Fejér Megyei Hírlap, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

ALBA REGIA NAPOK Megnyílt a történész ülésszak Székesfehérvár „születési titkai“ : I. István koporsója a tengerparton . Hol őrizték a koronát? A fehér vászonra vetített kép térképvázlat körvona­lait mutatja. A vastag fe­hér vonallal megrajzolt nyilak a stratégiai és ke­reskedelmi fontosságú Utak vonulatát mutatják. Itt, ezeknek az utaknak a ta- tra­lálkozásánál született meg is az a település, amely a mai­­ Székesfehérvár őse lett. A vetített kép dr. Kra­­lovánszky Alán előadását illusztrálja. Ez az előadás Székesfehérvár legkorábbi építkezéseiről szólt, az ősi Alba Régiáról, mint aho­gyan kivétel nélkül minden előadás, amely ezen a na­pon elhangzott a városi tanács nagytermében Az 1967. évi Alba Regia Napok legreprezentánsabb eseménye vette kezdetét tegnap a díszteremben. Délelőtt fél tízkor Gubics István, a városi tanács vb elnökhelyettese e szavakkal nyitotta meg a történész ülésszakot: — Az évenként megismé­telt történész ülésszakok társadalmi hatása egyre le­­mérhetőbb módon jelent­kezik. Városunk történé­szei, pedagógusai, rajtuk keresztül pedig felnövekvő ifjúságunk, a város lakos­ságának széles rétegei is­merkednek meg történel­münk haladó hagyomá­nyaival, s tanulják meg helyesen értékelni törté­nelmi múltunkat... A Fe­hérvárt érintő kutatások ismertetése nemcsak a vá­ros történetének, fejlődésé­nek ismertetése, hiszen a város története egybeesik az ország történetével, fej­lődésével, s gyakran kap­csolódik nemzetközi ese­ményekhez is. A város ,,születési titkai­ról” az említett előadáson kívül talán dr. Bónis György kandidátus felszó­­­­lalása vallott legtöbbet Előadása — „Székesfehér­vár királyi székhely” azt a problémát boncolgatta, vajon jogosan tart-e igényt a város az egykori szék­város címére. A krónikák s más ,egykorú források ugyanis nem beszélnek egyértelműen Fehérvárról, mint székvárosról. A „Re­gia civitas” Esztergom. A valóságos tény: mielőtt IV. Béla Budán megteremtet­te az ország valódi főváro­sát, hazánkban, ahogyan erre a középkori Európá­ban számos más példa is akad, nem volt egyetlen, kizárólagos főváros. Fehérvár egy sorban em­líthető a négy részre bom­lott római birodalom egy­kori nagyvárosaival, Tole­déval, Regemsburggal, Pá­viéva.1 — szakrális, temet­kezési központja volt a ki­rályi családnak. Mindez nem csorbítja a város történelmi jelentősé­gét. Itt őrizték­­a királyi ko­ronát és a koronázó éksze­reket, itt állt a trón, itt bíráskodott I. István, a ko­ronázási szertartásokat, ki­rályi esküvőket és temeté­seket itt rendezték, itt emelték az ország első igazán monumentális szé­kesegyházát, itt laktak a kancellária nagyjai. Fe­hérvár nevéhez fűződik egy érdekes történelmi epi­zód is: a tatárok közeledte­kor nemcsak a kincseket, koronázási ékszereket, ha­nem I. István tetemét is az Adriai tenger partjára mentették az ellenség által veszélyeztetett székváros­ból. * Az Alba Regia Napok mai programja: 9 óra 30 perctől: folyta­tódik a történész ülésszak a városi tanács nagyter­mében. 18 órakor: az egészségügyi ülésszak megnyitása a szé­kesfehérvári TIT-klubban. Magyar együttes együttes az nemzeti , _ m, g,T9.11♦ /■J' 1 M’i 1 g'lV7.1«ffyygrywro színházban lépett fel agyán-Arm: níler. csak telt há® előtt. vtjérmgyei V _­lgériában kHk. Az Népi -------------------------------Mr Hä® Mr sai­ nan aizcn* i-ena ' Bföf SKil BEsg DB '3HF HaWBi paSUBBF JjSíjl gvnbb filmszínházában a Csütörtök, IffifEaga íjRfsSSfn­­BbKi |BB jMr KOJB Majesticben telt ház elott 13H7. majus «. WffllM­mSM$ MENS* (Hk «Hub MmNBtofáBir­l,,pr'' fH ' közönség nacv ~v,„ f . aK$é$SS &«£&&§ aRafll ^Ws9H9i lelkesedéssel fogad*a es'ütte XXIII. évfolyam, 103. sz. !­sflnk műsora*- Hétfőn este az Megkezdődött a szakszervezetek XXI. kongresszusa Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési irarában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXI. kong­resszusa. A budapesti és vidéki gyárak, bányák, üzemek, hivatalok, intézmények dol­gozóinak képviseletében több mint h­t1 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi teremben. Ott voltak a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszerve­zetek képviselői is. A csak­nem 50 országból hazánkba érkezett delegációk öt vi­lágrész dolgozóinak üdvöz­letét hozták el a kong­resszusra. Tíz órakor lépett a mik­rofonhoz Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Javas­latára a küldöttek egyhan­gúlag megválasztották a kongresszus elnökségét. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet­t Losonczi Pál, a Nép­­közt­ársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Apró Antal, a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány elnökhelyet­tese, és Biszku Béla, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az egyes szakmai szakszervezetek számos vezetője, a szocia­lista brigádok több tagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a Szakszer­vezeti Világszövetség és az egyes országok delegációi­nak vezetői. Ezután megválasztották a küldöttek a kongresszus titkárságát, a munkabizott­ságokat és elfogadták a na­pirendet. Blaha Béla megnyitó be­szédében üdvözölte a kül­dötteket és a meghívotta­kat. Megemlékezett azokról a kiemelkedő magyar és külföldi szakszervezeti ve­zetőkről, akik a legutóbbi kongresszus óta vesztették életüket. Javaslatára a ta­nácskozás részvevői néma felállással tisztelegtek az elhunytak emléke előtt Blaha Béla megnyitó sza­vai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a SZOT beszámolóját. Az alábbiakban beszédé­ből közlünk részleteket. A titkár bevezetőül a követ­kezőket hangsúlyozta: Kongresszusunk összehí­vását megelőzően , a szakszervezeti demokrácia követelményeinek megfe­lelően a szervezett dol­gozók demokratikusain megválasztották mindenhol a bizalmiakat, műhelybi­zottságokat, szakszervezeti bizottságokat és a szakszer­vezeti tanácsokat Újjává­lasztották az iparági szak­­szervezetek területi bizott­ságait, és a szakszerveze­tek megyei tanácsait. A választások során mintegy három millió szakszervezeti tag kere­ken ötszázezer tisztség­­viselőt választott meg, több mint egymillió szervezett munkás mon­dott véleményt a szak­­szervezetek négy éves tevékenységéről. A felszólalások kifejez­ték a tagság igényét az élet- és munkakörülmé­nyek, a szociális helyzet, az érdekvédelmi munka fej­lesztésére, a szakszerveze­tek kulturális nevelő mun­kájának javítására, a mun­kabiztonság fejlesztésére és az üdültetési lehetőségek növelésére. A felszólalók nagy része beszélt a terme­léssel, a munkaszervezés­sel, a gazdaságirányítással kapcsolatos helyileg meg­oldandó tennivalókról is. Nagy felelősséggel foglal­koztak országos jelentőségű kérdésekkel. A vélemények alapján világos, hogy mit helyesel­nek a szervezett munkások, de az is, hogy a szakszer­vezetek munkáját hol kell javítani, hatékonyabbá ten­ni. Ehhez kell útmutatást adnia a XXI. kongresszus­nak, és ezt követően a szakszervezetek kongresz­­szusainak. A választási tapasztala­tok alapján is megállapít­ható, hogy a magyar szak­­szervezetek XX. kongres­szusának határozatai reali­zálódtak abban a nagy , társadalmi átalakulásban, amely hazánkban az elmúlt négy év során végbement — mondotta Gáspár Sán­dor, majd a beszámolási időszak politikai, gazdasági eredményeit, a társadalom osztályszerkezetében vég­bement változásokat vá­zolta. Ezután így folytatta: A szakszervezetek, mint a hatalmon levő munkás­osztály osztályszervezetei munkájukat mindenkor a munkáshatalom sorsáért, nagy célkitűzéseinek meg­oldásáért érzett felelősség­től mélyen áthatva végez­ték. A szocialista forra­dalom vívmányainak meg­valósítása során gazdago­dott a szak­szervezetek egész tevékenysége, sok­oldalúbbá vált, erősödött szocialista jellegük. Nagy társadalmi és osz­tálycéljaink megvalósítá­sa érdekében segítettük a bérből­ és fizetésből élő dolgozók élet- és munka­körülményeinek javítását, kulturális és műveltségi színvonalának emelését, a szocialista eszmék terjesz­tését és eleget tettünk a proletárinternacionalizmus­ból fakadó kötelezettsége­inknek. A szakszervezetek mun­kájának megítéléséhez az is hozzátartozik: tömegbefo­lyásunkat nem tudtuk min­dig kellő mértékben fel­használni. Erőfeszítéseink nem mindig feleltek meg a követelményeknek, a tag­ság igényeinek, és ez érez­tette hatását a szakszerve­zeti munka egészében. Most arra kell törekedni, hogy az e felismerésből fakadó kö­vetelményeket mindennapi tevékenységünkben reali­záljuk. Ehhez nagy segítséget nyújt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa a kö­zelmúltban részletesen elemezte egész társadal­munk helyzetét, megha­tározta a feladatokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresz­­szusának programját a szer­vezett dolgozók, amint a választások mutatták, ma­gukévá teszik és végrehaj­tását maximálisan elősegí­tik. A továbbiakban a harma­dik ötéves terv céljait, elő­irányzatait ismertette, majd hangoztatta: A feladat most az, hogy még hatékonyabban segítsük és karoljuk fel, támogas­suk azt, ami a társadalom, az egyén javára van; támo­gassuk a szépet, a jót, az igazat. Lépjünk fel még határozottabban minden el­len ami visszahúz. A szocializmus teljes fel­építése bonyolult, sokrétű folyamat. Ma az osztály­harcban a feladatok jobb és eredményesebb elvégzése a legigazibb hazafias és for­radalmi cselekedet. A referátum ezután há­rom kérdéscsoport beható elemzésére tért ki. A szakszervezetek felada­tai a gazdaságirányítási rendszer reformjának meg­valósításában, az életszín­vonal, az élet- és munka­­körülmények javításában, az érdekvédelmi tevékeny­ség fejlesztésében; a szak­­szervezetek megnövekedett szerepe, felelőssége tár­sadalmi fejlődésünk jelen­legi sz£akaszában. A tanácskozás résztvevői. Linczi Pál fogadta Klaus kancellárt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az Országházban fogadta dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellárt. A fogadásról készült képünkön: dr. Josef Klaus, középen Losonczi Pál, jobbra Péter János külügyminiszter.

Next