Fejér Megyei Hírlap, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

VITA, PROJ r1 AHMT, EGYESÜL­JETEK ! Céjér megyei *IP||P ^ V XXIII. évfolyam: 127. Sz. ti Ára: 50 fillér | \-------------------------------------" Vietnami vendégek Székesfehérváron A Hazafias Népfront meghívására hazánkba­ ér­kezett vietnami küldöttség tegnap Székesfehérvárra látogatott. A Hazafias Népfront megyei titkársá­gán Nguyen Thi Liu asz­­szonynak, a VDK Hazafias Fronja főtitkárhelyet­tesének és Nguyen Van Thannak, a Dél-vietnami Szakszervezetek Központi Bizottsága tagjának foga­dására megjelent Pálfalvi András, a megyei párt vb tagja, az SZMT vezető tit­kára, Kerkay Andorné or­szággyűlési képviselő, Csó­ka János, a Hazafias Nép­front megyei titkára és Tringer Gyula a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára. A vendégek szívélyes eszmecserét folytattak a házigazdákkal s több órán át tanácskoztak a két nép barátságának jegyében. ! A TARTALOMBÓL; jj | Jlátveju­tás Jji'ies ír ;! é a pudiáim tik­a­i­ között munkától !; 5 ^/fiikor leszünk jj S önmagunkért felelősek ? j| KGST-ülés Szerdán a Gellért Szálló különtermében megkezdő­dött a KGST mezőgazdasá­gi állandó bizottságának 23. ülésszaka, amelyen Bulgária, Csehszolvákia, Magyarország, Mongólia, Lengyelország, NDK, Ro­mánia, és a Szovjetunió küldöttségein kívül megfi­gyelőként a Vietnami De­mokratikus Köztársaság képviselői is részt vesznek. A tanácskozást Szjub­na­­zov, a bolgár küldöttség vezetője, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke nyitotta meg majd Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a kormány és a KGST Végrehajtó Bizott­sága nevében köszöntötte a küldötteket. Apró Antal megállapította többek kö­zött, hogy a Magyar Nép­­köztársaság gazdasági fej­lődésében különösen fon­tos szerepet játszik a szo­cialista országok közötti, s ezen belül a KGST kereté­ben folyó nemzetközi együttműködés. A tudomá­nyos eredmények, az érté­kes tapasztalatok cseréje és bevezetése a mezőgazdasá­gi termelő üzemek gyakor­latában, nagyban segíti a mezőgazdasági termelés növekedését, amely előfel­tétele az életszínvonal emelésének. Nemzetközi n­övén­y­fa­j­ta-kísérl­etek eredményeképpen a KGST tagállamai harmincöt neme­sített új növényfajtát és hibridet ismertek el. Ha­zánkban már nagy terüle­ten termesztik a szovjet nemesítésű, magas termés­­hozamú Bezosztaja­­h őszi búzát. Elterjedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kenyérgabona szük­ségletünket saját termé­sünkből fedezzük. — Kormányunk figye­lemmel kíséri a KGST me­zőgazdasági állandó bizott­ságának tevékenységét. Kü­lönösen nagyra értékeljük a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében tett közgazdasági intézkedések tapasztalatainak kicserélé­sében, továbbá a vetőmag­­termesztés, a növény- és állategészségügy, valamint a mezőgazdaság gépesíté­se és az állattenyésztés kü­lönböző területein folyó együttműködésben végzett munkát — hangsúlyozta Apró Antal.­­ Az ülésszak részvevői ezután hozzáfogtak a programban szereplő kér­dések megtárgyalásához. Budapesten A norvég király gratulációja Hajdú Henriknek Keresett mű a könyvhé­ten is Ibsen drámáinak kétkötetes teljes gyűjtemé­nye, amely nemrégiben je­lent meg a Helikon-soro­zatban. Megelőzően hason­ló Ibsen-válogatás — a­­ norvégon kívül — csak né­met és orosz fordításban látott napvilágot. A ma­gyar kiadás, amelyet a for­ ,­dításirodalomban példa nélküli módon egy tol­mácsol­ónak, Hajdú Henrik professzornak köszönhet­nek az olvasók, elismerő fogadtatásban részesült , Norvégiában és Dániá­ban is. V. Olaf norvég király — külügyminisztere útján — köszönetet és gratulációt továbbított Hajdú profesz­­szornak, John Lyng kül­ügyminiszter a maga ne­vében is szívélyes hangú levelet küldött Ibsen ösz­­szes színpadi művének át­ültetéséért. Az Ibsen-mű­­vek norvég kiadója részé­ről Herald Grieg vezérigaz­gató, levelében azt írja, hogy a magyar Ibsen-­­ kiadást könyvtára díszhe­lyére állította. Nemzetközi­leg is jelentős kulturális vállalkozásnak minősítette Hajdú Henrik munkáját Erling Kristoffersen, a nor­vég kulturális kapcsolatok intézetének elnöke. (MTI) Kallós Erika (jobbról) Mészáros Mária és Sebők Éva növényi szövetszerkezetek mikroszkó­­pikus vizsgálatát végzik. (Riport a 3. oldalon.) A megyei tanács vb napirendjén A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága két évvel eze­lőtt tárgyalta a kedvezőtlen szociális viszonyok között élők helyzetét, s ezen belül a cigány lakosság problé­máit. Az akkor elfogadott határozat végrehajtásának ellenőrzése volt a tegnapi napirend. A végrehajtó bi­zottság elé kerülő jelentés, s az ezt követő vita elemezte a cigány lakosság helyzetét. Megállapították, hogy a ki­tűzött céloknak megfelelően­ a lakás-, egészségügyi, s a szociális körülmények javul­tak. A javulást elsősorban a munkába állítással érték el az illetékes szervek, éppen ezért a következő időszak fel­adatai között is szerepel a folyamatos munkavi­szony szükségessége, az iskoláztatás fontossága. Az előrelépés azonban még mindig nem megnyug­tató. Bár igaz az, amit dr. Heiczinger János, a megyei tanács egészségügyi állandó bizottságának elnöke a 600 éves lemaradás pótlásával kapcsolatban hangoztatott: nem lehet egyik évről a má­sikra ekkora mulasztásokat helyrehozni. De minél töb­bet foglalkoznak e témával az illetékesek, annál nagyobb lesz az eredmény. Részleges az eredmény a munkába ál­lásnál és ugyanilyen a lete­lepedésben is- A jelen öt­éves terv időszakában mint­egy 250 lakást biztosítanak cigány családok számára. Felszámolásra kerül a szé­kesfehérvári peró, ahol már jelenleg is csak néhány csa­lád lakik. Javult a helyzet a sárbogárdi járásban is, de ugyanez nem mondható el Ercsiről. Itt mindössze egy ház megvásárlására került sor. A sárbogárdi járásban csökkent a fertőző betegsé­gek aránya, ugyanakkor Er­csiben és a székesfehérvári Bajor tanyán nehézséget je­lent az alapvető egészségügyi rendszabályok betartása. A bicskei telep­en a kutak ron­­gáltsága, a mellékhelyiségek hiánya okoz nagy gondot. Ez esetben a vöröskeresztes aktivisták, egészségőrök, tisztaságfelelősök is nyújt­hatnak segítséget. A végrehajtó bizottság ülésén felszólalók szin­te valamennyien foglal­koztak az iskoláztatás fontosságával. A tanköteles cigány gyerme­kek számbavétele megtörté­nik. Az 1966/67-es tanévben a beiskolázás — Ercsi, Me­zőfalva, Alcsút—Göböljárás kivételével — teljes volt. Gondot jelent azonban a fo­lyamatos iskolábajárás. Nagy­fokú hiányzás esetén a fel­jelentő megtörténik, de az esetek egy részében kényte­lenek az eljárást megszüntet­ni az igazgatási osztályok. A folyamatos iskolábajárás a sárbogárdi járásban javult legjobban. Itt például 1962- ben egy tanulóra 277, két­ év­vel később 92,5 és jelenleg 75,5 mulasztott óra jut, de ez az átlag is még mindig többszöröse az összes tanu­lóra vonatkozó 13 órás mu­lasztási átlagnak. Több hasznos javaslat hangzott el a 40 éven aluli analfabéták oktatására. A vb elsősorban az egyéni ta­nításukat, képzésüket szor­galmazza. Az ismereterjesz­tő, felvilágosító munkáink pedig a TIT, a Hazafias Népfront, a nőtanács, és a Vöröskereszt helyi szervei tudnak elsősorban segítsége­t nyújtani. Második napirendként a ter­melőszövetkezetek munkaerő helyzetéről a tagság folya­matos foglalkoztatásának ér­dekében tett intézkedésekről adott számot a mezőgazdasá­gi osztály vezetője. Az el­hangzott kérdések és a vita is igazolta a téma időszerű­ségét Megyénk 196 termelő­szövetkezetéből huszon­ötben jó, ötvenötben megfelelő és huszonhat­ban rossz a munkaerőel­látottság és korösszetétel. Az utóbbiakban az egy főre jutó részesedési szint is a megyei átlag alatt van s emi­att az új belépők száma is a legalacsonyabb. Az ösztönző jövedelemel­osztási módok és a magasabb jövedelemszint hatására megnövekedett a közös mun­kában részt vevők szám­a. Az elmúlt évben például már 48 ezer ember dolgozott állan­dó,­­ illetve idényjelleggel a szövetkezetekben. E javu­lás ellenére a mezőgazdaság idényszerűsége miatt a dol­gozó tagság 65 százalékát tudták a tsz-ek állandó jel­leggel foglalkoztatni. Meg­­állapította a jelentés, hogy a t­sz-ek többségében nincs cél­tudatos törekvés a folyama­tos foglalkoztatásra. A cu­korrépa, zöldség és egyéb munkaintenzív növények ve­tésterülete csökkent, így a tsz-ek többsége nem tudta kihasználni a családtagok é­s bedolgozók munkaerejében rejlő lehetőségeket. 1966-ban egy családtagra 64, egy be­dolgozó idénymunkásra pe­dig csak 36 munkanap ju­tott. A folyamatos foglalkoz­tatás érdekében Radics Mihály, a mezőgazdasági és felvásárlási állandó bizottság elnöke­­java­solta a termelőszövetke­zetek közti vállalkozások kiterjesztését. A vb a tsz-vezetők, a me­gyei és járási mezőgazdasági osztályok, és a mezőgazdaság irányításában érdekelt szer­vek feladatává teszi, hogy az anyagi és műszaki bázis, va­lamint az új és jövedelmező termelési ágak fejlesztésével keressék a mezőgazdasági lakosság folyamatosabb fog­lalkoztatásának lehetőségeit. Befejezésül a vb ülése be­jelentéseket tárgyalt. N. R. 22 vizsgálaterű s­zerre Különleges ,,bevizsgáló" műszerekkel ker­ik a hibát Fiat és Renault gépkocsik mo­torjában a budapesti Dévai úti szervizállomáson. A műszerek sztárja a Bosch-rend­­szerű ellenőrző és hibakereső berendezés, a „Motortestes” készülék, amely egyszerre 22 vizsgálatot végez el az autókon.

Next