Fejér Megyei Hírlap, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-01 / 127. szám
Csötörfilc, 1967. Június 1. A természet formálódik kezük nyomán Hatvankét kezdő szakembert bocsát szárnyra a váli iskola A váli Mezőgazdasági Szakmunkástanuló Iskolában Süle László igazgató figyelmesen tanulmányozza a tavalyi tanulmányi eredményeket. Negyvenhét tavaly végzett tanuló jó rendű minősítéssel tette le a szakmunkásvizsgát, ezen belül a tizennégy gyümölcstermesztőből álló osztály alig maradt el két-három tizeddel a jeles minősítéstől. Mintegy négy hét múlva sorra kerülnek az idei vizsgák, érthető, hogy a 62 végzős mindenek előtt a nagy esemény nyugtalanító lázában él. Az iskola mögötti sűrű cserjés üde gyepfoltjai szinte csalogatják a csendre, friss levegőre vágyókat. Szabó Erzsébet, a nagykarácsonyi Kossuth Tsz zöldségtermesztője is ide vonult el könyvvel a kezében. Horák Mária, a Bodakajtori Állami Gazdaságból és Varjú Mária, az abai Vörös Hajnal Termelőszövetkezetből szintén itt hajolnak elmélyülten tankönyveik fölé. Mindhárman az iskola legjobbjai közé tartoznak, szeretnék a lehető legjobban kihasználni a tudásuk bővítésére még rendelkezésükre álló időt. A tantermekben is csend uralkodik. Még nincs itt a délutáni kötelező foglalkozás ideje, sokan mégis ott ülnek padjaikban. A baromfitenyésztő szakosok mintegy tizenketten, a tanári asztalnál a Kerkuska Katalin osztály bizalmi, az Agárdi Állami Gazdaság jánosmajori broyler üzeméből. Kitűnő tanuló, várhatóan azok között távozik vizsga után az iskolából, akik piros táblájú szakmunkás könyvecskét visznek magukkal. De ugyanilyen szeretettel és megbecsüléssel beszél Süle László azokról is, akik elméleti és gyakorlati fejlődésük után kék színű szakmunkás igazolványt kapnak. Minden azt igazolja, hogy a tanulók gyakorlati képzéséért is nagyon sok történt tanidő közben. Tanáraik felügyelete mellett nagyszerű kis üvegházat építettek, ahol virág- és dísznövénykertész ismereteket tanulhatnak. Gyakorlatban láthatják, végezhetik üvegházukban a különféle növények szaporítási módjait: magvetés, tüzdelés, szárdugványozás, levéldugványozás, csúcsdugvánnyal való szaporítás, tőosztás, szemzés, magrétegezés, e gyakorlatok gazdagítják ki-ki hasznos tapasztalatát. Nem szorul külön bizonyításra, milyen csodálatos dolog nap-nap után látni, amint a Begónia Rex részekre szabdalt, s megfelelő táptalajra helyezett leveléből új önálló növény sarjad és növekszik. A gyümölcstermesztők tanítása messze túlterjed az iskola területén. A gyümölcsszakosok rendszeresen eljárnak gyakorlati munkára a Csákvári Állami Gazdaság Gyűrű pusztai négyszázholdas gyümölcsösébe. A bogyós gyümölcsű fák szakszerű kezelését, a nemes, alacsony törzsű fafajták különféle alakfákká, sövényekké formálását a Sárszentmihályi Állami Gazdaságban sajátíthatják el. Az almatermesztés tudnivalóinak, a Nagy Sándor féle metszési mód megismerésének céljából szaktanárukkal együtt elutaztak Szabolcs megyébe, a magyar almatermesztés „őshazájába”, s két hétig vettek részt a Nyíregyházi Felsőfokú Technikum gyakorlati oktatásában. Ez és minden azt tanúsítja, hogy az iskola keretében valóban a korszerű gyümölcstermesztést tanulják ifjú szakmunkás jelöltjeink. Visszatérve lakóhelyükre és az őket tanulni küldött gazdaságokba, munkájukkal erről bizonykodnak majd azok is, akik más megyékből utaztak Válra szakmát tanulni. Kétségtelen: ahány tanuló, kezdéskor annyian indultak útnak magukban szeretettel a választott szakma iránt Három év szívós és szorgalmas erőfeszítése és tanulmányi előmenetele beszél róla, hogy ez a szakmaszeretet időközben nem gyengült, hanem erősödött. Nem túlzás azt állítani, hogy a természetes vonzalom, amely ezeket a lányokat, fiúkat az egyes szakmák tankönyvei elé vezette és ültette, az elmélet és a gyakorlat szorosan öszszetartozó érdekességeinek felmérése és megértése közben egy magasabb fokú hivatás-szeretőnek, szép elképzelésekkel ás reményekkel teli tudatos alapjává lett. Haász Zoltán, akit a Csákvári Állami Gazdaságból küldtek a szakmunkástanuló iskolába —, s akinek apja bányász — saját szavaival ezt az igazságot így mondja ki: „A tanulási évek alatt jobban megszerettem választott szakmámat, s szeretném is a technikumban tovább gyarapítani tudásomat”. A megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője nem ritka látogatója az iskolának. A gondjaira bízott eszközökkel sokat segített, hogy az épület kívül-belül jól gondozott, kellemes hatást keltsen. Ez is közrejátszott, hogy az ifjú emberek közvetlen környezete szüntelenül épül, szépül. És az így istápolt ifjak maguk is alakítói, színesítői vált környezetüknek. Ásóval, csákánnyal, lapáttal elhódítják az ápolatlan domboldalt a vadon burjánzó cserjéstől. — Kiirtják vezetésünk mellett a sűrű bozótot, s kulturált, élvezetes parkot létesítenek helyébe — magyarázza az igazgató. — A mostani tanulógárda után jövök majd folytatják, s az azok után következők majd befejezik. Bizony, néhány esztendő és a választott szakmájukat ebbe az iskolában tanuló mezőgazdasági fiatalok a vizsga előtti hetekben nem vadon nőtt gyepfoltokon, hanem emberkéz formálta teraszokon, nemes főpázsiton, virágok között álló padokon ülve készülhetnek a szakvizsgákra. Hepdh Péter sírját. Ma már azt is tudjuk, hogy hol láthatta: a mai székesegyház helyén az akkor itt emelkedő ősi templomban. Különféle adatokból következtethetően a sír a mostani székesegyház szentélye alatt, vagy annak közelében húzódhat. Lehetséges, hogy teljesen háborítatlan állapotban. Arra ugyanis nincs adat, hogy a fejedelem sírját a törökök vagy mások megtalálták, feldúlták, kirabolták volna. Ha ilyesmire mégis sor került, csontjai — családtagjainak csontjaival együtt — mindenesetre ott nyugodhatnak. A mostani altemplomból kiinduló feltárással technikailag aránylag egyszerűen hozzá lehetne férni ehhez a részhez. Az ezeréves jubileumra való készülődés ezt nagyon időszerűvé tenné. — Milyen kapcsolatban van Géza sírjával a romkertben látható kőkoporsó? — Ezt a szarkofágot régebben István király koporsójának vélték. Újabb megállapítások szerint nem István királyé, korábban készült. Lehetséges, azonban korántsem bizonyos, hogy Géza fejedelem emlékét hirdeti. Ez azonban nem utal arra, hogy Géza hamvai ne nyugodnának a székesegyház alatt. Ez a díszes szarkofág ugyanis csupán úgynevezett tuimba, azaz síremlék lehetett, a halottat nem ebbe, hanem ez alatt, lévő sírba temették. — Hol rejtőznek még a fehérvári földben feltárásra váró jelentősebb emlékek? — Az úgynevezett Sziget területén érintetlenül ott vannak a mélyben az ősi johannita kolostor alapjai. Ide temették el Eufrozina királynét, a kolostor alapítóját is. A kolostor alapjai könnyen, aránylag kevés költséggel feltárhatóak, erre szinte kínálkoznak. Körülményesebb munka lenne a Szent Miklós prépostság maradványainak kutatása, amelyek a Nemzeti Bank mentén, a Móri út elején húzódnak. A prépostság és a szigeti kolostor egyaránt az Európa szívéből Jeruzsálembe vezető nemzetközi út mentén épültek és fontos egészségügyi intézmények is voltak: itt ápolták a betegeket, leprásokat. Feltárásukon kívül tudományos szempontból még fontos munka lenne Géza fejedelem feltételezett szálláshelyének kutatása, a várfal nyomvonalának pontos megállapítása, a romkerti csontok azonosítása és több más teendő. Feladat tehát bőven akad, azonban elvégzésükhöz megfelelően bőséges anyagi eszközök is kellenének — mondotta befejezésül dr. Kralovánszky Alán. Fejtegetéseihez hozzátehető: megfelelő feltárási munkák megindításához nemcsak az illetékes szervek megértése és anyagi áldozata szükséges, hanem széleskörű összefogás is: vállalatok, intézmények, társadalmi szervek támogatása, megértése, segítőkészsége sokat tehetne. A közelgő évforduló sürget: itt az ideje felvetni, megvitatani, kidolgozni minél szélesebb körű ásatások lehetőségeit. Erre nemcsak a helytörténet, hanem az egyetemes magyar történet érdekei is köteleznek. Széleskörű ásatások esetén a tudományos eredményeken kívül Fehérvár olyan látványos emlékekkel gazdagodhatna, amelyek méltón idéznék az ,,Alba civitas” egykori nagy szerepét, évezredes múltját... Föltényi Tibor Tejár Wegret Hírlap ■ 10 vagon málnaexport Ebben az évben tovább növekszik a Sárszentmihályi Állami Gazdaság kerti gyümölcstermesztése és érértékesítése. Termőre fordul 50 hold fiatal málnás, amelytől mintegy tíz vagyonyi export minőségű gyümölcsöt is várnak. Szerződésben foglalt feltételek alapján e tíz vagon málna teljes egészében Svédországba kerül. A gazdaságból egyébként ez ideig jelentős mennyiségű szamócát is exportként értékesítettek. - 3 - 278000 forint tenyésztőjásért Bővítették az állattenyésztési üzemágat a zámolyi Petőfi Termelőszövetkezetben, s a helyes intézkedésnek máris jelentkezik a haszna 500 darabos tojótörzset alakítottak ki a kedvelt Rajnai liba fajtából, amely alól május 22-ig 21 ezer tojást értékesítettek. Bruttó bevétel: 278 460 forint. A szövetkezet vezetői különös gondot fordítottak az értékes szárnyastörzs szakszerű gondozására és takarmányozására, s biztosították a leginkább megfelelő gúnárlétszámot Így érték el, hogy a tojótörzsből nyert tojás 80 százaléka keltetésre alkalmas, aminek alapján a tenyésztojásért járó 16 forintos árat kapták darabonként. A szövetkezetiek a gazdaságossági számítások jó eredményéből kiindulva máris olyan gondolattal foglalkoznak, hogy a következő évben tovább fejlesztik a Rajnai lúd tenyésztését, fokozatosan javítva a tojás- és hústermelést befolyásoló elhelyezési, tartási körülményekét — . Látogatás a vashegyek között Kincset érő selejt, filléres lelkiismeret Nyugodtan írhatnám címnek : Filléres aranybánya. Nyolc éve működik a székesfehérvári Homoksoron a Kohó- és Gépipari Minisztérium országos vállalatának, a Kohászati Alapanyag Ellátó Vállalatnak a kirendeltsége, gyűjti össze a megye ipari üzemeiből és a környező megyék gyáraiból-erőműveiből, sőt a MÁV-tól is a hulladékvasat Az elhasználódott alkatrészek, kiöregedett gépek, huzalok, fémforgács után ásít a Martin kemence torka, s nálunk különösen meg kell becsülni mindent ami fém. Ezen a nagy udvaron szinte elvész ez a mindössze tizenegy tonnányi rókavörösre rozsdásodott hulladék; aligha következtetne belőle a tájékozatlan látogató, hogy a kicsinek számító kirendeltség évente több mint húszezer tonna vashulladékot szállít a feldolgozó gyáraknak. A kirendeltség szerződéses viszonyban van az üzemekkel. Terve van, amelyet a gyakorlat ír elő. Ezért különösen nagy a jelentősége annak, hogy az üzemek által kiselejtezett vasanyag nem mozog szükségtelenül a központi telepre, hanem a berakás helyére irányított vagonokkal közvetlenül fut Dunaújvárosba, Ózdra, Csepelre a Martin kemencékbe, vagy a vállalat saját kezelésében üzemelő feldolgozó telepeire: Rákosra, Miskolcra, Ózdra. Ide csak akkor érkezik anyag, ha a szállító fél maga rak meg egy vagy több tehergépkocsit. Vagy ha olyan vasanyagot veszünk át, amelyet éppen nem diszponál tovább a központ — ad felvilágosítást Beszédes József, a vezető fiatal helyettese. Végigjárom a „roncskertet”. Aligha lehet tarkább egy perzsa vásár. Van itt csőhulladék, beton gömba van, fogakerekek, a VTRGY-ből származó vadonatúj Dongó henger mázsaszámra. öntvények, bányalámpák, öszszehorpadt csille, fémforgácshegyek... Hogyan is lehet ebben a zűrzavarban,* rendet teremteni! — Nem kis probléma. Ha laza anyagot — lemezt, esztergaforgácsot, rúdvasat és hasonlót — kell rakodnunk, akkor megrendeljük budapesti telepünkről az Ahlmann rakodót. Ez felmarkol belőle egyszerre 5—7 mázsát. A többit? Kézzel, izommal. — Van egy lángvágónk, most éppen Gúttamásiban darabol, szállításra készíti elő a hulladékot. Mert két okból is „el kell szeletelnünk” a nagy és súlyos vastömböket. Határt szab nagyságuknak a Martin kemencék torka, és az emberi erő... — Géppel nem lehetne megoldani a rakodást, hiszen nemcsak megerőltető, de veszélyes munka is? — Sajnos, annyira nem vagyunk gépesítve. Van ugyan egy ZTL teherautónk, és azon daru is van, de elromlott. Eddig még nem sikerült olyan vállalatot találni, amely kijavítaná. Egyébként csak félmunkát végezhetne, ha a MÁV nem olyan vagont állít ki, amely daruval rakható, így az embereink izmaiban bízunk. Kevesen vannak, de két anynyit érnek! Négy ember, amolyan fogd meg Herkules valamennyi. Sok év óta folytatják ezt a nehéz mesterséget, most is vidéken birkóznak a sokszor mázsát is elérő darabokkal. Varga János, Molnár József, Tankó Ferenc, Nánási János erejük teljében a 30. és a 42. életév között. S meg kell említsük a két ugyancsak izomember gépkocsivezetőt, Csajági Györgyöt és Somogyi Józsefet, akik épp úgy ölre kapják a rakodnivalót ha szorít a dolog, mint a rakodómunkások. Szinte csodálatos, hogy évek óta nem volt súlyos balesetük, mert elég egy vigyázatlan mozdulat, s nem segít sem a bőrkesztyű, sem a marhabőr bakancs. A bejárat mellett hatalmas láda áll, benne olajos papírba csomagoltan vadonatúj króm acél turbinalapátok. Ez is „hulladék”, az Inotai Erőmű küldte. Értetlenül nézek a fiatalemberre. Mert azt még lenyeli az ember, hogy új Dongó hengerek kerülnek, mázsaszámra a Martin torkába, de kincset érő turbínalapátok!? — Igen, gyakran mi te döbbenten állunk sok hasonló „selejt” előtt. Néhány éve az AGROKER-től két új kukoricafosztó gépet kaptunk ... 22 mázsa ócskávás árát kapták érte. De található itt kevés munkával felújítható satu, rengeteg kézi szerszám, eldobott vídiakések, csigafúrók, fogók. Néha, ha szerencséje van egy-egy látogatónak, megmentik a Martintól, mint a sukorói tsz, amely egy vetőgépet talált, és vitt haza. Vajon mi lesz a sorsa a húsz mázsányi turbinalapátnak és a többieknek? Az anyag nem vész el, nyilván új formát ölt az értékes ötvözet, de a „nyersanyagban” rejlő emberi és gépi munka bizony elveszett. Mennyi érték, munka megy veszendőbe csak azért, mert gyakran könnyebb újat felvételezni a rakárból mint prérit rendbehozni. Márpedig kézenfekvő, hogy a seletbe került, de még hasznán"a*a szerszám jelentősen emeli a gyártási' önköltséget vele a szvákmány árát Ott is dörömböl tehát karunkon az i'n gazde.sárirányítási rendszer, amely — remibük —. arra kényszeríti a .. nagyvonalúakat, ho v sriá* érdekükben becsülték meg a még használható reszelését az egyszerű szegig azt amiben emberi munka rejlik. Bartha Tibor „Etetik“ a kemencét A könnyűfémmű öntödéjében a 15 tonnás olvasztókemencét „eteti” Rákóczi János. Angolperje telepítet Sárkeszi határában A sárkeszi termelőszövetkezetben kísérletet, kezdtek a közismert angolperjével. A szövetkezet területének sárréti oldalán tíz katasztrális holdat vetettek be az agrotechnikai előírásoknak megfelelően a jóhírű fafajtával. A vezetők és a szövetkezeti tagok elégedettek az eredménnyel; a mag kifogástalanul kelt, a fű gyorsan, hasznot ígérőn növekszik.