Fejér Megyei Hírlap, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-01 / 26. szám
Kedd, 1966. február 1. Mérlegen az elmúlt év eredményei Nyilatkoznak a pusztavámi aknák vezetői Az oroszlányi szénbányák pusztavámi Bányaüzeme az 11 1965-ös terv valamennyi je- jlentős mutatóját túlteljesítette. Ez az eredmény még érdeke, jó sebjo lesz, ha az évközben je- jelentkező nehézségeket is meg- !s említjük. Számos esetben kell* lett leküzdeni a vagonhiány okozta nehézégeket, sok problémát okoztak a váratlanul * megváltozott kőzetviszonyok, fedővizek okozta nehézségek is tarkították a munkát. Hoszszabban tartó termeléskiesés 1965-ben szerencsére elkerülte Pusztavámot, így az éves mennyiségi tervet 100,1 százalékra teljesítették, közel 700 tonna többlettermeléssel. Hátárom üzemrész közül katonacsapás vitte el ismét az elsőknek járó jutalmat, 101,5 százalékkal. Közvetlen nyomában, mindössze 0,2 százalékos ,,lemaradással” az Iker-akna következik, a csukatói üzemrész viszont csak 98,3-et ért el. Ebben a sorrendben kerestük fel az aknák vezetőit, mondják el véleményüket t éves mimikűjükről. A Katona-csapáson Molnár Lajos főmérnökhelyettest találtuk. Még az év elején alakítottuk meg — mondta az aknavezető — a műszakiak szocialista címért küzdő brigádját egy műszaki tanácskozáson. Vállaltuk, hogy mennyiségi tervünket 101 százalékra teljesítjük. Ez sikerült is. Ezért az egész műszaki brigád felelt. A részfeladatokat, a többi mutatók teljesítését a bligádon belül felosztották. A lőmesterek a darabos szemhullásért és a robbanóanyaggal való takarékosságért, a frontarknászok a biztosító anyaggal való gondos takarékosságért, a körletazoncszok és szállítási felvigyázóik a munkahelyek anyaggal és üres csillével való ellátásáért vállaltak felelősséget. Az Iker-akna vezetője, Skobrák Ferenc főmérnökhelyettes bányajáró munkájában tartotta a szokásos eligazítást a délutánosok részére, amikor felkerestük. Az első negyedévben bizony sok problémánk volt — így a főmérnökhelyettes — mint mindig, akkor is a dolgozók segítségét, véleményét kértük ki. Erőink ezt követően megszilárdultak, az eredmény is javult. A Mucsi András vezette fejtés is túlteljesítette tervét. A dolgozók munkáját műszaki segítséggel tettük hatásosabbá" Az eddig három helyről induló szállítást két részre koncentráltuk,így a szállítási útvonalat lényegesen lerövidítettük. Ennek eredménye az elkövetkezendő években fog gyümölcsözni. A Csukatói üzemnél a főbányamestert kerestük meg. Itt mint már említettük 98,3 százalékot értek el. Olyan akadályba ütköztünk, amelyre senki sem számított — kezdte Klimó György bányamérnök. — A KISZ-akna keleti mezejében nagymennyiségű fedővizet kaptunk, amely a 16 és 18-as frontfejtés művelését, nem tette rentábilissá. Az így szükségessé vált átcsoportosí- t tás, feltárás, szállítóeszközök beszerelése nagy pluszmunkát igényelt, és sok erőt kötött le, így az év első 9 hónapjában nem tudtuk a tervet teljesíteni. A IV. negyedévben azonban a mi üzemünk dolgozói is mindent elkövettek Pusztavám tervteljesítéséért, s ekkor 103,3 százalékot értünk el. A válaszokból is világosan kitűnik egy üzem éves munkája, a tervek teljesítéséért való napi küzdelem, s ami a legfontosabb : mindezt kevesebb létszámmal, kevesebb költséggel és jobb minőségben érték el. Aradi János Rimizma KM Harmadik összejövetelét tatotta a maroshegyi Gárdonyi Géza Művelődési Otthonban működő Univerzum klub, amelynek tagjai elsősorban a művészet különböző ágaival ismerkedtek. Ajanuár 29-i klubfoglalkozás keretében Ballagó Imre festőművésszel beszélgettek a fiatalok, s erre a foglalkozásra vendégként, meghívtak 25 székesfehérvári középiskolás diákot, akik részt vettek és díjat nyertek a keszthelyi helikoni ünnepségeken. A klubot patronáló budapesti Egressy-klub tagjai ezen az összejövetelen is képviseltették magukat. Újdonságként ez alkalommal indították meg az öt részből álló zenés irodalmi fejtörő sorozatot, amelyet vetélkedő jelleggel a következő klubfoglalkozásokon folytatnak. Jegyzetek egy műszaki konferenciáról a napokban részt vetítem a Fejér megyei Építőipari Vállalat műszaki konferenciáján. Mindenképpen hasznosnak bizonyult ez a tanácskozás. Elmondták, milyen módszerekkel érték el tavalyi, kiválónak nevezhető eredményeiket, beszéltek az idei tennivalókról, de nem hallgattak a hibákról sem. önkritikusan elismerték: ha azok nem lettek volna, bizony a siker mellett most kevesebb lenne az árnyék. Az újságíró és a résztvevők is sokat, jegyzeteltek, hogy nyoma maradjon a szónak. Nézzük hát a jegyzetfüzetet. Mit építenek ma idén ? A vállalat idei jóváhagyott terve 300 millió forint. Sok minden épül ebből a pénzből. A Szeder utcában tíz lakóházat adnak át, a József Attila utcában pedig egy újabb panelházba, három középblokkos- és két toronyházba költözhetnek be a lakók. Van lakásépítési kötelezettsége a vállalatnak a bányavidékeken és Martonvásáron is. Tovább épül a vállalat központi telepe. A nyár elején — a betonrészleg után — üzembehelyezik a habarcsrészleget, s így a város építkezéseit innen látják el megfelelő menynyiségű és minőségű habarcscsal. Gyorsított ütemben kell folytatni a hűtőház építését. Itt a VI. számú főépítésvezetőségre vár nagy feladat. Mint ismeretes, a Velence Szállót is átépítik, ennek munkálatai már megkezdődtek. A szerződés szerint december 31-én kell átadniuk a beruházónak ezt a munkát. A konferencián résztvevők egyhangúlag vallották: le kell rövidíteni ezt a határidőt, a hűtőházét is, meg a többi beruházásét is. Mert ha egy-egy létesítmény a tervezettnél előbb lép be a termelésbe, az százezreket, milliókat jelenthet. Növekszik az írsítólípda A vállalat dolgozói az elmúlt évben mintegy 140 újítást adtak be. Ezek közül több mint a felét elfogadták, s javarészüket már alkalmazzák is. Az előkalkulált megtakarítás közel hárommillió forint. Még egy szám: több mint százezer forintot fizettek ki az ötletes embereknek. Izén, szép az 1964-hez viszonyított emelkedés, de ennek is van árnyoldala. Az újító beadja javaslatát, azt az egyszemélyi elbíráló elfogadja és alkalmazásra javasolja. Működésbe mennek a kalkulátorok, kiszámítják mennyit ér az újítás és az újító megkapja a neki járó honoráriumot. Az új"tó tevékenvsé°"ez és ez az a bizonyos árnyék — csak addig tart, amíg díját felveszi. De azzal már nem törődik, hogy’ az új módozott vajon bevezetik-e. A ha *T“n, az valóban gazdaságos-e? Az újítás mind a műszaki, mind a fizikai dolgozónak izgalmas, megtisztelő feladatot lelőni- fejeződjék be hát a jövőben — (w fogloltak ákárt — ez a tevékenység a pénztárnál. V7 • r * * mrr nmTr|0'9*S| I Sokat beszéltek ezen a konferencián az anyagtakarékosságról. A világstatisztika szerint egymiliárd köbméter ipari fa fogy el egy évben földünkön. A vállalatnál havonta 220, egy év alatt pedig 2400 köbméter fát használnak fel zsaluzásra. Ebben a számban a gömbfa és a faragott fa nincs benne. Ijesztően magas ez a szám. Ennyi anyagot elpocsékolni az év 12 hónapjában, valósággal bűn, különösen ha figyelembe vesszük, hogy javarésze importból származik. Vagy ott vannak a szorítóbilincsek. 40 forint darabja. A lakatosüzem százával gyártja ezeket, mivel az állványok szétszedése után nem gyűjtik azokat össze, hanem eldobálják. Nem csoda hát, hogy el is vesznek. A jövőben jutalmazzák majd azokat, akik fontos feladatuknak tartják az anyaggal való helyes gazdálkodást. Céljutalmat tűznek ki az építkezések dolgozóinak, éppen, úgy, mint tavaly a vasbetonszerelőknek. Ez a részleg tavaly mintegy 900 mázsa betonacélt takarított meg a gondosabb szabással, hajtogatással, szereléssel. Megérte a fáradozást, hiszen közel havi fizetésüknek megfelelő jutalmat kaptak azért. Két kg grafit — hárommillió forint Sok baj van még a vállalatinál a szállítás szervezésével és a fuvarok igazolásával. A főmérnök ezt így jellemezte: — A szállításfelelősök, s a® illetékesek két kg grafitot fogyasztottak el azzal, hogy aláírtak olyan fuvarigazolásokat, amelyek vagy nem történtek meg, vagy feleslegesek voltak. S ez hárommillió forint felettleges kiadást jelentett. A jövőben remélhetőn megszilárdul ebben a munkában is fegyelem, hiszen létrehozzák az önálló szállítási osztályt, s majd mindenki egyénileg felel azért, amit aláír. Minden bizonnyal nem fordul majd elő olyan eset sem, mint az iszakszentgyörgyi. Ismeretes, hogy itt tavaly egy iskolát építettek. Mezőfalváról szállítottak oda egy gépet. Az kete napig üzemelt , mert márelőzőleg is rossz volt — aztán leállt .A kiesés, a szállítási költség, s az egyéb fizetnivaló annyi volt, hogy azért egy éjt gépet lehetett volna venni. Jobb Stépkihasaználást ! Harmincmillió forint értékű gépparkkal rendelkezik jelenleg a vállalat. S ezt a nagy segítséget még igen sokan nem értékelik. Nem gondoz-ezák, kezelik a rájuk bízott gé- pékét, a megelőző karbantartás sem megfelelő. Előfordult, hogy vadonatúj gépek mentesek tönkre rövid idő alatt. A másik oldal: nem veszik* igénybe a gépeket, ahol azote* nagyon is elősegítenék a munkát. Ott van példának a gépi vakolás. Tavaly a levakolt felületnek mintegy 10—12 százzalékát vitték csak fel géppe. Az 1964-es statisztika magasabb arányról beszél, pedig akkor az ellátottság nem volt olyan jó mint a tavalyi. A gépkihasználás — s ezt majdnemmindegyik hozzászóló hangoztatta — ebben az évben különösen fontos lesz a vállalatnál, hiszen az eszközlekötési járulék komoly pluszkiadást jelent. S, hogy ezt a gép ,,megtermeli-e”, vagy hm, az már valóban csak a kezelőkön, a művezetőkön, hát a TMK-n múlik. A kovácsműhelyben Cseng az üllő, patkó formálódik a tüzes vasdarabokból. A pusztaszabolcsi Mező Imre Tsz kovácsműhelyében téli patkóval látják el a gazdaság lovait a szállítások zavartalan elvégzéséhez. Az első képen: Kékesdi József és Dikán Márk kovácsokt patkóformálás közben. A második képen: a termelőszövetkezet 41 fogatoskocsiját javítják folyamatosan. Megjelent a Béke és Szocializmus januári száma A vezércikket Az akcióegység az élet követelménye címmel három szerző — F. Anton, a Spanyol KP KB tagja, A. Ferrari, az Argentin KP K3 tagja és V. Slavik, a Csehszlovák KP KB tagja — írta. Rámutatnak arra, hogy az imperializmus agresszivitása világszerte fokozódik, s ennek következtében megnövekedett az ú világháború veszélye. A cikk elemzi ennek az okát és hangsúlyozza: a jelen körülmények között különösen fontos a nemzetközi kommunista mozgalom egysége és az összes antiimperialista erők akcióegysége. A folyóirat A demokráciáért, és a békéért címszó alatt számos aktuális cikket ad közre. S. Carrillo, a Spanyol KP főtitkára beszámol a francoista diktatúrával szembeni el- lenállás növekedéséről, M. Rei-mann, a Német KP KB első titkára elemzi a választások után kialakult nyugatnémet belpolitikai helyzetet és vázolja a demokratikus erők feladatait a bonni kormány revan,sista és militarista politikája] elleni harcban. L. Sztringosz, a Görög KP PB tagja megvon- tja az ország demokratizálásáért folytatott népi harc mérlegét és vázolja a reakció uralmának megdöntéséért vívott harc további feldatait és perspektíváit. Ugyanez a rovat A békeharc perspektívái címmel interjút közöl Isabella Blumtól, a Béke-Világtanács elnökségi tagjától. A szocialista építés elmélete és gyakorlata c. rovat időszerű közgazdasági kérdéseket tárgyal. N. Fanyajev, a KGST titkára A gazdasági kapcsolatok fejlődése a KGST keretei között c. cikkében kitért arra, mi akadályozza a szocialista nemzetközi munkamegosztás további elmélyítését. .1. Pajestika lengyel közgazdász — A központi tervezés és az ipari egyesülések c. írásában a lengyelországi tervezési és gazda- ságirányítási rendszer átszer-l vezésével foglalkozik, eddigi tapasztalatok alapján. A KGST-országok gazdasági kapcsolatai, gazdaságuk fejlő- dése alapján egyre sokrétűb-bek lesznek. Erről számol be a KGST-országok gazdasága a jelenlegi szakaszban c. szemlei is. Napjaink nemzeti felszabadító mozgalma címszó alatt közli a lap F. Nasszarnak, a Jordániai KP KB főtitkáránk cikkét. Jordánia népe harcol a teljes felszabadulásért, a de- izokréciáért és a társadalmi haladásért, továbbá közli A dominikai forradalmi harc és tanulságai c. tanulmány befejező részét J. I. Quelle és N. Isa Conde tollából. Az időszerű kérdések fóruma c. rovat érdekes tanulmányt közöl A. Ramsi jordániai publicista és A. Levkovszkij szovjet közgazdász tollából, A kispolgári tömegek a ,,harmadik világ" forradalmi mozgalmaiban címmel. A folyóirat azonkívül tájékoztat számos kommunista és munkáspárt életéről és tevékenységéről, helyt ad a különböző országokból érkezett leveleknek és jegyzeteknek, s Naplónk cím alatt kommentálja a vietnami háború eseményeit, s a legutóbbi nemzetközi eseményeket. - • *.v* pjft WSiESfaf. L ./ * . .,/• ' 'laTít •, i . i* T * / .*.n -i*'•' i:^ ?ggg a ... .. „ A legfontosabbakat ragadták ki, amelyek mind-mind a gazdaságosabb munkát célozzák. A jegyzetfüzet utolsó lapján ez áll: ..Minden panaszt elintéznek, minden hiba megszüntetésére intézkedési tervet dolgoztak ki.” Az újságíró még odaírja ez alá: megnézzük majd a nyáron. Orsovai Tibor -----13 ---- Gépalkatrészek védelme műanyagmasszával A termelés mindennapos kérdése a legyártott, de azonnal felhasználásra nem kerülő alkatrészek, szerelvények, gépelemek védelme. Minél értékesebb a termék, annál nagyobb kárt okoznak a tárolás raktározás alatti sérülések. A kérdés jelentőségét növeli az a tény is, hogy hazai üzemeink között a kooperációs kapcsolatok száma növekszik. * az alkatrészek olykor 100—200 kilométeres „utaztatás* ’ után kerültek cső beépítésre. Ez a körülmény pedig fokozza a sérülésveszélyt. A különböző, kőre lágyuló műanyagok térhódítása úgy látszik, megnyitja az utat a kérdés megoldásához.. Legalábbis erre vall egy külföldi gyár által bevezetett technológia, melynek figyelemreméltó lehetőségeivel érdemes megismerkedni. A technológia lényege, hogy a sérülésre érzékeny szerszámok megfelelő (ideiglenes) bevonatokkal látják el. Az említett gyár CONKLEVAX aputu olvadómártamasszákkal, valamint forrón szórható maszkával végzi a gépelemek műanyagburkolását. A CONSERVAT oldóanyag nélküli, cellulóze-alapú műanyagtermék. A létrehozott hártyák a gumihoz hasonlóan szívósan rugalmasak, átlátszók, s így mindenféle jelzés és felirat jól olvasható a védőréteg alatt. Ez megkönnyíti a raktározást és az árukodást. Fontos előfeltétel, hogy a műanyagburkolatok nem mérgezők és a bőrre ártalmatlanok. Felolvasztás után (120—180 Celsius fokon) mártásra készek. Az odószertartalmú termékekkel ellentétben a levegőn már néhány másodperc alatt 0,5—2 mm-es, megfelelő ütésbiztonságú védőhártyává szilárdulnak. A védőréteggel bevonandó daraboknak rozsda-, v»is* «dr-, pf flvészeg- és ujjlenyomat-menteseknek kell lenniük. Az egyes darabokon található zsírt és olajat azonban nem kell okvetlenül eltávolítani. L. Gy.