Fejér Megyei Hírlap, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-01 / 284. szám
Két hír az Ikaruszból Ötös névadó Az év utolsó névadó ünnepségét rendezi meg a szakszervezet aőbizottsága december elején a gyáregységben. Ez alkalommal Langó Istvánék, Kovács Györgyék, Geringer Istvánék, Szabó Jánosék és Virágh Péterék gyermekei veszik fel nevüket ünnepélyes keretek között. Az újszülöttek között egy fiúgyermek van. Az ötös névadón részt vesznek és műsort adnak a maroshegyi Táncsics Mihály Általános Iskola úttörői is, majd a nőbizottság egy-egy játékmackóval ajándékozza meg a kicsinyeket. A mostani névadó Ünnep- Bég a 11. lesz a gyáregységben. Ezzel együtt eddig 55 gyermek névadásáról gondoskodott a nőbizottság. Visszafizették a KST-betéteket A Kölcsönös Segítő Takarékpénztár decembertől novemberig tartó gyűjtési időszakában több mint 600-an vettek részt, és részükre — kamattal együtt — 915 670 forintot fizetett ki a „házibank”. Egy-egy tag általában 1524 forintot kapott. Az év folyamán a KST 582 főnek folyósított kölcsönt, mintegy 607 ezer forint öszszegben. A kifizetéssel egyidőben megkezdődött az új gyűjtési időszakra a belépés, a szervező munka. A 12. évét megkezdő KST-be máris sok új tag lépett be. Különösen a fizikai dolgozók körében növekszik a taglétszám. Házunk táján A sajtó — jelzőrendszer. Elkötelezettségünk sem egyik, sem másik üzemmel, intézménnyel, ipari vagy mezőgazdasági területtel nincs. Csak az ügygyel, mindannyiunk közös ügyével, a szocializmust építő társadalommal, s ezt az építést tervező, irányító politikával vagyunk elkötelezettek. S éppen ezért az újságíró a mi társadalmunkban nem holmi „kétlábon járó kétkedés”, nem kákán is csomót kereső hivatalnok. Ha úgy tetszik egy a tízmillióból, aki képességeit ugyanannak az ügynek szolgálatába állította, mint az üzemmérnök, az agronómus, a statisztikus, a fizikai munkás. Mindezek ellenére, sajátos munkakörünkből eredően igen gyakran kell „eltekintenünk” attól, hogy X-el vagy Y-nal milyen személyes kapcsolataink vannak, s a bírálandó jelenség mögött a felelős személyt is felmutatjuk. Ez igen gyakran „meghatározza népszerűségünket is”. Mondhatni úgy is, hogy munkánk során, egyéni szándékainktól függetlenül igen sokszor „haragosgyűjtés”-nek is beillik jegyzetelésünk. Mindezekkel számoltunk és számolunk a jövőben is. Ezt — a dolgoknak nem éppen rózsás oldalát — a sajtó munkatársai vállalják. Éppen mindannyiunk közös ügye érdekében. De néhány esetben akaratlanul is „lazítunk”, pontosabban akaratlanul is hagyjuk, hogy figyelmünket mellékirányba tereljék, s az előlegezett bizalomért cserébe, „alaposanalátámasztott”, végeredményben mégis fals tájékoztatásokat adjunk tovább. Felelős beosztású vállalati vezető nyilatkozik az üzem vagy a műhely munkájáról. Egy sor olyan tényt sorakoztat fel, amit minden különösebb megerőltetés nélkül ott a helyszínen ellenőrizhetünk. Bizalmunkat ez erősíti. S természetesen, ilyen esetben valóban természetesen azt is elfogadjuk, amit az egyik kooperáló üzem vagy kooperáló vállalat tevékenységéről bíráló szavakkal mond. De is írjuk, hiszen a gyakran 95 százalékos ellenőrizhetőség előlegezteti a további öt százalékra is a bizalmat. S amikor a cikk megjelenik,jön a reklamáció. Bizonyítékokkal, amelyekből egyértelműen kitűnik, hogy annak a bizonyos öt százaléknak fele alaptalan gyanúsítás, vagy éppen a felelősség elhárításából táplálkozó félreinformálása az újságírónak. Nemrégiben egy rendezvényről írtunk — elmarasztal hangvételű cikket. Ez esetben több megyei laptársunk is jelen volt az eseményen, s hasonló hangvételben marasztalta el a rendezőket, akiknek személyét, pontosabban amely szervet, igen tekintélyes országos szerv jelölt meg. Néhány nap múlva igen udvarias hangú, de a helyreigazítást egyértelműen követelő levelet kaptunk a bírált szervtől, mondván: az esetről tudunk, sajnálatosnak tartjuk, de nem mi, hanem XZ szervezte. A helyreigazítási kérelemnek több lap helyt adott, s végül a sajtó is kicsúszhat a törvényes észrevételezési időből!!! — kiderült, hogy a bírált szervnek csupán egy „okos” húzásáról volt szó. A napokban történt, hogy az egyik termelőszövetkezet vezetőinek nyilatkozata alapján elmarasztalták az egyik építőipari vállalatot, mert nem tartották be a létesítmény átadására vonatkozó szerződés feltételeit. A nyilatkozatot adók szerint november 7-re az építőknek végezniük kellett volna a munkával. Miért ne hittük volna el, hogy a szóban forgó szerződésben az említett határidő szerepel? Hiszen számos, túlnyomórészt a helyszínen „észrevétlenül” is ellenőrizhetőt találtunk a nyilatkozatból. Másrészt: felelős beosztású emberekkel szemben ennyi bizalom előlegezése igazán kötelező. S mégis, a cikk megjelenése után kiderült, hogy a szerződésben december 15-i átadási határidő szerepel, de ez is olyan, a termelőszövetkezetre nézve kötelező érvényű feltétel biztosítása mellett, amelynek egyáltalán nem tettek eleget a szövetkezetiek. S a bizonyítékon ott a nyilatkozatot adó aláírása is! Kirívó jelenségek ezek, mégis, sajnos, munkánk során képződnek ilyen kulisszatitkok. S erről, nemcsak az intim pletykálkodásért, azt hiszem érdemes így, olvasóinkkal „négyszemközt”, a Házunk táján-ban beszélgetni. — K — ÖSSZEFOGOTT ERŐVEL Egyesült az előszállási Szabadság és a Karacsi Szorgalom Tsz Kedden délelőtt, az előszállási művelődési ház színháztermében komoly volt a hangulat, hiányoztak az itt szokásos tréfálkozások, nevetgélések. Komolyam, megfontoltságot felelősséget sugárzó arccal foglalták el a széksorokban a helyüket előszállásiak, baracsiak. A tárgy is komoly volt: az előszállás a Szabadság Termelőszövetkezet és a baracsi Szorgalom Termelőszövetkezet tagjainak közgyűlése. Az elnöki asztalnál a két termelőszövetkezet vezetőin kívül helyet foglalt Pillók János elvtárs, a dunaújvárosi járási pártbizottság első titkára is. Elérkezett az a pillanat, amikor a közgyűlést vezető elnök ezt mondta: — Aki a javaslattal egyetért, kérem, kézfeltartással szavazzon. Minden kéz fölemelkedett. Ez a pillanat a két szomszédos termelőszövetkezet tagsága életében új, magasabbrendű szakasz kezdetét jelenti: egyesült a két termelőszövetkezet. Megalakult az új, Lenin nevét viselő szövetkezeti közösség, 757 taggal, hétezer-nyolcszáz holdas területtel. Az egyesülés persze nem ott, a közgyűlésen vetődött fel első ízben, nem is azzal kezdődött. Talán ott a kiindulópont, hogy a Szolgalom termelőszövetkezet tagjai, vezetői, alaposan, kritikusan mérlegelték tevékenységüket, a jövőt kétezerholdas gazdaságukban ezer holdat tudnának öntözni. Ez jó lenne, de ehhez istállótrágyát teremteni nem tudnak, mert az állattenyésztés fejlesztésének határt szabott a takarmánytermő földjeik kis területe. Az adottságok értékeléséhez egy másik fölismerés is járult. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése után nem tudnak versenyképesek maradni, félő, hogy kis területükön nem mindennel jól szolgáló talajadottságaik mellett, lemaradnak majd a termelőszövetkezetek „vetélkedőjében”. Ezt a tagság is látta. Területük határos volt az előszállási Szabadságszel, elkészül a két települést összekötő út, látták, hallották az előszállási eredményeket, a szilárd gazdálkodást — mindez segített nekik a fejlődés útjának megkeresésében, és a társ megtalálásában. Az előszállási termelőszövetkezet vezetői és tagjai is látták, az ő gazdálkodásukat is jól kiegészíti a Szorgalom Tsz határa. A mostani sertéstelep előbb-utóbb beékelődik a község belterületébe, annak helyet kell találni, a kertészet központja máris középületek építésére előirányzott területeket foglal el. A Szorgalom Tsz területére áthelyezett, központosított sertéstenyésztéssel, az ott megvalósítható öntözéses gazdálkodással — jobb vértezetben indulhatnak az új gazdasági mechanizmus bevezetése utáni versenyben. A két termelőszövetkezet vezetősége még az egyesülés előtt leszögezte a tagság közvetlen érdekeit is. Kimondták,akkor előnyös az egyesülés, ha gazdaságossági számítások mutatják, egyik termelőszövetkezet tagságának sem csökken, inkább emelkedik a jövedelme. Az előkészületek után megalkották, és a keddi közgyűlésen már tagság elé terjesztették a jövő évi közös gazdálkodás tervét. Ennek alapjai közé tartozik, hogy ezerhatszáz hold búzát, ezerháromszáz hold kukoricát termelnek, értékesítésire 168 vagon búzát, 2900 darab sertést terveznek, a különböző gazdálkodási ágaikból harmincnégy és fél millió forint bevételt számítanak elérni. Egyébként a közös gazdálkodás kezdőpontja: 1968. január 1. A tagság jövedelmét munkaegységenként harminchárom forintban számítják biztosítani, garantálják a nyolcvanszázalékos előleg kifizetését. A közgyűlés a tervvel együtt az új, Lenin termelőszövetkezet vezetőit is megválasztotta. Az elnöki tisztséggel Házi Gyulát, elnökhelyettességgel pedig Szarvas Józsefet és Weixl Istvánt bízták meg. Amikor befejezésül a Lenin nevét viselő termelőszövetkezet megalakulását ünneplő taps fölcsattant, a jelenlevő termelőszövetkezeti gazdák tudták, egyetértő szavazataikat, majd a műhelyekben, a földeken, az istállókban kell megerősíteniük — összefogva, lelkiismeretes munkával úgy, mint eddig tetteit Vincze István VéOA, MR. december 1. ——■■■■....... regyel Btrtits ■ ...... ............ mi 3 — Januárban összeül a tsz-ek ifjú szakembereinek országos parlamentje Megkezdődött a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok tanácskozásainak sorozata. A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére december 31-ig több mint 250 helyen ülnek tárgyalóasztalhoz a falusi ifjúság legkülönbözőbb rétegeinek képviselői, hogy megvitassák a közös gazdaságok mintegy negyedmillió ifjú tagjának helyzetét, gondjait. Részt vesznek a véleménycserében az érintett mezőgazdasági üzemek párt- és tömegszervezetei, valamint szakmai vezetői is. A tanácskozásokon felvázolják a helyi tennivalók programját és megfogalmazzák azokat a kéréseket, javaslatokat, is, amelyeket az országos szervek, főhatóságok gondjaira bíznak. Végül pedig megválasztják a környék küldötteit a tsz-ek ifjú szakembereinek országos parlamentjére. Január 18-án plenáris üléssel kezdi meg munkáját Budapesten a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok országos parlamentje. S két előadás elemzi majd szocialista mezőgazdaságunk nagyüzemeinek helyzetét és a falusi ifjúság élet- és munkakörülményeit. Január 19- én szakmai szekciókban folytatja a véleménycserét a különböző országrészek 250 küldötte és a tanácskozás száz meghívott vendége. Január 20-án a fiatalok érdekvédelmének időszerű kérdéseit tűzik napirendre. Végül pedig elfogadják a tsz-ekben dolgozó ifjú szakemberek országos parlamentjének felhívását. (MTI) Ha síkosak az utak Kedden estefelé munkából hazafelé menet a hetes autóbusz vonalán három autót is láttam árokba fordulva. Délután nagy pelyhekben hullni kezdett a hó, néhány óra alatt belepte a fákat, a tetőket, az utakat. A talaj mégsem volt eléggé fagyott, olvadni is kezdett azon nyomban, csúszós, locspoccsá válva. A gyerekek nevetve, egymást lökdösve csúszkáltak a frissen esett hóban, hógolyókat dobáltak, s voltak, akik elővették a kamrában, pincében porosodó szánkókat. Az öregasszonyok tétova, botorkáló lépésekkel toporogtak a sikamlós járdákon, a gépkocsik vezetői is sűrűbben léptek a fékre. Az utakon változatlanul nagy volt a forgalom, bár a magángépkocsik egy része már a garázsban pihen, szépen leápolva, tavaszig. Az árukat azonban szállítaniuk kell a tehergépkocsiknak, megnő ilyenkor télen az autóbuszok személyforgalma is — éppen, mert kerékpárral, motorral, saját kocsival — csak a bátrabbak járnak. — egyszóval az élet nem áll meg a hó lehulltával, csak a baleseti veszély növekszik, csak a gépkocsik volánjai mögött ülőknek nagyobb a felelőssége és a gondja, még jobban kell figyelniük, vigyázniuk. Az átmenet meg különösen nehéz. Példa erre az első havas, csúszós délután is. Mert azon a három gépkocsin kívül még öt összecsúszás, árokbacsúszás történt Székesfehérváron, illetve a megye területén. Halálos baleset hírét is hallottuk mindjárt az első havas, csúszós napon. Nem azért, mintha a nyár a maga növekvő forgalmával, a megyénk területén átvezető hetes főközlekedési úttal nem jelentene önmagában is balesetveszélyt, s nem ugrana egyet a statisztika a karambolok, a súlyos balesetek számét illetően magasra, de a tél, a csúszós utak veszélyét sem kell alábecsülni. És ez az időszak itt van, elérkezett. A baleseti jelentésekben ezentúl gyakrabban szerepel majd indoklásként, hogy ,.a csúszós úton esett”, gépkocsivel árokba csúsztak”, stb A szeszélyes időjárás amúgy is megviseli a szervezetet, s hó, a jég, az olvadás nap mint nap befolyásolja az utak járhatóságát, s mindez nehezíti a gépkocsik vezetőinek dolgát. A család is jobban aggódik az ilyen napokon: vajon visszatér-e az apa biztonságban, épségben? Bizony nem oktalan az aggodalom, s nem felesleges az elhangzó figyelmeztetés. Reggelenként a rádióban is hallhatjuk. ..síkosak az utak, induljunk el korábban hazulról, a gépkocsivezetők, gyalogosok legyenek, óvatosabbak”. Nem puszta udvariasság, szólam ez. Akkor is célhoz érünk, ha néhány kilométerrel lassabban vezetjük a járművünket, ha jobban vigyázunk a síkos utakon. Sok fagyos napunk van még hátra. Akcióba lépnek természetesen a hóekék és más gépek, amelyekkel az utak járhatóságát teszik biztonságosabbá. homokkal szórják majd fel az utakat, a város járdáira is telhintenek a tél folyamán jó néhány mázsa sót és homokot. Rövidebbek lettek a nappalok is: későbben virrad, korábban sötétedik. A köd is gyakori ,.vendég” ezekben a napokban. Gyakorlatilag a síkos utak mellé a rossz látásviszonyok is társul szegődnek, fokozva ezzel is a balesetveszélyt. Mit mondhatnánk útravalóul a volán mögött ülőknek, — de a gyalogosoknak is, akik dolgukat végzik, munkába igyekeznek a síkossá vált utakon? Vigyázzanak, legyenek óvatosak, saját és embertársaik érdekében! Földrengés Jugoszláviában Erős földlökések rázták meg csütörtökön reggel a Macedón Szocialista Köztársaság nyugati részeit. Első jelentések szerint Debar városában sokan meghaltak és súlyos anyagi károk keletkeztek. A belgrádi rádió bejelentette, hogy a földrengés középeurópai idő szerint 8.24 órakor kezdődött és a lökések egész Nyugat-Macedóniában érezhetőek voltak. Több város lakossága pánikszerűen elmenekült otthonából. A szkopjei szeizmológiai intézet a 8-as erejű földlökések központját Szkopjétól 105 kilométerrel nyugatra jelölte meg. A földrengést érezték Szkopjéban is, de anyagi kár itt nem keletkezett. A Tanjug hírügynökség legújabb jelentése szerint Debar városában az épületek 80 százaléka, köztük az újonnan épült postaépület is rombadőlt. Sok lakost holtan húztak ki a romok alól. A mentőosztagok folytatják a romok alá temetett emberek mentését. (MTI) Strand — exportra A VTRGY Rádió IV. üzemében a Strand táskarádióból marokkói exportra mintegy 500 darabot készítettek. Szemműtét új magyar eljárással Súlyos szembetegség gyógyítására dolgozott ki egy újfajta eljárást dr. Grósz István kandidátus, egyetemi magántanár, a budapesti János Kórház szemész főorvosa. Tapasztalatai szerint a hirtelen látásromlások okai között talán első helyen áll az ideghártya (retina) leválása, amely leggyakrabban tompa sérülések következménye. Gyógyítása hosszú ideig megoldhatatlan feladatok elé állította az orvosokat. Ma a sokféle megoldás közül leginkább a szemgolyó falának kisebbítését alkalmazzák. Ehhez itthon és külföldön eddig műanyagot, szilikont, prmolt vagy bélhúrt használtak. Grósz tanár a műtéthez — az eddigi műanyag helyett — emberi vérből készült 1 mm széles és 20 mm hosszú fibrin rudacskát helyez a szemgolyó falára és azt varrattal domborítja be. Bizonyos idő elteltével a fibrin felszívódik. Nem okoz heves gyulladást, mint az korábban előfordult a műanyagok alkalmazásánál. Az új eljárás bevezetését természetesen előzetes állatkísérletek előzték meg. Az eddigi megfigyelések alpján az új, úgynevezett ,,plomb” alkalmazása a szemműtéteknél sikeresnek mondható. Nemcsak a műtét, hanem a hozzá felhasznált fibrin is magyar találmány: az emberi vérből készült, sajtolt fibrin előállítása dr. Gerendás Mihály biokémikus nevéhez fűződik. A műtét felkeltette a nemzetközi szakmai közvélemény érdeklődését is.