Fejér Megyei Hírlap, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Szombat, 1966. január X. Már hagyományossá válik, hogy új eszten­dő fordulóján a megyei pártbizottság első titkárától és a megyei tanács vb elnökétől kérünk választ az óesztendő dolgairól, a jövő feladatairól. Az idei évben is hasonlóak a kérdések, csak a visszapillantás hosszabb tá­vú, hiszen a távozó 1960-as esztendő máso­dik ötéves tervünk záró éve is. Ezzel kapcso­latos első kérdésünk is. Kérdés: — Hogyan alakult megyénk fejlődé­se a második ötéves tervben? Melyek a lényegesebb változások? Bujdosó Imre: — Eredményesen zárult az ötéves terv­. Je­lentősen fejlődött a megye ipara és közleke­dése, a termel­és növekedése forint értékben mintegy évi 20 százalék. Megyénk részesedé­se az ország beruházásaiból évente 4,6 szá­zalék. A legnagyobb arányú az iparra fordí­tott összeg, melynek segítségével az elmara­dott agrár megye, iparilag fejlett megyévé vátozott. Gyors ütemben nőtt a híradástechnika, az alumíniumipar, a vaskohászat, a szerszám­­gépgyártás, és az építőanyag ipar. Jelentősen növekedett a könnyű- és szolgáltató ipari kapacitás­­,­ de a növekedés üteme jóval ala­csonyabb a nehéziparénál. A több mint 36 000 ipari munkás 90 százaléka a minisztériumi iparban tevékenykedik. Érdekes, hogy 1963-ban az ország bauxit­bányászatának 31,7 százalékát megyénk adta, a Székesfehérvári Könnyűfémmű pedig az ország ötvözetlen, hidegen hengerelt alumí­niumlemez és szalagtermelésének 60 százalé­kát termeli. Jelentős a szerepe az ország ter­melésében a Dunai Vasműnek, a Villamossá­gi Televízió és Rádiókészülékek Gyárának, a bálinkai és pusztavémi szénbányáknak, az Ikarus és a SZIM fehérvári gyáregységeinek. A négy állami építőipari vállalat és a tíz építőipari ktsz a második ötéves tervben, különösen annak első három évében, külön­böző okok miatt, nem tudta kielégíteni a je­lentkező igényeket Viszont a dunaújvárosi panelüzem jelentősen segíti, hogy a korsze­rű technológiával gyorsuljon az építés. Az állami helyiipari vállalatok és a kisipa­ri termelőszövetkezetek termelése is növeke­dett A lakossági javító-, szolgáltató tevé­kenység értéke 1965-ben mintegy 214 millió. A kommunális beruházásokon belül a la­kásépítkezések dominálnak, öt év alatt 4479 állami, illetve szövetkezeti lakás épült fel a két városban és Móron, Sárbogárdon, Kin­csesbányán. A lakosság növekvő jövedelmé­nek egyik bizonyítéka az is, hogy állami hi­tellel és saját erőből 7260 lakás létesült 1960 óta a városi és községi ivóvízhálózat 25 km-rel bővült, négy év alatt hét község kapott törpevízművet A fejlődést bizonyít­ja, hogy megnőtt a kereskedelmi forgalom. A megyénk iránti növekvő érdeklődést tanú­sítja az is, hogy évente átlag 100 ezer fő ér­kezik hozzánk, közülük 20­00 külföldi. Kérdés: " Az elmúlt egy év alatt több fon­tos határozat­i intézkedés született a gazdasági és társadalmi életünket il­letően. Milyen szerepük volt ezeknek, hol tartunk megvalósításukban? Juhász János: — Gondokkal tel évet hidunk magunk mögött, de talán ebből is fakad, hogy a kö­rültekintőbb, lelkiismeretesebb munka nyo­mán sikeres évet zárhatunk. Dolgaink alaku­lásában nagy szerepe volt a gazdasági, párt­és a társadalmi szervek közreműködésének. Ennek nagyon lényeges vonását láttam kiala­kulóban : a feladatok kijelölése egyre job­ban találkozott a dolgozók tettrekészségével, s mindkét oldalon erősödött ki fellépés az itt­­en feltalálható gátló nézetek és magatartás «»én. Az 1964. december 11-i határozat sorsáról ie szélni kell. Ez a dokumentum élővé vált, áthatotta egész éves tevékenységünket. Bár kezdetben eltelt egy kis idő ennek megérté­sével é rtleg kellett küzdeni az olyan nézet­tel is, mely korábban nagyon gyorsan fele­désbe merített egy-egy határozatot — utána mégis széleskörű aktivitás bontakozott ki. Amniben, s amennyit előrejutottunk, annak köszönhetjük, hogy sikerült a gazdasági és politikai vezetés között megosztani a felada­tokat, illetve a kettő jó összhangját kiala­kítani. Természetesen egy év nem mindenben hoz­hatott még eredményt Azt hiszem ez azt is bizonyítja, hogy egy-egy határozat élettarta­ma sem csupán hetekre szól. Miben mutat­­koznak meg gondjaink? Nem csökkent a kívánt mértékben az élő is a holt munkával való takarékoskodás. Vi­szonylag keveset javult a készletek felhasz­nálása. És nagyon sokat kell tenni még min­denütt azért, hogy elmondhassuk: takaréko­san gazdálkodunk. Nem szeretnék elmarasz­­■teta­i senkit, de hadd jegyezzem meg: nem kierném, hogy bárki is nyugodtan szívére te­kerné a kezét s kijelenthetné: jobban már nem lehet a munkát szervezni, és a célok ér­dekében mozgósítani. Kérdés: — A növekvő aktivitás valóban szem­betűnő. Hogyan értékeli a vezető szer­vek tevékenységét? Juhász János: — Elválaszthatatlan volt a decemberi ha­tározat sorsától az, hogy előtérbe ne kerül­jön a vezetés színvonala. Pártbizottságaink és alapszervezeti vezetőségeink figyelmét ez a kérdés sem kerülte el. Ennek tulajdonít­hatom, hogy többségük helyesen találta meg feladatait mind a szervezés, mind az ellen­őrzés területén. Megelégedéssel kell megál­lapítanom­, hogy a társszervek is jobban te­vékenykedtek. Erősödött a KISZ-fiatalok részvétele pl. a korszerű technológia alkalmazásában, közre­működése a gyártmányfejlesztésben. Nem és dolgot mondok, de ismét emlékeztetni sze­retnék arra, hogy ez a korosztály bátran, új módon viszonyul feladatainkhoz, hiszen azt a hallatlan nagy előnyt élvezi, hogy őket nem húzza vissza a régi, nem köti őket a meg­szokás, keresik az újat. Hiba lenne ebben a törekvésben nem meglátni a pozitívumokat, s arra nem alapozni. Szakszervezeteink aktivitása is hatéko­nyan segítette a decemberi határozat érvé­nyesülését. Mind jobban kezdenek a termelés gazdáivá válni. A dolgozók körében nőtt a megbecsülésük a bérkérdések terén tett in­­tékedések nyomán s a Munkatörvénykönyv módosítása idején. Úgy hiszem, egyetértenek velem abban, amikor megjegyzem, hogy a munkahelyek ellenőrzése még mindig gyenge pontja tevékenységüknek. Elsősorban a ha­tékonysággal nem lehetünk megelégedve. A 15 halálos üzemi baleset s a 3 napon túl gyógyuló balesetek óraszáma ebben az évben is 46 ezer műszaki kiesést okozott. S még egy dolgot: sok a vitánk mostaná­ban egyes gazdasági vezetőkkel az indokolat­lan túlóráztatás miatt. Ezzel nem tudunk és nem fogunk egyetérteni. A szakszervezettel együtt a jövőben is figyelemmel kísérjük a túlórák alakulását Kérdés: — A decemberek most már, hogy úgy nevezzük „az össznépi gondolko­dás” időszakai lettek hazánkban. A múlt évi határozatot lényegében tovább fejleszti a Központi Bizottság idei de­cemberi határozata és a kormány bér- és árintézkedései. Hogyan látja Juhász elvtárs az új évet, melyben egyúttal a III. ötéves tervet indítjuk? Juhász János: — Nem kis dolgot vállaltunk, de nem is erőnket meghaladó feladatok várnak ránk. A célok megvalósítása nem lesz könnyű. Azt kell most mindenkinek megérteni, széles körben megértetni, hogy ez az a történelmi időszak, amikor a két tábor közötti ideoló­giai, politikai, gazdasági harc során eldől: ki kit győz le, illetve ki tud többet, jobbat pro­dukálni. Nincs az életnek olyan területe, ahol ezt figyelmen kívül hagyhatnánk. Ha valaha kellett, most különösképpen nagy szükség van mindenki helytállására. Ez a társadalmi rend emelt fel bennünket a jelenlegi szint­re. A most foganatosított intézkedésekben — még ha átmenetileg szerényebb életmódra is késztetnek egyes embereket — van az előre­lépés, a jövő kulcsa. Kérdés: — A Politikai Bizottság szeptember­ben értékelte megyénk helyzetét. Mi­lyen határozat született ezzel kapcso­latosan? Juhász János: — A Politikai Bizottság határozata meg­erősített minket eddigi tevékenységünkben. Feladatul jelölte meg az ipar, építőipar, a közlekedés, a mezőgazdaságnak a meglévő bázisokon való továbbfejlesztését. Röviden fogalmazva központi feladatunk a termelé­kenység hatékonyságának fokozása s az ex­port olyan értelmű növelése, hogy az import hányad egyidőben csökkenjen. Ez a határo­zat sem egy évre szól. A benne foglaltak ugyan egybe esnek a decemberi határozattal, mégis sajátosak. Fejér megyeiek. Ezért első­ként most a megvalósítás módozatait dolgoz­zuk ki egyes területekre. Kijelöljük, melyek az­ állami, melyek a társadalmi és a párt­­szervek feladatai. Bízunk nagyon az ilyen ér­telmű társadalmi munkamegosztás eredmé­nyességében. Kérdés: — A harmadik ötéves terv számai még nem ismertek. 1966-ra vonatkozó célkitűzések közül néhányat nyilvános­ságra hozhatnánk-e itt? Juhász János: — Nem a teljesség igényével említem meg, hogy például a VTRGY és a Közúti Üzemi Vállalat azonos tervszámokkal indítja az új esztendőt. A Dunai Vasmű megközelítően 5 százalékkal emelt tervvel kezd. Az építőipar­ban 8—10, másutt 8—30 százalékos növeke­dést kívánunk elérni 1966-ban. Beruházása­ink 1,8 milliárd forintnál valamivel többnek ígérkeznek. Megjegyzem, hogy vállalataink eszközbővítése lényeges mértékben ezt nem követi. Csakis a szervezettebb munka, a meglévő berendezések jobb kihasználása se­gíthet eredményhez. Kérdés: — Miben látja az 1966-os év alapve­tő feladatait? Juhász János: — Összegezve az alábbiakban­: a folyama­tos termelésben (a hajrá helyett), a műsza­ki fejlesztés gyorsításában, eredményességé­ben, az ösztönző bérezésben, a közgazdasági szemlélet formálódásában, elsősorban vezetői szinten. Lényegében ismét csak visszatérek ide: az 1964. és 65-ös decemberi határozatok megvalósításában. Egy dolgot tennék ehhez azonban. Sok szó esett már róla gazdasági vezetők körében, hogy „ha nagyobb önálló­ságom lenne”, „ha szabad kezet kaphatnék, majd megmutatnám ...” és így tovább. Nos, kormányunk most folyamatosan meg­adja ehhez a lehetőségeket. Előttünk is is­mertek az említett kifakadások indokai. Csu­pán emlékeztetni akarok rá: ezzel a lehető­séggel jól élni sem könnyebb feladat. Sok olyan gond is a gazdasági vezetőre hárul ezentúl, amit eddig a felsőbb szervek intéz­tek. Jól dönteni majd a kérdésekben nagy felelősséget jelent, hiszen ez jól vagy rosszul kihat a vállalat évi munkájára. Nincs idő és hely ennek részletes kifejté­sére most, csupán arra hívnám fel a figyel­met még: következetesen éljenek azzal a le­hetőséggel, hogy terveiket ismertessék, beszél­jék meg a dolgozókkal, a szocialista brigá­dokkal­ összhangban, együtt cselekedjenek. És még egy: ipari üzemeink szellemi kapa­citása nagy. Ezt ne zárják gyáraik, üzemeik kapui mögé. Kooperáljanak! Kérdés: — A mezőgazdaság fejlődését milyen főbb adatok, tényezők jellemzik? Bujdosó Imre: — Az ötéves terv a már termelőszövetke­zeti útra lépett közös gazdaságok tevékeny­ségének tükre. A termelés fejlesztésére egy­­milliárd forintot ruháztunk be. Jelentősen javult a term­előszö­vetk­ezeteknél a szakem­ber ellátás és a szakmai vezetés. Az idén 15,3 mázsás holdankénti búzatermést takarí­tottunk be (14,9 mázsa a termelőszövetkeze­tek, és 17,2 mázsa az állami gazdaságok át­laga). A kukoricából 19 mázsa májusi mor­­zsolttal számolunk holdanként A termelőszövetkezetek állatállománya is növekedett, a szarvasmarha állomány 27 szá­zalékkal, a sertésállomány 75 százalékkal nőtt. 1961-hez viszonyítva mintegy 40 százalék­kal emelkedett az állami felvásárlás, a ser­tésfelvásárlás ez idő alatt majdnem meghá­romszorozódott, a vágóbaromfi felvásárlás több mint négyszerese, a tejfelvásárlás pe­dig kétszerese az 1960. évinek. Gondot okoz, hogy a tagság 54 százaléka 55 éven felüli. Visszatérő probléma a sze­­mestakarmány hiány és nagy gondot jelent, hogy a kombájnpark fele B 62-es típus. Kérdés: — Ezzel összefüggően két kérdés me­rül fel. Az egyik: a múlt évi nyilat­kozatokban szó volt a mezőgazdasági dolgozók jövedelmének 1965-ben vár­ható átlagos 600 Ft-os növekedéséről. Mit ígér az idei zárszámadás? A má­sik: vita folyt az elmúlt hetekben a takarmánykeverő üzeikek létesítéséről. Történt-e ebben állásfoglalás? Juhász János: — A zárszámadások előkészítése most fo­lyik. Az első kérdésre a választ mégis meg­adhatom már: a tervezettnek jóval felette lesz termelőszövetkezeti parasztságunk jöve­delme. Az egy dolgozó tsz-tagra jutó jöve­delem mértéke a múlt évben 14 931 forint volt, 1965-ben pedig megközelíti, eléri a 16 000 forintot. A másik kérdésben a helyzet a következő: a Politikai Bizottság határozata erősített meg bennünket abban a törekvés­ben, hogy kísérletként­­, arra alkalmas szö­vetkezeti gazdaságban létrehozzuk a takar­mánykeverést. Ezek közül kettő már üzemel. A vitáról szólva csak annyit: az új nem min­dig talál megértésre. Néha harcolni is kell a régi szemlélettel. Kérdés: — Hogyan fejlődött egészségügyünk, közoktatásunk, kulturális életünk? Bujdosó Imre: — A második ötéves tervben végrehajtott nagy ipari fejlesztéssel, valamint a mezőgaz­daság szocialista átszervezésével az egészség­­ügyi ellátás és a művelődésügy is jelentősen fejlődött. Enyingen területi rendelőintézet, Móron a kórházzal együtt új rendelőintézet létesült, Sárbogárdon ideiglenes járási ren­delőintézetet hoztunk létre, az idén pedig felavattuk a 450 ágyas dunaújvárosi kór­házat. Felújítottuk a székesfehérvári megyei rendelőintézetet. Móron új vérellátó állomás épült, javult a megye közegészségügyi, jár­ványügyi helyzete,­ 10 milliós költséggel fel­épült az új KÖJÁLL, melybe a jövő év elején költöznek. Az alsófokú oktatás fejlesztésében is jelen­tős az előrelépés. Az osztott iskolák számát az 1961. évi 91-ről 106-ra emeltük, a körzeti iskolahálózat kiépítésével 62 kis településről 3500 felsőtagozatos tanuló jár be az osztott körzeti iskolába. Megnövekedett a továbbtanu­lási igény, jelentős eredmények születtek a tanügyi reformok végrehajtásából. Jelenleg­­ már közel annyi felnőtt tanul, mint iskolás­korú. Az ötéves terv időszakában úgyszólván , teljesen kiépült megyénk művelődési in­­­tézményhálózata. A megyei művelődési­­ házhoz kapcsolódik 3 járási, 6 városi és 79­­ községi művelődési otthon, a mozi mindösz­­sze csak két községből hiányzik. Négy év alatt a kommunális feladatok­­ megoldására 130 millió forintot fordítottunk, • a társadalmi munka összege az 1961. évi 14,5 millió forinttal szemben a múlt év végén meghaladta a 17 millió forintot, négy év alatt pedig összesen 53,8 millió forint volt. Befejezésül még néhány gondolatról esett szó, többek között a megyében jelentős ered­ményekre visszatekintő társadalmi munka helyzetéről is szót váltottunk a megyei párt­­bizottság első titkárával, s a megyei tanács elnökével. Juhász János: — Az 1965-ös év nagyon szerény eszten­dőnek indult. Mégis, olyan fontos létesítmé­nyek elkészülésének évét tudjuk magunk mögött, mely társadalmi rendünk nagyszerű­ségének bizonyítéka. Elkészült — a már em­lítetteken kívül — a Vasmű Hideghenger­műve, a fehérvári gyógyszertári decentrum, a nagyvenyimi „tojásgyár”, a jánosmajori és a kiscséri baromfikombinátok mellett még sok más. Ezek a nagy dolgok. Életünket azonban mindenütt áthatja a szorgos, a mind szebbet akaró társadalmi munkások közre­működése is. Ez az év nem volt a nagy, látványos dolgok éve, mégis , megyeszerte szépült a falvak és a városok arculata. Egy dolgot kell a jövőre vonatkozóan tanulság­ként megemlíteni. A társadalmi munka akti­vitása, eredményessége mindig azon múlik; célkitűzéseink találkoznak-e a tömegek igé­nyével. Ahol valamire nincs társadalmi igény s ráadásul hiányzik még a szakirányítás is . ott nem lehet eredményt várni. Az új év­ben célul tűzött, társadalmi szinten megvaló­sításra váró elképzeléseinkhez továbbra is várjuk a népfront és a tömegek segítségét. Székesfehérváron szeretnénk a Sóstó rende­zését elindítani. Dunaújvárosban a sportsta­dion megépítését, hogy a nagyobbakat említ­, sem. Ezek nagy társadalmi megmozdulást­ kívánnak. Falvainkban tovább kell folytatni­ a faluközpontok kialakítását, árkok, keríté­sek, házak homlokzatainak rendbehozását Földrajzi helyzetünk, idegen és átmenő for­r­galmunk is erre kötelez minket A beszélgetés óráiban már mindenütt az óévtől való búcsúzásra, az újév köszöntésére készülnek megyeszerte. Befejezésül hangzott el a megyei pártbizottság első titkárának és a megyei tanács elnökének újévi jókíván­sága. — Békés, boldog új esztendőt kívánunk a megye dolgozóinak! Meggyőződésünk, hogy a hétköznapok alkotásaiból derűs­­ ünnepeink születnek. Erre emeljük ma éjfélkor minden­­kivel együtt poharainkat! Évvégi beszélgetés Juhász Jánossal, a megyei pártbizottság első titkárával és Bujdosó Imrével, a megyei tanács vb elnökével Ebben az évben kezdte meg üzemelését a Dunai Vasmű hideghengerműve. Fejér megyei Hírlap 3

Next