Fejér Megyei Hírlap, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

k­on­s­u­l Ára: 50 fillér. ­­ Negyedmillió forintos társadalmi ajándék a fehérváriaknak Utolsó állomására érke­zett Székesfehérvár tükrös csillagászati távcsöve, amelynek gyermekágyánál úgyszólván az összes fe­hérvári üzem bábáskodott. A SZIM, a KÖFÉM, a Nehézfémöntöde, a VÖRGY után itt áll csillogó alumí­í­­nium csőköpenyével, masz­­szív alapzatán, precíz moz­gatóberendezéseivel a sok­mázsás test az Ikarus kísérleti üzemében, ahol a Szamuely szocialista bri­gád Karkos László cso­portvezető avatott útmuta­tásával a szerelést vállalta. „Égrenéző vascsicsergő­nek” becézik a munkások a szokatlan szerszámot, és ha munka után leteszik a kalapácsot, odagyűlnek kö­ré. Karkos elvtárs is szí­vesen hagyja ott néhány percre a munkáját: — Igaz, hogy kitűnő munkát végeztek a test­vérgyárak munkásai, még­is volt vele elég probléma. Egy ilyen finom szerkezet összeállítása különös gon­dot, és sok fejtörést igé­nyel. Mindenesetre betart­juk szavunkat. Augusztus 20-ra vihetik a Vidám Parkba. Major Jenő, a műszaki fejlesztési osztály vezetője maga is amatőr csillagász, tagja a Megyei Csillagá­szok Baráti Körének. Mit vár a nagyteljesítményű távcsőtől? Valóban nagyteljesít­ményű, sokkal többre hi­vatott, mint egyszerű „égrenézésre”, mert komoly kutatásokra is alkalmas. Társaságunk körülbelül másfélszáz tagot számlál, s vele országosan is a leg­jobban felszereltek közé tartozunk. A harminc cen­timéteres, parabolikus tük­­rű, két és félméteres gyúj­­tótávolságú, Newton szere­­lésű parallaktikus távcső értéke a becslések szerint negyedmillió forint, s ezt társadalmi ajándékként kapta a város a munká­­soktól-műszakiaktól. A na­gyítása a hat különböző okulárral negyvenszeres­től négyszázszorosig terjed­het. A finombeállításra szakembert kapunk az Uránia csillagvizsgálótól, és gondoskodás történik arról is, hogy a különböző behatásokra igen érzékeny szerkezet megfelelő fedél alá kerüljön. Egyelőre a Vidám Parkban, az óriás­kerék melletti teraszon kap helyet. Az későbbi programunk, hogy egy olyan óraszerkezettel kös­sük össze, amely automati­kusan követi a beállított égitest haladását, azaz semlegesíti a föld elmoz­dulását. A tudomány népszerűsí­­tésének nagyjelentőségű eszköze végleges helyét az Ifjúság Házában találja majd meg. Megalapozott­nak látszik a remény, hogy a nagy teljesítményű táv­cső birtokában rohamosan megnő a baráti társaság tagsága, és az értők közül sokan vállalnak kutatási feladatokat is. — Bartha - TOA« PROL«IA«iAI BQTE*@ TWTH* ! Nagysikerű hangverseny a Martonvásáron Az idén nyáron a Beetho­­­­ven hangverseny-kertben másodszor csendültek fel a­­ nagy zeneköltő muzsikájá­nak akkordjai. A szombati­­ hangversenyt Garaguly Ká­roly vezényelte, nagy sikert aratott az Állami Hangver­senyzenekar élén. Nagy taps fogadta Fischer Annie előadásában a C-moll hang­versenyt A Fidélio-nyitány és a VI. Szimfónia ugyan­csak elismerést aratott A hangverseny­kert több mint 1600 hallgatója között foglalt helyet Kádár János elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő elvtárs, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula elvtárs, az országgyűlés elnöke, a Po­litikai Bizottság tagjai, Aczél György elvtárs, az MSZMP K. B. titkára, Gyenge Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra, dr. Tapolczai Jenő elv­társ, a megyei tanács elnö­ke, Paizer György elvtárs, a székesfehérvári járási pártbizottság első titkára, s az ország, a megye társa­dalmi életének több más vezetője. A TARTALOMBÓL: rUf k&légium fla főik­o­­n áram ka­n * (Dió(a­­Jyors lista a lottó tárgyfalatont-sorsoldsról Megbízás magyar nyomdáknak A Kossuth és az Athenaeum Nyomdában kü­lönleges ünnepi kiadványok nyomását készí­ti­k­ elő. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­­lom félévszázados évfordulójára a Szovjet­unióban megjelenő albumok egy részének elő- k­észítésével ugyanis a magyar nyomdákat kapták meg. A Kossuth Nyomdában készül 50—50 ezer példányban a 160 oldalas Moszkva- Album és az ugyanilyen terjedelmű Moszkva- Panoráma nagyformátumú könyv. Az Athe­naeum Nyomda feladata a Kreml-Album elké­szítése. Ezt a 260 oldalas, mélynyomásos köny­­vet 150 kép illusztrálja. Sokezren nézték végig­ a bemutatókat Vasárnap reggel várt. Ontja utasait a vasút, szál­lítják a víkendezők százait az autóbuszok, a magánko­­csik tulajdonosai is befor­dulnak a strand melletti parkírozó helyre. Az agárdi strand bejáratát az alka­lomhoz illően zászlódíszbe öltöztették. A strandcikkek köl­csönző helyének táblá­jára máris kikerült a „minden elkelt” felirat. De a Vendéglátóipari Vál­lalat pavilonjaiban, a tej­ivóban most van a beme­legítő. Szürcsölgetik, kós­tolgatják a reggeli italokat: feketét, csopakit, barackot és így tovább. A fúvósze­nekar ritmusai aláfestik a kezdeti hangulatot. Nagyszerű fürdőző idő van. Megkezdődött a sor­­banállás a csúszdánál, vi­dáman siklanak a tó tük­rén a csónakok, a nádas felől érkező szél duzzasztja a vitorlák vásznát. Ilyen­kor minta gyorsabban ten­né meg az óra mutatója a kört, máris tíz felé köze­leg, jelezvén a hivatalos karneváli program nyitá­sát. Felsorakoznak az út­­törő-hansonások és játsszák a szignált. Zsúfolt nézőtér előtt mondja el Egyed Júlia a Karnevál köszöntőt. Hangzik a köszöntő, tap­sol a lelkes nézősereg. Ropják a sziget-rábaközi - kalocsai párost, csengnek­­pengnek a sarkantyúk a huszártáncnál, játssza a népi zenekar a kállai ket­tőst, Schweininger Zsuzsa, Drankovics András népdal­csokrot nyújt a hallgató­ságnak. Fent a magasban repülőgép „bukfencezik”, műrepülő bemutatót tarta­nak.. Eztürt vétlenül rohan az idő. A fehér szalvétákra kikerülő elemózsia és a laci-konyháknál megélén­külő forgalom jelzi: az ebédidő érkeztél. A fó falatok mellé a dunaújvárosi úttörőze­­nekar szolgáltatja a ze­nét, a harmincnyolc tagú együttesből csupán hatan vannak igazoltan távol. A többiek eljöttek, mert jól érezték magukat egy évvel ezelőtt is. Dobrik Zoltán vezényel, de van itt fiatal dirigens is, Keller Ilona személyében. Ő ugyanúgy tapsot arat, mint tanítója. Tetszik a hallga­tóságnak Döme Ilona és Plézer Rozika szólója. A Vörös Csepel­lel zárul az 1 óra 10 perces műsor. Utána a pajtásokkal már csak fürdőzés közben ta­lálkoztunk. Mozgalmas az élet. Nem­csak a műsorszámok vál­toznak a víziszínpadon, ha­nem a közönség is. A bo­hóc parádé az apróbbakat vonzza. De mivel a felnőt­tek elfoglalták az ülőhe­lyeket, a kicsinyek birtok­ba veszik a lezárt terüle­tet. Néha ugyan rendre­­utasítja őket egy-egy eré­lyes hang, de nem sokat hederítenek rá. Hogy is törődnének a fegyelmezés­sel, amikor jönnek a bo­hócok, amikor remek zsong­lőr mutatványokat láthat­nak és tapsolhatnak Bili­­csi Tivadar kupléinak, ma­gánszámainak. Eközben „bemelegítenek” az Újpesti Dózsa tornász­csapatának tagjai, közöt­tük Potocska Mária, több­szörös magyar bajnok, s kibújnak a vízből a szé­kesfehérvári és móri klub társas táncosai. Csak a fiúk merészel­tek úszni egyet, a lá­nyok frizurája nem en­gedte meg a délelőtti fürdőzést. Nagy tetszés kísérte a bé­csi és angol valcert, a rumbát, cha-cha-cha-t, a charlestont, tangót és ki­lenc pár előadásában: a csárdást. Peregnek a táncszámok. Már a HVDSZ Bihari tánc­­együttesének műsora zaj­lik. Aztán elcsendesedik a színpad. A nézőtéren an­nál nagyobb a tolongás. Már a sokat ígérő esti mű­sorra foglalják a helyeket, pedig addig még van két­és fél óra. A vendégek közben csillapítják szomjukat, éh­ségüket. Őszintén szólva jó a felkészülés. Esteledik. De még mindig kapható ital- és ételféleség. Végső­­soron a tavalyihoz hason­lóan zárul a nap. A ven­déglátó pavilonjaiban szá­molják a fogyasztást- Eszerint mintegy 200 ezer forintot hagytak itt az em­berek. Csak az agárdi strandon 40 hektoliter sört mértek a poharakba, ezt egészítette ki 14 ezer üveg sör. A fogyasztók számlá­ján áll a 6 ezer üveg bambi, a sok-sok perec és péksütemény, a 2000 adag disznótoros ebéd, a 700 adag hal­étel, a 2000 jégkrém, a több ezer cső főtt kuko­rica, és a sok száz szendvics. Nincs idő további egyen­legvonásra, mert megcsil­lannak a színes fények a tó vizén. Mint óriási szi­várvány-legyező szökken a magasba a víziorgona sugara. Megilletődve cso­dáljuk a látványt. A fényeket visszaverő apró habfodrokon úsznak a feldíszített gondolák, vi­torlák. Könnyű léptek a pódiumon, ahol Csajkovsz­kij, Hattyúk tavá­ból mu­tatnak be balettrészletet, aztán felcsendül a Cigány­báróból: Saffi dala. A mű­sor a karnevál esti han­gulatához méltó, de .. . Va­lahogy nem teremtődi­k meg a jó atmoszféra a művészek és közönség kö­zött. Nem könnyű ilyen helyen a kontaktust meg­találni, főleg akkor nem, ha nincs erre megfelelő törekvés egyik részről sem. A rendkívül felgyorsított műsorszámok nem teszik élvezetessé az előadást Mintha a konferansziét is sürgetné valami­ Nem so­kat tesz azért, hogy fel­oldja a hangulatot, így a programban jelzett esti műsoridő 45 perccel lerö­vidül. Ki tudja miért? Elfeledik megköszönni a közönség megjelenését, nem közüik, hogy műsoruk véget ért. Pedig ennyit még a karnevál közönsége is elvárna. Németh Erzsébet Kabáczy Szilárd KARNEVÁL, 1961.

Next