségének több tagja, a Külügyminisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető munkatársa. Mihail Rosianu a kitüntetések átadásakor mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a román és magyar tudósok, valamint a két akadémia között gyümölcsöző az együttműködés s ennek fejlődése mindkét ország, érdeke. A most kitüntetett magyar tudósok nagymértékben járultak hozzá az egész világ tudományos kincsestárának gazdagításához és a két nép testvéri barátságának erősítéséhez. A kitüntetett tudósok nevében Rusznyák István mondott köszönetet. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvitatta, elfogadta és a fakitermelés, feldolgozás, felhasználás, a fával való takarékosság, valamint a fahelyettesítő anyagok termelésének anyagi ösztönzésére határozatot hozott. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az idegenforgalom további fejlesztésének irányelveiről, s felhívta az illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a megvalósításukhoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vette az egészségügyi miniszternek az orvosképzés helyzetéről, a földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági munkák, menetéről, majd a közlekedés- és postaügyi miniszternek az őszi csúcsforgalom szállítási kérdéseiről szóló tájékoztatóját. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. A faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól szóló jelentés — a többi között — megállapítja : a fakitermelés az elmúlt öt év alatt mintegy 17 százalékkal, ezen belül az ipari fa mennyisége 36 százalékkal emelkedett. Új erdők telepítésével, illetve a meglévők felújításának eredményeként az ország erdőterületének aránya tíz év alatt 13,5 százalékról 15,3 százalékra emelkedett. A második ötéves terv során megteremtettük az alapokat a korszerű fafeldolgozáshoz és fejlődés tapasztalható a fát helyettesítő anyagok alkalmazásában is. Ez a szénbányászatban és bizonyos fokig a göngyöleggyártásban kezdenek elterjedni. A népgazdaság fejlődésével együtt jár, hogy több faanyagot használnak fel. A faimport mennyisége és értéke azonban a tervezettet is túlhaladta, a növekedés — a vizsgálatok szerint — az indokoltnál aránytalanul nagyobb volt. A kormány megállapította : szükséges, hogy a fával való (Folytatás a második oldalon.) Az eszamajori gépműhelyben folyamatosan javítják az erő- és munkagépeket.