Fejér Megyei Hírlap, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
ALBA REGIA NAPOK Megnyílt a történész ülésszak Székesfehérvár „születési titkai“ : I. István koporsója a tengerparton . Hol őrizték a koronát? A fehér vászonra vetített kép térképvázlat körvonalait mutatja. A vastag fehér vonallal megrajzolt nyilak a stratégiai és kereskedelmi fontosságú Utak vonulatát mutatják. Itt, ezeknek az utaknak a ta- tralálkozásánál született meg is az a település, amely a mai Székesfehérvár őse lett. A vetített kép dr. Kralovánszky Alán előadását illusztrálja. Ez az előadás Székesfehérvár legkorábbi építkezéseiről szólt, az ősi Alba Régiáról, mint ahogyan kivétel nélkül minden előadás, amely ezen a napon elhangzott a városi tanács nagytermében Az 1967. évi Alba Regia Napok legreprezentánsabb eseménye vette kezdetét tegnap a díszteremben. Délelőtt fél tízkor Gubics István, a városi tanács vb elnökhelyettese e szavakkal nyitotta meg a történész ülésszakot: — Az évenként megismételt történész ülésszakok társadalmi hatása egyre lemérhetőbb módon jelentkezik. Városunk történészei, pedagógusai, rajtuk keresztül pedig felnövekvő ifjúságunk, a város lakosságának széles rétegei ismerkednek meg történelmünk haladó hagyományaival, s tanulják meg helyesen értékelni történelmi múltunkat... A Fehérvárt érintő kutatások ismertetése nemcsak a város történetének, fejlődésének ismertetése, hiszen a város története egybeesik az ország történetével, fejlődésével, s gyakran kapcsolódik nemzetközi eseményekhez is. A város ,,születési titkairól” az említett előadáson kívül talán dr. Bónis György kandidátus felszólalása vallott legtöbbet Előadása — „Székesfehérvár királyi székhely” azt a problémát boncolgatta, vajon jogosan tart-e igényt a város az egykori székváros címére. A krónikák s más ,egykorú források ugyanis nem beszélnek egyértelműen Fehérvárról, mint székvárosról. A „Regia civitas” Esztergom. A valóságos tény: mielőtt IV. Béla Budán megteremtette az ország valódi fővárosát, hazánkban, ahogyan erre a középkori Európában számos más példa is akad, nem volt egyetlen, kizárólagos főváros. Fehérvár egy sorban említhető a négy részre bomlott római birodalom egykori nagyvárosaival, Toledéval, Regemsburggal, Páviéva.1 — szakrális, temetkezési központja volt a királyi családnak. Mindez nem csorbítja a város történelmi jelentőségét. Itt őriztéka királyi koronát és a koronázó ékszereket, itt állt a trón, itt bíráskodott I. István, a koronázási szertartásokat, királyi esküvőket és temetéseket itt rendezték, itt emelték az ország első igazán monumentális székesegyházát, itt laktak a kancellária nagyjai. Fehérvár nevéhez fűződik egy érdekes történelmi epizód is: a tatárok közeledtekor nemcsak a kincseket, koronázási ékszereket, hanem I. István tetemét is az Adriai tenger partjára mentették az ellenség által veszélyeztetett székvárosból. * Az Alba Regia Napok mai programja: 9 óra 30 perctől: folytatódik a történész ülésszak a városi tanács nagytermében. 18 órakor: az egészségügyi ülésszak megnyitása a székesfehérvári TIT-klubban. Magyar együttes együttes az nemzeti , _ m, g,T9.11♦ /■J' 1 M’i 1 g'lV7.1«ffyygrywro színházban lépett fel agyán-Arm: níler. csak telt há® előtt. vtjérmgyei V _lgériában kHk. Az Népi -------------------------------Mr Hä® Mr sai nan aizcn* i-ena ' Bföf SKil BEsg DB '3HF HaWBi paSUBBF JjSíjl gvnbb filmszínházában a Csütörtök, IffifEaga íjRfsSSfnBbKi |BB jMr KOJB Majesticben telt ház elott 13H7. majus «. WffllMmSM$ MENS* (Hk «Hub MmNBtofáBirl,,pr'' fH ' közönség nacv ~v,„ f . aK$é$SS &«£&&§ aRafll ^Ws9H9i lelkesedéssel fogad*a es'ütte XXIII. évfolyam, 103. sz. !sflnk műsora*- Hétfőn este az Megkezdődött a szakszervezetek XXI. kongresszusa Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési irarában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa. A budapesti és vidéki gyárak, bányák, üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviseletében több mint ht1 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi teremben. Ott voltak a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. A csaknem 50 országból hazánkba érkezett delegációk öt világrész dolgozóinak üdvözletét hozták el a kongresszusra. Tíz órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag megválasztották a kongresszus elnökségét. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese, és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az egyes szakmai szakszervezetek számos vezetője, a szocialista brigádok több tagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a Szakszervezeti Világszövetség és az egyes országok delegációinak vezetői. Ezután megválasztották a küldöttek a kongresszus titkárságát, a munkabizottságokat és elfogadták a napirendet. Blaha Béla megnyitó beszédében üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat. Megemlékezett azokról a kiemelkedő magyar és külföldi szakszervezeti vezetőkről, akik a legutóbbi kongresszus óta vesztették életüket. Javaslatára a tanácskozás részvevői néma felállással tisztelegtek az elhunytak emléke előtt Blaha Béla megnyitó szavai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a SZOT beszámolóját. Az alábbiakban beszédéből közlünk részleteket. A titkár bevezetőül a következőket hangsúlyozta: Kongresszusunk összehívását megelőzően , a szakszervezeti demokrácia követelményeinek megfelelően a szervezett dolgozók demokratikusain megválasztották mindenhol a bizalmiakat, műhelybizottságokat, szakszervezeti bizottságokat és a szakszervezeti tanácsokat Újjáválasztották az iparági szakszervezetek területi bizottságait, és a szakszervezetek megyei tanácsait. A választások során mintegy három millió szakszervezeti tag kereken ötszázezer tisztségviselőt választott meg, több mint egymillió szervezett munkás mondott véleményt a szakszervezetek négy éves tevékenységéről. A felszólalások kifejezték a tagság igényét az élet- és munkakörülmények, a szociális helyzet, az érdekvédelmi munka fejlesztésére, a szakszervezetek kulturális nevelő munkájának javítására, a munkabiztonság fejlesztésére és az üdültetési lehetőségek növelésére. A felszólalók nagy része beszélt a termeléssel, a munkaszervezéssel, a gazdaságirányítással kapcsolatos helyileg megoldandó tennivalókról is. Nagy felelősséggel foglalkoztak országos jelentőségű kérdésekkel. A vélemények alapján világos, hogy mit helyeselnek a szervezett munkások, de az is, hogy a szakszervezetek munkáját hol kell javítani, hatékonyabbá tenni. Ehhez kell útmutatást adnia a XXI. kongresszusnak, és ezt követően a szakszervezetek kongreszszusainak. A választási tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy a magyar szakszervezetek XX. kongresszusának határozatai realizálódtak abban a nagy , társadalmi átalakulásban, amely hazánkban az elmúlt négy év során végbement — mondotta Gáspár Sándor, majd a beszámolási időszak politikai, gazdasági eredményeit, a társadalom osztályszerkezetében végbement változásokat vázolta. Ezután így folytatta: A szakszervezetek, mint a hatalmon levő munkásosztály osztályszervezetei munkájukat mindenkor a munkáshatalom sorsáért, nagy célkitűzéseinek megoldásáért érzett felelősségtől mélyen áthatva végezték. A szocialista forradalom vívmányainak megvalósítása során gazdagodott a szakszervezetek egész tevékenysége, sokoldalúbbá vált, erősödött szocialista jellegük. Nagy társadalmi és osztálycéljaink megvalósítása érdekében segítettük a bérből és fizetésből élő dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, kulturális és műveltségi színvonalának emelését, a szocialista eszmék terjesztését és eleget tettünk a proletárinternacionalizmusból fakadó kötelezettségeinknek. A szakszervezetek munkájának megítéléséhez az is hozzátartozik: tömegbefolyásunkat nem tudtuk mindig kellő mértékben felhasználni. Erőfeszítéseink nem mindig feleltek meg a követelményeknek, a tagság igényeinek, és ez éreztette hatását a szakszervezeti munka egészében. Most arra kell törekedni, hogy az e felismerésből fakadó követelményeket mindennapi tevékenységünkben realizáljuk. Ehhez nagy segítséget nyújt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa a közelmúltban részletesen elemezte egész társadalmunk helyzetét, meghatározta a feladatokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongreszszusának programját a szervezett dolgozók, amint a választások mutatták, magukévá teszik és végrehajtását maximálisan elősegítik. A továbbiakban a harmadik ötéves terv céljait, előirányzatait ismertette, majd hangoztatta: A feladat most az, hogy még hatékonyabban segítsük és karoljuk fel, támogassuk azt, ami a társadalom, az egyén javára van; támogassuk a szépet, a jót, az igazat. Lépjünk fel még határozottabban minden ellen ami visszahúz. A szocializmus teljes felépítése bonyolult, sokrétű folyamat. Ma az osztályharcban a feladatok jobb és eredményesebb elvégzése a legigazibb hazafias és forradalmi cselekedet. A referátum ezután három kérdéscsoport beható elemzésére tért ki. A szakszervezetek feladatai a gazdaságirányítási rendszer reformjának megvalósításában, az életszínvonal, az élet- és munkakörülmények javításában, az érdekvédelmi tevékenység fejlesztésében; a szakszervezetek megnövekedett szerepe, felelőssége társadalmi fejlődésünk jelenlegi sz£akaszában. A tanácskozás résztvevői. Linczi Pál fogadta Klaus kancellárt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az Országházban fogadta dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellárt. A fogadásról készült képünkön: dr. Josef Klaus, középen Losonczi Pál, jobbra Péter János külügyminiszter.