Fejér Megyei Hírlap, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

c^0T0 (fejér­egyei XIV. évfolyam, 51. szám. ) Ara: 70 fillér Testvérpártok találkozása a sajtó munkatársaival Munkában a TV-stúdió Mozgalmas volt az újság­­írószövetség székházában működő nemzetközi sajtó­­központ csütörtöki napja. Már a kora reggeli órákban illusztris vendég érkezett a Sajtó Házába, akivel a Ma­gyar Rádió, a Televízió és más sajtószervek tudósítói folytattak beszélgetést. Az interjút ezúttal Ezekias Papaionnou, a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártjának főtitkára adta. A kérdések főként Makariosz elnök új­­jáválasztása köré csoporto­­sultak. Ezzel kapcsolatban a főtitkár rámutatott: a vá­lasztás eredménye azt bizo­nyította, hogy Ciprus görög lakossága szinte egy ember­ként áll az elnök mögött. Véleménye szerint az elnök pozíciója ma erősebb, mint bár­mikor. Közölte, hogy Makariosz Mi Thani ENSZ- főtitkár útján hamarosan ja­vaslatokat terjeszt a világ­­szervezet elé a ciprusi prob­lémák békés megoldására. Ha Ciprus török nemzetisé­­­gű vezetői megértést tanú­sítanak, akkor feltehetően rövid néhány hónap alatt véglegesen rendezhetik a régóta húzódó ciprusi prob­lémákat. A főtitkár úgy vélekedett, hogy a kommunista és mun­káspártok küldöttségeinek konzultatív találkozója igen nagy jelentőségű az egész nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából. Bízom abban, — mondotta — hogy ez a budapesti ta­nácskozás nagy lépést jelent az akcióegység megteremtése felé, mert csak így vezethet eredményre az imperializ­mus ellen, a szocializmus győzelméért, a tartós béké­ért folytatott világméretű küzdelem. Kiemelkedő eseménye volt a csütörtöki napnak a kora délutáni órákban lezajlott és rendkívül nagy érdeklő­déssel kísért sajtóértekezlet, amelyen Jack Weddis, Na°y- Britannia Kommunista­ Párt­ja Végrehajtó Bizottságának és Politikai Bizottságának tagja találkozott a Budapes­ten tartózkodó tudósítókkal. Nem túlzás, ha azt mond­­juk, hogy pontosan fél órán át szinte záporoztak a kér­dések, amelyeknek sorát ez­úttal a Magyar Televízió munkatársai nyitották meg. Jack Waddis — a konzulta­tív találkozó eddigi tapasz­talatait figyelembe véve — úgy vélekedett, hogy még­sem idén sor kerülhet a kommu­nista és munkáspártok vi­lágértekezletének összehívá­sára. Rámutatott, hogy a budapesti tanácskozáson nem ideológiai jellegű kér­déseket vitatnak meg, ha­nem a fő cél: a véleménycse­re eredményeként tettekben megnyilvánuló a ker­őegység kialakítása az imperializmus elleni küzdelemben. Szavai­ból az is kitűnt, hogy Ang­liában is rohamosan nő azoknak a száma, akik a vietnami béke megteremté­se mellett foglalnak állást, s követelik, hogy a Wilson­­kormány szakítson az ame­rikaiak vietnami agresszióját támogató politikájával. Ugyancsak a csütörtöki nap eseményeihez tartozik több televíziós kommentár, amelyben a csehszlovák, szovjet, NDK-beli, francia, és svéd tv-ri­port­erek — többségük élő adásban — összegezték és — a Magyar Televízió stábjának közre­működésével — sugározták hazájukba a budapesti kon­zultatív értekezlet eddigi munkájáról, főbb tapaszta­latairól kialakult vélemé­nyüket. A szolidaritás újabb szép példájával emlékezett meg a KISZ Központi Bizottsága a „Vádoljuk az imperializmust ” akció kibontakozásának má­sodik évfordulójáról. Erről nyilatkozott Nádasdi József, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságá­nak titkára.­­ A napokban 9 millió fo­rint értékű ajándékot indítot­tunk útnak Vietnamba:­ hét­millió forint értékű fegyvert, lőszert, híradástechnikai fel­szerelést, és gyógyszert küld­tünk a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságnak és két­millió forint értékű gyógy­szert raktunk vagonokba a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­­badítási Front számára. Ezzel elérte a 30 millió forintot a 172.525 KV 95-ös csekkszámlá­ra befizetett adományból fel­használt összeg, hiánytalanul eleget tettünk a KISZ VII. kongresszusa határozatának. Joggal elmondhatjuk, nagy­szerű sikerrel zárult a „Vá­doljuk az imperializmust" akció első két esztendeje. — Már a részeredmények is azt bizonyították, hogy jó úton indultunk el felhívá­sunkkal. Alig több mint egy év alatt mintegy 120 000 ki­­sebb-nagyobb gyűlés, találko­zó és más demonstráció fém­jelezte mozgalmunkat, s kö­rülbelül kétmillió aláírás gyűlt össze a szabadságát és függetlenségét védelmező hős vietnami nép igazságos cél­jainak támogatására. Napról-napra tovább gya­rapodik szolidaritási csekk­számlánk. A miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem taná­rai és hallgatói 60 000, a MÁV tervező intézetének dolgozói több mint 50 000, a jánoshalmi Vegyes- és Építő­ipari KISZ tagjai csaknem 50 000 forintot fizettek be a jó ügy támogatására. A Kő­rösvidéki Vízügyi Igazgató­ságtól 40 000, a kisvárdai gim­náziumtól és szakközépiskolá­tól, valamint az egri Gárdo­nyi Géza Gimnáziumtól és a fehérgyarmati középiskolától 10 000—10 000 forint érkezett hozzánk az imperialista ag­­resszorok vietnami pusztítá­sainak enyhítésére, s százak­ra megy az egyéb felajánlá­sok száma. A Vietnami Dolgozó If­júsá­gi Szövetség kérésének meg­felelően arra szólítjuk az ifjú kommunisták népes táborát, az új nemzedék valamennyi rétegét, hogy egy-egy, vagy a lehetőségekhez mérten — több tranzisztoros rádió árával te­tézze meg 172.525. K—95-ös számú csekkszámlánkat. Az amerikai légikalózok ugyanis a villanyerőműveket sem kí­mélik a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban. Emiatt csak telepes, hordozható rá­diók útján tarthatják fenn a gyors összeköttetést Hanoi és a vidéki országrészek között. Bízunk abban, hogy kezde­ményezésünk eléri a célját. Méltó része lesz a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség felhívására kibontakozó vi­lágméretű szolidaritási akció­nak, és a IX. Világifjúsági Találkozó magyarországi előkészítésének — mondotta befejezésül Nádasdi József. KETEVES A „Vádoljuk az imperializmust” MOZGALOM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES­ÜLJETEK IS INTÉST ! Összeül a Varsói Szerződés tagállamainak értekezlete Március 6-án szerdán, Szófiában összeül a Varsói Szer­ződés tagállamainak politikai tanácskozó testülete. (MTI) A kommunista és munkáspártok konzultatív találkozóján részt vevő Einar Olgeirssen, az Izlandi Szocialista Egységpárt elnöke sajtótá­jékozta­tón válaszolt az újságírók kérdéseire. (MTI fotó : Pálfay Gábor felvétele) Lesz-e „Badacsonyai” a Velencei-tónak? A tudomány embere a pá­­kozdi gazdák véleményét kérte az északi tópart ker­tészeti tájkultúrájának meg­teremtéséhez. Szokatlan? Ám szép megbecsülés. Dávid Sándor budapesti ültetvénytervező tudja, mit jelent a több évtizedes pa­raszti tapasztalat. Azért tisz­teli a gazdák tudományát. Kertelés nélkül megmondta: nem szeretne a tájtól és föld­művelőitől idegen tervet szerkeszteni. Nem átkot,­­ inkább áldást akar nyújta­ni e vidék szülötteinek. Ezért kopog be az öreg házak öreg­jeihez, hogy tanácsukat tu­dakolja. Így született a pá­­kozdi beszélgetés is a falu szőlőtermesztő parasztjaival. M­eginog az ellenkezés Meg kell keresni azt­ a sző­lőfajtát, ami sajátosan „ve­lencei" — hangoztatta a ter­vező. — Én már érzem a s zamatét. Megkóstoltam. A táj adottsága kiváló, vulka­nikus eredetű, ősalap kép­ződmény, a partot északon védőhegy zárja, előtte déli fekvésű tó. Kiváló mikro­klíma, valóságos Badacsony. Nos, hasonló hírű szőlőt és bort szeretnének termeszteni itt. De velenceit! A gazdaszívet megnyitja a­­ szülőföld ilyenszerű dicsére­te. A Velencei-tó északi part­jának üdülőteleppé alakítá­sától esetleg idegenkedő föl­diben is meginog az ellenke­zés. Igaz, nagy fordulatot ígér a regionális terv. Töb­bek között a földművelés gyökeres változását sürgeti Hiszen 1980-ig modern üdü­lővé épül az északi part, mintegy 120 ezer ember nyá­ri ellátását gyümölccsel, zöldséggel, szőlővel és „ve­lencei" borral az itteni fal­vak hivatottak biztosítani. Gazdagságot, valutát hozó tehertétel ez. Bor, szőlő, gyümölcs Milyen változást követel mindez az északi part me­zőgazdálkodásában? Minde­nekelőtt azt, hogy teljesen kertészkedésre rendezkedjen be a tsz és háztáji egyaránt. Csemegeszőlőt, helyi fajbort friss gyümölcsöt, zöldséget kínáljon naponta az itt nya­raló és átutazó vendégse­regnek. Van-e lehetőség? Van. Az északi parton 1700 hold al­kalmas szőlőművelésre. A tervező egy-egy idényben mintegy 9000 hektoliter jó minőségű bor fogyasztásával számol. Ezenkívül nagy­­mennyiségű csemegeszőlő őszibarack, nyári körte, kaj­szibarack, nyári alma, mál­na árusítását igényli az ide­genforgalom. (Csúcsidényben naponta 500 mázsát kalku­lálnak.) Fontos, hogy ko­ránért fajtákat honosítsa­nak meg. Az északi partvidéken je­lenleg mintegy 750 hold sző­lőt tartanak számon, ennek csak 15 százaléka jó. Közel fele közepes minőségű, 35 százaléka pedig igen gyenge Gyümölcsösként mintegy 1000 hold szerepel, többsége szórvány. Tehát átfogó terv alapján kell újratelepíteni a tájba illő fajtákat. Harmadik gond: a friss zöldség biztosítása, nyersfo­­gyasztásra, illetve konyhai felhasználásra egyaránt. Ez körülbelül 200 hold területet vesz fel. Ezenfelül a borsótól a babig, burgonyáig újabb 200 holdat igényel, összessé­gében tehát mintegy 2000 holdat kell kertészkedésre szánni. Ennyivel talán beéri az idegenforgalom. A KEST SZÉKHÁZ A pákozdiak ajánlata A pákozdi gazdák kétel­kedve, ugyanakkor lélekben örvendezve fontolgatták a tervező szavait. Aztán el­mondták, hogyan viselkedik a gyümölcs és szőlő e tájon. Fajtákat ajánlottak, tapasz­talataikról szóltak. Páz­­mándról is átjött e beszélge­tésre egy kiváló szakember, a velencei táj és a szőlő­­agy ismerője. Koránért cseme­gefajtákat ajánlott. Trsei Olivért, Kocsis Irmát,­ Kar­difián­ Attilát, valamint a helyi adottságoknak megfe­lelő borszőlő fajtákat.­ Riz­­ling Szilvánit, Olasz Risin­gek Hárslevelűt, Ezerjót és máso­kat. Tervező és gazda tapasztalatcseréje bizonyá­ra sok segítséget, útbaigazí­tást adott a nagyszabású ül­tetvényterv elkészítéséhez. Jó lenne, ha az eszmecsere nem érne véget az első be­szélgetéssel. Akár levélben, akár személyesen keresnék az alkalmat a pákozdi, suko­­rói, velencei gazdák, hogy az ültetvénytervezővel szót váltsanak e témakörben. Se­gítsenek hitelesen, reálisan „megálmodni” a táj holnapi mezőgazdasági arculatát. A piac megy a faluba Nagy ígéret a regionális terv az északi tópart fejlesz­tésében, a táj arculatának és a gazdák életének megváltoz­tatásában. Dávid Sándor ter­vező azzal biztatta a földmű­velőket, hogy a „legjobb export itt helyben eladni az idegen­­forgalomnak a gyümölcs- és zöldségféléket". Találóan és szellemesen jegyezte meg Csukli Alajos, megyei könyv­táros, hogy eddig a pákozdiak mentek a piacra, jó pár év múlva a piac jön Pákozdra. Balogh Ödön

Next